Uj Magyarság, 1943. július (10. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-27 / 167. szám

W MAGYARSÁG____ _ _— Ismét lezuhant, egy amerikai repülő­gép Portugáliában, Lisszabonból jelentik. Szombat délután Algarve délportugáliai tartomány partjainál egy kétmotoros ame­rikai bombázó a tengerbe zuhant. Ötfőnyi legénységéből három ember azonnal meg­halt, a másik kettőt kimentették és inter­nálták.­­ Erdély katolikussága teljes erővel részt­­vesz a katolikus diákotthon mozgalomban. A katolikus diákotthonok érdekében az er­délyi egyházmegye magyarországi területei is kiveszi a maga részét a munkából. Sándor Imre kolozsvári általános püspöki helytartó felkérte az egyházmegyei tanács igazgatóta­nácsát, hogy szervezze meg az egyházmegyei bizottságot. A püspöki helytartó elrendelte, hogy a katolikus diákotthonok érdekében ki­adott körlevelét olvassák fel a szószékről a templomokban és az egyházközségek, vala­mint a katolikus egyesületek és intézmények a katolikus diákotthonok sikere érdekében tartsanak gyűléseket, amelyen részletesen is­mertessék a mozgalom nemes célját. — örökölhető-e a rák? Mint Berlinből jelentik, tudományos körökben erősen vi­tatott kérdés, vájjon örökölhető-e a rák­bal. A tudósok többsége erre a kérdésre nemmel válaszol. Lentz dr. berlini orvos­tanár újabban több mint száz rákbeteg családjára vonatkozó részletes kutatásai alapján megerősítette ezt a nézetet. Arra a megállapításra jutott ugyanis, hogy maga a rákbetegség tényleg nem örököl­hető, ellenben örökölhető az olyan test­alkat, amely a rák képződését elősegíti. Feltűnő, hogy az ilyen rákos hajlamú csa­­ládok tagjainál gyakoriak­ olyan apró be­tegségek is, amelyek szintén a testalkat­tal állanak összefüggésben, mint amilyen a cukorbaj, a Basedov-kór, a golyva, a gyomorfekély, a bélfekély, az epekő stb. Lentz dr. tanár szerint a hajlamosság még egyáltalán nem, jelenti azt, hogy a rákos daganat képződése be is következik. Ebből nyilvánvaló, hogy az ilyen terhelt embere­ket megfelelő elővigyázati rendszabályok­kal meg lehet óvni a rákos megbetegedés­től. Elsősorban az a feladat, hogy szerve­zetüket megerősítsék. Szükséges az is, hogy a legkisebb egészségügyi zavart is gondo­san megfigyeljék és orvosilag kezeltessék. Különösen a tartós nátha és a látszólag jelentéktelen kis sérülések lehetnek ebben a tekintetben veszélyesek. Lentz dr. szük­ségesnek tartaná, hogy a rákra hajlamos egyének összeházasodását megakadályoz­zák, amivel elejét vennék az öröklött haj­lam fokozódásának. — Kanonok! kinevezések. XII. Pius pápa Apor Vilmos báró győri püspök előterjeszté­sére Nágelreiter Alajos dr. prépostot az őr­­kanonoki székre, a Szent Adalbert­ prépost­­ságra Pokorny Miklós c. apát székesegyházi kanonokot, az iskoláskanonoki székre és ja­vadalomra pedig Jankovich József pápai ka­marást nevezte ki. A kinevezéssel kapcsolat­ban a főpásztor Viola Mihály kanonok,­ egy­házmegyei főtanfelügyelőt a rábaközi főespe­­resi teendők ellátásával bízta meg. A püs­pök Zágony József dr. eddigi püspöki titkárt püspöki irodaigazgatóvá nevezte ki. A Derrient tengernagyot Batna erőd­jébe internálták. Isztanbulból jelentik: A marokkói rádió jelentése szerint Bizerta volt parancsnokát, Derrient tengernagyot, akit pénteken letartóztattak, Batna erőd­jébe internálták.