Uj Magyarság, 1942. november (9. évfolyam, 248-271. szám)

1942-11-24 / 266. szám

Megjött a tüzelő Irta: Voda Imre Kitűnő barátom kissé elalélva ült mel­lettem kávéházi karosszékében. Bágyadtan omlott el, mint egy azalea-csendélet, finom­metszésű kezét puhán bocsátotta le a kar­fáról és kék szemei szelíd katángvirághoz volta­k hasonlók, amikor halkan szólott: — A fene egye meg, végre megkaptam a téli tüzelőt. — Nono, ennek örülni szokás —­ jegyez­tem meg. — Nagy dolog ez. — Nagy — bólintott kitűnő barátom, két kezét és törzsét valamelyest meglen­dítve, mint egy tócsából kifelé készülődő krokodilul. Egyszerre megelevenedett az egész em­ber. Kezét a karomra tette, úgy mondta: — Kék volt az égbolt, kérlehalássan és júliusi meleg nap sütött a földtekére, ami­kor telefonon felhívtam a Reznicsek és Koxerer céget, hogy megrendeljem a szük­séges tüzelőmennyiségemet. Reznicsek és Koxerer szinte bólintottak a telefonban és elismeréssel szóltak okos előrelátásomról. Örömmel vállalták az ügyet és igen mele­gen megkérdezték, hogy szeptember har­madikét megfelel-e a szállítás időpontjául. Megfelel, mondtam hanyagul, aztán vár­tam szeptember harmadikát. — Ami tudomásom szerint el is követ­kezett. — El. Negyedikén aztán felhívtam őket. Koxerer jelentkezett és meglepetve hal­lotta, hogy a terminus lejárt. •Ejnye-bej­­nye... — mondta egyet cuppantva a vé­gén a telefonba —, majd utánanézek a do­lognak, a felvételt egyébként Reznicsek intézte, kérdezi mármost, hogy megfelel-e szeptember tizenkilencediké­t — Remélem, megfelelt? — Meg­ Reznicsek is, akit huszadikán feltárcsáztam. Azt mondta, nem érti a tü­relme­tlenkedésemet, ő a tiszta sorrendi munka híve, különben is Koxerer irányítja a szállítmányokat, majd beszél vele, kéri pártfogásomat és azt hiszi, hehe — itt nyilván megenyhült neheztelésében —, ok­tóber tizedikén még jókor lesz a szállítás, igaz-e ? — Úgy van! Tizenegyedikén a kisasz­­szony vette fel a kagylót. Kicsit zörgött a telefon, de annyit értettem, hogy új ren­delést nem vesznek fel. Mondok: nem új a rendelés, még júliusban adtam fel. Kérdi, miben adtam fel? A betyár mindenit an­nak a telefonnak. Kedvem lett volna azt mondani, nem mindegy, hogy miben ad­tam fel, zakkóban, vagy fürdőtrikóban? De beüvöltöttem, hogy júliusban, úgy mint cézár. A kisasszony ezt kikérte magának és letette a hallgatót. — Személyesen jobb az ilyet elintézni. — Másnap ott is voltam. Reznicsek úr kilenc percig keresgélt egy szutykos fü­zetben. Utóbb is azt mondta: éhen van-e. Aztán­ rám nézett, ezt még nem küldtük el? Nem. Japardón, szólt, ez még tavaly volt, hanem október huszonhetedikére biz­tosan szállítanak. ■— És huszonnyolcadikán ? — Koxerer volt a telefonnál. Édesen elnevette magát. Azt mondta, hogy itt csak valami tévedés lehet. E feltevésre hajlamos voltam én is. Kért, hogy várjak egy kicsit. Papírzszegést hallottam és a kisasszony hangját is. Megvan — szólt ekkor Koxerer■ Ihol­e. Uraságod rendelé­sét közvetlenül a Rónapusztáiék után szál­lítjuk. öööö ... — itt egy kicsit harapdál­­gathatta a ceruzáját — mondjuk, novem­ber három megfelel? Idén? —­ lehettem. Hehe — szólt ő — cégünk oly pontos, mint egy céllövölde. Szóval harmadikon... Távozni szerettem volna, így megsür­gettem a történetet: — Fogadjunk, harmadikon se jött semmi. Barátom őszülő halántékához nyúlt: — Vesztettél. De jött. Jött egy leve­lezőlap, amin Reznicsek és Koxerer érte­sítenek, negyedikén tartózkodjunk oda­haza, mert küldik a­ szállítmányt. Nos, bár egy teára voltunk híva, otthon marad­tunk. Az ügy kínos volt, de maradtunk. Éjjel, úgy negyedtizenkettő tájt mondta nem: tel­esek alkalmasint nem küldik. Al­kalmasint­­ bólintottam, ám tagadhatat­lanul kisebbet, mint a következő két nap végén, amikor ugyanezt konstatálhattuk. — Erre? — Erre, kérlek, immár lila önkívület­ben feltárcsáztam a Resneret és Koxicse­­kéket■ Hogy mi van a tüzelőmmel? A kis­asszony jelentkezett, hogy miféle tüzelő­vel? Aztán bementem személyesen. Kissé érdesen vezettem a tárgyalást, nem mon­dom, Koxerer hivatkozott arra, hogy ők egy megbízható cég. A céllövöldét nem említette, de kijelentette, hogy csúnyán a szemibe nézhetek, ha tizennegyedikéig a küldemény meg nem érkezik. — Végre. — Ezt mondtam én is. — Igen, de úgy emlékszem, kissé ne­heztelve. Miért? — Mert történetesen csak a lány volt otthon. Tudniillik harminc mázsa fát ren­deltünk. A fatüzelős kályháinkhoz. A pin­cénket pedig tele­hordták brikettel. — Hát ez hogy lehetséges? Kitűnő barátom kék szeme elfelhősö­­dött. — Látod, ezt kérdezte Rónapusztai úr is, aki az elcserélt szállítólevél nyomán már másnap fölvette velem az érintke­zést ... ^ f­0 8 MHHmAternor 4rm hétköznap 55 fillér, É Q ff 3/8 Q O vasárnap és ünnepnap 55 fillér. I.efc-B Jm B B Bfc B B kisebb hirdetés (10 mm) 5.50 Y, illetve I 6.50 Y. Álláskeresőknek 50% kedveim. Juhász-félre szabadalmazott f­a mn onN­K kkékPAR tllMWKI/ GUMI PÓTLÓ mindenben helyettesíti a kerék­párgumit. Nincsen defekt, nin­csen javítás! Ára: 16.— pengő. Viszonteladóknak árengedmény! GGRÓ SÁNDOR műszaki nagy­kereskedő, Budapest, VI., ó-utca 21. szám. — Telefon: 315-172. [ Vétel, eladás Vöröskeresztes üdülő sebesültek részére keres használt pianinót magánostól bérletre, vétel nincs kizárva.­­— Ajánlat: 207. Vörös­­kereszt-üdülő. Hidegkuti­ út 78. Telefon: 364-054. BRILIÁNST fogarSmrSt UXn Hagy Imre ékszerész. VIII., traross-utca |*n Márta Terézia-tér sarok UO „SZIGETI'EZttST 12 szem. évőkészlet kazettában 1­0 darab 1.750.— P Szigeti Nánddor és Fia II., O­LASZ-FASOR 35. Ci»Ai.«vlj »«italok .JjjUJlUJKf minden m­eny­­nyiséffben kulcsinnk«* is kaphatók M8ENFEU), Népszínház­ u. 31. IPARVÁGÁNYT KERESEK megvételre 1—3 km hosszúság­ban. Cím: Kiss Márton téglagyár, Makó, Aradi­ utca. Briliánst, ezüstöt, aranyat, fogaranyat magas Áron veszek. Zálogból kiváltom. hmAuní10,os\%Tl£ 83 Szőnyeg VESZÜNK csekély haszonnal, adunk per**» ér Smyrna szőnye­geket. ..Antik»«", IV., Pilvax­kor., Városhás-utcai Barokháx. Telefon: 18-44-II. FIGYELEM ALMA Szállítok jóminőségű aranypár - ment, pázmánt, stb., 20 kg-os bv. ládákban. 23.80 és 19.80 Pért, II. o. 17.80, ab posta utánvétel, fillé­res portóval. Tárnok László gyülm­ölcsraktára, Nagyvárad, Hunyadi János­ u. 3.