Uj Magyarság, 1942. november (9. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-24 / 266. szám
Megjött a tüzelő Irta: Voda Imre Kitűnő barátom kissé elalélva ült mellettem kávéházi karosszékében. Bágyadtan omlott el, mint egy azalea-csendélet, finommetszésű kezét puhán bocsátotta le a karfáról és kék szemei szelíd katángvirághoz voltak hasonlók, amikor halkan szólott: — A fene egye meg, végre megkaptam a téli tüzelőt. — Nono, ennek örülni szokás — jegyeztem meg. — Nagy dolog ez. — Nagy — bólintott kitűnő barátom, két kezét és törzsét valamelyest meglendítve, mint egy tócsából kifelé készülődő krokodilul. Egyszerre megelevenedett az egész ember. Kezét a karomra tette, úgy mondta: — Kék volt az égbolt, kérlehalássan és júliusi meleg nap sütött a földtekére, amikor telefonon felhívtam a Reznicsek és Koxerer céget, hogy megrendeljem a szükséges tüzelőmennyiségemet. Reznicsek és Koxerer szinte bólintottak a telefonban és elismeréssel szóltak okos előrelátásomról. Örömmel vállalták az ügyet és igen melegen megkérdezték, hogy szeptember harmadikét megfelel-e a szállítás időpontjául. Megfelel, mondtam hanyagul, aztán vártam szeptember harmadikát. — Ami tudomásom szerint el is következett. — El. Negyedikén aztán felhívtam őket. Koxerer jelentkezett és meglepetve hallotta, hogy a terminus lejárt. •Ejnye-bejnye... — mondta egyet cuppantva a végén a telefonba —, majd utánanézek a dolognak, a felvételt egyébként Reznicsek intézte, kérdezi mármost, hogy megfelel-e szeptember tizenkilencedikét — Remélem, megfelelt? — Meg Reznicsek is, akit huszadikán feltárcsáztam. Azt mondta, nem érti a türelmetlenkedésemet, ő a tiszta sorrendi munka híve, különben is Koxerer irányítja a szállítmányokat, majd beszél vele, kéri pártfogásomat és azt hiszi, hehe — itt nyilván megenyhült neheztelésében —, október tizedikén még jókor lesz a szállítás, igaz-e ? — Úgy van! Tizenegyedikén a kisaszszony vette fel a kagylót. Kicsit zörgött a telefon, de annyit értettem, hogy új rendelést nem vesznek fel. Mondok: nem új a rendelés, még júliusban adtam fel. Kérdi, miben adtam fel? A betyár mindenit annak a telefonnak. Kedvem lett volna azt mondani, nem mindegy, hogy miben adtam fel, zakkóban, vagy fürdőtrikóban? De beüvöltöttem, hogy júliusban, úgy mint cézár. A kisasszony ezt kikérte magának és letette a hallgatót. — Személyesen jobb az ilyet elintézni. — Másnap ott is voltam. Reznicsek úr kilenc percig keresgélt egy szutykos füzetben. Utóbb is azt mondta: éhen van-e. Aztán rám nézett, ezt még nem küldtük el? Nem. Japardón, szólt, ez még tavaly volt, hanem október huszonhetedikére biztosan szállítanak. ■— És huszonnyolcadikán ? — Koxerer volt a telefonnál. Édesen elnevette magát. Azt mondta, hogy itt csak valami tévedés lehet. E feltevésre hajlamos voltam én is. Kért, hogy várjak egy kicsit. Papírzszegést hallottam és a kisasszony hangját is. Megvan — szólt ekkor Koxerer■ Ihole. Uraságod rendelését közvetlenül a Rónapusztáiék után szállítjuk. öööö ... — itt egy kicsit harapdálgathatta a ceruzáját — mondjuk, november három megfelel? Idén? — lehettem. Hehe — szólt ő — cégünk oly pontos, mint egy céllövölde. Szóval harmadikon... Távozni szerettem volna, így megsürgettem a történetet: — Fogadjunk, harmadikon se jött semmi. Barátom őszülő halántékához nyúlt: — Vesztettél. De jött. Jött egy levelezőlap, amin Reznicsek és Koxerer értesítenek, negyedikén tartózkodjunk odahaza, mert küldik a szállítmányt. Nos, bár egy teára voltunk híva, otthon maradtunk. Az ügy kínos volt, de maradtunk. Éjjel, úgy negyedtizenkettő tájt mondta nem: telesek alkalmasint nem küldik. Alkalmasint bólintottam, ám tagadhatatlanul kisebbet, mint a következő két nap végén, amikor ugyanezt konstatálhattuk. — Erre? — Erre, kérlek, immár lila önkívületben feltárcsáztam a Resneret és Koxicsekéket■ Hogy mi van a tüzelőmmel? A kisasszony jelentkezett, hogy miféle tüzelővel? Aztán bementem személyesen. Kissé érdesen vezettem a tárgyalást, nem mondom, Koxerer hivatkozott arra, hogy ők egy megbízható cég. A céllövöldét nem említette, de kijelentette, hogy csúnyán a szemibe nézhetek, ha tizennegyedikéig a küldemény meg nem érkezik. — Végre. — Ezt mondtam én is. — Igen, de úgy emlékszem, kissé neheztelve. Miért? — Mert történetesen csak a lány volt otthon. Tudniillik harminc mázsa fát rendeltünk. A fatüzelős kályháinkhoz. A pincénket pedig telehordták brikettel. — Hát ez hogy lehetséges? Kitűnő barátom kék szeme elfelhősödött. — Látod, ezt kérdezte Rónapusztai úr is, aki az elcserélt szállítólevél nyomán már másnap fölvette velem az érintkezést ... ^ f0 8 MHHmAternor 4rm hétköznap 55 fillér, É Q ff 3/8 Q O vasárnap és ünnepnap 55 fillér. I.efc-B Jm B B Bfc B B kisebb hirdetés (10 mm) 5.50 Y, illetve I 6.50 Y. Álláskeresőknek 50% kedveim. Juhász-félre szabadalmazott fa mn onNK kkékPAR tllMWKI/ GUMI PÓTLÓ mindenben helyettesíti a kerékpárgumit. Nincsen defekt, nincsen javítás! Ára: 16.— pengő. Viszonteladóknak árengedmény! GGRÓ SÁNDOR műszaki nagykereskedő, Budapest, VI., ó-utca 21. szám. — Telefon: 315-172. [ Vétel, eladás Vöröskeresztes üdülő sebesültek részére keres használt pianinót magánostól bérletre, vétel nincs kizárva.— Ajánlat: 207. Vöröskereszt-üdülő. Hidegkuti út 78. Telefon: 364-054. BRILIÁNST fogarSmrSt UXn Hagy Imre ékszerész. VIII., traross-utca |*n Márta Terézia-tér sarok UO „SZIGETI'EZttST 12 szem. évőkészlet kazettában 10 darab 1.750.— P Szigeti Nánddor és Fia II., OLASZ-FASOR 35. Ci»Ai.«vlj »«italok .JjjUJlUJKf minden menynyiséffben kulcsinnk«* is kaphatók M8ENFEU), Népszínház u. 31. IPARVÁGÁNYT KERESEK megvételre 1—3 km hosszúságban. Cím: Kiss Márton téglagyár, Makó, Aradi utca. Briliánst, ezüstöt, aranyat, fogaranyat magas Áron veszek. Zálogból kiváltom. hmAuní10,os\%Tl£ 83 Szőnyeg VESZÜNK csekély haszonnal, adunk per**» ér Smyrna szőnyegeket. ..Antik»«", IV., Pilvaxkor., Városhás-utcai Barokháx. Telefon: 18-44-II. FIGYELEM ALMA Szállítok jóminőségű aranypár - ment, pázmánt, stb., 20 kg-os bv. ládákban. 23.80 és 19.80 Pért, II. o. 17.80, ab posta utánvétel, filléres portóval. Tárnok László gyülmölcsraktára, Nagyvárad, Hunyadi János u. 3.Ruházkodás Megbízható szűcs Vitéz KIsKY GYULA IX., RADAY UTCA 11. Bundák Szőrmék Bundát olcsón vehet PLETENIK szűcsnél, Erzsébet-körút 29, első emelet fölételes szabású bundát Pilát szűcstől, IX., Ferenc-körút 32., II. cm.