Uj Magyarság, 1943. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-27 / 193. szám
*** MAGYARSÁG_____ Az osztály sorsjáték csütörtöki húzásának több eredményei 20.000 pontját nyert: 35279 10.000 ix-nkut nyertek: 25244 50626 70899 6000 pengőt nyert: 93759 4009 pengőt nyert: 84329 3000 pengőt nyert: 90966 2000 pengőt nyertek: 24.33 49131 98829 1000 pengőt nyertek: 15829 31295 39908 44785 95765 SORSJEGYEK MÉG KAPHATOK OjS helyitársak“ Budapest, V., Szent István körút 27 T: 123 271 800 pengőt nyertek: 28865 41724 49109 49857 793740 pengőt nyertek: 15921 26837 33915 35732 50634 57484 75613 98624 540 pengőt nyertek: 19424 12537 22051 36562 44053 75537 85665 300 pengőt nyertek: 3431 13318 13509 14313 17416 18305 2014 20979 21652 21656 27891 28873 29975 30529 VEGYEN OSZTA1.YSOHSJEGYET Lengye! Gábor főárU8ftonilI BUDAPEST, ANDKASSY-UT 82. 3095C 33723 37103 37853 37877 39379 39453 46298 46507 46762 47864 51368 53550 53743 .75090 55810 5743» 62805 63791 68Ä14 75198 S3408 S6614 89312 91121 9-1268 94854 96139 98524 98939 * Esetleges számhibákért nem vállalunk felelősséget. ♦ A húzáts 27-én, pénteken folytaij/.k. Dr. SZIGETI BANK VI.. TERÉK-KÖRLIT 7 — Egy hadiözvegy köszönete. Budahásy Dezső lapunk szerkesztősége útján egy rászoruló hadiözvegy részére 100 pengőt küldött; az összeget a nagykőrösi Belcsik Józsefné kapta, egy napszámos hadiözvegye, öt gyermek anyja, akiről azt írják Nagykőrösről, hogy szorgalmas munkásasszony, gyermekeit szépen, rendesen tartja és neveli. Amikor a juttatott segélyért be akart menni a várostól 150 kilométernyire fekvő Felsőjárás-dűlőről, a teherautó, amelynek soffőrje szívességből felvette, árokba fordult és az asszony súlyos zúzódásokat szenvedett. A kórházból kikerülve, jelentkezett a segélyért, majd meleghangú köszönőlevelet küldött lapunkon keresztül az adományozónak, Isten áldását kérve reá ígéri a levélben, hogy öt kis árvája imáiban megemlékezik Budaházy Dezsőről, aki az adománnyal egy kis melegséget varázsolt elárvult otthonába. — A legpontosabb mértékegység. Berlinből jelentik. A luisiokban múlt hetvenöt éve, hogy Németországban bevezették a méterrendszert. A métert, amely a föld délkörének nagy-mintnyomodrésze, a múlt században számították ki. Parisban bizottságot alakítottak, amely egy platina-irridium ötvényből készült rúdon állapította meg a méter hosszúságát és a legtöbb kultúrában hasonló másolatokat kapott erről a mértékegységről. Ezeket a méterrudakat azután gondosan őrizték, hogy ne változhassanak. Ennek ellenére idők folyamán csekély változások történtek a mértékegységeken, úgyhogy időről-időre a különböző országokból küldöttségeket kellett meneszteni Pákisba, hogy ismét összehasonlítsák a mértékegységeket az ősmértékkel. A német ősméter példáud öt évnel ezelőtt, 0,00152 milliméterrel rövidebb volt, mint a nemzetközi méter. Ma már erre a komplikált eljárásra nincs szükség, mivel Köstere dr. tanár, a német birodalmi fiziko-technikai intézet igazgatója olyan eszközt talált fel, amely Németországot függetleníti az ősmértéktől. Ez az eszköz padmiumlámpából álló fényhullámméter, amelynek vörös fénye tízszerte pontosabban mér, mint az összes platina-iridiumból készült méterrudak, egészen a milliméter százezredrészéig. A tudomány most már pontosan tudja, hogy 15 Celsius fok melegnél száraz levegőben, amely 0,05 szénsavat tartalmaz és nyomása 560 milliméter, a vörös koadmiumvonal 1,553.164.25 hullámhossza pontosan egy méter. A Mannerheim-gyermekvédő szövetség élénk tevékenysége. Helsinkiből jelentik: A Mannerheim-gyermekvédő szövetség