Uj Magyarság, 1943. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-27 / 193. szám

*** MAGYARSÁG_____ Az osztály sors­játék csütörtöki húzásának több eredményei 20.000 pontját nyert: 35279 10.000 ix-nkut nyertek: 25244 50626 70899 6000 pengőt nyert: 93759 4009 pengőt ny­ert: 84329 3000 pengőt nyert: 90966 2000 pengőt nyertek: 24.33 49131 98829 1000 pengőt nyertek: 15829 31295 39908 44785 95765 SORSJEGYEK MÉG KAPHATOK OjS helyitársak“ Budapest, V., Szent István­ körút 27 T: 123­ 271 800 pengőt nyertek: 28865 41724 49109 49857 79374­­0 pengőt nyertek: 15921 26837 33915 35732 50634 57484 75613 98624 54­0 pengőt nyertek: 19424 12537 22051 36562 44053 75537 85665 300 pengőt nyertek: 3431 13318 13509 14313 17416 18305 20­­14 20979 21652 21656 27891 28873 29975 30529 VEGYEN OSZTA1.YSOHSJEGYET Lengye! Gábor főárU8ftonilI BUDAPEST, ANDKASSY-UT 82. 3095C 33723 37103 37853 37877 39379 39453 46298 46507 46762 47864 51368 53550 53743 .75090 55810 5743» 62805 63791 68Ä14 75198 S3408 S6614 89312 91121 9-1268 94854 96139 98524 98939 * Esetleges számhibákért nem vállalunk felelősséget. ♦ A húzáts 27-én, pénteken folytaij/.k. Dr. SZIGETI BANK VI.. TERÉK-KÖRLIT 7 — Egy hadiözvegy köszönete. Buda­­hásy Dezső lapunk szerkesztősége útján egy rászoruló hadiözvegy részére 100 pengőt küldött; az összeget a nagykőrösi Belcsik József­né kapta, egy napszámos hadiözvegye, öt gyermek anyja, akiről azt írják Nagykőrösről, hogy szorgalmas munkásasszony, gyermekeit szépen, ren­desen tartja és neveli. Amikor a juttatott segélyért be akart menni a várostól 15­0 kilométernyire fekvő Felsőjárás-dűlőről, a teherautó, amelynek soffőrje szívesség­ből felvette, árokba fordult és az asszony súlyos zúzódásokat szenvedett. A kórház­ból kikerülve, jelentkezett a segélyért, majd meleghangú köszönőlevelet küldött lapunkon keresztül az adományozónak, Isten áldását kérve reá­ ígéri a levélben, hogy öt kis árvája imáiban megemlékezik Budaházy Dezsőről, aki az adománnyal egy kis melegséget varázsolt elárvult ott­honába. — A legpontosabb mértékegység. Berlinből jelentik. A luisiokban múlt hetvenöt éve, hogy Németországban bevezették a méterrendszert. A métert, amely a föld délkörének na­gy-­mi­­ntnyom­odrésze, a múlt században számították ki. Parisban bizottságot alakítottak, amely egy platina-irridium­ ötvényből készült rúdon állapította meg a méter hosszúságát és a leg­több kultúráb­a­n hasonló másolatokat kapott erről a mértékegységről. Ezeket a méter­­rudakat azután gondosan őrizték, hogy ne változhassanak. Ennek ellenére idők folyamán csekély változások történtek a mértékegysé­geken, úgyhogy időről-időre a különböző or­szágokból küldöttségeket kellett meneszteni Pákisba, hogy ismét összehasonlítsák a mér­tékegységeket az ős­mértékkel. A német ős­méter példáud öt évn­el ezelőtt, 0,00152 milli­méterrel rövidebb volt, mint a nemzetközi méter. Ma már erre a komplikált eljárásra nincs szükség, mivel Köstere dr. tanár, a né­met birodalmi fiziko-technikai intézet igazga­tója olyan eszközt talált fel, amely Német­országot függetleníti az ősmértéktől. Ez az eszköz padmiumlámpából álló fényhullám­­méter, amelynek vörös fénye tízszerte pontosabban mér, mint az összes platina-iri­­diumból készült méterrudak, egészen a milli­méter százezredrészéig. A tudomány most már pontosan tudja, hogy 15 Celsius fok me­legnél száraz levegőben, amely 0,05 szénsavat tartalmaz és nyomása 560 milliméter, a vörös k­oadmiumvonal 1,553.164.25 hullámhossza pon­tosan egy méter.