Uj Magyarság, 1943. július (10. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-27 / 167. szám
W MAGYARSÁG____ _ _— Ismét lezuhant, egy amerikai repülőgép Portugáliában, Lisszabonból jelentik. Szombat délután Algarve délportugáliai tartomány partjainál egy kétmotoros amerikai bombázó a tengerbe zuhant. Ötfőnyi legénységéből három ember azonnal meghalt, a másik kettőt kimentették és internálták. Erdély katolikussága teljes erővel résztvesz a katolikus diákotthon mozgalomban. A katolikus diákotthonok érdekében az erdélyi egyházmegye magyarországi területei is kiveszi a maga részét a munkából. Sándor Imre kolozsvári általános püspöki helytartó felkérte az egyházmegyei tanács igazgatótanácsát, hogy szervezze meg az egyházmegyei bizottságot. A püspöki helytartó elrendelte, hogy a katolikus diákotthonok érdekében kiadott körlevelét olvassák fel a szószékről a templomokban és az egyházközségek, valamint a katolikus egyesületek és intézmények a katolikus diákotthonok sikere érdekében tartsanak gyűléseket, amelyen részletesen ismertessék a mozgalom nemes célját. — örökölhető-e a rák? Mint Berlinből jelentik, tudományos körökben erősen vitatott kérdés, vájjon örökölhető-e a rákbal. A tudósok többsége erre a kérdésre nemmel válaszol. Lentz dr. berlini orvostanár újabban több mint száz rákbeteg családjára vonatkozó részletes kutatásai alapján megerősítette ezt a nézetet. Arra a megállapításra jutott ugyanis, hogy maga a rákbetegség tényleg nem örökölhető, ellenben örökölhető az olyan testalkat, amely a rák képződését elősegíti. Feltűnő, hogy az ilyen rákos hajlamú családok tagjainál gyakoriak olyan apró betegségek is, amelyek szintén a testalkattal állanak összefüggésben, mint amilyen a cukorbaj, a Basedov-kór, a golyva, a gyomorfekély, a bélfekély, az epekő stb. Lentz dr. tanár szerint a hajlamosság még egyáltalán nem, jelenti azt, hogy a rákos daganat képződése be is következik. Ebből nyilvánvaló, hogy az ilyen terhelt embereket megfelelő elővigyázati rendszabályokkal meg lehet óvni a rákos megbetegedéstől. Elsősorban az a feladat, hogy szervezetüket megerősítsék. Szükséges az is, hogy a legkisebb egészségügyi zavart is gondosan megfigyeljék és orvosilag kezeltessék. Különösen a tartós nátha és a látszólag jelentéktelen kis sérülések lehetnek ebben a tekintetben veszélyesek. Lentz dr. szükségesnek tartaná, hogy a rákra hajlamos egyének összeházasodását megakadályozzák, amivel elejét vennék az öröklött hajlam fokozódásának. — Kanonok! kinevezések. XII. Pius pápa Apor Vilmos báró győri püspök előterjesztésére Nágelreiter Alajos dr. prépostot az őrkanonoki székre, a Szent Adalbert prépostságra Pokorny Miklós c. apát székesegyházi kanonokot, az iskoláskanonoki székre és javadalomra pedig Jankovich József pápai kamarást nevezte ki. A kinevezéssel kapcsolatban a főpásztor Viola Mihály kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelőt a rábaközi főesperesi teendők ellátásával bízta meg. A püspök Zágony József dr. eddigi püspöki titkárt püspöki irodaigazgatóvá nevezte ki. A Derrient tengernagyot Batna erődjébe internálták. Isztanbulból jelentik: A marokkói rádió jelentése szerint Bizerta volt parancsnokát, Derrient tengernagyot, akit pénteken letartóztattak, Batna erődjébe internálták. Üveggyár létesül a Székelyföldön. Háromszék megye gazdasági életének vezetői Szent Iványi Gábor felsőházi tag elnökletével tartott