keretében jelenleg több mint négyszáz gyermekgondozó tanácsadó-állomás működik. Az utóbbi időben különösen nagy gondot fordítottak a karjalai gyermekvédelemre. Egy egészségügyi beszámoló szerint ma már minden karjalai községben van egészségügyi tanácsadó-megbízott. A svéd mozgókórház faluról falura jár és értékes munkát végez. Házasság Néhai Schreker Ede miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató és felesége, Pálffy Mária fia, Sobor Jenő dr., a Magyar Nemzeti Bank felülvizsgálója néhat Kiss Árpád dr. m. kir. rendőrtanácsos és felesége, Dunky Gitta. Gitta leányával augusztus 28-án, szombaton este 7 órakor tartják esküvőjüket a városmajori plébániatemplomban. Setényi Etelka és Kapi-Králik Jenő orgonaművész, a kelenföldi evangélikus templom karnagya augusztus 28-án, szombaton déli 1 órakor tartják esküvőjüket a kelenföldi evangélikus templomban. Ottmár János főhadnagy és Egyed Nóra egészségügyi védő házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) 8 SzínházFilmMűvészet Bárd A Miklós drámája nyomán Somogyváry Gyula szövegkönyvére 1848 as történelmi film készül a Hunniában Az országos nemzeti filmbizottság még május hónapban elsők között adott műtermi engedélyt a Léna-vállalatnak a „Szováthy Éva“ című film forgatására. Erre a megkülönböztetésre az adott okot, hogy a tíz évvel ezelőtt elhunyt Báni Miklós egyik régi színdarabja nyomán vitéz Somogyváry Gyula forgatókönyvére készülő film úgy témájánál, mint emelkedett szelleménél fogva alkalmasnak ígérkezik az értékesebb magyar történelmi filmek számának szaporítására. A „Szováthy Éva“ cselekménye 1848— 49-ben játszódik, tehát nagyobb befektetést igénylő kosztümös film. Alig van benne vígjátéki elem, mert a darab tragikus végezetű szomorújáték. — Hogyan igerészek ilyen költséges vállalkozásba kezdeni ezzel a filmdrámával, amikor a szakmabeliek szerint az összes magyar mozik bevételei még a nagy közönségsikerű vígjátékok esetén sem fedezik a háromszázezer pengőn felüli befektetéseket? — kérdezzük a Léna főnökét, az agilis Nagy Máriát, aki már sok magyar filmet gyártott, sőt mint filmszerző is bemutatkozott.— Javítani akarom azt a statisztikát, amelyik a magyar filmgyártókat a haszonlesés vádjával illeti. Érzem, hogy vállalkozásom kockázatos és tudom, hogy többnyire csak azok a filmek remélhetnek kasszasikert, amelyek a nevettetésre utaznak ... — Tehát a gyártónak mindig „utaznia" kell valamire? —-- Én most furcsa kísérletet teszek: a neveltetés helyett megkönnyeztetem a közönséget s kipróbálom, vannak-e sokan, akik szívesen kísérik végig derék magyar emberek, jellemes hazafiak életsorsát, még akkor is, ha az tragikusra fordul. Egy jó dráma tiszta műélvezet s az emberek nagy része a sírásban is megkönnyebbülést talál. Ezen az alapon remélem a sikert. Miután Bárd Miklós drámáját kevesen olvasták, megkérjük Pacséry Ágostont, a film rendezőjét, tájékoztasson részletesen, miről szól a filmtörténet s kik a szereplői. — A cselekmény a szabadságharccal kezdődik s annak bukásával ér véget. Férfihőse Dódzy Lénárd (Jávor Pál), a daliás honvédtiszt, aki a Nádor-huszároknál szolgál s nem költött alak, mert egykorú feljegyzések is megemlékeznek róla. Szováthy Évába (Karádig Kattalin) szerrelmes, de amikor, a honvédek fegyvert ragadnak, szakít vele, mert nem vehet feleségül olyan lányt, aki osztrákká vált. Szováthy Éva anyja ugyanis osztrák, apja pedig Szováthy Elek (Somlay Artur) Bécsben él és császári biztos. A szerelmes leány nem tud belenyugodni a szakításba s ezért végzetes kimenetelű lépésre szánja magát. Dóczy Lénárd