Uj Magyarság, 1944. február (11. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-08 / 30. szám
_MAGYARSÁG_______________________ Öregek Balatonfüredje írta Papp Jenő Ismeretlen világba kerültem Balatonfüreden. A nap ifjonti hévvel tüzel, az ember ledobálja magáról a bundát, lerántja nyakáról a sált, leveszi a kalapját és rohan a füredi Riviérára. Ez az odarohanás a téren ott történik, a kopasz füredi fák alatt, Lőcs Vilibárd apát úr forrásának egyhangú csobogása mellett. A kopasz fák és az egykedvűen locsogó forrás még semmiképpen se befolyásolják a mohóságot, amellyel az ember utána veti magát a téli tűznek. A csodálatos melegben a forrásnak nem unalmasan kellene csobogni, hanem zenélnie kellene, dalra gyújtani és szivárványszínekben feltörni, hogy sugarai átüssék feje fölött a rácsos fafödémet. Az öreg fáiknak is az lenne a kötelességük, hogy egyik napról a másikra lombba boruljanak. Nem tudtam, hogy Füreden nem törvény a sietség, a mohóság, a halmozás és a rohanás. Csak akkor csendesedik meg a bátor pesti lélek, mikor látja, hogy az itt egybe sereglett vendégek ugyanabban a lassú tempóban lépegetnek, mint ahogy a forrás bugyborékol s mint ahogy a tarfák törzsében mozog a nedvkeringés. Igen kedves a nap részéről, hogy idő előtt ilyen rokonszenves lángra gyűlt, de ez a forró könynyelműség nem zavarhatja meg a törzsközönség egyenletes sétáját. Akik ide betévedtünk, mi kisbabába vetkőzhetünk. Mi ujjonghatunk. Mi habzsolhatjuk a ragyogást és a meleget. Úgy se sokáig féktelenkedünk, mert hamarosan észrevesszük, hogy ez a sok fehérhajú dáma és ősz gavallér szelíd szívóssággal továbbra is magántartja a bundát, kalapját még csak fel se tolja a homlokára és kesztyűjét udvarias csökönyösséggel feszesen felhúzza, mikor a luxuból kilép a szabadba. Az arisztokrata pár finoman fogja karon egymást s a megszokott útvonalról nem tér le a pazarló nap kedvéért. Nekik ez még tél. Az ősz tábornokkal ugyanott és ugyanabban az időpontban találkoznak a paidéban, mint tegnap és mint egy héttel ezelőtt. A férfiak arca gondosan borotvált, bajuszuk van, tömör pakonpartjuk, gyapjúsáluk s bundájukon minden gomb begombolva. Hölgyük feketében. Ez a mindent kizáró, hallgatag és zárt szín közli a világgal, hogy az ő körükből már régen eltűnt az érdeklődés sok olyan hívságos és zajos dolog iránt, mint a nők nyári flörtje, Napóleon aranyak kurzusa, az újságok izgulása és a napimádók rajongása. Melléjük kerültem a pihenő padokon, Kisfaludy Sándor egykori színházának emlékei, a hat kövér kőoszlop közelében és ellestem, hogy mit mondanak az időről. A nyolcvanötéves gyógyszerész véleményét idézték, aki kijelentette, hogy ő már csak öreg, de ilyen rendetlenséget még nem tapasztalt a megbízhatatlan időjárásban se. Ezzel körülbelül végeztek is az egész télutói csillogással és kánikulával, csak még azt jegyezték meg, csodálkozva a vén természeten, hogy tegnap 28 fok volt a meleg a napon. Aztán halkan és szeretettel keresték elő a régmúltból a húsárakat, mikor Erdélyben 30 krajcárból kitelt a napi húsadag, mert 18 krajcár kellett a leveshúsra, 12 pedig a pecsenyére. Láttam őket, a bölcseket, összenézni, mikor egy fiatalabb pesti miniszteri tisztviselő a szemkápráztató napon töretlen. A nap ifjonti hévvel tüzel, az egyik botos matróna elmenőben azt mondta társnőjének: — Te Kata, mégis csak meg kellett volna mondani annak a fiatalembernek, hogy mit rontja a szemét azon a tűző napon! A fényképezés már nem érdekli őket. A kirakatok se. Csak a kúra. A fehérköpenyes orvos felé megható örömmel integetnek. A Balatonhoz nem mennek