Uj Magyarság, 1943. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-19 / 14. szám

KEDD, 1943 JANUÁR 19 . U idvé$k$ foavatos^'é&elme p ff mkmmífázá­tosM&sóffaH Szombaton ma vasárnap a 'közönség­, élénk érdeklődésétől kísérve vívták meg legjobbjaink tíz idei gyorskorcsolyázó bajnokságok küzdel­meit. A beavatottak meglepetést vártak, a BKE fiatal és rendkívül tehetséges versenyző­jének, Pajornak a betörésére számítottak s nem alaptalanul. Pajor és vele az ugyancsak fiatal Kilián nagyszerű edzéslehetőségek közt készültek fel a bajnoki küzdelemre . Hid­­vághyvel, valamint Ladányival, a két rivális MAC-futóval szemben még az az előnyük is megvolt, hogy a világ egyik legkiválóbb kor­csoly­ázómest­erétől, a bécsi Wazuriktól tanul­hattak három héten keresztül. Ugyanekkor Hid­véghy és Ladányi, mondhatni beugrásszerűen, minimális előkészületei rajtoltak és az itthoni edzéslehetőségektől elesve, a távoli Kolozs­várba, illetve Bécsbe kényszerültek utazni né­hányna­pos edzésre. Ennél a körülménynél meg kell állapodnunk, mert az egyetemleges magyar sportélet szem­pontjából is döntő kihatású és eléggé el nem ítélhetően sajnálatos jelenségről van szó. Még egy hatalmas tömegekkel rendelkező és világ­­színvonalon áll, virágzó gyorskorcsolyázó kul­túrájú ország sem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy élgárdájának két leg­jobbját elzárja az edzéslehetőségtől és idegen pályára száműzi. Hidvéghy és Ladányi eseté­ben pedig ez történt. Régebbi természetű el­lentétből kifolyóan már esztendők óta mos­­tohagyermek a műjégen a MAC kiváló két futója s ha nem­ járnak kolozsvári, illetve bécsi Canossát, előállhatott volna az a furcsa eset, hogy manden edzés nélkül kényszerülnek­­­kiállni a magyar bajnokságokon. Nem vagyunk hívei­ a klubok közt fölmerülő személyi, rivalizációs vagy akármilyen más természetű ellentétek bogozgatásának, csupán annyiban, amennyiben az ilyesminek kihatása van az általános sportérdekekre. Itt pedig ar­ról van szó! Gondoljuk el: rendes műjégedzés­­sel milyen időket érhetett volna el például Hidvéghy, aki most olyan kirobbanó erőben van, hogy képességeiből kevés edzése ellenére is bajnoki rekord mellett. Hogyan várhatnák az általános színvonal emelkedését, a teljesít­mények javulását, ha az ország egyetlen mű­jégpályáján klubszínek alapján adagolják az edzéslehetőséget. Hidvéghy teljesítményének méltatása az itt­ elmondottakban rejlik, valóban bravúros és az igazi sportembert­­ maradéktalanul meg­mutató teljesítmény volt jól megérdemelt baj­­noksága. Teljes elismeréssel kell szólnunk a fiatal és elképesztően fejlődő Pajorról is, aki már szorosan nyomában van Hidvéghynek. Wazulek keze meglátszott a mozgásán, igen nagy jövő előtt áll, akárcsak klubtársa, a fiatal Kilián. Ladányi Gedeon osztozott Hid­véghy nehéz sorsában, három év alatt, ő is csak alig edzhetett. (Mai képességeiket 20 százalékkal többre kell taksálnunk a bajnok­ságon elért eredményeiknél.