­­ A Mannerheim-gyermekvédő szövetség élénk tevékenysége. Helsinkiből jelentik: A Mannerheim-gyermekvédő szövetség kereté­ben jelenleg több mint négyszáz gyermek­gondozó tanácsadó-állomás működik. Az utóbbi időben különösen nagy gondot fordí­tottak a­ karjalai gyermekvédelemre. Egy­ egészségügyi beszámoló szerint ma már min­den karjalai községben van egészségügyi ta­nácsadó-megbízott. A svéd mozgókórház fa­luról falura jár és értékes munkát végez. Házasság Néhai Schreker Ede miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató és felesége, Pálffy Mária fia, Sobor Jenő dr., a Magyar Nemzeti Bank felül­vizsgálója néhat­ Kiss Árpád dr. m. kir. rendőrtanácsos és felesége, Dunky Gitta. Gitta leányával augusztus 28-án, szombaton este 7 órakor tartják esküvőjüket a városmajori plébániatemplomban. Setényi Etelka és Kapi-Králik Jenő orgona­­művész, a kelenföldi evangélikus templom karnagya augusztus 28-án, szombaton déli 1 órakor tartják esküvőjüket a kelenföldi evan­gélikus templomban. Ottmár János főhadnagy és Egyed Nóra egészségügyi védő házasságot kötöttek. (Min­den külön értesítés helyett.) 8 SzínházFilmMűvészet Bárd A Miklós d­rámája nyomán Somogyváry Gyula szövegkönyvére 1848 as történelmi film készül a Hunniában Az országos nemzeti filmbizottság még május hónapban elsők között adott mű­termi engedélyt a Léna-vállalatnak a „Szo­­váthy Éva“ című film forgatására. Erre a megkülönböztetésre az adott okot, hogy a tíz évvel ezelőtt elhunyt Báni Miklós­­ egyik régi színdarabja nyomán vitéz So­mogyváry Gyula forgatókönyvére készülő film úgy témájánál, mint emelkedett szel­leménél fogva alkalmasnak ígérkezik az értékesebb magyar történelmi filmek szá­mának szaporítására. A „Szováthy Éva“ cselekménye 1848— 49-ben játszódik, tehát nagyobb befekte­tést igénylő kosztümös film. Alig van benne vígjátéki elem, mert a darab tra­gikus végezetű szomorújáték. — Hogyan igerészek­ ilyen költséges vállalkozásba kezdeni ezzel a filmdrámá­val, amikor a szakmabeliek szerint az összes magyar mozik bevételei még a nagy közönségsikerű vígjátékok esetén sem fe­dezik a háromszázezer pengőn felüli befek­tetéseket? — kérdezzük a Léna főnökét, az agilis Nagy Máriát, aki már sok ma­gyar filmet gyártott, sőt mint filmszerző is bemutatkozott.­­— Javítani akarom azt a statisztikát, amelyik a magyar filmgyártókat a ha­szonlesés vádjával illeti. Érzem, hogy vál­lalkozásom kockázatos és tudom, hogy többnyire csak azok a filmek remélhetnek kasszasikert, amelyek a nevettetésre utaz­nak ... — Tehát a gyártónak mindig „utaznia" kell valamire? —-- Én most furcsa kísérletet teszek: a neveltetés helyett megkönnyeztetem a közönséget s kipróbálom, vannak-e sokan, akik szívesen kísérik végig derék magyar emberek, jellemes hazafiak életsorsát, még akkor is, ha az tragikusra fordul. Egy jó dráma tiszta műélvezet s az emberek nagy része a sírásban is megkönnyebbülést ta­lál. Ezen az alapon remélem a sikert. Miután Bárd Miklós drámáját kevesen olvasták, megkérjük Pacséry Ágostont, a film rendezőjét, tájékoztasson részletesen, miről szól a filmtörténet s kik a szereplői. — A cselekmény a szabadságharccal kezdődik s annak bukásával ér véget. Férfihőse Dódzy Lénárd (Jávor Pál), a daliás honvédtiszt, aki a Nádor-huszárok­nál szolgál s nem költött alak, mert egy­korú feljegyzések is megemlékeznek róla. Szováthy Évába (Karádig Kattalin) sze­­r­relmes, de amikor, a honvédek fegyvert ragadnak, szakít vele, mert nem vehet fe­leségül olyan lányt, aki osztrákká vált. Szováthy Éva anyja ugyanis osztrák, apja pedig Szováthy Elek (Somlay Artur) Bécsben él és császári biztos. A szerelmes leány nem tud belenyugodni a szakításba s ezért végzetes kimenetelű lépésre szánja magát. Dóczy Lénárd osztrák