Uj Magyarság, 1943. március (10. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

mMaGYAR$AC_ Megbeszélést folytatott Ribbentrop külügyminiszterrel , részt vett Ambrozio hadseregtábornok, az olasz általános vezérkar főnöke és Warbittoni tábornok, a Führer főparancsnokságának helyettes főnöke is. A megbeszélések az élénk szívélyesség légkörében folytak le annak a barátságnak a szellemében, amely a Dúcét és a Führer egymáshoz fűzi és ez ahhoz a tökéletes nézetazonossághoz vezetett, amely mindig is fennállt a két ország között és garanciája a sikernek abban a közös harcban, amelyet a két ország Japánnal és Szövetségeseivel tökéletes szolidaritásban vív. Miután ismét kifejezésre juttatták a két országnak azt az elhatározását, hogy a háborút,iinben szükséges energiával egészen az ellenséges erők elpusztításáig és sumák a halálos veszélynek a kiküszöböléséig folytatják, amely Európa bolsevizálására ismét megjelent a szárazföld keleti határain, a Dúce és Ribbentrop miniszter ismét kifejezésre juttatták Olaszországnak és Németországnak azt a szilárd akaratát, hogy a végső győzelem kivívása után új rendet teremtenek Európában, amely biztosítja minden európai népnek ,biztos létét az igazság és az együttműködés légkörében, mentesen minden plutokrata zsidó befolyástól és bátorítva és elősegítve e népeket tevékenységük kifejlesztésében, kölcsönös érdekeik megőrzése mellett az európai nagy tér biztos határai között. További jelentések szerint Ribbentrop német külügyminisztert Olaszországi tartózkodása alatt az olasz király és Császár kihallgatáson fogadta és hosszú szívélyes megbeszélést folytatott vele. Ugyancsak fogadta a német külügyminisztert a piemonti herceg is. A Duce szombaton szűkkörű ebéden látta vendégül Ribbentrop külügyminisztert. Az ebéden résztvett Bastianini külügyi államtitkár, valamint Mackensen és Alfieri nagykövet. .. Rührer Umberto olasz trónörökösnek a német sasrend arany nagykeresztjét adományozta. A kitüntetést Ribbentrop birodalmi külügyminiszter nyújtotta át a trónörökösnek. Berlini nyilatkozat a római tárgyalásokról Berlin, március 1. A Witersnetrasee illetékes szóvivője egyik nyilatkozataiban, a Mussolini is Ribbentrop német külügyminiszter között lefolyt tárgyalásokkal foglalkozva, a megbeszélések eredményét szembeállította az ellenséges táborban, uralkodó helyzettel. Miközben a nyugati szövetségeseknél válság válságot követ és nem tudnak megegyezni a háborús célok tekintetében, a tengely hadvezetése szilárd alapokon áll , és a közös háborús célok határozottak. A biztosított határok helyreállítása a nagyeurópai térségben, amelyről a zárónyilatkozatban szó van, olyan cél,and reális és elérhető , amiért a hármas szerződés álla■ mai mindvégig készek harcolni. Ezzel szemben állanak a bolsevismus imperialista tervei és azok a heves különbségek, amelyek éppen ezek miatt a tervek miatt merültek fel a nyugati szövetségesek között. Arra a kérdésre, a nagy európai térségre való utalásból egabad-e arra követtetetni, hogy a tengelyhatalmakat nem érdeklik az európai térségen kívül fekvő kérdések, a Wilhelmstrasse illetékes szóvivője tagadó választ adott. Mindenesetre a tengelyhatalmak nem szándékoznak beléitatkozni idegen kontinensek ügyeibe, mintazt más államok teszik. Ami azonban Japánt illeti, a Rómában kiadott zárónyilatkozata elégségesen utal a japán szövetségessel való együttműködésre és megemlíti, hogy Japán a keletázsiai térséget szervezi meg, illetőleg részben már meg is szervezte. Keresek és kínálok ♦ifeáíl'Baima msabuélm réssére Pistsrp, feai nyéner, ház- és tele'Épflaneiat, egész ország területén tuézsygattdatisttét birtokukat. NAGY-IROBA, Budapest, Barona-tér 17 Telefon: 434.373 2 Ünnepélyesen megnyitották a X. közigazgatási továbbképző tanfolyamot Hétfőn délelőtt a belügyminisztérium dísztermében ünnepélyes külsőségek között megnyitották a X.közigazgatási továbbképző tanfolyamot. Az elnöki emelvényen Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Bánffy Dániel báró földmívelésügyi, miciarisis, Szász Lajos közellátásügyi miniszter és Mártonffy