Uj Magyarság, 1943. július (10. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-04 / 148. szám

VASÁRNAP, 1943 JÚLIUS – Kicsi,de pompás hangú a — plPJilla is kiszorsgora ti * jaui'as,, hangozás HiiPOPiSSi hangszergyár Buidapest, B8áKocsi­@i ?1. sz. Bornemisza Géza látogatása a Hunniában A Hun­nia-film gy­ár­ban új film forgatását kezdte meg a napokban a Művelődés-film. A forgatókönyvet Bán­yi Adorján ,,Kicsi kocsi, nagy kocsi” című regényéből Fánczél Lajos írta. Az érdekes és fordulatos meséjű film címe: ,,Multi”. Egy fiatal mérnök kis kocá­járól és arról az Alfa Rómeóról szól a tör­ténet, amelyet a mérnök édesanyja rendel titokban Milánóból. A gyönyörű kocsit az olasz vállalat egy magyar származású mér­­nöknője hozza el Budapestre. A f­iatalo­k sok ér­dekes viszontagság után természetesen meg­találják egymást. A mérnöknét Pilseczi Irén, a mérnököt Szilassy László, apját Csor­­tos Gyula játssza, rajtuk kívül Túra­­ Ida, Berki Lili és Latabár Kálmán a főbb sze­replők. Érdekessége a filmnek, hogy egy olasz portás néhány mondatos szerepében maga a rendező, Ráthonyi Ákos is játszik benne. A zeneszerző új név: Lőrinc.­..,/ Pál, aki egyébként szintén mérnök. A Hunnia zuglói műtermében megjelent Bornemisza Géza miniszter is s végignézte Pelsőcsy Iréjt,. és Szilassy László egyik nagy jelenetének­ fot­ografálását. A felvételik után a miniszter elismerését fejezte ki a színészek, valamint a rendező előtt. Szavillai borbély: Falcon! Rossini vígoperája július 0. péntek, Föv. Kép­tárban, k­özr.: Szabó Ilonka, Hámory, An­gyal Nagy, Littasy, Komáromi, Solymosy. Jegyek elővételben Harmóniánál. * Kóréh Endre nagysikerű vendégsze­replése Bécsben. Bécsből jelentik: Kóréh Endre, az Operaház tagja, a bécsi állami opera meghívására pénteken este nagy si­kerrel énekelte Mozart Varázsfuvolájának Sarastro szerepét. * Somlay a Vígszínháznál marad. Az utóbbi napokban többször szóba került, hogy Somlay Artur megválik a Vígszín­háztól és átszerződik a Nemzeti Színház­hoz. A kiváló művész a tárgyalások végén most aláírta szerződését a Vígszínháznál, amely szerint egész esztendőben ennek a színháznak a rendelkezésére áll és így arról sem lehet szó, hogy vendégszerep­lésre bárhová is szerződjön. Ugyancsak aláírta szerződését Tolnay Klári is, Ajtay Andorral azonban még tárgyal a Vígszín­ház igazgatósága. * Elkészült az első német mikro-színes­film. Berlinből jelentik: Sierra Jud­ich né­met filmspecialista elk­észítette az első mikro-színes filmet. Az érdekes tudomá­nyos film, többek között egy vízibolha születését és egy csir­ze kialakulását mu­tatja be. A csirkének a tojásban történő kialakulását úgy sikerült felvenni, hogy vékony üveg ablakocskát helyeztek el a tojás falán, anélkül, hogy kárt tettek volna a csirkeembrióban. A kis üvegabla­kon át a fémfelvevő gép megörökítette a csirke kialakulását. ■ Jubileum az Operettszínháziban. A Fővárosi Operettszínház ezévi második műsordarabja, az „Egy boldog pesti nyár“, amelynek szövegét Szilágyi László és Orbók Attila, zenéjét pedig Buday Dénes, Eisemann Mihály és Fé­nyes Szabolcs írta, hétfőn este érkezik századik előadásához. A milleniumi revü­­operett tovább is műsoron marad Honthy Hanna, Csortos Gyula, Turay Ida, So­mogyi Nusi, Csikós Rózsi, Kertész Dezső, Gozmány György, Juhász József, id. La­­tabár Árpád és Latabár Kálmán fel­léptével. * Magyar est Grácban. Grácból jelentik: A grazi