­­Ruházkodás Megbízható szűcs Vitéz KIsKY GYULA IX., RADAY­ UTCA 11. Bundák Szőrmék Bundát olcsón vehet PLETENIK szűcs­nél, Erzsébet-körút 29, első emelet fölételes szabású bundát Pilát szűcstől, IX., Ferenc-körút 32., II. cm.___________ HASZNÁLTAS­Z­­­I A B TÁRGYÉRT A L U O legtöbbet fllét RUHAÜZLET. Népszínház­ u. 20. Telefon: 942-957. ,­­ Terek [ Kisvelencei villatelep parcellázás, téli-nyári sportlehetőség. TELKEK már 4—13 pengőig ételenként. Fizetési feltételek nagyon kedvezők ■ Iroda: Budapest, Baross-tér 17. THM 424-373. Díjtalan IdsziUl'Afi HON’VBIJEINKNEK HÁLÓZSÁK MELEG HOLMI, stb. Molnár Gyula UH, Károly-körut Q­­T: 427-575. Saroküzlet. BVM családi háztelkek Zuglóban a Kerepesi­ úti villamos mellett előnyös feltételekkel eladók. Érdeklődni Magyar Tisztvise­lők Takarékpénztára Bt.-Bál. IX., Ferenc­ körút 14. Tele­fon: 188-878. vagy a hely­színen: XIV., Sashalmi­ út 19. hétköznap délután, vasárnap egész nap. Nagyváradon a Körös partján, 2000 darab termő gyümölcsfával, öntözhető, mag, zöldség, virágtermelésre alkalmas kertészeti telepemet teljes felszereléssel hosszabb időre bérbeadnám Modern villa, egészséges cseléd­lakások, üvegházak, tehenészetre alkalmas istállók, új, húsz da­rabra kocafiaztató, esetleg jószág­állománnyal együtt. Bérleti időre tűzifával ellátva. írásbeli érdek­lődés: Ref. lelkész, Paptamási, Bihar megye, — személyesen: Kovács Erzsébet fűszerüzlet, Nagyvárad, Mussolini-tér 10. 6 K­önyvvásár a Lónyay­ utcában­ ­­önyv(baráto­k, tudósok, könyvtárak és széplelkek üd­­setélése öt évszázad ritka kön­yveiért A postatakarékpénztár újonnan átalakított, neonfénnyel, hangszóróval felszerelt Lónyay­­utcai árverési termében nagy könyvaukció zajlott le az elmúlt napokban. A zajlást szó­­szerint kell érteni, mert egy-egy ritkább és könyvárusi forgalomban nehezen, vagy nem, kapható könyvért valóságos versengés indult meg a könyvbarátok között. Az aukciónak voltak olyan látogatói, akik csak egyes, kisze­melt könyvekre árvereltek, ilyenkor azonban minden ajánlatra felülígértek s győztesen ke­rültek ki a könyvtárak és levéltárak meg­bízóival szemben is, akik pedig ugyancsak szívósan küzdöttek minden olyan műért, amelynek a megszerzését érdemesnek ítélték. A könyvbarátok, tudósok, írók és könyvtárak mellett szép számmal szerepelt az aukció vá­sárló és érdeklődő közönsége soraiban az a művelt magyar réteg, amelynek a tagjait már nem elégítik ki a mindenkori könyvtermelés kiadói érdekek szerint piacra hozott művei, hanem az őket érdeklő szellemi területen több évszázad könyveiből válogatják ki azt a könyvet, amelyet könyvtárukba sorolnak, ma­guknak megszereznek. Ezen a könyvaukción, amely sorrendben a huszonhetedik volt már a postatakarékpénz­tár Lónyay­ utcai árverési csarnokában, közel 1500 tételben körülbelül 5000 kötet könyv ke­rült árverésre. A könyveknek háromnegyed, része vevőre is talált, ami igen nagy ered­mény és azt mutatja, hogy a könyv iránti ér­deklődés nem halt ki az emberekből. Az árak meghaladták a kikiáltási árat, de még min­dig azon a határon belül mozogtak, amikor a vevők is meg voltak elégedve a vásárlással. Az eladók és a vevők megelégedetten csinál­hattak mérleget az aukció befejezése