Károly dr. egyetemi nyilvános rendes tanár, miniszteri tanácsos foglalt helyet. A termet zsúfolásig megtöltő közönség soraiban helyet foglalt Radocsay László igazságügyminiszter, Nagy Vilmos honvédelmi miniszter, Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, az államtitkári kar tagjai közül Wlassics Gyula báró, Tomcsányi Kálmán, vitéz Bonczos Miklós, Fáy István, Bárczay János, Zsindely Ferenc, Gergelyffy András és Johan Béla. Megjelent továbbá Ghycsy Jenő, a külügyminiszter állandó helyettese, Fromoriny Tivadar főpolgármester, Jakabb Oszkár, a Pénzintézeti Központ elnöke, Fabinyi Tihamér volt pénzügyminiszter, Béldy Alajos altábornagy, az ifjúság országos vezetője, valamint igent Sokan a magyar politikai, katonai és közigazgatási világ előkelőségei közül. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter mindenekelőtt, bejelentette, hogy Kállay Miklós miniszterelnök más irányú halaszthatatlan elfoglaltsága miatt személyesen nem jelenhetett meg az ünnepélyes megnyitó ülésen, ezért megnyitóbeszédét Mártonffy Károly dr. miniszteri tanácsot olvassa fel. Kállay Miklós miniszterelnök megnyitó beszéde a következőket mondja: A miniszterelnök irányelvet ad a szociális és a nemzetiségi kérdésben — Igen tisztelt Ural!! Másirányú, halaszthatatlan elfoglaltságom miatt őszinte sajnálatomra nem jelenhettem meg személyesen a X. közigazgatási továbbképző tanfolyam ünnepélyes megnyitóülésén. Remélem azonban, hogy módomban lesz ezt a tanfolyam során pótolni. Meleg üdvözletemet küldöm az ünnepélyen megjelenteknek, a tanfolyam résztvevőinek és az egész magyar közigazgatásnak, élén a belügyminiszter úrral és a sok tízezer tisztviselővel. Ennek a tisztviselői karnak magam is tagja vottam, egyesületi életében és szakmunkálkodásában már harminc évvel ezelőtt részt vettem, a közigazgatási továbbképző tanfolyamnak pedig pár év előtt magam is előadója voltam. 1936-ban, hét évvel ezelőtt, ugyane helyről, ugyanebben az órában nyitotta meg néhai Gömbös Gyula az 1. közigazgatási ,továbbképző tanfolyamot. Most a közigazgatásról, mint az állami élet kétségbevonhatatlanul legfontosabb tényezőjéről szeretnék röviden szólni. Az önálló állami létnek, az alkotmányos és törvényes formák közt folyó életnek a közigazgatás és különösen a jó közigazgatás az alapja. Ez egyben feltétele annnak is, hogy az egyes állampolgárok a magukéletét éltve-esküle és munkájukat zavartalanul fejthessék ki az egész társadalomban. Különösen az eljövendő Magyarországon lesz nagy, jelentősége a jó közigazgatásnak, helyesen felfogott, helyesen irányított és jól vehetett közigazgatásnak. Az eljövendő világnak, de ami bennünket elsősorban érdekel, Magyarországnak két legnagyobb problémája lesz a szociális haladás ügye és nemzetiségeink helyes kezelése, ami egyet jelent nemzetiségeinknek a nagy magyar közösségbe való haladéktalan beillesztésével. A szociális kérdés és a nemzetiségi kérdés két nagy problémája elsősorban szintén közigazgatási kérdés. A szociális életnek, a szociális boldogulásnak és fejlődésnek alapjait nem lehet lerakni, a meglevőket, amelyek nálunk , hála Istennek, igen előrehaladott állapotban meg is vannak, nem lehet fejleszteni a jó közigazgatás intenzív részvétele nélkül. Mert ha a szociális elégedetlenségnek egyik okozója lehet a rossz, meg nem értő, lassú, túlbürokratizált, érzéketlen közigazgatás, úgy éppen a szociális megnyugvásnak is egyik leghatékonyabb tényezője a jó közigazgatás. A nemzetiségi kérdésre ugyanez áll- Ha a szociális kérdésekben egyeseket, társadalmi rétegeket kell helyesen kezelni, a gyengébbeket védve, a túlkapásokat megnyirbálva, éppen ezzel a lelki beállítottsággal és tudással kell a nemzetiségi kérdést is kezelni. Soha sem elnyomással, de mindig tekintéllyel, sohasem erőszakkal, de gyengeség látszatát is kizárva, a magyar és nem magyar közt sohasem téve különbséget, csak abban, hogy ki felel meg jobban államhűségben, állampolgári kötelességben, polgári hasznosságban az egyetemet; nagy a célnak: Magyarországnak. Ezt a két irányelvet ajánlom minden egyes köztisztviselő