­­ Üveggyár létesül a Székelyföldön. Há­romszék megye gazdasági életének vezetői Szent Iványi Gábor felsőházi tag elnökletével tartott értekezletükön elhatározták egy üveg­gyár létesítését és nyomban felajánlották a gyár létesítéséhez szükséges alaptőke jelentős részét. Az üveggyár megvalósításával a szé­kelyföldi borvíz értékesítése is nagy lendü­letet venne. — Tífuszjárvány Kuba-szigetén, Mad­ridból jelentik. Mint a spanyol távirati iroda Havanából jelenti, Canta Clara és Norvnete tartományokban, valamint a fő­városban tifuszjárvány tört ki. A meg­betegedések száma az utolsó 24 órában 400-zal emelkedett. A sajtó vélv­énye sze­rint a járvány oka a rossz ivóvízben ke­resendő. Halálozás Nessemélyi Dolecskó János dr. főorvos 68 éves korában elhunyt. Temetése kedden délután öt órakor lesz a Kerepesi­ úti temető halottas­házából a római katolikus egyház szertartása szerint, utána a családi sírboltba helyezik örök nyugalomra. Engesztelő szentmiseáldozat szerdán reggel 9 órakor lesz az Egyetemi­­templomban. Schneider Gábor ny. kúriai bíró, a soproni törvényszék volt elnöke, az Actio Catholics tolna megyei világi elnöke, Tolna vármegye közigazgatási bizottságának tagja, 79 éves ko­rában Szekszárdon meghalt. Wimmer Károly, a pápai Ranolder-intézet nyugalmazott igazgatója 65 éves korában el­­húnyt. Batár József Máv-főfelügyelő, számosztály­­főnök, tart- hadnagy, az arany Signum Laudis hadiszalagon a kardokkal, a Károly-csapat­­kereszt, stb. birtokosa, hosszas szenvedés után július 25-én reggel elhúnyt. Hamvait a péceli ref. templomban július 27-én délután 4 órakor való megáldás után a péceli ref. temetőben levő családi sírboltba helyezik örök nyuga­lomra. Gyászolja a Batár-, a szalai Bodnár- és Csaléry-család. Id. Becht Henrik ny. elemi iskolai igazgató, a­ Budai Dalárda tagja, 80 éves korában el­hunyt. Temetése július 27-én délután 5 órakor lesz a farkasréti temetőben. -8 SzínházFilmMűvészet A készülő Rák­óczi- filmről beszél a címszereplő Ahornyi Géza A Hunniában megkezdték a felvételeket Hétfőn reggel nagyszabású magyar tör­ténelmi film forgatását kezdték meg a Hunniában. Címe: „Rákóczi nótája", for­gatókönyvét Asztalos Miklós írta, a­ fel­vételeit Bingert János vezeti, rendezője Daróczy József, címszereplője Abonyi Géza. A többi főszerepet Tolnay Klári, Kovács Károly és Sárdy János játsszák. A Hunnia-filmgyár 700 ezer pengőt irányzott elő a költségekre, s így minden remény megvan arra, hogy végre egy hi­teles és reprezentáns magyar történelmi film készül. A kultuszminiszter a filmgyár­tók rendelkezésére bocsátotta az Operaház és a Nemzeti Színház ruhatárát és kellé­keit s később Budapestre szállítják a kassai Rákóczi-m­úzeum gyűjteményének egy részét, bútorokat, fegyvereket s ezen­kívül Hóman Bálint kilátásba helyezte a Nemzeti Múzeum támogatását is. A felvé­telek szakértője Asztalos Miklós lesz, a ka­tonai korhűségre a hadimúzeum egyik kijelölt tisztje vigyáz, a kosztümöket Márk Tivadar, P. Nagyajtay Teréz és Bajusz Péterné válogatják össze s a kellékek hi­telességét Mihelik Sándor dr., a kassai múzeum igazgatója biztosítja. A forgatást hétfőn hangfelvételekkel kezdték, s ezek befejezése után néhány nap múlva az együttes egy része Kassára utazik, ahol a külső felvételek történnek. A filmmel kapcsolatban beszélgettünk Abonyi Gézával, a címszereplővel, aki a szép feladatról a következőket mondta: — Legelsősorban is azt kell mondanom: Örömmel vállalkoztam erre a szerepre, ám­bár nem szeretnék sokat filmezni. Ha az ember sokat szerepel, művészi munkája — érzésem szerint — szinte tömegmunkává