után. Juvenalis szatíráitól 5000 A Lónyay­ utcában tartott könyvárverések­nek egyik sikerforrása a szakszerűen össze­állított katalógus, amely részletesen tájékoz­tat a könyv írójáról, szerzőjéről, tárgyáról, a kötetek számáról, a megjelenés helyéről és idejéről, fűzött vagy kötött voltáról, stb. Ezenkívül az árverés ideje előtt a vásárolni szándékozóknak alkalmuk volt nyugodtan és alaposan megtekinteni a könyveket: milyen állapotban vannak, nem hiányosak-e? Milyen könyvek és milyen áron cseréltek gazdát az árverésen? Nagy keletje volt első­sorban a székely kérdést tárgyaló műveknek. Benkő Józsefnek 1791-ben megjelent latin­­nyelvű könyvét az erdélyi ország-, illetve megyegyűlésekről 10 pengős kikiáltási ár he­lyett 20 pengőért vették meg. A székely ha­tárőrség szervezetéről kiadott 1764-es rende­let 6 pengős kikiáltási árról 16 pengőre ug­rott fel. Szádecsky Lajos „A csíki székely krónikája” ugyancsak magas áron kelt el Minden olyan könyv, amely akár írójában, akár tartalmában vonatkozásban volt a zsi­dósággal, fokozott keresletnek örvendett. Fla­vius vitairata a zsidók ősrégi voltáról, ame­lyet 1903-ban Istóczy Győző adott ki magyar nyelven, 6 pengős kikiáltási ár helyett 15 pengőért kelt el. Berstein Bélának „1848 és a magyar zsidók“ című műve 2 pengő Indu­lási ár mellett 9 pengőért cserélt gazdát. Heine összes műveit tíz kötetben 42 pengőért vették meg, kikiáltási ára 24 pengő volt. Az árverésre került könyvek többezres tö­megében érdekesebb művek követték egy­ szabadkőműves névsoráig most. Egyik percben még Ford amerikai autókirály német és angol életrajzára árve­reltek, a másik percben francia regényekért és egyéb szépirodalmi művekért folyt a ver­­sengés. Juvenalis szatíráinak 1487. évi fólió­­alakú, pergamentkötésű példánya 200 pen­gőért cserélt gazdát. Huszár Károly „500v szabadkőműves névsora” című 1912-ben meg­jelent könyve­­ pengőről 9­ 50-re ugrott fel. Sterczeg Ferenc híres „Szelek szárnyán” című könyvének első kiadása 8­ 50 pengőért kelt el. Nagy volt az érdeklődés a közelmúlt né­hány érdekes magyar írói egyénisége iránt is. Móricz Pál „Emlékezzünk régiekről” és „Régi magyar élet" című könyveit kétszeres áron vették meg, Krúdy Gyulának 10 külön­böző regénye ker­ült árverésre, 5—10—12 pen­gős áron keltek el az egyes kötetek. Móra Ferenc „„Aranykoporsó” című regényét első kiadásban 3 pengőért kiáltották ki, 16 pen­gőért kelt el. Magyar és külföldi klasszikusok műveiből is előkerült egy-egy példány. Csokonay Vi­téz Mihály „Dorottyá”-jának 1806-os bécsi kiadása 13 pengőért, Goethe „Faust”-ja Dóczy Lajos fordításában 9.50 pengőért, Kozma Andor fordításában pedig 11 pengőért kelt el. A jeles népdalgyűjtőnek, Erdélyi Já­nosnak a könyvei is kapósak voltak. A „Nép­dalok és mondák’’ eredeti kiadású kötetet 18 pengőért, a „Magyar közmondások könyve” pedig szintén 18 pengőért talált gazdára. Gvadányi országgyűlési szatíráit 32 pengős kikiáltási ár mellett 44 pengőért vették meg. ITTEDD, 1942 NOVEMBER 24 . Petőfi első nyomtatott verse : „A tározó Napjaink egyik forrongó kérdése a szín­pad meghódítása a magyar szelem számára. Ennek a problémának a