figyelmébe. Egyben meg is vagyok győződve, hogy a magyar közigazgatás egységeken így is gondolkodik és így is cselekszik. «— Mikor az ünnepélyes ülésen megjelenteket a legmelegebben üdvözlöm, mint volt fölmivelésügyi miniszter, de mint magyar gazda is kifejezést szeretnék adni örömömnek, hogy a tanfolyam tárgya éppen a földmélésügyi igazgatás. Szeretném felhívni a tanfolyam előadóit, résztvevőit, de minden magyar köztisztviselőt is, aki e területül dolgozik, hogy az egész magyar élet övig , kiapadhatatlan forrása: a magyar föld ügyeit csak áldozatos léteikel lehet és szabad szolgálni. A tanfolyam hallgatóinak, akik az ország legtávolabbi részéből is idesereglettek, jó munkát, eredményes tanulást kívánok! Bánffy Dániel báró és Szász Lajos a földmivelési és közellátási igazgatásról A lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott szavak után Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszter, tartotta meg előadását. A föld és a nép viszonyának vizsgálata során megállapította, hogy azoknak a nemzeteknek az életéből hiányzik a szilárd alap, amelyek nem támaszkodnak a földre és a kiegyensúlyozott földmíves társadalomra. Minden nemzeti társadalom életében az ősfoglalkozások jelentik a gyökérzetet, különös gondot kell tehát fordítanunk arra, hogy földmivelésügyünk a nemzetgazdaság egészébe harmonikusan illeszkedjék bele. Önálló magyar nemzetgazdaságunk alapja továbbra is a földmivelésügy. Fő feladatunk tehát, hogy a mezőgazdasági termelés mennyiségét és minőségét emeljük, mert ez a forrása sok új ipari tevékenységnek s a megnövekedett belső fogyasztás, továbbá az exportlehetőségek folytán a kereskedelemnek is. Az igazi mezőgazdasági ipar a mezőgazdaság körében él, nem csupán nyersanyagát kapja onnan, hanem értékes melléktermékeit visszaadja a környezetnek, az állatállománynak és a földnek. A miniszter a továbbiakban rámutatott arra, hogy a hivatásuknak megfelelő iparosok, ipari vállalatok, kereskedők és értelmiségi foglalkozásúak társadalmi rétegének fejlődését az agrártársadalom is kívánja, annál is inkább, mert ma a kereskedelem és ipar átállítása után ezek a társadalmi rétegeik a nemzeti munka és termelés szolgálatában állanak. Pénzügyeink, hitelügyeink, vám- és kereskedelmi politikánk alapja is elsősorban a földmívelésügy. Egyházaink áldásos működését ingatlanaik mozdítják elő. Honvédelmünk legbiztosabb támasza a legtöbb katonát adó földmivelés. A mezőgazdaság alkalazkodik a nemzetgazdaság szükségleteihez. Ezt bizonyítja az új kultúrnövények, mint például a a szója, ricinus és a rizs nagyarányú termelése. Nemzeti életünkön belül azonban földmivelésügyünk is csak az összes nemzeti erők közreműködésével boldogulhat. A háború győzelmes befejezése után újult erőkkel folytatjuk a földmívelésügy minden ágának további fellendítését. Szaporítanunk kell a munkaalkalmat a belterjesség növelésével, gondoskodnunk kell a termelői munka fokozottabb megszervezéséről és a gyengék szociális védelmének további kiépítését. Mindezekben a munkákban nagy feladat vár az új szemléletű közgazdasági szakemberekre — fejezte be nagy tetszéssel fogadott előadását. Ezután Szász Lajos közellátásügyi miniszter tartotta meg előadásét a földmívelész ügyről és a közellátásról. Rámutatott arra, hogy a gazdasági élet közigazgatásának célja az, hogy a közérdeket érvényesítse a gazdasági élet különböző ágazataiban. A közigazgatás irányítólag és szabályozólag nyúl bele az egyes gazdasági ágazatok életébe s ezáltal biztosítja a gazdasági élet összhangját. A földmívelésügyi és közellátásügyi közigazgatás munkája a legszebb bizonyíték arra, hogy hogyan lehet megoldani a termelés, a forgalom és a fogyasztás között felmerülő érdekellentéteket. A közigazgatás sohasem képviselhet, egyoldalú érdekeket. Erre nem a közigazgatás, hanem az érdekképviseleti szervek hivatottak. Ez utóbbiakkal ellen KEDD, 1943 MÁRCIUS 55 tétben mind a földmívelésügyi, mind i közellátásügyi közigazgatás azonos érdekeket szolgál, a közérdeket szolgálja, a gazdasági élet két ágazatában, hogy a mezőgazdasági termelés és a fogyasztás 