le sétálni, mert ott szél jár és nyugtalan a víztükör. Szeretettel nézik el messziről, hogy a sétányok szobalánya, az utcaseprő, milyen lelkiismeretesen szedi össze az utakon a nagyobb kavicsokat, amelyek ártanak az érzékeny öreg lábaknak. Tetszik nekik a tisztaság a parkban, a kínos rend, a soha fel nem bolygatott virágágyak formája és kőszegélye. A szél egy papírszalvétát sodort végig a kavicsos úton. A guruló rendetlenségre tíz hófehér fej fordult meg, szemük követte a szokatlan tüneményt, lesték, hogy hol akad fent, hol áll meg és mikor a papírszalvéta egy kőemlék lábánál befejezte földi pályafutását, utána mentek a derék parkőrnek és figyelmeztették, hogy a kőemléknél egy darab piszkos papír hempereg, szedje fel. Milyen rend és tisztaság uralkodhat ezeknek az idős hölgyeknek az otthonában ! Az ő világuk Füred. Itt nem a szélben csattogó szoknyák, hanem a jól megkötött meleg nyaksálak uralkodnak. Megnyugtatóan pontosan, pedánsan és rendesen. Ide építtetett nyugtalan, bohém és szertelen színházat Kisfaludy Sándor? Nem is élt csak 37 évig ez a színház. Pedig mit harcolt érte Kisfaludy a még az elszámolások körül a meggyanúsítást is megkapta érte. El is kérte ennek a theátrumnak egész építési nyersanyagát Simon Zsigmond tihanyi apát a fürdőház céljaira. Meg is vette 442 forint 17 krajcárért. Az öregek, a betegek és higgadt emberek egy nagy hasznát vették itt a mindig lázas, mindig heves színháznak. Hortváth Bálint írja, aki 1848-ban a bakonykajári egyház papja volt, hogy a meleg fürdőház üdülői, mikor a gyógyfürdőt vették, az időt a vízből a színház „homlok óráján“ mérték, mert az odalátszott a medencébe, s az orvos előírta, hogy meddig maradhatnak a vízben, övék ma is Füred, mint ahogy az ellenőrizhetetlen monda szerint Valéria császárnő, mikor özvegy lett, Tihanyban telepedett le és Füreden gyógyíttatta meg öreg édesanyját. S az egykori környékbeli római gyarmatokról, Caesarianáról, Triccianáról, Valentináról, Mogetiameról és Cibalisról is az elernyedt idegzetű századosok és provinciális hivatalnokok keresték fel a „Csudálatos”” meleg savanyúvizes forrásokat, amelyek akkor is ilyen egyhangúan zümmögtek, mint ma. A gyógyszerész úr talán nem látott még ilyen rendkívüli téli nyarat. De ők igen. Oruszakmz Milliméter sor ára hétköznap 90 fillér, vasárnap és ünnepnap 1.20 P. Leg-1kisebb hirdetés (10 mm) 9.— P, illetve] 12. — F. Álláskeresőknek 50% kedvezni. | ! HEGESZTŐ IftflNSZFOfíMflÍORT ‘ BÉRBE AD ÍKÖZVfIÍIÖ ÉSlIUMStMR!!. MÖSZSÜIOSZTÍIYÍ Mária Valéria II. 3. T. 1S8 070 1.8937 Véget, eladás SSABANYI fizetegtöbbet JISZTOR, szőnyeg, függöny, ruha, cipő és háztartási lomokért. Szigetvári u. 4. Telefonhívó: 133-577. és a lífesttnényeirei IKSZ, cseréi, ead rész,erre is ÁSVÁNYI ISTVÁN urpszalooszövetség-u. 17. Telefon: 424 476. KÖNYVKATALÓGUSOM , apropos" készül, így csak töredéke óriási raktáramnak. Kérje „APROPOS" havi katalógusomat. DARVAS, X., Krisztina-tér 3. | Ruházkottás | Használt ruhát, cipős fehérneműt, szőnyeget, szövetfüggönyt, hagyatékot, feloszlatott háztartást VESZ EL. Pfeifer, Kálvária-tér IIj. Telefon: 144-593 HASZNÁLT férfi-, női-, és egyenruhákért Magot* perzsa és gyapjú szőnyegekért szövet, függönyökért legmagasabb árat fizet GERSTE, István út 28. Telefon: 426-517 Bárkinél többet fizetek használt férfiruhákért, egyenruhákért. LEITERSDORFEIt, Király u. 33 II. em. T: 227-671 Használt férfiruhát, fehérneműt, varrógépet vesztünk. Telefon: 195-571. JÓL ELADHATJA nálam használt férfi, és egyenruhássálét üzletem részére! FELDMANN, Kazár utca 1. sz Telefon: 426-777. Használt