múltban gyökerező elágazásai sok írót és tudóst érdekelnek. A magyar színház és színészet ügyével foglal­kozó emlékiratok és egyéb művek az aukció legkapósabb könyveinek bizonyultak. Országh Sándor „Budai színházak és játékszínek 1783—1895” című könyve 4 pengőről 16 pen­gőre ugrott fel, a debreceni állandó színház keletkezéséről szóló, 1869-ben megjelent mű 4 pengőről 15 pengőre, Déryné naplója 12 pengőről 37 pengőre, Molnár László ,J­gressy Gábor és kortársai. Levelek Egressy Gábor­hoz 1838—1865” cimű könyve 2 pengőről 11 pengőre. Sophokles tragédiái Csiky Gergely fordításában 15 pengőért. Egressy Gábor „A színészet könyve” 6.50 pengőért, Krecsárnyi Ignác „Régi dolgok régi színészekről” 6 pen­gőért kelt el. A nagy érdeklődésben viszont Hevesi Sándor .Dráma és színpadi tanul­mánykötete 2 pengős kikiáltási áron eladat­lan maradt. Csodálatosak a régi könyvek, írói hiteles­ségükön felül ott ragyog rajtuk a történelem pecsétje is. Dokumentumok lettek. Megőrizték számunkra az elmúlt évszázadok egy-egy vil­lanását. Árverésre került például az aukción az Athenaeumnak az az évfolyama (1842. első félév), amelyben Petőfi Petrovics Sándor „A borozó­­’ című verse jelent meg. Többen ve­télkedtek a ritka folyóiratpéldány megszerzé­séért, 8 pengőről indult az árverés, 25 pengőig szökött föl. A múlt század reformmozgalmá­nak és a szabadságharcnak irodalma is ka­pós volt. A gyűjteményes munkák közül a legmaga­sabb árat, 300 pengőt Nagy Iván 13 kötetes „Magyarország családai” című munkája érte el, rögtön utána következik Jókai Mór összes művei 250 pengővel, Szilágyi Sándor 16 köte­tes „Magyar történet”-e 62 pengőért, Mikszáth Kálmán műveiből 16 kötet 48 pengőért. A magyar nyelven még mindig legteljesebb mű­vészettörténet, Beöthy Zsolt 1906—1912 között megjelent 3 kötetes munkája 41 pengős árat ért el. A magyar főváros múltjával, illetve törté­netével foglalkozó könyvek közül Palugyay Imre „Buda-Pest szabad királyi Város leírása 1852.“ 12 pengőről 41 pengőre, Vajda János verses budapesti életképeinek kötete 6 pengő­ről 15 pengőre szökött fel. Ritka térképek, régi metszeteik, albumok, művészeti gyűjtemények egyaránt szerepeltek az árverésre kerülő könyvek között. Kert­ész Dániel TERE-FERE Néhány nappal ezelőtt Drez­dában „Film és szín“ címmel megtartott szakértekezleten világraszóló eredményekről számoltak be. A közhaszná­latban lévő színes fényképek­ről ugyanis most már a fe­kete-fehér fényképezésben szokásos módszerrel, tetszés szerinti számban házilag is lehet színes másolatokat készíteni. Amint kifejtették, az új Agfa­color negatív film kidolgozásának menete teljesen ugyan­olyan, mint a közönséges filmeké. Az Agfa­­color filmek és papírok a háború alatt csak korlátozott mennyiségben kerülhetnek forga­lomba. * Az utóbbi időben tudományos­­ k­örökben felmerült az a véle­mény, hogy az egyébként minden tekintetben előnyös gyümölcskúrák ártanak a fo­gaknak, amennyiben a gyü­mölcsök savtartalma a fogzo­máncot megrontja. Ez a kö­rülmény nem követeli a gyümölcs élvezésének kikapcsolását, mert az étkezés utáni szájöb­lítéssel az ártalmas gyümölcssavak teljesen eltávolíthatók.

Next