magyar ösztöndíjasok nagysikerű ma­gyar estet rendeztek, melyre meghívták a berlini és bécsi magyar ösztöndíjasokat is. A magyar esten Grác legjobb közönsége jelent meg, köztük Müler-Haceius, Stájerország, kormányelnöke, László Kálmán gráci magyar konzul és több német egyetemi tanár. Az est műsorában Rosdy László bécsi magyar ösz­töndíjas a magyar zenéről tartott előadást. Kéhler György magyar zongoraművész Liszt, Bartók, Kodály és Dohnányi műveit játszotta igen nagy sikerrel. Be­zsa Tibor dalokat éne­kelt, Vanek Marianne pedig magyar táncokat mutatott be. Végül a Magyar filmiroda „Er­dély” című színes filmjét forgatták le igen nagy sikerrel a megjelent előkelő közönség előtt. * Pályázat a levente-irodalom fejlesztésére. A leventék országos parancsnoka a levente­kiképzéssel kapcsolatos irodalom fejlesztésére, az írók ösztönzésére, valamint a levente­­parancsnokok, leventeoktatók és ifjúvezetők tudományos továbbképzése céljából meghatá­­rozott pályaművek jutalmazására 1943. évben összesen 3500 pengőt oszt szét. A pályázato­kat a honvédelmi minisztérium 40. ügyosztá­lyához kell beküldeni, jeligével ellátva. A be­küldési határidő november 1. A Fémjesgcirk­usz júliusi műsora A városligeti szórakoztató intézmény a há­borús esztendők alatt világcirkusz rangjára emelkedett: ma alig hisszük, hogy­ a kontinen­sen valahol is hasonló látványos és a szóra­koztatás annyi fémjelzett nagyságát felvonul­tató cirkusz működne, mint Budapesten. Az emberi ügyesség, bátorság, leleményesség és humor kavalkádja a júliusi produkció, amely­ben természetesen nagy és méltánylandó szere­pük van az állatvilág nagyobb s kisebb, de egyaránt hallatlanul okos és pompásan idomí­tott sztárjainak is." A műsor élén a népes EilfZs-család teljesítménye halad. Rivolsék a szórakoztatás és artistatudomány tanszékén professzori nívót nyújtanak, s mi több, en­­ciklopédisták­ mindenhez értenek. Remek akro­baták, megvesztegetően táncolnak, művészi fokon játszanak egy tucat hangszeren, minia­tűr jazz-kórusban énekelnek, s a fiatalabb Riversek légtornája káprázatos. Riversék közre­működése egymaga biztosítja a sikert, de ott van még a most műsorból prolongált Units, az egy ujjon egyensúlyozó fenomén, akinek lélegzetállító mutatványai játszva figurázzák ki a nehézkedés és a valószínűség törvényeit, továbbá látható az ötesztendős, angyalszöke Uwe bébi, ak­i pierr­y ostorával öt hatalmas, értelmes elefántot egzecíroz. Az idomítás és az állati értelem másik megkapó teljesítménye Christianék vakkantó, hangos és mozgalmas kutyaerrkusza. Gould groteszk táncai, a Mara­­valles görlcsoport géppuskaszerű ritmikáid bot, és buzogánygyakorlatai, a Brixton akro­­bataegyüttes lengő trapáz mutatván­ya egytől­­egyig kimagasló értékei az artistaművészet­­nek. (bey) 13 „•«MAGYARSÁG Szinház.RJm.Müvés2sef _ I,, 111| I, awn maimul ii iwim ni«Mi mwmmTH—Trf'imrrnirrn mr-r—ir-m-murr—>-ir-i—■ A pestszenterzsébeti Galeita-társulatnál, ahol a primadonna egyetemei járt, a szubrett okleveles tanítónő Egy hónapja játszik Pestszenterzsébeten Galeita Ferenc társulata. Azóta nap mint nap, szép házak előtt folynak az előadások — nem a színházban, mert Pestszent Erzsébe­­te­n nincs színház —, hanem a Tátra-film­­színház helyiségében. Délelőtt 10 óra után lopakodunk be a sötét nézőtérre. A szín­padon a vendégszereplő Perényi László próbálja a „Zsuzsó“ című darabot a társulat tagjaival. Galetta igazgató az egyik zeöllyéből figyeli a próbát. A hajdani bonviván haja bizony megőszint már, egy kis pocakja is van, de azért még elég délceg, jóvágású férfi. Mes­terségének pedig ugyanolyan rajongója, mint ezelőtt 25—30 évvel. Melléje ülünk, társulatáról kérdezzük. —­ Csupa fiatal erőből áll a társulatom, — súgja, nehogy megzavarja a próbát. — Nézze a primadonnát.