Uj Magyarság, 1943. június (10. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-05 / 126. szám
A MAGYARSÁG 6 A sebesült honvédek teli gazdasági tanfolyama nagy sikerrel zárult Meghatóan szép ünnepségek színhelye volt csütörtökön a margitszigeti MAC- pálya: az ortopéd, sebészeti kórház hadisérült honvédei — ezek a mosolygó arcú félkarú, féllábú vitézek — tanúbizonyságot tettek arról, hogy nemcsak a háborúban állták meg helyüket, hanem itthon, sebesülten is egész emberekként akarják és tudják is szolgálni a hazát. Nagy sikerrel végezték el a földmívelésügyi miniszter fennhatósága alatt álló háromhónapos téli gazdasági tanfolyamot, s most büszke örömmel hordják mellükön az ezüstkalászos gazdák szép jelvényét. A téli gazdasági tanfolyam záróvizsgája csütörtökön délelőtt volt a sebészeti kórház nagytermében. Tizenöt tiszt és harmincöt honvéd adott biztos, határozott választ Kapitány Géza dr. gazdasági igazgató, miniszteri vizsgabiztos feltett kérdéseire. Úgy a növénytermesztésből, állattenyésztésből, kertészetből, méhészetből, baromfitenyésztésből, mint a többi tizenegy tantárgyból feladott kérdésekből azonnal kimerítő feleletet adtak. A vizsgát végig hallgató előkelőségek: a miniszterelnökség, a honvédelmi, földmívelésügyi minisztérium, a különböző hatóságok és testületek képviselői megelégedéssel tapasztalták, hogy a sebesültek mint szakképzett gazdák kerülnek vissza gazdaságaikba. Ezek közül az ezüstkalászos gazdák közül többen községi gazdasági elöljárók, ispánok, munkafelügyelők lesznek, de igen sokan saját földjükön folytatják majd a tanfolyamon tanult minőségi termelést. A három hónap alatt mintagazdaságokat, kis- és nagybirtokokat látogattak, így az elméleti kiképzés mellett gyakorlati tapasztalatokat is szereztek és most, az ünnepélyes vizsga alkalmából a vendéglátó kis- és nagygazdák feljöttek Budapestre, hogy együtt örüljenek az új ezüstkalászos gazdákkal. Az emelkedett hangulatban eltöltött egyszerű gazdaebéd után délután négy órakor került sor az ünnepségek fénypontjára, a „műsoros délutánra.“ A MAC- pálya zöld gyepén felálllított színpadon mintegy kat óra hosszat szórakoztatták sebesült honvédeink szavalatokkal, énekszámokkal, színdarabokkal a többszáz főnyi ünneplő közönséget. Vidám hangulat, percekig tartó lelkes taps jutalmazta előadásukat, tréfáikat, mozdulataikat. Beigazolódott a kórház parancsnokának és helyettesének elmélete: jókedv, hangulatkeltés tekintetében éppúgy egész emberré váltak sebesült honvédeink, mint testben és lélekben. A tanfolyam vezetője, Fass András dr. főhadnagy, gazdasági tanár, aki a viccet, mint tantárgyat állította be programjába, maga járt elől a jó példával és szellemes konferálásával nagy sikert aratott. A műsor minden számát, úgy a verseket, mint a színdarabokat, maguk a sebesült honvédek írták és ők is adták elő ápolónőik bevonásával. Különösen nagy sikere volt Böszörményi Árpád hadnagynak, aki verseivel és szereplésével nyerte meg a közönség tetszését. A vidám katonanótákat a megjelent sokaság együtt énekelte a jókedvű honvédekkel s a felejthetetlenül szép műsoros délután Vass András főhadnagy zárószavaival és a Himnusz eléneklésével ért véget. A berlini rádió Magyarországról Berlin, június 1. A berlini rádió csütörtökön esti adásában Magyarországgal foglalkozott és beszámolt a háborús Budapest életéről. A háborús Budapesten nincsenek fékeveszett mulatságok, a lokálok és vendéglők pontosan éjjel 11 órakor zárnak, azután már csak a rendőrök vigyáznak a lakosság nyugalmára. Ezután a budapesti viszonyok jellegzetességére tért át. Amidőn Budapesten jártam — folytatta tovább a beszélő —, két dolog ragadott meg. Az egyik az volt, hogy egy hajókirándulás alkalmával, amikor az ott állomásozó német sebesültszállító hajó mellett futott el hajónk, a hajókon lévő magyar tisztek