___________ HASZNÁLTASZI A B TÁRGYÉRT A L U O legtöbbet fllét RUHAÜZLET. Népszínház u. 20. Telefon: 942-957. , Terek [ Kisvelencei villatelep parcellázás, téli-nyári sportlehetőség. TELKEK már 4—13 pengőig ételenként. Fizetési feltételek nagyon kedvezők ■ Iroda: Budapest, Baross-tér 17. THM 424-373. Díjtalan IdsziUl'Afi HON’VBIJEINKNEK HÁLÓZSÁK MELEG HOLMI, stb. Molnár Gyula UH, Károly-körut QT: 427-575. Saroküzlet. BVM családi háztelkek Zuglóban a Kerepesi úti villamos mellett előnyös feltételekkel eladók. Érdeklődni Magyar Tisztviselők Takarékpénztára Bt.-Bál. IX., Ferenc körút 14. Telefon: 188-878. vagy a helyszínen: XIV., Sashalmi út 19. hétköznap délután, vasárnap egész nap. Nagyváradon a Körös partján, 2000 darab termő gyümölcsfával, öntözhető, mag, zöldség, virágtermelésre alkalmas kertészeti telepemet teljes felszereléssel hosszabb időre bérbeadnám Modern villa, egészséges cselédlakások, üvegházak, tehenészetre alkalmas istállók, új, húsz darabra kocafiaztató, esetleg jószágállománnyal együtt. Bérleti időre tűzifával ellátva. írásbeli érdeklődés: Ref. lelkész, Paptamási, Bihar megye, — személyesen: Kovács Erzsébet fűszerüzlet, Nagyvárad, Mussolini-tér 10. 6 Könyvvásár a Lónyay utcában önyv(barátok, tudósok, könyvtárak és széplelkek üdsetélése öt évszázad ritka könyveiért A postatakarékpénztár újonnan átalakított, neonfénnyel, hangszóróval felszerelt Lónyayutcai árverési termében nagy könyvaukció zajlott le az elmúlt napokban. A zajlást szószerint kell érteni, mert egy-egy ritkább és könyvárusi forgalomban nehezen, vagy nem, kapható könyvért valóságos versengés indult meg a könyvbarátok között. Az aukciónak voltak olyan látogatói, akik csak egyes, kiszemelt könyvekre árvereltek, ilyenkor azonban minden ajánlatra felülígértek s győztesen kerültek ki a könyvtárak és levéltárak megbízóival szemben is, akik pedig ugyancsak szívósan küzdöttek minden olyan műért, amelynek a megszerzését érdemesnek ítélték. A könyvbarátok, tudósok, írók és könyvtárak mellett szép számmal szerepelt az aukció vásárló és érdeklődő közönsége soraiban az a művelt magyar réteg, amelynek a tagjait már nem elégítik ki a mindenkori könyvtermelés kiadói érdekek szerint piacra hozott művei, hanem az őket érdeklő szellemi területen több évszázad könyveiből válogatják ki azt a könyvet, amelyet könyvtárukba sorolnak, maguknak megszereznek. Ezen a könyvaukción, amely sorrendben a huszonhetedik volt már a postatakarékpénztár Lónyay utcai árverési csarnokában, közel 1500 tételben körülbelül 5000 kötet könyv került árverésre. A könyveknek háromnegyed, része vevőre is talált, ami igen nagy eredmény és azt mutatja, hogy a könyv iránti érdeklődés nem halt ki az emberekből. Az árak meghaladták a kikiáltási árat, de még mindig azon a határon belül mozogtak, amikor a vevők is meg voltak elégedve a vásárlással. Az eladók és a vevők megelégedetten csinálhattak mérleget az aukció befejezése