­­Kiss Árpád is jó képességű és nagyjövőjű futó. Általában a bajnokságnak mind a négy futama igen nívós szép sportot és jó eredményeket­ hozott. Hid­véghy két futamban is győzött, az 1500 m-es eredménye különösen értékes. Kilián 500 m-en jeleskedett, s itt Hidvéghy a mezőny közepén végzett, (rövidkorcsolyás edzéseivel nem sze­rezhetett kellő sebességet). Az egyes futamok eredménye és a bajnok­ság végső sorrendje a következő: • 500 m: 1. Kilián BKE 45.8 mp, 2. Bácskai BKE 47.2, 3. Kiss Árkád BKE 47.4 mp, 4. La­dányi MAC, 5. Pajor BKE, 6 Hidvéghy MAC. 3000 m: 1. Hidvéghy MAC 5:13.2 p, 2. La­dányi MAC 5:17.1 p, 3. Pajor BKE 5:17.3, 4. Kiss Árkád BKE, 5. Bácskai BKE, 6. Kilián BKE. 1500 m:­­ Hidvéghy MAC 2:26.4 p, 2. Pajor BKE 2:26.7 p, 3. Ladányi MAC 2:28.7 p, 4. Kilián BKE, 5. Bácskai BKE, 6. Kiss Árkád BKE. 5000 m: 1. Pajor BKE 8:54.3 p, 2. Ladányi MAC 8:57.6 p, 3. Hid­véghy MAC 8:53.3 p, 4. Kiss BKE, 5. Bácskai BKE, 6. Badry BKE. s ddm&i hmúüemhH kiesett fit äkälvivimpata Az ökölvívó csapatbajnokság harmadik for­dulóján a bajírokjelölt csepeli legénység fölé­nyes, 11:5 arányú győzelmet aratott a B Vasutas együttese felett, míg a Beszkák­- FTC-összecsapás­ 8:8 arányban döntetlenül vég­ződött. Zsúfolásig megtolt nézőtér előtt kezdődtek meg a küzdelmek. Első párként a csepeli Ko­vács és a­­B Vasutas Arb­ier lépett szorítóba. Pompás küzdelmet vívott a két légsúlyú var­­tenyző, Kovács csekély pontkülönbséggel győ­zött. Harmatsúlyban Bogács fölényesen győzte le Horváthot, aki a második menet után fel­adta a reménytelen küzdelmet. Bené és Váczi harca óriási küzdelmet hozott, Váczi egyene­seivel,­ Bené horgaival igyekezett döntést ki­harcolni. Csekély pontkülönbséggel Váczi győ­zött. A következő összecsapás hozta az első B Vasutas-győzelmet: Vajda, a kitűnő formá­ban levő válogatott versenyző fölényes győzel­met aratott a jól harcoló Szilágyi fölött. A Németh—Farkas középsúlyú.A mérkőzés döntet­lenül végződött, míg a csepeli Jászai az első menet közepén kiütötte­ Lázicsot. Nehézsúly­ban a fürgén és ügyesen harcoló Tamási a második menetben kiütötte nálánál nehezebb ellenfelét. Ezután került sorra a nagy érdeklődéssel várt FTC-Beszkárt-találkozó, amely a kiesés kérdését volt hivatva eldönteni. A légsúlyúak összeCsapásából a többet ütő Hámori került ki győztesen, de rögtön kiegyenlített a Buszkárt, mert a hosszúkarú Szabó legyőzte a fiatal Tóthot. Szumoga nagy fölénnyel legyőzte Bőért, majd Gál is győzött Strings ellen és ezzel az FTC 6:2-es vezetésre tett szert. Papp (Buszkárt) a második menetben kiütötte az addig vitézül küzdő Tarapcsikot és középsúly­­ban Barinka (FTC) feladta a küzdelmet a vá­logatott Szalaggal szemben, ezzel 6:6-ra alakult az eredmény. Félnehézsúlyban Bomolya leg­jobb napjaira emlékeztető formában győzött Szentgyörgyi ellen és ismét az FTC szerezte meg a vezetést 8:6 arányban. Halotti csendben állt fel,g.,két nehézsúlyú versenyző,, a Baszkért Szolnok­i­­ja ás a harctérről most hazatért Csontos. Az edzés nélkül kiálló FTC-öklöző egy ideig fölényben volt, míg bírta az iramot, de a második és