tisztelegtek. A másik dolog pedig a magyar haditudósítók kiállítása volt. Ezek után rátért Budapest fontos kereskedelmi szerepére, amely mint transitközpont igen jelentős. Ma még zöldek a búzakalászok, de a forró magyar nap alatt pár hét alatt beérik a termés. Ezzel a témakörrel kapcsolatban a német rádió zenekara eljátszotta az „Érik az érik a búzakalász“ című dalt. A továbbiakban a beszélő részletesen ismertette Budapest nevezetes épületeit s megemlékezett a királyi várról is, aho ma a kormányzó lakik. Az adási kóczi-induló hangjai fejezték be. A gazdasági életben az utóbbi években elhelyezkedett arisztokratáink közül kétségtelenül Széchenyi Károly gróf futotta be a legtüneményesebb karriert. Személyét elsősorban a Magyar Általános Hitelbank állította előtérbe és számos, jelentős hitelbanki érdekeltségnél ő az intéző úgynevezett „reprezentatív man“-je. Széchenyi Károly gróf sokoldalú és kiterjedt gazdasági beilleszkedését a következő elfoglaltságai mutatják: vezérigazgatója a Magyar Cukoripar rt.-nak, elnöke a következő vállalatoknak: Magyar Gabonakereskedelmi rt., Pápai Pamutfonó rt. „Bóni“ Gyártelep és Mezőgazdaság rt. Elnöke továbbá a Magyarországi Cukorgyárosok Országos Egyesületének és legutóbb választották a Neményi Papírgyár elnökévé. Igazgatósági tagsága a következő vállalatoknál van: Linum Kenderfonó rt., Alföldi Cukorgyár rt., Bácskai Cukorgyár rt., Ipari Munkaszervező Intézet, Magyar Kakaó- és Csokoládégyár rt. és a brassói „Indumin“ iparvállalkozási trösztnél. Legvégül pedig felügyelő bizottsági tagja a Magyar Általános Kőszénbányának. A budapesti áru- és értéktőzsde tanácsi jelentésében elégtétellel állapítja meg, hogy a magyar háborús rendelkezések kevésbé szigorúak az értéktőzsdével szemben, mint bármely más ország korlátozó jogszabályai. Nem kétséges, hogy a tőzsdetanácsnak teljesen igaza van. A tőzsde közgyűlésén egyébként ünneplésben részesítették azokat a tőzsdetagokat, akik több mint negyven éve tagjai az intézménynek. Ebből az alkalomból ünnepélyes formák között emlékiratot nyújtottak át Berger Mórnak. A dohányos közönség az utóbbi napokban tapasztalja..Ja, hogy néhány dohánytőzsdében csal, úgy adnak ki egyegy doboz cigarettát, ha a vevő egy ugyanolyan fajta tiszta és jó állapotban lévő üres dobozt ad vissza. Különösen a régi barna csomagolású huszonötdarabos Memphis-dobozokat kérik vissza a trafikosok. Más tőzsdékben viszont akadálytalanul minden doboscsere nélkül adnak cigarettát. A közönség most nem tudja, vájjon csak néhány trafikos egyéni akciójáról v -e szó, vagy pedig a dohányjövedék adott ki valamilyen rendelkezést. A gyakorlatot mindenesetre egységesen és általános érínyen kellene szabályozni. Tekintettel a doboz, jobban mondva kartonhiányra, semmi akadálya nincsen annak, hogy az általános dobozcserét elrendeljék. »» Sok szó esik mostanában a parazitákról. A parazita görög szó és annyit jelent, mint asztaltárs. A régi görögöknél eredetileg parazitának nevezték egy tisztviselő segédjét, akit a tisztviselő a templomoknak járó galina gyűjtésével bízott meg. Később parazita volt a neve közköltségen eltartottnak, végül a tányérnyalónak. Ebben az értelemben fejlesztette ki az új görög vígjáték a falánk hízelgőnek és bohócnak alakját. Parazitának nevezték azután azokat a szegény ördögöket is, akik a gazdagoknál és előkelőknél ebédtájt meghívás nélkül megjelentek és az ebéd ellenében tűrték, hogy a házigazda vagy vendégei vele a legkomiszabb tréfákat űzzék. A mai értelemben vett parazitákra sokkal inkább vonatkoztatható a szónak biológiai jelentése. A biológiában parazita alatt olyan állatot (bolha, galandféreg, levéltetű stb.) vagy növényt értenek, amely a megtámadott állati vagy növényi testen élősködik és szívja a vérét anélkül, hogy áldozatát megölné. A fővárosi gazdasági rejtélyek közül egyik legérdekesebb