fog­ságba kerül, Magyarországon azt hiszik, hogy áruló lett s szülei kitagadják. Évá­nak az a terve, hogy Dóczyt Ausztriában halálra ítélteti s azután apjánál, a csá­szári biztosnál kegyelmet eszközöl ki szá­mára. Ő viszi majd a szabadságot a büszke honvédtisztnek s azt reméli, hogy ezáltal visszanyeri szerelmét is. Ámde minden másként történik, mert Dóczy Lénárd, amikor a becsület és a szerelem között kell választania, nem félti életét s Éva, amikor látja, hogy tragédiának vált okozójává, a maga életét is céltalannak tekinti. Érdekes alakja a filmnek Somlay Artur császári biztosa. Ez a magyar úr Széchenyi híve volt, irtózott minden forradalmi meg­mozdulástól, azt tartotta, hogy felelős he­lyen még nagyobb mérsékletet kell tanúsí­tani. Egy ízben például mintegy a maga igazolására ezt mondja Évának: — Ne menj, leányom Magyarországba, ahol apádat hazaárulónak tartják. Pedig én csak meg akartam akadályozni, hogy népem vesztébe rohanjon, de ott a forró­fejű álmodozókra hallgattak és átgázoltak rajtam... Lehotay Árpád osztrák tábornokot ala­kít, aki szintén szerelmes Évába, de nem hisz abban, hogy vetélytársa, a honvéd­huszár, áruló s ki akarja őt szabadítani. Amikor Éva hálával jelentkezik nála, visz­­­­szautasítja. S amikor a leány tragédiája is bekövetkezik, önként jelentkezik felet­­­­tes parancsnokánál és letartóztatását kéri. Toronyi Imre egy tipikus 48-as magyart személyesít meg s rajta kívül Rajczy La­­­­jos és Mednyánszky Ági kaptak még na­­­­gyobb szerepeket a szabadságharc számos lelkesítő mozanatát megelevenítő filmben,­­ amelyhez Sándor Jenő szerzett kísérő­­­­zenét. A „Szováthy Éva“ rendezője ezeket mondja munkájáról: — Az ilyen film összeállítása a korhű­ség megteremtése miatt is kétszeres gon­dot és körültekintést igényel. Az első fon­­­­tos teendőt, a főszereplők kiválasztását, azt hiszem, jól végeztük. A színészekkel egyébként a következő módszerrel dolgo­zom. Eleinte nem befolyásolom játékukat, megvárom, amíg a szerep életre kel ben­nük. Mikor a színész a próbán a szerepét elmondja, mintegy átveszem az ő érzéseit s azután ezt felfokozva, irányítom tovább a játékot. Tehát mint rendező, az egész filmet szóról-szóra végigjátszom a színész­szel együtt. Pacséry Ágoston a sziniakad­émia elvég­zése után tizenegy évig volt a Nemzeti Színház tagja s csak 1936-ban tért át a filmpályára. Tanulmányait elölről kezdte, beállott a műterembe, először a felvételek naplóvezetője volt s azután a szakma min­den ágazatában dolgozott, hogy későbbi rendezői munkásságát megalapozza. Re­mélhető, hogy lelkes fáradozásával egy értékes új magyar film létrehozásának lesz tevékeny részese. K. I. I­­ Kiadták a vidéki színigazgatói engedélyeket A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szeptember 1-én kezdődő új évadra ki­adta a vidéki színigazgatói engedélyeket. A koncessziókat a következő igazgatók kaptál­: vitéz Bánky Róbert: Szeged, Kis­pest és Szolnok; Beleznay Unger István: Debrecen, Eger; Földessy Géza: Miskolc, Marosvásárhely, Nyíregyháza és Ózd; Kőrössy Zoltán: Kassa, Újpest; Kesseghy Géza: Szabadka, Újvidék, Zombor; Putnik Bálint: Nagyvárad, Hódmezővásárhely; vitéz Jakabffy Dezső: Szatmárnémeti, Dés, Máramarossziget és Nagybánya; Szalay Károly: Győr, Gyula, Pápa és Szombat­hely; Szűcs László: Sopron, Székesfehér­vár, Cegléd, Makó, Nagykanizsa és Vesz­prém; Homokay Pál: Ungvár, Beregszász, Munkács, Sátoraljaújhely; Thuróczy Gyula: Kecskemét, Beszterce, Csíkszereda, Gyer­­gyószentmiklós, Kézdivásárhely, Sepsi­­szentgyörgy, Szamosújvár, Szászrégen és Székelyudvarhely, Balogh