­ Egy éve van nálam. Pólyák Váci Katonáit hívják. Sajnos, elvi­szik tőlem. Hiába, ez a sorsa a magam­fajta „vén” igazgatónak — mondja moso­lyogva.­­— Felfedezek valakit, foglalkozom vele, tanítom, aztán­­viszil­ tőlem. De azért szép dolog az új nemzedéket neveink­­. A színpadon Pólyák Váci Kató és Perényi László éppen a talált húsz pengőn vitatkoz­nak a ligeti padon, Csadó Pál vígját­ék­ában. A primadonna játssza Zsuzsát, a fiatal francia tanárnőt, Perényi az állásnélküli tanárt. Lélekzatnyi szünetben beszélgetünk a fiatal primadonnával, akiről kiderül, hogy egyúttal vígjátéki és drámai hősnő is. — Mióta színésznő? — kérdezzük. — Két éve, — mondja mosolyogva. — Hol járt színiisk­olába? — Nem jártam, — hangzik a meglepő vá­lasz. —­ Kérem, az úgy volt, hogy a buda­pesti Dobó Katica leáznskeresk­edelm­iben érettségiztem. Már akkor is a színpad volt minden vágyam. Jobban szerettem szerepet tanulni, múlt könyviteltant. Érettségi után a váci városházán lettem tisztviselő. A pol­gármester úr biztatására beiratkoztam a közgazdasági egyetem k­özigazgatási szak­­jára. Két évet sikerrel elvégeztem. Közben r.-.ég letettem­­ az állami számviteltari vizsgát is... Hát ez igazán nagyon, érdekes! Azt hisz­­szük­, Pólyák Váci Kató, az első magyar pri­madonna, aki egyetemre­ is járt. — Ezek után hogyan, lett színésznő? —­­bit­ben jött Galatta igazgató úr és társulata Vácra. Az igazgató úr meglátott egy műkedvelő-előadáson. Aztán... aztán ment minden, mint a karikacsapás. A kama­rában Galamb Sándor dr. előtt vizsgáztam, mindjárt az előadóművészek csoportjába ■vett fel. — Mit játszik szívesebben: operettet vagy prózát? — Prózát! Legkedvesebb szerepeim a ,,Fe­keteszárú cseresznye’’ Irinája és a­ „Naple­mente előtt” Inkéje. — Mi a vágya? — Budapest. És szeretném befejezni — az egyetemet... De már szól is az ügyelő csengője, foly­tatják a Zsuzsa próbáját. Megtudjuk, hogy a primadonna mellett­­a szubrett, Horváth Ica sem vall szégyent, ő ugyanis okleveles tanítónő. A debreceni Dóczy-intézetben végzett. Azonban a tanító­női dobogót a világot jelentő deszkákkal cse­rélte fel... A társulat többi tagjai közül Fehér Györgyit, a komikát, Lakatos Évát, a táncoslábú másodszubrettet, K°ltay Istvánt, a széphangú bolcivánt és Molnár Gyulát, a táncoskomikust k­ell kiemelnünk. — Társulatom most a Mária főhadnagy előadására készül, — mondja Galetta Ferenc, majd mosolyogva teszi hozzá: — Én játsz°m Kossuth, Lajost... íme, Ids keresztmetszet a Pestszenterzsé­­beten játszó társulatról, amelynek igazgatója a régi békeévek híres bonvivánja, primadon­nája egyetemet járt, szubrettje pedig okleve­les tanítónő... Dalos László * Új Vaszary-film készül a Hunniában. Vaszary János „Megálmodtalak“ címmel új filmet írt, amelynek forgatását nem­rég kezdték meg a Hunnia pasaréti mű­termében. Az újdonságot a Palatínus­­vállalat gyártja s a rendezés munkáját Vaszary János, a szerző végzi. A film női főszerepét Muráti Lili játssza. * A „Madarász“ a rádióban. Az utóbbi hó­napokban a rádió „Rég volt, szép