a kávé kérdése. Szakkörök megbízható becslése szerint egyedül a fővárosban naponta több méter mázsa tiszta babkávét dolgoznak fel az espressók, kávéházak és vendéglők. Tény és való, hogy Budapesten bőségesen van valódi babkávé, ezzel szemben már évek óta úgyszólván teljesen megszűnt a behozatalunk ebből a cikkből. Arra a kérdésre, hogy honnan van mégannyi kávé Budapesten, egyszerűen ír,ki nem tud feleletet adni. A kérdés előtt érthetetlenül áll úgy a szakember, mint a laikus. A határozott ipari konjunktúra mellett van néhány olyan vállalat is, amelynek üzletmenete rendkívül kedvezőtlenül alakul. A nagymúltú, Dräsche néven ismert vállalat, a Kőszénbánya- és Téglagyár Társulat Pesten lassan kint teljesen összezsugorodik. Ez a vállalat az utóbbi években több érdekeltségét eladta és ami megmaradt, az nem hozza meg a kielégítő eredményt. A Dräsche nemrégen teljesen beszüntette a kályha- és parcellásedénygyár üzemét. Ennek következtében sok tisztviselőt és munkást bocsátott el a vállalattól. A vállalat vezetősége most olyan más cikkek gyártásának gondolatával foglalkozik, amelyekhez nem szükséges olyan nagymennyiségű szén, mint a kályha- és porcelán gyártáshoz Az utóbbi hónapokban rendkívül megduzzadt a rendőri eljárások száma a hamis cím használata miatt. Főleg a sajtókamara és a színészkamara tett feljelentést a rendőrségen olyanok ellen, akik jogtalanul használják az újságírói vagy színművészi címet. Ezek a kamarák ugyanis minden konkrét bejelentésre azonnal vizsgálatot indítanak és amennyiben megállapítják a hamis cím használatát, az ügyet feljelentés formájában hivatalosan átteszik a rendőrhatósághoz. Amennyiben a szóbanforgó személyek ellen első esetben indult eljárás, akkor a rendőrség általában 200 pengős pénzbírságot szab ki. Ismétlődés esetén azután a büntetés már sokkal súlyosabb. Az esetek tömegéből az tűnik ki, hogy a legtöbben névjegyeken és levélpapírokon használják az újságírói vagy színművészi címet- jogtalanul. Leggyakrabban saját szerzeményű könyvek, füzetek, önéletrajzok és gazdasági évkönyvek terjesztéséhez használják a névjegyeket és levélpapírokat. Közismert dolog, hogy a gázművektől a háborús anyagbeszerzési nehézségek miatt bérleti tárgyakat, autógejzert, takaréktűzhelyet, gázvasalót és rezsót alig lehet kapni. Ez nemcsak a fővárosban van így, hanem a vidéki városokban is. Újvidék városa most radikális intézkedéseket foganatosított abból a célból, hogy a keresztény közönséget bérleti tárgyakkal elláthassa. A zsidó bérlők értesítést kaptak a városi közüzemtől, hogy a felszerelt bérleti tárgyakra vonatkozó szerződést felbontják. A felmondási idő letelte után a zsidók kezén levő bérleti tárgyakat leszerelik és átadják az arra jogosult keresztényeknek, elsősorban az anyaországból érkezett tisztviselőknek. A suttogó rádió értesülése szerint ebben a tárgyban a fővárosi üzemek vezetősége is számításokat végez, mert nem kétséges, hogy ezen a módon a budapesti jogos igényeket is ki lehetne elégíteni. lemm R/mto AZ ORSZÁG JOBBOLDALI FAJVÉDŐ POLITIKAI HETILAP Felelős szerkesztő: VAJTA FERENC Megjelenik minden szombaton Ara példányonként 24 fillér Előfizetési díjak: negyedévre P 3.—, félévre pengő 6.—, egész évre pengő 12.—. Minden újságárusnál és dohánytőzsdében kapható .SZOMBAT, 1943 JÚNIUS 25 tt bukaresti rendőrség intézkedései Bukarest, június 4. A román főváros rendőrsége közli, hogy, mindazokat a nőket, akik nem értve meg a mai nehéz időket, túlságosan kifestve, feltűnő hajviselettel és túl rövid ruhában, jelennek meg az utcákon vagy a nyilvános helyiségekben, valamint azokat a férfiakat, akik a melegre való hivatkozással nyilvános helyiségekben kabátjukat levetik, gallérjukat kigombolják és az ing ujját felgyűrik, továbbá azokat, akik hangos és kihívó magatartást tanúsítanak, a rendőrség szervei igazoltatják