László, Békés­csaba, Gyöngyös, Hajdúszoboszló, Karcag, Kiskunhalas, Szentes. Ugyancsak nagyobb kerületeket kaptak még: vitéz Zempléni Zoltán, Hámori Aladár, Károlyi János, Krémer Ferenc, Nádassy József, Szabó Hangya Márton, Tóváry Pál és Vértess Károly. Ezeken kívül egyenként több vár­megyéből álló kerületeket kapott: Antal Lajos, Battyán Kálmán, Cser József, Jódi Károly és Néveri László. Budapest és Kolozsvár kivételével az egész ország te­rületére kamarajátékszerű előadások tar­tására egy-egy helyen legfeljebb tizen­nyolcnapi időtartamra. Rétalapi Hlatky László kapott engedélyt, továbbá ugyan­ezen feltétellel Kike Rezső népszínművek és énekes játékok előadására. A pécsi ke­rületre nézve döntés még nem történt. Két új bérletsorozat a Nemzeti Színházban A Nemzeti Színház bérletezésének első része az elmúlt évad végén olyan sikerrel zárult, hogy egyes bérleti napok helyett majdnem teljesen elkapkodták. A régi sorozatokból most már csak néhány jegy kapható s éppen ezért a színház igazgatósága még két új bérlet­sorozatot iktatott be XIX. jelzéssel a csü­törtöki és XX. jelzéssel a pénteki napra. A régi bérletekből még rendelkezésre álló jegye­ket, valamint a két új bérletsorozat jegyeit augusztus 16-tól, hétfőtől kezdve szeptember 7-ig bezárólag árusítja a Nemzeti Színház az előcsarnokban délelőtt 10-től 1 óráig, délután 4-től 6 óráig és vasárnap délelőtt 10-től 1 óráig. Szeptember 9-től a megmaradt jegyek hétköznapokon délelőtt 10—1 óra között a színház gazdasági hivatalában válthatók. * A helsinkii operaház magyar darab­bal kezdi a jövő évet. Helsinkiből jelentik: A helsinkii operaház közzétette jövő évi műsorát. A műsorterv szerint a jövő év­ben a helsinkii operában legelőször színre kerülő mű Erkel Bánk bánja lesz. A ma­gyar bemutatón személyesen fogunk közreműködni Ferencsik János karnagy és Nádasdy Kálmán rendező. A finn sajtó megemlékezett arról, hogy Ferencsik Já­nos már tavasszal szerencsésen mutatko­zott be Helsinkiben. .MtTTIBK, IMS Atmmrrrm n A Nemzeti Színház ünnepi előadása Balatonfüreden Ezelőtt száztizenkét esztendővel avatták fel Balatonfüreden azt a 400 férőhelyes színházat, amelyet Kisfaludy Sándor lelkes fáradozása teremtett meg. Ez a színház a fürdőtelep mai gyógyterme helyén állott s csupán hat dór-­ stílusú oszlop maradt meg belőle. Ezeket az oszlopokat most vitéz Kiss Tibor dr. műépí­tész tervei szerint a fürdő árkádjai alatt állí­tották fel s az épület falába márványtáblát helyeztek, amely a régi színház emlékét örö­kíti meg. Az oszlopok és az emléktábla ünne­pélyes felavatása szombaton este történik meg s ez alkalommal a Nemzeti Színház azt a da­rabot adja elő, amellyel annak idején a füredi színházat megnyitották. Az előadást megélő, főleg Apáthy Imre korhű jelmezben adja elő Kisfaludy Sándornak azt a prológusát, ame­lyet 1831 julius 2-án a színházavató ünnepsé­gen Komlóssy Ferenc, a dunántúli színjátszó társaság akkori igazgatója szavalt el. Ezután kerül sor a „Magyar hölgy” című darab elő­adására, amelyet Töpfer Károly Frigyes Gusz­táv írt Kisfaludy Sándor színháza részére. Az egykorú darab Németh Antal dr., a Nemzeti Színház igazgatója átdolgozásában és rende­zésében kerül előadásra. V Haárnap kezdődnek a Szózat-ünnepségek A száz éves Szózat-ünnepségek megnyitó díszelőadását vasárnap este 7 órai kezdettel tartják a Magyar Művelődés Házában. Eg­ress­­y Béni és Vörösmarty Mihály zsoltár­­erejű nemzeti fohászát a magyar dalosegyesü­letek országos szövetségének egyesített há­romszáz tagú dalárdája adja elő Laskó Emil vezénylésével. Szép feladat jut a műsoron a „Budapest” honvéd őrzászlóalj szimfonikus zenekarának is, amelyet Pongrácz