volt“ gyűjtő­címmel több klasszikus operettet újított fel. Ebben a sorozatban vasárnap este 7 óra 40 perckor Zeller „Madarász“ című operettje ke­rül a mikrofon elé Gere Lola, Osváth Julia, Szepesi Irén, Laczó István, Maleczky Oszkár, Mal­y Győző, Szabó Miklós, ifj. Toronyi Gyula és Toronyi Imre közreműködésével. Az elő­adást Bertha István vezényli. Join­n­ie Illa­rk­ns a bécsi származású szép, fiatal színésznő egyéniségéhez illő szerepet kapott az „Egy szerelmes nyár“ című Wien-filmben. Bécsi színésznőt alakít, aki anélkül akar érvénye­sülni, hogy elfogadná a bőkezű mecénás se­gítségét. taea,».'r’Ni. * A „Sevillai borbély“ Újpesten. Július 7-én este 7 órakor az újpesti színházban a „Sevillai borbély“ került előadásra. A szereplők jórészét a régi városi színház és a kassai színház szereplőgárdájából válogatták össze. Fellép az előadáson többek között Hámory Imre, az Operaház tagja, továbbá Mányoky Lívia, Szőts Péter és Sándor István dr., aki a kolozs­vári színház tagja volt. * Barna látszerspecialista szemüvege 25.év óta márka, Andrássy-út 26 (Opera mellett). t fassinállala. Jókai’fears levő megvételre keres. József-körút 5. II. em. * „A bűn árnyékában“ címmel néhány nap múlva a Fórum-filmszínház olasz filmet mu­tat be, amelynek főszereplője a fiatal sofőr, aki nem tud választani az útjába kerülő két nő közül. Az egyik nő csábítóan könnyelmű, a másik szelid és melegszívű. A férfi drámai fordulatok sorozatán keresztül kerül ki az útvesztőből s a végén megtalálja boldogságát A sofőrt Adriano Rinoldi, a két leányt pedig Dina Sassoli és Marina Vernati játsszák. UJ KÖNYVEK____ Adám Jenő: A skálától a szimfóniáig. Adám, Jenő, zeneművészeti főiskoláink kiváló tornája, nagy feltűnést keltő, emlékezeztes sikert ara­tott népszerűsítő zenei rádióelőadásaival. Be­­hízelgően kellemes előadásmódjával, a tárgy­a iránti forró érdeklődés kötésével eléggé fel nem becsülhető hasznos munkát végzett, mert az úgynevezett zenei analfabétákat k­ísertette meg a zeneművészet alapelemeivel és felkel­tette a zenében még nem járatos hallgatóban az érdeklődést a zeneművészeti­­magasabb cél­kitűzései iránt. Előadásanyagát feldolgozva és példákkal ízesítve, a „Turul” kiadásában is kisn­yvalakban is megjelenítette: „A skálá­tól a­ szimfóniáig” címmel. Ádám Jenő első­rendű pedagógus. Tehát rajongó is, aki az életével azonosítja lángolóan szeretett pályá­ját és erkölcsi kötelességének érzi, hogy a ■megismert, megszerzett, feldolgozott szellemi javait embertársainak is hozzáférhetővé, maj­dan nélkülözhetetlen kincsévé tegye. MUH vérbeli tanár, igazi művész is, mert művész tud csak a szeretet lángjától elégve, felol­dódni a tárgyban, önzetenül a hivatásának élni, s­ü­netlenül szolgál. Világos, szabatos, tömör és helyes meghatározásokkal építi fel „zenei hang”, „skála”, ,,szolmizáció”, „rit­mus”, „összhan­g”, „dallam”, „ellenpont” és „zenei mű­formák” fejezetein át cut anyagát és biztoskézű vezetésével valóban élvezettel sajátíthatja el az olvasó a zene alapismere­teit. „Könyvből zenét megszeretni nem le­het”, mint maga a szerző is megállapítja, de ez a becses mű­ felébreszti legalább a kedvet az olvasóban, hogy hallgasson és pedig minél több jó zenét. Célját pedig ezzel elérte Aki egyszer belátástól a tiszta művészet forrás­vizébe, az örök ellensége lesz minden seké­­lyes műélvezetnek. H. G. Felkai Ferenc: Farkasvér. A kitűnő tehet­ségű