után. Juvenalis szatíráitól 5000 A Lónyay utcában tartott könyvárveréseknek egyik sikerforrása a szakszerűen összeállított katalógus, amely részletesen tájékoztat a könyv írójáról, szerzőjéről, tárgyáról, a kötetek számáról, a megjelenés helyéről és idejéről, fűzött vagy kötött voltáról, stb. Ezenkívül az árverés ideje előtt a vásárolni szándékozóknak alkalmuk volt nyugodtan és alaposan megtekinteni a könyveket: milyen állapotban vannak, nem hiányosak-e? Milyen könyvek és milyen áron cseréltek gazdát az árverésen? Nagy keletje volt elsősorban a székely kérdést tárgyaló műveknek. Benkő Józsefnek 1791-ben megjelent latinnyelvű könyvét az erdélyi ország-, illetve megyegyűlésekről 10 pengős kikiáltási ár helyett 20 pengőért vették meg. A székely határőrség szervezetéről kiadott 1764-es rendelet 6 pengős kikiáltási árról 16 pengőre ugrott fel. Szádecsky Lajos „A csíki székely krónikája” ugyancsak magas áron kelt el Minden olyan könyv, amely akár írójában, akár tartalmában vonatkozásban volt a zsidósággal, fokozott keresletnek örvendett. Flavius vitairata a zsidók ősrégi voltáról, amelyet 1903-ban Istóczy Győző adott ki magyar nyelven, 6 pengős kikiáltási ár helyett 15 pengőért kelt el. Berstein Bélának „1848 és a magyar zsidók“ című műve 2 pengő Indulási ár mellett 9 pengőért cserélt gazdát. Heine összes műveit tíz kötetben 42 pengőért vették meg, kikiáltási ára 24 pengő volt. Az árverésre került könyvek többezres tömegében érdekesebb művek követték egy szabadkőműves névsoráig most. Egyik percben még Ford amerikai autókirály német és angol életrajzára árvereltek, a másik percben francia regényekért és egyéb szépirodalmi művekért folyt a versengés. Juvenalis szatíráinak 1487. évi fólióalakú, pergamentkötésű példánya 200 pengőért cserélt gazdát. Huszár Károly „500v szabadkőműves névsora” című 1912-ben megjelent könyve pengőről 9 50-re ugrott fel. Sterczeg Ferenc híres „Szelek szárnyán” című könyvének első kiadása 8 50 pengőért kelt el. Nagy volt az érdeklődés a közelmúlt néhány érdekes magyar írói egyénisége iránt is. Móricz Pál „Emlékezzünk régiekről” és „Régi magyar élet" című könyveit kétszeres áron vették meg, Krúdy Gyulának 10 különböző regénye került árverésre, 5—10—12 pengős áron keltek el az egyes kötetek. Móra Ferenc „„Aranykoporsó” című regényét első kiadásban 3 pengőért kiáltották ki, 16 pengőért kelt el. Magyar és külföldi klasszikusok műveiből is előkerült egy-egy példány. Csokonay Vitéz Mihály „Dorottyá”-jának 1806-os bécsi kiadása 13 pengőért, Goethe „Faust”-ja Dóczy Lajos fordításában 9.50 pengőért, Kozma Andor fordításában pedig 11 pengőért kelt el. A jeles népdalgyűjtőnek, Erdélyi Jánosnak a könyvei is kapósak voltak. A „Népdalok és mondák’’ eredeti kiadású kötetet 18 pengőért, a „Magyar közmondások könyve” pedig szintén 18 pengőért talált gazdára. Gvadányi országgyűlési szatíráit 32 pengős kikiáltási ár mellett 44 pengőért vették meg. ITTEDD, 1942 NOVEMBER 24 . Petőfi első nyomtatott verse : „A tározó Napjaink egyik forrongó kérdése a színpad meghódítása a magyar szelem számára. Ennek a problémának