osztrák fogságba kerül, Magyarországon azt hiszik, hogy áruló lett s szülei kitagadják. Évának az a terve, hogy Dóczyt Ausztriában halálra ítélteti s azután apjánál, a császári biztosnál kegyelmet eszközöl ki számára. Ő viszi majd a szabadságot a büszke honvédtisztnek s azt reméli, hogy ezáltal visszanyeri szerelmét is. Ámde minden másként történik, mert Dóczy Lénárd, amikor a becsület és a szerelem között kell választania, nem félti életét s Éva, amikor látja, hogy tragédiának vált okozójává, a maga életét is céltalannak tekinti. Érdekes alakja a filmnek Somlay Artur császári biztosa. Ez a magyar úr Széchenyi híve volt, irtózott minden forradalmi megmozdulástól, azt tartotta, hogy felelős helyen még nagyobb mérsékletet kell tanúsítani. Egy ízben például mintegy a maga igazolására ezt mondja Évának: — Ne menj, leányom Magyarországba, ahol apádat hazaárulónak tartják. Pedig én csak meg akartam akadályozni, hogy népem vesztébe rohanjon, de ott a forrófejű álmodozókra hallgattak és átgázoltak rajtam... Lehotay Árpád osztrák tábornokot alakít, aki szintén szerelmes Évába, de nem hisz abban, hogy vetélytársa, a honvédhuszár, áruló s ki akarja őt szabadítani. Amikor Éva hálával jelentkezik nála, viszszautasítja. S amikor a leány tragédiája is bekövetkezik, önként jelentkezik felettes parancsnokánál és letartóztatását kéri. Toronyi Imre egy tipikus 48-as magyart személyesít meg s rajta kívül Rajczy Lajos és Mednyánszky Ági kaptak még nagyobb szerepeket a szabadságharc számos lelkesítő mozanatát megelevenítő filmben, amelyhez Sándor Jenő szerzett kísérőzenét. A „Szováthy Éva“ rendezője ezeket mondja munkájáról: — Az ilyen film összeállítása a korhűség megteremtése miatt is kétszeres gondot és körültekintést igényel. Az első fontos teendőt, a főszereplők kiválasztását, azt hiszem, jól végeztük. A színészekkel egyébként a következő módszerrel dolgozom. Eleinte nem befolyásolom játékukat, megvárom, amíg a szerep életre kel bennük. Mikor a színész a próbán a szerepét elmondja, mintegy átveszem az ő érzéseit s azután ezt felfokozva, irányítom tovább a játékot. Tehát mint rendező, az egész filmet szóról-szóra végigjátszom a színészszel együtt. Pacséry Ágoston a sziniakadémia elvégzése után tizenegy évig volt a Nemzeti Színház tagja s csak 1936-ban tért át a filmpályára. Tanulmányait elölről kezdte, beállott a műterembe, először a felvételek naplóvezetője volt s azután a szakma minden ágazatában dolgozott, hogy későbbi rendezői munkásságát megalapozza. Remélhető, hogy lelkes fáradozásával egy értékes új magyar film létrehozásának lesz tevékeny részese. K. I. I Kiadták a vidéki színigazgatói engedélyeket A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szeptember 1-én kezdődő új évadra kiadta a vidéki színigazgatói engedélyeket. A koncessziókat a következő igazgatók kaptál: vitéz Bánky Róbert: Szeged, Kispest és Szolnok; Beleznay Unger István: Debrecen, Eger; Földessy Géza: Miskolc, Marosvásárhely, Nyíregyháza és Ózd; Kőrössy Zoltán: Kassa, Újpest; Kesseghy Géza: Szabadka, Újvidék, Zombor; Putnik Bálint: Nagyvárad, Hódmezővásárhely; vitéz Jakabffy Dezső: Szatmárnémeti, Dés, Máramarossziget és Nagybánya; Szalay Károly: Győr, Gyula, Pápa és Szombathely; Szűcs László: Sopron, Székesfehérvár, Cegléd, Makó, Nagykanizsa és Veszprém; Homokay Pál: Ungvár, Beregszász, Munkács, Sátoraljaújhely; Thuróczy Gyula: Kecskemét, Beszterce, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Szamosújvár, Szászrégen és Székelyudvarhely, Balogh László, Békéscsaba, Gyöngyös, Hajdúszoboszló, Karcag, Kiskunhalas, Szentes. Ugyancsak