harmadik menetben Szolnoki felülkerekedett és ha csekély pontkülönbséggel is, ‘hb‘ győzött. Ezzel a mérkőzés 8:8 arányban eldöntetlenü­l­.végződött és a­ nagymúltú FTC ökölvívócsapata kiesett a további küzdelmekből. az alpesi összetett versenyt Kovács (Nagy­bányai SE) nyerte. Délután ugróversenyt rendezett a szövet­ség, amelyen a harctérről most hazatért Rész (BB­TE) bizonyult a legjobbnak 32.5, 34., 34 méteres ugrásokkal, 2. Vány­a, 3. Katona. Leventeleányok és cserkészek részére is rendeztek síversenyeket rengeteg indulóval. A lányok közül Váradi Zsuzsa és Dehnár Glória diadalmaskodott, míg a cserkészfiúk verse­nyét Szász Levente nyerte. A MAC nyerte ' a síváló baik&ksábot Vasárnap a Svábhegyen négy síversenyt rendeztek. A. 4x10 kilométeres váltófutó baj­­' nott'&gban.' Hét csapat indult és a győzelmet S Vinchey 'Németberty­ár., Harangvölgyi, Hu­­tengi össztételű MAC csapat szerezte meg 2 óra 06 perc, 03 perces idővel. 2. HTVSE, 3.­­ BEE A-csapata, 4. Postás, 5. MOM, 6. BLEB, 7. Postás B. A verseny legjobb idejét Berecz f­utotta,­­aki 28 perc 49 másodperc alatt tel­­esítette a távot. A MAFC műlesiklóversenyén 50 induló vett részt. A férfiak versenyét a legjobb magyar lanb­ákló, ■ Szikla (MAFC) nyerte klubtársa,­ Méray-Horváth és Kovács, a ki­tűnő nagyb­ányai futó előtt. A hölgyek ver­­senyében Jgli Thó, Eleöd Anikó győzött, míg mess** Stícahitek () Kettős kassai győzelem az ungvári jég­korongotok felett. A felvidéki kerület jégko­rong bajnokságáért folyó küzdelmek során a kassai Rákóczi AC 5:1 (0:0, 3:1, 2:0) arány­ban győzött az Ungvári AC csapata felett, míg a másik kassai csapat, a KVSC 5:2 (3:0, 1:1, 2:0) győzte le ungvári ellenfelét.­­ Kikaptak rendőrtisztjeink a németektől. A második magyar-német rendőrtiszti kard­­vívóversenyen a zsúfolásig­ megtelt műegye­temi aulában a német csapat 13:12 arány­ban minimális győzelmet aratott. A mér­kőzés szünetében Éliássy Sándor dr. rendőr­főkapitány tartott rövid megemlékezést a hősi halált halt Heydrich birodalmi hely­tartóról. A német csapatból Kamalla 4, Liebscher és Hannke 3—3, Körner 2, és Hoops 1 győzelmet aratott, míg a magyar győzel­meket Nedeczky dr., Kruppa dr., Lator dr. 3—3, Rónai dr. 2 és Pálinkás 1 szerezte. 9___________________ , h­ívM­AGYARSÁG A vassampi &del'ámseu$ek etedképei I. futam: 1. Dolly (Paulovitz, 2), 2. Bella (Kele­men, 6), 3. cserkész T. (Reinisch, 144). Fm.: Meri­dian, Gránát, Index, Széltoló, firhölgy, Recontra Romeo Bakattundér. Tot.: 10:32 helyre, 12, 18, 12. Befutó: Dolly—Bella 100, Dolly—Cserkész T. 53. Idő: 31.4. II. futam: 1. Mangán (Marschall X, V,1), 2. Gyöngyös (Jónás L., 5), 3. Csoda (Angraer, 4). Fm.: Huoyad, Holandjanin, Dévény fi.. Féléink Ebadta. Tot.: 10:26, helyre: 12: 17. 13. Befutó: Mangán— Gyöngyös 107, Mangán—Csoda 78. Idő: 27.3. Ili. futam: 1. Alraune (Jónás L., 8), 2. Irány ('Székely F., pari), 3 Rosmarin (Wiltshire, 6). Fm.I Dover, Leik, Radnót, Hernád,' Intő, Jávor. Tot.: 10,178. helyre: 21, 14, 21. Befutó: Alraune—Irány ■143, Alraune—Rosmarin 722. Idő: 30.1. IV, futam: 1.