8842. hangját biztosítva, mindkét gazdasági ága,zat jogos igényeinek jobb kielégítését tegye lehetővé. A földmívelésügyi és aközellátásügyi közigazgatás között a legszorosabb kapcsolat van. A közellátásügy'), közigazgatás elsőrendű kötelessége és érdeke az, hogy állandóan figyelemmel legyen arra, miszerint a közellátás irányá,ban tett intézkedések a mezőgazdasági termelésre zavaróan ne hassanak, hanem, ellenkezőleg, a termelés zavartalanságát és fokozásának lehetőségét biztosítsák. Viszont a földmívelésügyi közigazgatásnak arra is kell törekednie, hogy a mezőgazdaság olyan minőségben és olyan mennyiségben termelje azokat a terményeket, amelyekre az országnak szüksége van. A miniszter ezután áttekintést adott egyes európai államok közellátási intézkedéseiről. Majd rátért az új termelési és belssolgáltátási rend ismertetésére, megcáfolta azokat a nézeteket, amelyek a kataszteri tiszta jövedelem alapján történő beszolgálatási rendet igazságtalannak tartják. Végül rámutatott arra, hogy a mai háborús világban a hadsereg mellett döntő jelentősége van a gazdálkodásnak és a közigazgatásnak is és reméli, hogy a magyar közigazgatás sikeresen vívja meg a belső front harcait. A közellátási miniszter hosszantartó, lelkes tapssal fogadott beszéde után vitás Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterr szólalt fel.— Mint a magyar közigazgatás egyik felelős vezetője — mondotta —, biztosíthatom a miniszter urat arról, hogy a közzigazgatás egész szervezete mélységesen tudatában van annak a, rendkívüli fontosságnak, amit a közellátás zavartalan lebonyolítása jelent. Biztosíthatom a miniszter urat arról, hogy a magyar közigazgatás egész apparátusa — bár rendkívüli nehézségekkel kell megküzdenie —■ szivvel-lélekkel iparkodni fog a közellátás rendjét é a maga hatáskörében biztosítani. A belügyminiszter végül megköszönte a megjelentek szíves érdeklődését, megköszönte az előadóknak rendkívül értékei, fejtegetéseit, majd kérte a tanfolyam hallgatóit, hogy, számot vetve a mai nehéz időkkel, szorgalmasan és lelkiismeretesen látogassák a X. közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásait. A megnyitó átmentet a belügyminiszter szavaival végetért. Spellman szerdáig marad Vatikánvárosi»»«* Róma, március 1. Mint a Vatikán jól tájékozott köreiben mondják, Spellman, Newyork érseke előreláthatóanmárcius 3-ig, szerdáig marad Vatikánvárosban. Az érseket — mondják továbbá— a pápa eddig már négyszer fogadta magánlnhallgatáson. Magyar hős A honvédcsapatok donmenti téli Vállalkozásai során tüntette ki magát Ari András őrmester, egy honvédkötelékünk szakacsparancsnoka. 1942 december 4-én egy romboló feladattal megbízott osztagunk vállalkozásának biztosítására jelentkezett. Feladatát a terep és időjárás rendkívüli nehézségei ellenére is kiváló ügyességgel végezte el. Nemcsak példásan biztosította a vállalkozást, hanem abban maga, is ressz veit s vakmerő személyes bátorságról tett tanúságot. A vállalkozás befejezése után visszatérő osztagot önfeláldosóan biztositotta s utoljára a Don jegén foglalt tüzelő állást, bár e helyen a Ughevecélt ellenséges tűznek tette ki magát. Sikerült a sors osztagot mindennemű meglepetéstől megvédenie. Állásainkba visszatérve fojtott tudomására, hogy egy idegen századbéli sebesült honvéd feleszik tehetetlenül is állások között levő területen. Habozás nélkül megfordult, élete újabb kockáztatásával megkereste s vissza is hozta a sebesültet állásainkba, úgyhogy a súlyosan sebesült honvédet megmenthették az életnek. A francia demarkációs vonal hétfőn megnyílt Páris, március 1. A hétfői napon volt szabad elsőjében a forgalom a francia demarkációs vonalon át. Mindkét irányban óriási tömegek utas adtak már az első napon. A Parisból dáne vezető vonatokat már hosszú időre előre lefoglalták. A vasúti hatóságok pótvonatokat állítottak be. A posta is hétfőtől kezdve szabadult fel a demarkációs vonáron át. A Petit, Párisien czzsel kapcsolatban megállapítja, hogy az együttműködés politikájának ilyen eredménye csak a megszálló hatóságok megértő szellemének köszönhető.