nagyobb kerületeket kaptak még: vitéz Zempléni Zoltán, Hámori Aladár, Károlyi János, Krémer Ferenc, Nádassy József, Szabó Hangya Márton, Tóváry Pál és Vértess Károly. Ezeken kívül egyenként több vármegyéből álló kerületeket kapott: Antal Lajos, Battyán Kálmán, Cser József, Jódi Károly és Néveri László. Budapest és Kolozsvár kivételével az egész ország területére kamarajátékszerű előadások tartására egy-egy helyen legfeljebb tizennyolcnapi időtartamra. Rétalapi Hlatky László kapott engedélyt, továbbá ugyanezen feltétellel Kike Rezső népszínművek és énekes játékok előadására. A pécsi kerületre nézve döntés még nem történt. Két új bérletsorozat a Nemzeti Színházban A Nemzeti Színház bérletezésének első része az elmúlt évad végén olyan sikerrel zárult, hogy egyes bérleti napok helyett majdnem teljesen elkapkodták. A régi sorozatokból most már csak néhány jegy kapható s éppen ezért a színház igazgatósága még két új bérletsorozatot iktatott be XIX. jelzéssel a csütörtöki és XX. jelzéssel a pénteki napra. A régi bérletekből még rendelkezésre álló jegyeket, valamint a két új bérletsorozat jegyeit augusztus 16-tól, hétfőtől kezdve szeptember 7-ig bezárólag árusítja a Nemzeti Színház az előcsarnokban délelőtt 10-től 1 óráig, délután 4-től 6 óráig és vasárnap délelőtt 10-től 1 óráig. Szeptember 9-től a megmaradt jegyek hétköznapokon délelőtt 10—1 óra között a színház gazdasági hivatalában válthatók. * A helsinkii operaház magyar darabbal kezdi a jövő évet. Helsinkiből jelentik: A helsinkii operaház közzétette jövő évi műsorát. A műsorterv szerint a jövő évben a helsinkii operában legelőször színre kerülő mű Erkel Bánk bánja lesz. A magyar bemutatón személyesen fogunk közreműködni Ferencsik János karnagy és Nádasdy Kálmán rendező. A finn sajtó megemlékezett arról, hogy Ferencsik János már tavasszal szerencsésen mutatkozott be Helsinkiben. .MtTTIBK, IMS Atmmrrrm n A Nemzeti Színház ünnepi előadása Balatonfüreden Ezelőtt száztizenkét esztendővel avatták fel Balatonfüreden azt a 400 férőhelyes színházat, amelyet Kisfaludy Sándor lelkes fáradozása teremtett meg. Ez a színház a fürdőtelep mai gyógyterme helyén állott s csupán hat dór- stílusú oszlop maradt meg belőle. Ezeket az oszlopokat most vitéz Kiss Tibor dr. műépítész tervei szerint a fürdő árkádjai alatt állították fel s az épület falába márványtáblát helyeztek, amely a régi színház emlékét örökíti meg. Az oszlopok és az emléktábla ünnepélyes felavatása szombaton este történik meg s ez alkalommal a Nemzeti Színház azt a darabot adja elő, amellyel annak idején a füredi színházat megnyitották. Az előadást megélő, főleg Apáthy Imre korhű jelmezben adja elő Kisfaludy Sándornak azt a prológusát, amelyet 1831 julius 2-án a színházavató ünnepségen Komlóssy Ferenc, a dunántúli színjátszó társaság akkori igazgatója szavalt el. Ezután kerül sor a „Magyar hölgy” című darab előadására, amelyet Töpfer Károly Frigyes Gusztáv írt Kisfaludy Sándor színháza részére. Az egykorú darab Németh Antal dr., a Nemzeti Színház igazgatója átdolgozásában és rendezésében kerül előadásra. V Haárnap kezdődnek a Szózat-ünnepségek A száz éves Szózat-ünnepségek megnyitó díszelőadását vasárnap este 7 órai kezdettel tartják a Magyar Művelődés Házában. Egressy Béni és Vörösmarty Mihály zsoltárerejű nemzeti fohászát a magyar dalosegyesületek országos szövetségének egyesített háromszáz tagú dalárdája adja elő Laskó Emil vezénylésével. Szép feladat jut a műsoron a „Budapest” honvéd őrzászlóalj szimfonikus zenekarának is, amelyet Pongrácz