­’Füzér (Szemerédi, pari), 3. Sirocco (Kovács I.,'S), 3. Csalóka (Marschall J., 214) Fm : Acél, Little Tied, Fiesur Ébredő. Tot.: ■ 10.24, helyre: NI. 16, 12. Befutó: 175. Idő: 25.6. V. futam: 1. Bob (Marschall R., pari), 2. Fekete Barát (Hévizy, 3) 3. Ulica (Marék, 4). Fm.: Ne­­bojsa, Jluki, Pasa, Zivatar D.: Farsang, Aprópénz. Tanoda. Tot.: 10,24 helyre: 14, 16, 19. Befutó: Bob —Fekete Barát 41. Bob—Ulica 66. Idő: 28,2. VI. futam: 1. Amulett (Kovács J., 2), 2. Suchard (Kallinka, 8), 8. Extra (Galla, 5). Fm.: Hárfa, Ladiz, Omge, Brrós, üdülő, Garáb ,Mády fia, Tarzan, Rollo, Leander. Tot..: 10,37. helyre: T4 20, 34. Be­futó: Amulett—Suchard 172, Amulett—Extra 363. Idő: 32,2. VII. futam: 1 Figura (Székely F., 7/10), 2. Etes (Marek, 244), 3. Fogára® (Mann, 4). Fm.: Formás, Jupiter, Hajnalka, Csatár N­., Vilma Gárda Kürtös Herkules, Jutka. Tot.: 10,19, helyre: 15, 16, 08. Be­futó: Figura—Etes 20 Figura—Fogaras 70. Idő: 31.4. VIII. futam: 1.. Harcos ST. (Kallinka, 244),­ 2.­ Galiba (Marschall J , 144), 3. Várva-várt (Zwillinger, 2%). Fm.: Csilla MIR. Pamela, őszirózsa Trencsén­. Tét­i 10:37, helyre: 14, 13, 13. Idő: 29.6^ ■ * () Elhalasztották a döntést a felsőgallai fogadás ügyében. Vasárnap este állt össze a választott bíró­ság, hogy meghozza­ döntését a felnőgattói vitás fogadás ügyeiben. A döntés nagy meglepetésre el­maradt, mert a fogadó halasztást kért válasziratá­nak benyújtására. A választott bíróság eleget tett a kérésnek s előreláthatóan január 24-én dönt az ügyben. Föld, pénzgazdaság fgHilll linin' r U ~i lllllllll nil'll un I Mill'll III......................I Ilim» illll ni llimimMiSSSaeaaan Az átmenetgazdálkodás bányászati feladatai A háború még dúl a csatatereken, de a gondolkodó és előrelátó embert már egész sereg olyan gazdasági vonatkozású probléma foglalkoztatja, amelynek megoldásától függ a háborús gazdálkodásról a békegazdálko­dásra való eredményes és zökkenőmentes át­térés. A magyar ipar egyik igen jelentős ágának, a bányászatnak ezen a téren adódó feladatairól nyilatkozott az Új Magyarság­nak Bortnyák István bányaügyi főtanácsos, a kérdés kiváló magyar szakembere. — A bányászat szempontjából vizsgálva az átmenetgazdálkodás feladatait — mon­dotta­­— abból kell kiindulnunk, hogy mik lesznek a nemzetgazdasági élet és a piac kö­vetelményei a bányászattal szemben. A fele­let erre a kérdésre csak pozitív lehet. A bá­nyászat produktumai: a szén, a vasérc, a fé­mek ércei, különösképpen az aluminiumérc minden más ipari termelésnek — beleértve a termoelektromos centrálok energiatermelését is — kiinduló alapanyagát képezik. Nyugod­tan ideszámíthatjuk fiatal olajbányászatunk termékeit is, amely termelési ág máris az or­szág gazdasági életének egyik hatalmas té­nyezőjét alkotja. — Gondoljunk vissza az első világháború utáni időkre. A honvédség, a legnagyobb nyersanyagfogyasztó kikapcsoltnak volt te­kinthető, szenet importáltunk s mindezek ellenére a bányászat által termelt nyersanya­gok, elsősorban a szén iránti kereslet mégis szinte a maximumig fokozódott. Erre gon­dolva, azt kell mondanunk, hogy a bányater­mékek kereslete a háború után még a mai, a háború alatti maximumot is, túl fogja szárnyalni.