Géza fő­­k­arnagy dirigál. Vörösmarty „A vén cigány" című költeményét Somlay Artur adja elő, Szörényi Éva pedig a zenekar kíséretével szív­hatja el a „Szép Ilonká”-t. A Szózatot Leho­tay Árpád adja elő s Hámory Imre a száz év­vel ezelőtti pályázaton bemutatott szerzemé­nyeket énekli. Szabó Ilonka, Baksa Kató és Mindszenthy Ödön dr. Egressy Béni,Erkel Feren-dalokat adnak elő. A skandináviai kör­útján sikerrel szereplő Szent Imre kollégiumi tánccsoport Molnár István művésztanár be­tanításában táncolja Egressy Verbunkosát. Az ünnepi beszédet Féja Géza tartja, a munká­sok nevében Pászti István gépkocsiszerelő beszél. A díszelőadást a rádió is közvetíti pontosan 7 órai kezdettel. A további előadások teljesen azonos műsorral szeptember 4-én és 5-én délután 5 és este fél 8 órakor kerülnek sorra. * Egy svájci lap elismerése a magyar iro­dalomról. Zürichből jelentik: A Journal de Génévé hasábjain Prudhommeaux hosszabb cikkben foglalkozik a magyar regény- és novellaírókkal. A cikk megállapítja, hogy a magyar irodalom eredetiség, tartalom és iro­dalmi színvonal tekintetében minden más európai irodalommal kiállja az összehasonlí­tást. A cikk méltatja Jókait és Mikszáthot, madj Ambrus Zoltánt Maupassanthoz hason­lítja,­ Móricz Zsigmondot a magyar Flaubert­­nek mondja. Különösen kiemeli Babits Mi­hály kiváló művészetét, aki műveiben meg­valósította a magyar­­ szellem és a nyugati szellem szintézisét. Kiterjeszkedik Krúdy Gyulára és Tormay Cecilre is, az újabb írók közül pedig Illyés Gyulát és Tamási Áront említi föl. * Szeptember 2-án mutatják be a Münch­­­hausent. Az Ufa jubiláris, nagy színes filmje, a „Münchhausen“, amelynek bemutatását egy­ízben már elhalasztották, szeptember 2-án ke­rül a közönség elé, mégpedig egyszerre két filmszínházban, az Urániában és a Radiusban. A nagyszabású színes film bemutatását ér­deklődéssel várják a mozilátogatók. * Félnapos boldogság. Ezzel a címmel rö­videsen új Ufa-film kerül a Corvinban bemu­tatásra. A vígjáték tárgya derűs szerelmi történet, amely a volt német-osztrák határ­­sorompó két oldalán s főleg Salzburgban ját­szódik. Abban az időben, amikor egész Euró­pában szabadon utazhatott az üdülni vagy szórakozni vágyó közönség, a devizákkal már akkor is baj volt. Például, ha Salzburgba egy berlini vendég érkezett, az havi 10 márka költőpénzt vihetett magával. Ezen az alapon indul a filmtörténet, amelynek első jelenetei­ben a főszereplőt egy fiatal leány váltja ki egy fagylalt árával a Glockenspiel-kávéház­­ban. Ennek az ismeretségnek azután jelentős következményei lesznek a vidám filmben, amelynek Willy Fritsch és Hertha Feiler játsszák a főszerepeit. Békeffy Gábor: Hallgatás útján, A csendes szavú, fiatal költő már új verseskötetének cí­mével is példái­zni akarja azt a magányt, amely egy érzékeny lelkű nemzedéknek immár végzetszerű menedékévé változott. Ebből az egyre inkább mélyülő egyedüllétből törnek elő Békeffy Gábor verssorai, sokszor bátortala­nul, itt-ott talán bicegve, egy-egy hasonlat, vagy emlék virágánál azonban felcsendül az avatott költő hangja. Valami körül nem ír­ható sóvárgás sugároz ki a sorokból egy emberibb, jobb jövő s az ezt a jobb jövőt kezé­ben tartó Isten felé. Ez a jövő azonban egy­előre sűrű ködökbe burkolózik, meg körvona­lait se látjuk talán. Ady Endre, József Attila s itt-ott felcsillanó népies hang Békeffy Gábor mesterei, a kétségtelenül erős egyéni mondani­való, egyéni hang mellett az ő művészetük visszhangja is megszólal a versekben. A jobb jövőbe vetett hit azonban mindennél erősebb alapmotívum s ez határozza meg Bék­effy Gábor verseinek izét, zamatát...

Next