értekezletükön elhatározták egy üveggyár létesítését és nyomban felajánlották a gyár létesítéséhez szükséges alaptőke jelentős részét. Az üveggyár megvalósításával a székelyföldi borvíz értékesítése is nagy lendületet venne. — Tífuszjárvány Kuba-szigetén, Madridból jelentik. Mint a spanyol távirati iroda Havanából jelenti, Canta Clara és Norvnete tartományokban, valamint a fővárosban tifuszjárvány tört ki. A megbetegedések száma az utolsó 24 órában 400-zal emelkedett. A sajtó vélvénye szerint a járvány oka a rossz ivóvízben keresendő. Halálozás Nessemélyi Dolecskó János dr. főorvos 68 éves korában elhunyt. Temetése kedden délután öt órakor lesz a Kerepesi úti temető halottasházából a római katolikus egyház szertartása szerint, utána a családi sírboltba helyezik örök nyugalomra. Engesztelő szentmiseáldozat szerdán reggel 9 órakor lesz az Egyetemitemplomban. Schneider Gábor ny. kúriai bíró, a soproni törvényszék volt elnöke, az Actio Catholics tolna megyei világi elnöke, Tolna vármegye közigazgatási bizottságának tagja, 79 éves korában Szekszárdon meghalt. Wimmer Károly, a pápai Ranolder-intézet nyugalmazott igazgatója 65 éves korában elhúnyt. Batár József Máv-főfelügyelő, számosztályfőnök, tart- hadnagy, az arany Signum Laudis hadiszalagon a kardokkal, a Károly-csapatkereszt, stb. birtokosa, hosszas szenvedés után július 25-én reggel elhúnyt. Hamvait a péceli ref. templomban július 27-én délután 4 órakor való megáldás után a péceli ref. temetőben levő családi sírboltba helyezik örök nyugalomra. Gyászolja a Batár-, a szalai Bodnár- és Csaléry-család. Id. Becht Henrik ny. elemi iskolai igazgató, a Budai Dalárda tagja, 80 éves korában elhunyt. Temetése július 27-én délután 5 órakor lesz a farkasréti temetőben. -8 SzínházFilmMűvészet A készülő Rákóczi- filmről beszél a címszereplő Ahornyi Géza A Hunniában megkezdték a felvételeket Hétfőn reggel nagyszabású magyar történelmi film forgatását kezdték meg a Hunniában. Címe: „Rákóczi nótája", forgatókönyvét Asztalos Miklós írta, a felvételeit Bingert János vezeti, rendezője Daróczy József, címszereplője Abonyi Géza. A többi főszerepet Tolnay Klári, Kovács Károly és Sárdy János játsszák. A Hunnia-filmgyár 700 ezer pengőt irányzott elő a költségekre, s így minden remény megvan arra, hogy végre egy hiteles és reprezentáns magyar történelmi film készül. A kultuszminiszter a filmgyártók rendelkezésére bocsátotta az Operaház és a Nemzeti Színház ruhatárát és kellékeit s később Budapestre szállítják a kassai Rákóczi-múzeum gyűjteményének egy részét, bútorokat, fegyvereket s ezenkívül Hóman Bálint kilátásba helyezte a Nemzeti Múzeum támogatását is. A felvételek szakértője Asztalos Miklós lesz, a katonai korhűségre a hadimúzeum egyik kijelölt tisztje vigyáz, a kosztümöket Márk Tivadar, P. Nagyajtay Teréz és Bajusz Péterné válogatják össze s a kellékek hitelességét Mihelik Sándor dr., a kassai múzeum igazgatója biztosítja. A forgatást hétfőn hangfelvételekkel kezdték, s ezek befejezése után néhány nap múlva az együttes egy része Kassára utazik, ahol a külső felvételek történnek. A filmmel kapcsolatban beszélgettünk Abonyi Gézával, a címszereplővel, aki a szép feladatról a következőket mondta: — Legelsősorban is azt kell mondanom: Örömmel vállalkoztam erre a szerepre, ámbár nem szeretnék sokat filmezni. Ha az ember sokat szerepel, művészi munkája — érzésem szerint — szinte tömegmunkává