­­ A kérdés megoldásának gyújtópontjá­ban az a feladat áll, hogy a fokozott terme­lésnek megfelelően, a szü­k­séges ásványszén- és ércanyagot biztosítsuk, feltárjuk. E tekin­tetben a bányászatot az összes többi, iparág között szinte egyedülállóan kell elbírálni. A kitermelt érc és szén fizikai értelemben nincs többé, de van nemzetgazdasági értelemben akkor, ha annak kitermelése a nemzet gaz­dasági jólétét maradandóan szolgálja. Circu­lus vitiosushoz érünk azonban, mert viszont ez a jólét, a nemzet gazdasági életét alkotó vállalkozások, prosperitása teszi lehetővé azoknak a minden más iparágban ismeretlen kockázatoknak viselését, amelyekkel a föld kincseinek feltárása jár. Hiszen a szénből, ércből, akár közvetlenül, akár közvetve, új javakat kell termelnünk, melyek az elpusz­tult szén vagy érc helyett a nemzet mara­dandó vagyonát képezik. Ezzel kapcsolatban viszont rá kell mutatnom arra, hogy szén­­kincsü­nk nagyon is véges, így a békegazdál­kodásban a termelés fokozásának reális hatá­rait a kormányzat bölcsességének kell meg­találnia.­­ A várhatólag felfokozott keresletnek meg­felelően tehát újabb szén- és érelmesek hozzá­férhetővé tételét, felkutatását még az átmenet­­gazdálkodást is megelőzően — de ennek mint­egy előkészítéseképpen — a ma feladatának kell látnunk. Ez a feladat fontos és sürgős, mert a bányák ma teljesítőképességük maxi­mumát adják. Az­ irányított gazdálkodás kere­tein belül is megvan rá a mód, hogy újabb szén- és érckincset kutassunk fel. A szén­­bányászatnál ezt jelentené a nagyobb mélysé­­gek feltárása. Ide tartozik Kárpátalja érc- és szénkincseinek megállapítása, amellyel kapcso­latban hallatszanak ugyan t­amáskodó vélemé­nyek is, ezzel szemben tény, hogy komoly és rendszeres kutató eddig még nem akadt. Itt van a nagytömegű mátraaljai lignit problé­mája is, az úgynevezett kritikus víznívóval kapcsolatban, amelyet sok okon­: van proble­matikusnak tekinteni. Ha ez megoldható — ebben pedig hinni lehet —, akkor ez szén­­kincsünknek újabb jelentős­­gyarapodását je­lentené. — Ezek a munkálatok jelentik az alapot, amelyre azonban építeni is kell. Ez az építés a bányászatban a megállapított és hozzáférhe­tővé tett szén- és érckincs kitermelését je­lenti. Ez elsősorban a munkáslétszám emelé­sét, másodsorban a teljesítmények fokozását kívánja. Ez utóbbi legfőbb eszköze a termelés fokozottabb mechanizálása. A munk­áslétszám további fokozásának kilátásai ugyanis igen korlátozottak, önként tolakszik ugyan elő­térbe a gondolat. Itt lesznek majd a háborúból felszabaduló munkáskezek. Sajnos, a kérdés nem ily egyszerű, mert a bányamunka termé­szete nem csupán a munka megtanulását, ha­nem a munkásnak fiatal korban való ráneve­lését is megkívánja. Három évtizedet jól meg­haladó üzemi gyakorlatom alatt egyetlen egy esetben sem sikerült javakorban levő munkás­ból vájárt képezni, de belőle sem lehet soha elsőrendű munkás. A hadiszolgálatból felsza­baduló munkásfeleslege­k tehát csak kis rész­letben jelenthetnek létszámszaporulatot és így termelésfokozást annyiban, amennyiben már a bányában nevelt segédmunkásokat lehet velük pótolni, akiket viszont a termelőmunkába ál­lítunk.