válik. Ilyesmiben pedig nem szeretnék résztvenni. Hogy Rákóczi alakjára térjek, félreértések elkerülése végett meg kell mondanom, hogy Rákóczi nem főszerep­lője a filmnek. — A mese arról szól, hogyan keletkezett a­ Rákóczi-nóta, amelyből Berlioz a világ­hírű Rákóczi indulót írta. A film eseménye nem történeti tény: mese. Rákóczi alakja arra van hivatva a filmben, hogy a maga fejedelmi fenségében csupán csak repre­zentáljon. Felmerülhetne az a kérdés, hogy váljon a történetírók által annyira más egyéniségűnek rajzolt Rákóczi-alakok kö­zül melyikhez ragaszkodom? Egyikhez sem. Most is, mint ahogy a Híd Kossuth­­jában és az Igazi passió Krisztusában azt az egyéniséget igyekeztem színpadra vinni, amely mindannyiunkban él, ugyanarra törekszem Rákóczi alakjával kapcsolatban is. Szerény véleményem szerint, ha törté­nelmi alakjainkat filmre visszük — ami remélem az újjászülető magyar filmgyár­tásban minél többször bekövetkezik majd —, idealizálnunk kell az alakot? — Az ide­ális, a magyarság ragaszkodó szereteté­­ben élő Rákóczit szeretném filmre vinni, aki az előbb elmondottak szerint lényegé­ben más lesz, mint a hideg, az egyes törté­nészek keze alatt kialakult fejedelem. A film úgy indul meg, hogy a közismert Rákóczi arcképet látja majd a közönség, amely aztán képcsúsztatással megelevene­dik. Tehát maszkban a Mányoky arckép­hez ragaszkodom... Kialakultnak tekinthető a filmgyártási évad teljes képe A nemzeti filmbizottság sorozatos ülé­seken foglalkozott a mostani gyártási évad filmjeinek elbírálásával. A beadott filmtervek előzetes felülvizsgálását a bel­ügyminiszter a nemzetvédelmi és propa­gandaminiszter szakértőinek bevonásával a kultuszminiszter képviselője végzi. Ha a film tárgya ezt kívánatossá teszi, más mi­nisztériumok, elsősorban a honvédelmi, vagy külügyminiszter képviselői is részt­­vesznek az előzetes bírálatban. A benyúj­tott filmtervek nagy számára tekintettel ez a munka meglehetősen hosszadalmas és többszöri tárgyalást igénylő, körültekintő feladat volt. Az eddig elbírált filmtervek­­ből az éved képe már nagyjában kialakult­nak tekinthető. A jövő május végéig, ameddig a gyártási évad terjed, a magyar műtermekben mintegy 30 film készíthető. A teljes lehetőség kihasználásához szüksé­ges valamennyi filmterv még nincs elbí­rálva, de ez nem sürgős feladat, mert arra is gondolni kell, hogy a 8- -10 hónap múlva műterembe kerülő filmek témáinak megválasztásához, vagy csak végleges ki­alakításához az időközben szerzett tapasz­talatok hasznos útmutatást nyújthatnak. Megállapítható, hogy a filmgyártók ed­dig nem tapasztalt mértékben foglalkoz­tak történelmi filmek megvalósítására mindenképpen dicsérendő gondolatával. Feltűnő, hogy számmal jelentkeznek a vállalkozók komoly társadalmi életkér­dések és nemzeti problémák filmrevitelé­­vel, míg a vígjátékok száma az egész évi produkciónak egynegyedét sem fogja el­érni. A vígjátékok nagyobb része is fém­jelzett író műve, vagy kipróbált művé­szeti szakemberé. Az eddig bejelentett, vagy elbírált, részben már forradás alatt levő, vagy elkészült filmek megoszlása a következő: Történelmi, jelmezes filmek Asztalos Miklós—Daróczy József: Rá­kóczi nótája. Asztalos Miklós: ördöglovas. Bárd Miklós—Somogyváry Gyula: Szo­váthy Éva (a honvédelmi minisztérium filmje.) Eszterhás István: Kossuth (a nemzetvédelmi propaganda minisztérium filmje). Justh Zsigmond—Záahy Lajos: Faimus. Matolay Géza: Lavotta szerelme. Patkós György: Futótűz (a nemzetvédelmi propaganda minisztérium filmje). Somogy­váry Gyula—Asztalos Miklós: A bresciai hiéna. Vándor Kálmán: Mea culpa (a hon­védelmi minisztérium filmje). Foss Gere­ben: A nemzet napszámosai. Társadalmi színművek, drámák Barsy Dénes: És a vakok látnak (Hosszú Zoltán filmje). Bozzi Pál: A két Bajtai. Barabás Pál: Boldog idők. Ba­rabás Pál: Fehér vonat. Dom­szcsiev-Bán Károly: Bolgár-magyar rapszódia. (Ma­gyar-bolgár verzióban készül). Fekete Ist­ván: Aranypáva. Gárdonyi Géza: Adj Isten Biri. Kalmár László: Ezüstharang. Mato­lay Géza—Jánossy István: Magyar sasok (A repülőalap filmje). Mikszáth Kálmán— Kerekesházy József: Egy fiúnak a fele. Matolay Géza: Diákkaptár. Móricz Zsig­mond—Tersánszky Józsi Jenő: Sári bíró. Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó. Pekár Gyula: A tenger boszorkánya. Pánczél Lajos: Menekülő ember. Nemes Nándor: Egy gép nem tért vissza. (A honvédelmi minisztérium filmje). Sovány Mária: Ta­vaszi láng. Szüle Mihály—Martonffy Emil: Nemes Rózsa. Szentimrey Jenő: Csáky bíró leánya. Tüdős Klára: Fényes árnyék. Szef­­fedin Séf két bey: Kalotaszegi Madonna. Terescsényi György—Dallos Sándor: Hő­sök. (A nemzetvédelmi propaganda minisz­térium filmje). Vaszary János: Kölcsön­adott élet. Zilahy Lajos: Valamit visz a víz. Zs­igray Julianna—Fekete István: Fél­tékenység. Vígjátékok Bónyi Adorján: Muki. Horváth Jenő— Palásthy Géza: Anyámasszony katonája. Kalmár László: A sziámi macska. Lázár István—Szuchy Emil: Zenélő malom. Ma­­tolcsy Andor: Kettesben. Martonffy Emil: Viharkisasszony. Peéry Piri: Makacs Kata. Pánczél Lajos: Ágrólszakadt úrilány. Tiszay Andor: Éjjeli zene. Vaszary János: Megálmodtalak. Ezeken kívül előkészületben van, de végleges elbírálás alá nem került egy Madách-film, továbbá Seribe ,,Egy pohár víz“ című darabjának filmváltozata. A nemzeti filmbizottság egyébként elhatá­rozta, hogy a jövő évadra szóló műtermi kijelöléseknél elsősorban a folyó évadban gyártott és bemutatott filmek művészi értékét veszi majd figyelembe. • A „Jóm­adár“ című film vígjáték a közeli napokban a közönség elé kerül. A szellemes és mulatságos vígjátékot Bónyi Adorján írta, főszereplői Aj­tay, Szilassy, Pelsőczy. gorm IMS JULIUS *7 Bolgár lap a magyar filmgyártásról Szófia, július 26. A Vecser hosszú cikkben foglalkozik a ma­gyar filmtermelés kérdéseivel. Ismerteti a ma­gyar film történetét, a Filmiroda megalapítá­sától napjainkig, az első híradótól az oktató- és kultúrfilmeken keresztül egészen a mai modern szórakoztató filmekig. Bemutatja a közel húszéves fejlődést, amely a magyar filmiparnak előkelő helyet biztosított a vezető európai nemzetek sorában. Szerencsésnek mondja a magántársaságok állami támogatá­sát, amely anyagilag és erkölcsileg egyaránt érvényesül és amely a szakszerű ellenőrzésen keresztül egyben a filmek színvonalának eme­léséről is gondoskodik. A cikk ezután ismer­teti az eddig gyártott magyar filmek műfajait s megállapítja, hogy a magyar filmekből a magyar történelem, a magyar felfogás és a magyar életformák hangulata árad. A cikk­író a tudósítást azzal a megállapítással fejezi be, hogy a magyar filmgyártás fejlődési vo­nala a mai háborús idők alatt is felfelé ível. * Erdélyi képzőművészek értekezlete Kolozsváron. Kolozsvárról jelentik, hogy a városi parkban lévő műcsarnokban „Az utolsó 30 év magyar festészete“ című ki­állítás keretében a város vezetősége ven­dégül látott Kolozsváron 28 fiatal erdélyi