író eddigi regényeinek, szín­műveinek témaköre, formavilága után sajátos műfaj felé tér ki érdeklődésével, mon­danivalójával. Felkai Ferenc, a Néró szerzője, az antik Róma­i dlágának tanulmányozója feltehetői­g az aranykor utáni római szatirámis írásaié, kor­rajzok, társadalom­ábrázolások érdekes és máig eleven ösztönzésein nyert indítást, szati­rikus­­meséjének megírására. Több történelmi színművében mutatta már meg jellem- és tár­sadalomábrázoló erejét, karakterizáló készsé­gét; ezekhez az adottságaihoz új könyvében mindenekelőtt a szatirik­us kedély széles ára­dását tetssi hozná, amely a sajátos műfajt és formát az olvasóhoz közel hozza. Meseország mesebeli sze­mélyein keresztül valójában a most elmúlásához közeledő Imt társadalmá­nak visszásságait mutatja be torzító tükör­ben. Neon a mi társadalmunk­ról és nem is valamely más nép társadalmáról, hanem ko­runknak a különböző társadalmakban szinte egyként kiütközött ferdőségeiről fest mese, képsorozata a szerző, akinek görbe tü­kre mindenekelőtt a bürokratizmus és a korrupció nyaralóit gyűjti össze s exponálja a legéleseb­ben. A kitűnő író st­usitészsége és kedélye avatják zökkenést elem olvasmánnyá a szokat­lan regényformát, amelynek célja, mint min­den kritikáé, szatíráé és karrikatúráé, a dol­gok mélyén a gyógyító szándék, a torzul éles megmutatással a javító, korrigáló akarat. A hibák, a nevetségek és bűnök színesen hullámzó játéka megnyugtató megoldásban csendül ki; a tehetség, a becsület és a tisztaság győz Farkasvér sorsában a fonák­ság, ostobaság és gonoszág felett. A színes, tehetséges író érde­kes munkáját kisgörgényi Bart­ha Ferenc könyvkiadóválallata adta ki, ízléses külsőben. Káplány Géza: Könyvtárai korszerű ren­dezése és fejlesztése. Hézagpótló szakkönyv hagyta el a közelmúltban a sajtót. Megjelent az első korszerű magyar könyvtártan. Az 1914-es világháború előtt már megjelent egy hasonló könyv, Ferenczy Zoltán könyvtár­tana. Ez azonban elavult. Az új magyar könyvtártan megírásával azonban várni­ kel­lett, mert a világháború után a k­önyvtárak rendezésével kapcsolatban új problémák me­­rültek fel a német szakirodalomban. Ezeknek az elveknek rögződését kellett nekünk is megvárnunk. Káplány Géza, a kétkötetes munka szerzője, a technológiai intézet könyv­­tárának vezetője, saját harmincéves könyvtá­rosi tapasztalatait és elképzeléseit összegezi könyvében. Munkája sehol sem merül ki, csupán a hideg és tárgyilagos szakmunkák adathalmazé előadásmódjában. Elejétől végig élvezetes, sőt izgalmas olvasmány. Nemcsak­­­ hivatásos könyvtárosok, de a magánosok, különösen a könyvt­árláto­gat­ók haszonnal for­gathatják. A szerző fejezetekben foglalkozik a könyvbeszerzés, katalóguskészítés, a könyv­­felállítás különböző módszerei, valamint a könyvkölcsönzés kérdéseivel. A második kö­tetben az egyetemes decimális osztályozó­­rendszert (D. K.) ismerteti Káplány Géza. Első ízben jelenik meg ez magyar nyelven. Ennek az osztályozó rendszernek előnye az, hogy benne a t­ízes rendszerű számok helyet­tesítik a különböző fogalmakat és elnevezé­seket. Ezzel az egész világon érvényes mód­szerrel sikerült egységesíteni a könyvtárak sokféle katalógusrendjét. A magy­ar rövidí­tett kiadás a szerző átdolgozásában tízezer címszót, illetve fogalmat tartalmaz. Az érté­kes és valósínűleg egyhamar népszerűvé váló munkát a technológiai könyvtár barátainak egyesülete adt­a ki.

Next