­­ Van azonban egy mód, amely ha nem is azonnal, de talán már a közeljövőben is segítséget jelenthet, ez pedig a bányamun­kásság szociális helyzetének javítása. Nyu­godtan mondhatjuk, hogy a bányászatnál a szociális intézmények a múltban is mindig megvoltak, tehát nem ezek hiányának pótlá­sáról, hanem még fokozottabb kiterjesztésé­ről van szó. . . Nem volna teljes a kép, amit adok, ha nem mutatnék rá országunk hatalmas tőzeg­­kincsére- amely hivatva van ásványi energia­­forrásaink élettartamának meghosszabbítá­sára, vagy ami ugyanaz, mennyiségi pótlá­sára. A mai Magyarország tőzegvagyona a becslések szerint majdnem egy milliárd, azaz ezermillió köbméterre számítható. Ha óva­tosan ennek csak ötven százalékával számo­lunk, akkor is ez légszáraz anyagra vonat­­koztatva kétmilliárd méter mázsa körüli el­tüzelhető tőzeganyagot jelent. Ez mestersé­ges szárítással, további nedvességelvonás mellett legalább 1500 millió mázsa magyar átlagbarnaszénnel egyenértékű, vagyis a mai széntermelési kapacitás mellett szénkincsünk élettartamának mintegy 10—lő évvel való meghosszabbítását jelenti.­­ Ezek nagy vonatkozásban azok a fel­adatok, amelyeket a bányászatnak az át­menetgazdálkodással kapcsolatosan meg kell oldani. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a ter­melés fokozásának szükségességét, amelyre hazánknak már azért is szüksége van, hogy magának az átmenetgazdálkodás befejezésé­­vel az új európai gazdasági rendszerben elő­nyös helyet biztosítson.­­ (Előadás a tiszapamuk mozdonytiszto­gató pótanyagról.) A magyar közlekedés­­tudományi társaság január 20-án, szerdán délután 446 órakor a vasúti és hajózási klub­ban ülést rendez, amelyen Tóth Tibor Máv­­üzletigazgató a tiszapamuk nevű mozdony­­tisztogató pótanyagról székfoglaló előadást tart.­­ (Sáfrán Ferenc előadása a mérnökegy­letben.) A magyar mérnök- és építészegylet közgazdasági és szociálpolitikai szakosztálya ülésén Sáfrán Ferenc nyugalmazott Már műszaki főtanácsos „Közgazdasági és szo­ciálpolitikai kérdések analitikus megvilágítás­ban“ címmel tartott előadást. Sáfrán Ferenc azok közé a kutatók közé tartozik, akik a mai világválságban különösen fontos gazda­sági és társadalmi jelenségeket matematikai alapon kutatják. Ennek az iránynak Malthua volt a megalapítója, aki azonban már kuta­tásai elején megoldhatatlan nehézségekkel találta magát szemben. Az előadó a tőke kérdésével kapcsolatban rámutatott arra, hogy a szocializmus a tőkét, mint a termelési tényezőt jogtalanul támadja. — (A tejszövetkezetek szövetségének új igazgatója.) A földmívelésügyi miniszter a tejtermelők és tejszövetkezetek országos szö­vetségének igazgatójává Lenek Jenő