válik. Ilyesmiben pedig nem szeretnék résztvenni. Hogy Rákóczi alakjára térjek, félreértések elkerülése végett meg kell mondanom, hogy Rákóczi nem főszereplője a filmnek. — A mese arról szól, hogyan keletkezett a Rákóczi-nóta, amelyből Berlioz a világhírű Rákóczi indulót írta. A film eseménye nem történeti tény: mese. Rákóczi alakja arra van hivatva a filmben, hogy a maga fejedelmi fenségében csupán csak reprezentáljon. Felmerülhetne az a kérdés, hogy váljon a történetírók által annyira más egyéniségűnek rajzolt Rákóczi-alakok közül melyikhez ragaszkodom? Egyikhez sem. Most is, mint ahogy a Híd Kossuthjában és az Igazi passió Krisztusában azt az egyéniséget igyekeztem színpadra vinni, amely mindannyiunkban él, ugyanarra törekszem Rákóczi alakjával kapcsolatban is. Szerény véleményem szerint, ha történelmi alakjainkat filmre visszük — ami remélem az újjászülető magyar filmgyártásban minél többször bekövetkezik majd —, idealizálnunk kell az alakot? — Az ideális, a magyarság ragaszkodó szeretetében élő Rákóczit szeretném filmre vinni, aki az előbb elmondottak szerint lényegében más lesz, mint a hideg, az egyes történészek keze alatt kialakult fejedelem. A film úgy indul meg, hogy a közismert Rákóczi arcképet látja majd a közönség, amely aztán képcsúsztatással megelevenedik. Tehát maszkban a Mányoky arcképhez ragaszkodom... Kialakultnak tekinthető a filmgyártási évad teljes képe A nemzeti filmbizottság sorozatos üléseken foglalkozott a mostani gyártási évad filmjeinek elbírálásával. A beadott filmtervek előzetes felülvizsgálását a belügyminiszter a nemzetvédelmi és propagandaminiszter szakértőinek bevonásával a kultuszminiszter képviselője végzi. Ha a film tárgya ezt kívánatossá teszi, más minisztériumok, elsősorban a honvédelmi, vagy külügyminiszter képviselői is résztvesznek az előzetes bírálatban. A benyújtott filmtervek nagy számára tekintettel ez a munka meglehetősen hosszadalmas és többszöri tárgyalást igénylő, körültekintő feladat volt. Az eddig elbírált filmtervekből az éved képe már nagyjában kialakultnak tekinthető. A jövő május végéig, ameddig a gyártási évad terjed, a magyar műtermekben mintegy 30 film készíthető. A teljes lehetőség kihasználásához szükséges valamennyi filmterv még nincs elbírálva, de ez nem sürgős feladat, mert arra is gondolni kell, hogy a 8- -10 hónap múlva műterembe kerülő filmek témáinak megválasztásához, vagy csak végleges kialakításához az időközben szerzett tapasztalatok hasznos útmutatást nyújthatnak. Megállapítható, hogy a filmgyártók eddig nem tapasztalt mértékben foglalkoztak történelmi filmek megvalósítására mindenképpen dicsérendő gondolatával. Feltűnő, hogy számmal jelentkeznek a vállalkozók komoly társadalmi életkérdések és nemzeti problémák filmrevitelével, míg a vígjátékok száma az egész évi produkciónak egynegyedét sem fogja elérni. A vígjátékok nagyobb része is fémjelzett író műve, vagy kipróbált művészeti szakemberé. Az eddig bejelentett, vagy elbírált, részben már forradás alatt levő, vagy elkészült filmek megoszlása a következő: Történelmi, jelmezes filmek Asztalos Miklós—Daróczy József: Rákóczi nótája. Asztalos Miklós: ördöglovas. Bárd Miklós—Somogyváry Gyula: Szováthy Éva (a honvédelmi minisztérium filmje.) Eszterhás István: Kossuth (a nemzetvédelmi propaganda minisztérium filmje). Justh Zsigmond—Záahy Lajos: Faimus. Matolay Géza: Lavotta szerelme. Patkós György: Futótűz (a nemzetvédelmi propaganda minisztérium filmje). Somogyváry Gyula—Asztalos Miklós: A bresciai hiéna. Vándor Kálmán: Mea culpa (a honvédelmi minisztérium filmje). Foss Gereben: A nemzet napszámosai. Társadalmi színművek, drámák Barsy Dénes: És a vakok látnak (Hosszú Zoltán filmje). Bozzi Pál: A két Bajtai. Barabás Pál: Boldog idők. Barabás Pál: Fehér vonat. Domszcsiev-Bán Károly: Bolgár-magyar rapszódia. (Magyar-bolgár verzióban készül). Fekete István: Aranypáva. Gárdonyi Géza: Adj Isten Biri. Kalmár László: Ezüstharang. Matolay Géza—Jánossy István: Magyar sasok (A repülőalap filmje). Mikszáth Kálmán— Kerekesházy József: Egy fiúnak a fele. Matolay Géza: Diákkaptár. Móricz Zsigmond—Tersánszky Józsi Jenő: Sári bíró. Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó. Pekár Gyula: A tenger boszorkánya. Pánczél Lajos: Menekülő ember. Nemes Nándor: Egy gép nem tért vissza. (A honvédelmi minisztérium filmje). Sovány Mária: Tavaszi láng. Szüle Mihály—Martonffy Emil: Nemes Rózsa. Szentimrey Jenő: Csáky bíró leánya. Tüdős Klára: Fényes árnyék. Szeffedin Séf két bey: Kalotaszegi Madonna. Terescsényi György—Dallos Sándor: Hősök. (A nemzetvédelmi propaganda minisztérium filmje). Vaszary János: Kölcsönadott élet. Zilahy Lajos: Valamit visz a víz. Zsigray Julianna—Fekete István: Féltékenység. Vígjátékok Bónyi Adorján: Muki. Horváth Jenő— Palásthy Géza: Anyámasszony katonája. Kalmár László: A sziámi macska. Lázár István—Szuchy Emil: Zenélő malom. Matolcsy Andor: Kettesben. Martonffy Emil: Viharkisasszony. Peéry Piri: Makacs Kata. Pánczél Lajos: Ágrólszakadt úrilány. Tiszay Andor: Éjjeli zene. Vaszary János: Megálmodtalak. Ezeken kívül előkészületben van, de végleges elbírálás alá nem került egy Madách-film, továbbá Seribe ,,Egy pohár víz“ című darabjának filmváltozata. A nemzeti filmbizottság egyébként elhatározta, hogy a jövő évadra szóló műtermi kijelöléseknél elsősorban a folyó évadban gyártott és bemutatott filmek művészi értékét veszi majd figyelembe. • A „Jómadár“ című film vígjáték a közeli napokban a közönség elé kerül. A szellemes és mulatságos vígjátékot Bónyi Adorján írta, főszereplői Ajtay, Szilassy, Pelsőczy. gorm IMS JULIUS *7 Bolgár lap a magyar filmgyártásról Szófia, július 26. A Vecser hosszú cikkben foglalkozik a magyar filmtermelés kérdéseivel. Ismerteti a magyar film történetét, a Filmiroda megalapításától napjainkig, az első híradótól az oktató- és kultúrfilmeken keresztül egészen a mai modern szórakoztató filmekig. Bemutatja a közel húszéves fejlődést, amely a magyar filmiparnak előkelő helyet biztosított a vezető európai nemzetek sorában. Szerencsésnek mondja a magántársaságok állami támogatását, amely anyagilag és erkölcsileg egyaránt érvényesül és amely a szakszerű ellenőrzésen keresztül egyben a filmek színvonalának emeléséről is gondoskodik. A cikk ezután ismerteti az eddig gyártott magyar filmek műfajait s megállapítja, hogy a magyar filmekből a magyar történelem, a magyar felfogás és a magyar életformák hangulata árad. A cikkíró a tudósítást azzal a megállapítással fejezi be, hogy a magyar filmgyártás fejlődési vonala a mai háborús idők alatt is felfelé ível. * Erdélyi képzőművészek értekezlete Kolozsváron. Kolozsvárról jelentik, hogy a városi parkban lévő műcsarnokban „Az utolsó 30 év magyar festészete“ című kiállítás keretében a város vezetősége vendégül látott Kolozsváron 28 fiatal