a múltban gyökerező elágazásai sok írót és tudóst érdekelnek. A magyar színház és színészet ügyével foglalkozó emlékiratok és egyéb művek az aukció legkapósabb könyveinek bizonyultak. Országh Sándor „Budai színházak és játékszínek 1783—1895” című könyve 4 pengőről 16 pengőre ugrott fel, a debreceni állandó színház keletkezéséről szóló, 1869-ben megjelent mű 4 pengőről 15 pengőre, Déryné naplója 12 pengőről 37 pengőre, Molnár László ,Jgressy Gábor és kortársai. Levelek Egressy Gáborhoz 1838—1865” cimű könyve 2 pengőről 11 pengőre. Sophokles tragédiái Csiky Gergely fordításában 15 pengőért. Egressy Gábor „A színészet könyve” 6.50 pengőért, Krecsárnyi Ignác „Régi dolgok régi színészekről” 6 pengőért kelt el. A nagy érdeklődésben viszont Hevesi Sándor .Dráma és színpadi tanulmánykötete 2 pengős kikiáltási áron eladatlan maradt. Csodálatosak a régi könyvek, írói hitelességükön felül ott ragyog rajtuk a történelem pecsétje is. Dokumentumok lettek. Megőrizték számunkra az elmúlt évszázadok egy-egy villanását. Árverésre került például az aukción az Athenaeumnak az az évfolyama (1842. első félév), amelyben Petőfi Petrovics Sándor „A borozó’ című verse jelent meg. Többen vetélkedtek a ritka folyóiratpéldány megszerzéséért, 8 pengőről indult az árverés, 25 pengőig szökött föl. A múlt század reformmozgalmának és a szabadságharcnak irodalma is kapós volt. A gyűjteményes munkák közül a legmagasabb árat, 300 pengőt Nagy Iván 13 kötetes „Magyarország családai” című munkája érte el, rögtön utána következik Jókai Mór összes művei 250 pengővel, Szilágyi Sándor 16 kötetes „Magyar történet”-e 62 pengőért, Mikszáth Kálmán műveiből 16 kötet 48 pengőért. A magyar nyelven még mindig legteljesebb művészettörténet, Beöthy Zsolt 1906—1912 között megjelent 3 kötetes munkája 41 pengős árat ért el. A magyar főváros múltjával, illetve történetével foglalkozó könyvek közül Palugyay Imre „Buda-Pest szabad királyi Város leírása 1852.“ 12 pengőről 41 pengőre, Vajda János verses budapesti életképeinek kötete 6 pengőről 15 pengőre szökött fel. Ritka térképek, régi metszeteik, albumok, művészeti gyűjtemények egyaránt szerepeltek az árverésre kerülő könyvek között. Kertész Dániel TERE-FERE Néhány nappal ezelőtt Drezdában „Film és szín“ címmel megtartott szakértekezleten világraszóló eredményekről számoltak be. A közhasználatban lévő színes fényképekről ugyanis most már a fekete-fehér fényképezésben szokásos módszerrel, tetszés szerinti számban házilag is lehet színes másolatokat készíteni. Amint kifejtették, az új Agfacolor negatív film kidolgozásának menete teljesen ugyanolyan, mint a közönséges filmeké. Az Agfacolor filmek és papírok a háború alatt csak korlátozott mennyiségben kerülhetnek forgalomba. * Az utóbbi időben tudományos körökben felmerült az a vélemény, hogy az egyébként minden tekintetben előnyös gyümölcskúrák ártanak a fogaknak, amennyiben a gyümölcsök savtartalma a fogzománcot megrontja. Ez a körülmény nem követeli a gyümölcs élvezésének kikapcsolását, mert az étkezés utáni szájöblítéssel az ártalmas gyümölcssavak teljesen eltávolíthatók.