Géza főkarnagy dirigál. Vörösmarty „A vén cigány" című költeményét Somlay Artur adja elő, Szörényi Éva pedig a zenekar kíséretével szívhatja el a „Szép Ilonká”-t. A Szózatot Lehotay Árpád adja elő s Hámory Imre a száz évvel ezelőtti pályázaton bemutatott szerzeményeket énekli. Szabó Ilonka, Baksa Kató és Mindszenthy Ödön dr. Egressy Béni,Erkel Feren-dalokat adnak elő. A skandináviai körútján sikerrel szereplő Szent Imre kollégiumi tánccsoport Molnár István művésztanár betanításában táncolja Egressy Verbunkosát. Az ünnepi beszédet Féja Géza tartja, a munkások nevében Pászti István gépkocsiszerelő beszél. A díszelőadást a rádió is közvetíti pontosan 7 órai kezdettel. A további előadások teljesen azonos műsorral szeptember 4-én és 5-én délután 5 és este fél 8 órakor kerülnek sorra. * Egy svájci lap elismerése a magyar irodalomról. Zürichből jelentik: A Journal de Génévé hasábjain Prudhommeaux hosszabb cikkben foglalkozik a magyar regény- és novellaírókkal. A cikk megállapítja, hogy a magyar irodalom eredetiség, tartalom és irodalmi színvonal tekintetében minden más európai irodalommal kiállja az összehasonlítást. A cikk méltatja Jókait és Mikszáthot, madj Ambrus Zoltánt Maupassanthoz hasonlítja, Móricz Zsigmondot a magyar Flaubertnek mondja. Különösen kiemeli Babits Mihály kiváló művészetét, aki műveiben megvalósította a magyar szellem és a nyugati szellem szintézisét. Kiterjeszkedik Krúdy Gyulára és Tormay Cecilre is, az újabb írók közül pedig Illyés Gyulát és Tamási Áront említi föl. * Szeptember 2-án mutatják be a Münchhausent. Az Ufa jubiláris, nagy színes filmje, a „Münchhausen“, amelynek bemutatását egyízben már elhalasztották, szeptember 2-án kerül a közönség elé, mégpedig egyszerre két filmszínházban, az Urániában és a Radiusban. A nagyszabású színes film bemutatását érdeklődéssel várják a mozilátogatók. * Félnapos boldogság. Ezzel a címmel rövidesen új Ufa-film kerül a Corvinban bemutatásra. A vígjáték tárgya derűs szerelmi történet, amely a volt német-osztrák határsorompó két oldalán s főleg Salzburgban játszódik. Abban az időben, amikor egész Európában szabadon utazhatott az üdülni vagy szórakozni vágyó közönség, a devizákkal már akkor is baj volt. Például, ha Salzburgba egy berlini vendég érkezett, az havi 10 márka költőpénzt vihetett magával. Ezen az alapon indul a filmtörténet, amelynek első jeleneteiben a főszereplőt egy fiatal leány váltja ki egy fagylalt árával a Glockenspiel-kávéházban. Ennek az ismeretségnek azután jelentős következményei lesznek a vidám filmben, amelynek Willy Fritsch és Hertha Feiler játsszák a főszerepeit. Békeffy Gábor: Hallgatás útján, A csendes szavú, fiatal költő már új verseskötetének címével is példáizni akarja azt a magányt, amely egy érzékeny lelkű nemzedéknek immár végzetszerű menedékévé változott. Ebből az egyre inkább mélyülő egyedüllétből törnek elő Békeffy Gábor verssorai, sokszor bátortalanul, itt-ott talán bicegve, egy-egy hasonlat, vagy emlék virágánál azonban felcsendül az avatott költő hangja. Valami körül nem írható sóvárgás sugároz ki a sorokból egy emberibb, jobb jövő s az ezt a jobb jövőt kezében tartó Isten felé. Ez a jövő azonban egyelőre sűrű ködökbe burkolózik, meg körvonalait se látjuk talán. Ady Endre, József Attila s itt-ott felcsillanó népies hang Békeffy Gábor mesterei, a kétségtelenül erős egyéni mondanivaló, egyéni hang mellett az ő művészetük visszhangja is megszólal a versekben. A jobb jövőbe vetett hit azonban mindennél erősebb alapmotívum s ez határozza meg Békeffy Gábor verseinek izét, zamatát...