dr. nyug. miniszteri osztályfőnököt nevezte ki . — (Németh Endre egyetemi tanár római előadása a magyarországi vizsgazdálkodás­ról.) Rómából jelentik: Németh Endre egye­temi tanár a római magyar kultúrintézetben előadást tartott „A vízigazdálkodás a Duna­­medencében" címmel. Az előadáson megjelent Máriássy Zoltán kri­inált magyar követ, Apor Gábor báró szentszéki magyar követ, Ár­totta budapesti olasz követ, Orestano akadé­mikus, az ola­sz földmívelésügyi minisztérium vízrendészeti osztályának vezetője, a római egyetem több tanára, valamint a szakkörök és a tudományos élet képviselői. Villani La­jos báró egyetemi tanár, a kultúrintézet igaz­gatójának bevezetője után Németh Endre vetített képekkel kísért előadásában bemu­tatta a Dunamedence vízi rendszerét, a fo­lyók szabályozását Széchenyitől egészen nap­jainkig, majd ismertette a legújabb csator­názási­­ munkálatokat.­­ (A középeurópai vasútegylet pályázata.) A középeurópai vasútegylet pályázatot hirdet vasúti szakirodalmi munkák, valamint olyan találmányok és tökéletesítések jutalmazá­sára, amelyek a vasútüzem számára jelenté­kenyen hasznosak. A pályadíjak összértéke 30.000 birodalmi márka; az egyes díjak ösz­­szege 1500—7500 márka között mozognak. A pályadíjakat a bíráló bizottság 1945-ben ítéli oda. A­ pályzatokat 1943 április 1-től 1944 . január 31-ig kell benyújtani Berlinben a kö­zépeurópai vasútegylet ügyvivő igazgatósá­gainál. KISVELENCEI PARCELLÁZÁS mindazt nyújtja, csak amit eddig l­lába keresett: 100-18 parcellák m­ár 8 pengőtől élenként! 3 évi rész­let! Amit most vess, tavaszra már többet fog érni. Téli, nyári sportok! Felvilágosítás és díjtalan uta­zási utalvány Podmaniczky­ utca 27. sz. a. irodában, Nyugatinál. — Prospektus. — Telefon: 120—503. Vízállás A IBMmívelésügyi minisztérium vízrajzi intézete jelenti: A Denn Regensburgnál, Passaunál, Struden­nél. Bécsnél, Pozsony és Paks között Arad,­ máshol apad, igen alacsony vízállást­. Hétfői dunai víz­állások: Schärding 192, Passau 349, Aschach 137, Krems 172, Bécs 159, Pozsony 235, Komárom 94, Esztergom 105, Budapest 90 Paks 268, Baja 150, Mohács 220, Bezdán 242, Gombos 92, Újvidék 242. A magyar Dunán a jég Oroszvár—Dunaremete, vala­mint Baja és Berdán között és Újvidéknél áll. Gombosnál és Palánkénál jégmentes, máshol zajlik. A Rába Szentgotthárdnál --65. A Dráva Varasdnál 64. Barcsnál 150. Drávaszabolcsnál 82. Eszéknél 50. A Tiara Tokajnál apad, máshol árad. Igen alacsony vízállást). Hétfői tiszai vízállások: Máramarosszigete 110. Tiszaújlak 110. Vásárosnaraény 176. Tokaj 148. Tiszafüred 118. Szolnok 94 Csongrád 78 Szeged 182, ZentA 108, Titel 160. A Tiszán a jég Tiszujlaktól lefelé áll, fölötte zajlik. A Szamos Désnél —54, Szalmárn­metinél —101. A Bodrog Bodrogszerda­­helynél 68. A Sajó Bánrévénél SS. A Hernád Hidas­németinél 18. A Berettyó Margittánál 36. A Kordo­sök Csúcsánál 31. Nagyváradnál —128, Békésnél —20, Gyománál —58 A Maros Marosvás­helynél —50, Makónál —3. A Balaton Siófoknál 60. A Ve­­lencei-tó Agárdnál 89.

Next