képzőművészt, akiknek utazási és itt­­tartózkodási költségeit teljes egészében a város fedezi. A fiatal képzőművészek a Barabás Miklós-céh rendezésében értekez­letre gyűltek össze az erdélyi körben és megtárgyalták az erdélyi képzőművészet sorskérdéseit. Az értekezleten Reisinger Jenő dr., Debrecen város kulturális osztá­lyának vezetője ismertette azt a módot, amellyel Debrecenben megoldották a képzőművészek és közönség közti kapcso­lat kérdéseit. Az értekezlet elhatározta, hogy a műcsarnokban állandó művásárt rendeznek a nagyközönség számára.. Min­den egyes kiállításra kerülő művet mű­bíráló bizottság vizsgál felül 14 menekülő ember Váratlan és félelmes vendég­szereplő jelent meg a Ráthonyi Ákos rendezésében készülő új magyar film felvételei közben a mára­­marosi havasokon. A Horthy Miklós-csúcs sziklái között, mintegy 1800 méter sa magasban egy erdei kunyhó m­ilott a film főszereplői, Tolnay Klári, Ajtay Andor és Görbe János álltak Fekete Ferenc felvevőgépe előtt, mikor a cserjésből gyanús mozgás hallatszott, s egy pillanattal később alig pár méternyire a fil­mező csoporttól előtűnt egy hatalmas barna­­medve. A váratlan szereplő nagy riadalmat keltett, úgy látszik, az operatőr is megijedt, mert elfelejtette leforgatni a különös inci­denst. A medve néhány perc alatt vissza­vonult, úgyhogy a felvételeket nyomban tovább folytathatták. * Az UFA új budapesti igazgatója. Güttler Lajost az Ufa berlini központja a budapesti kölcsönosztály igazgatójává nevezte ki. Güttler Lajos már 12 év óta teljesít értékes szolgálatot az Ufónál, e előléptetése szakmai körökben osztatlan örömet keltett. * Próbálnak a Kamara Varietében. A Kamara Varieté az első színház Buda­pesten, ahol már megkezdték az előkészü­leteket a következő évadra. Hétfőre be­rendelték a kis színház tagjait, akik nyomban hozzákezdtek az évadnyitó mű­sor próbáihoz. A kamara varieté előre­láthatóan augusztus közepén nyitja meg kapuit. Máthé Jolán salzburgi ösztöndíjat kapott A berlini magyar-német társaság fiatal magyar zeneszerző és előadóművészek jutal­mazására néhány év előtt ösztöndíjat alapí­tott. Az ösztöndíj a világhírű salzburgi nyári ,,Fremdenkurs‘‘-on való részvételt biztosítja. Az idei ösztöndíjat Máthé Jolán rokonszen­ves alt énekesnő kapta, akinek két nagy­sikerű németországi szereplése alapján ado­mányozták az értékes jutalmat. Máthé Jolán a tanfolyamon Felicie Huni-Misuicseknek, az európai hírű kiváló énekpedagógusnak tanít­ványa lett. A tanulmányút befejeztével, Szent István napján a művésznő a bécsi rádióban magyar szerzők műveiből zenekari hangver­senyen játszott. Ma 7-kor Csajkovszky IV. Beethoven: Coriolan. I. szimfónia, vez.: Raf­­ter. Föv. Képtár, Főv. Zenekar, Jegyek Har­móniánál. * Hazatért Berlinből Vidák József. Nem a gödöllői Vidák Jóska cigányprímásról van szó, hanem Vidák Józsefről, aki évek óta si­keresen működik Berlinben szalonzenekará­val és énekes-, táncos- kis revütársulatával. Vidák József műsorán többnyire saját ma­gyaros kompozíciói szerepeltek s így a nóta­­szerző mindenütt jó szolgálatot tett a magya­rok iránti baráti érzés ápolásának. Szerze­ményei sűrűn kerülnek műsorra a berlini rá­dióban, s számos kompozícióját a magyar rádióban is gyakran vezényelték Fricsay Ri­chard, Fogarassy Géza és Szőlössy Ferenc karnagyok. A német lapok esztendőkön át elismeréssel foglalkoztak Vidák József sze­replésével, aki most a magyar fővárosban kívánja folytatni működését.

Next