erdélyi képzőművészt, akiknek utazási és itttartózkodási költségeit teljes egészében a város fedezi. A fiatal képzőművészek a Barabás Miklós-céh rendezésében értekezletre gyűltek össze az erdélyi körben és megtárgyalták az erdélyi képzőművészet sorskérdéseit. Az értekezleten Reisinger Jenő dr., Debrecen város kulturális osztályának vezetője ismertette azt a módot, amellyel Debrecenben megoldották a képzőművészek és közönség közti kapcsolat kérdéseit. Az értekezlet elhatározta, hogy a műcsarnokban állandó művásárt rendeznek a nagyközönség számára.. Minden egyes kiállításra kerülő művet műbíráló bizottság vizsgál felül 14 menekülő ember Váratlan és félelmes vendégszereplő jelent meg a Ráthonyi Ákos rendezésében készülő új magyar film felvételei közben a máramarosi havasokon. A Horthy Miklós-csúcs sziklái között, mintegy 1800 méter sa magasban egy erdei kunyhó milott a film főszereplői, Tolnay Klári, Ajtay Andor és Görbe János álltak Fekete Ferenc felvevőgépe előtt, mikor a cserjésből gyanús mozgás hallatszott, s egy pillanattal később alig pár méternyire a filmező csoporttól előtűnt egy hatalmas barnamedve. A váratlan szereplő nagy riadalmat keltett, úgy látszik, az operatőr is megijedt, mert elfelejtette leforgatni a különös incidenst. A medve néhány perc alatt visszavonult, úgyhogy a felvételeket nyomban tovább folytathatták. * Az UFA új budapesti igazgatója. Güttler Lajost az Ufa berlini központja a budapesti kölcsönosztály igazgatójává nevezte ki. Güttler Lajos már 12 év óta teljesít értékes szolgálatot az Ufónál, e előléptetése szakmai körökben osztatlan örömet keltett. * Próbálnak a Kamara Varietében. A Kamara Varieté az első színház Budapesten, ahol már megkezdték az előkészületeket a következő évadra. Hétfőre berendelték a kis színház tagjait, akik nyomban hozzákezdtek az évadnyitó műsor próbáihoz. A kamara varieté előreláthatóan augusztus közepén nyitja meg kapuit. Máthé Jolán salzburgi ösztöndíjat kapott A berlini magyar-német társaság fiatal magyar zeneszerző és előadóművészek jutalmazására néhány év előtt ösztöndíjat alapított. Az ösztöndíj a világhírű salzburgi nyári ,,Fremdenkurs‘‘-on való részvételt biztosítja. Az idei ösztöndíjat Máthé Jolán rokonszenves alt énekesnő kapta, akinek két nagysikerű németországi szereplése alapján adományozták az értékes jutalmat. Máthé Jolán a tanfolyamon Felicie Huni-Misuicseknek, az európai hírű kiváló énekpedagógusnak tanítványa lett. A tanulmányút befejeztével, Szent István napján a művésznő a bécsi rádióban magyar szerzők műveiből zenekari hangversenyen játszott. Ma 7-kor Csajkovszky IV. Beethoven: Coriolan. I. szimfónia, vez.: Rafter. Föv. Képtár, Főv. Zenekar, Jegyek Harmóniánál. * Hazatért Berlinből Vidák József. Nem a gödöllői Vidák Jóska cigányprímásról van szó, hanem Vidák Józsefről, aki évek óta sikeresen működik Berlinben szalonzenekarával és énekes-, táncos- kis revütársulatával. Vidák József műsorán többnyire saját magyaros kompozíciói szerepeltek s így a nótaszerző mindenütt jó szolgálatot tett a magyarok iránti baráti érzés ápolásának. Szerzeményei sűrűn kerülnek műsorra a berlini rádióban, s számos kompozícióját a magyar rádióban is gyakran vezényelték Fricsay Richard, Fogarassy Géza és Szőlössy Ferenc karnagyok. A német lapok esztendőkön át elismeréssel foglalkoztak Vidák József szereplésével, aki most a magyar fővárosban kívánja folytatni működését.