és eljárást indítanak ellenük. A budapesti reformátusok nagygyűlése a családvédelem nemzeti mentő parancsáról A budapesti reformátusok áldozócsütörtökön a Magyar Művelődés Házában tartották meg XI. nagygyűlésüket. A magyar református egyházat Balogh Jenő főgondnok, a fővárost Slomonnay Tivadar főpolgármester képviselte. Ott voltak Tasnádi Nagy András egyházmegyei gondnok, 8. képviselőház elnöke, vitéz Bonczos Miklós államtitkár, a magyar Kálvin-szövetség elnöke, Ravasz Lászlóné, Borsos Endre, Csillery Béla, Parragh Gyula és még sokan mások a budapesti reformátusok vezetői közül. A 63-ik dicséret eléneklése és Demján János lelkész imája után Boér Elek dr. felsőházi tag, a budavidéki egyházmegye főgondnoka nyitotta meg a nagygyűlést. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon szabadon szólhat az igehirdetés, honvédeink is az Isten országa védelmében szálltak hadba. Mindent meg keell tennünk értük és hozzátartozóikért, hogy hálánkat lerójuk irántuk. A budapesti gyülekezetek fő törekvése a honvédek megsegítése volt. Ellátták őket vallásos iratokkal a fronton, itthon látogatták a sebesült katonákat. A továbbiakban rátért arra, hogy az új református gimnázium építése befejezés előtt áll, végül utalt a családvédelem fontosságára. Szabó Imre esperes javaslatára a nagygyűlés hódoló táviratot küldött a kormányzónak. Muraközy Gyula tartotta meg ezután előadását „Veszélyben a család“ címmel. Azt fejtegette, hogy igen sok a gyermektelen és az egygyermekes család, pedig meg kellene érteni, hogy azé az ország, akié a gyermek. 1910-ben a természetes szaporodás 12 ezrelék, 30 évvel később már csak 5,7 ezrelék volt. Az egykés községek száma több, mint ötszörösére nőtt és Budapest lakosainak majdnem a felében soha bölcsőt nem ringattak. Minden hatodik budapesti gyermek törvénytelen. A lakáshiány és a szegénység miatt hovatovább már erény lesz a gyermektelenség. Szükség volna annak a közvéleménynek megerősödésére, amely a sokgyermekes családot védi. Incze Gábor vallásoktatási igazgató megelmékezett Zrínyi Ilonáról, a magyar nők egyik eszményképéről. Az új budapesti protestáns énekkar Ádám Jenő vezénylésével Bach, Schütz és Anadina egy-egy darabját adta elő. Imre Sándor egyetemi tanár beszédében a családi nevelés nehézségeire világított rá. Hangsúlyozta, hogy az új nemzedék bízzék a békésebb, boldogabb jövőben, de ne mástól várja ezt, hanem saját maga érezzen felelősséget mindenki ezért a jövőért. Az állam és minden közület hasson oda, hogy a család többet tudjon foglalkozni a gyermekek nevelésével. Szabó Imre esperes zárószavaiban hangsúlyozta: rettenetes volna, ha csak a család feláldozásával lehetne új gazdasági rendszert kiépíteni. Mihelyt egy társadalom szülő- vagy gyermekellenessé válik, az egyháznak figyelmeztetni kell a veszélyre. A nagygyűlés a Szózat eléneklésével ért véget. Az inkák aranya hozzáférhetetten Buenos.Aires, junius hó. Századokon keresztül izgatta kalandorok és tudósok képzeletét az a rejtély, hogy Peru őslakói, az inkák, hol bányászták azt az aranyat, amelyből legendás kincseiket előállították. Mintegy tíz évvel ezelőtt végre világosság derült a kérdésre: az egykori bányák olyan magas hegyi régiókban voltak, ahová ember alig tévedt. Minthogy az aranyerek gazdagnak ígérkeztek, néhány éve egyik brnyában, amely 5000 méter magasságban fekszik, újból megindult a kiaknázás. Rövid idő alatt 3000 bányász számára építettek lakásokat. Hamarosan kiderült azonban, hogy fehér ember nem bírja a munkát ebben a nagy magasságban. A bányászokat „hegyi betegség” támadta meg. Gyakori orr- és fülvérzés kínozta őket és súlyos szívhántalmakat kaptak, amelyek igen sok esetben hirtelen halállal végződtek. Három hónapnál tovább egyetlen bányász sem tudott megmaradni munkahelyén és az üzemet végül is kénytelenek voltak beeszüntetni.