ruháért 295 ffS teh.Ven levő JgL tárgyaiért, fehérneműért jó árat adok saját üzletem részére. I-Hivásra is megyek. Népszínházutca 20. Tel.: «**£‹“53 niHteÉinél többet fizetek ruháért, fehérneműért, szőnyegért, egyenruháért. Hiivert Hívásra jövök . R t% Lujza u. 2/b. T: ''ÍJÖS BUNDÁK Szemereszűcsnél olcsón, Erzsébet körút 25, Második emeleten! Használt ruháért legtöbbet fizetek saját üzletem részére Schwarz., Kazár u. 16. T. 423-178. Használt térbrutnér! egyenruhákért legmagasan árat fizetek. Hívásra jövök TELEFON: 224-761 Hétfőn is, 4 óra után is. Használt ruha, fehérnemű, cmlomért, hagyatékért a legtöbb 335 078 Legtöbbet fizetek használt FIÍRFI- és EGYEN-ruháért PÁTRIA KASAHÁZ, Népszínház u. 13. Tel.: 131—364. Külsntéra Faházak minden nagyságban, különböző kivitelben KERTÉSZ ÉS TÁRSA fatelepén. XIII., Csele-utca 2/a, SMURTST SS* áron veszek. NAGY IMRE ^ a. ékszerész, BAROSS-UTCA kO Mária Terézia.tér sarok w*PESRILlÁfOST, S legdrágábban veszek TAROSS-U. ÉKSZERHAZ *MONOSZ, Baross-utca Telefon: 140— 969. Hin'essEn a Kisszakeszban! 6_ 1944 FEBRUÁR ) Ahol a legújabb hajtóerő születik Kemence-völgy, február hó. A Börzsöny oldalain is tavasziani időjárás kacérkodik a hiszékeny természettel. A hó már elolvadt a hegyekről, csupán a 939 méter magas Csóványos teteje fehérült meg. A süppedés avar alatt vékony erecskékben csordogál a csúcsokról lefelé a hólé. A fák rügyei szinte szemmel láthatóan híznak a langyos napsütésben, s itt-ott már ldugta fejét a földből a hóvirág. A Kemence-patak völgyében öt azcénégető boksa füstölög egymás mellett. Füstjük felszáll a magasba és a csendes, nagy erdők fölött szétteregeti a szél. A boksák körül egyetlen ember jár-kel, figyeli a tüzeket s közben úgy füstölögteti rövidszárú cseréppipáját, mintha az volna a hatodik szénégető kupac. — Ugy látom, jól égnek a tüzek, — állok meg az öreg szénégető mellett. — Jól, hála Istennek — mondja egykedvűen az erdei ember.— Győzi egyedül a munkát az öt boksa mellett? •— Kevés dolog van velük, amikor már égnek. Különben is csak néhány órára vagyok egyedül. — A többiek? Hárman vagyunk összesem. A másik kettő bement Nóigrádra. Misére. Mert hát gyertyaszentelő van. — Mondja el, hogyan megy a szénégetés. Az öreg letelepszik egy fatuskóra, fia vele szemben egy másikra. Megtörni pipáját, rágyújt. — Nem nehéz munka, csak piszkos. No meg: érteni kell hozzá. Mindég olyan helyen égetünk, ahol előzőleg favágás volt. Az irtás helyén összeszedjük az ágakat, meg minden fát, akit nem vágtak be az ölbe. Kupacba rakjuk. Alulra a rövidebbeket, azután mindig hosszabbakat. Persze, jól össze kell passzintani az alsó végüket, nehogy összedőljön a boksa. Amikor ez megvan, szalmát vagy jó száraz harasztot tömünk alája, vékony, száraz ágiakkal keverve. Azután az egészet betakarjuk főddel, csak akkora helyet hagyunk, ahol alágyujthatunk. Négyet-ötöt szoktunk meggyújtani egyszerre. Amikor már ég a tűz, föntről állandóan locsoljuk, a földtakarót, hogy lassan égjen odabenn a tűz- Mert ha lánggal ég, elhamvad a kupac. A nedves, gőzös fa csak megszenesedik. Azt híják faszényvek. — Honnan hordanak ilyen sok vizet? — A patakokból. Mindig patak közeidbe égetünk. Inkább a fát hurcoljuk a víz mellé, mint a vizet hordjuk messzire a boksákhoz. Könnyen begyulladhat valamelyik kupac, s ha nincs elegendő víz kéznél, elég az egész és kárba veszett a munka. Mintha most jutna eszébe, hogy éberen kell őrködnie az égő boksák felett, feláll és megnézegeti a kupacokat. Nyomában lépkedem és vizsgálom a boksákat. Sima, magas földkupac valamennyi. Csak tetejükön van nyílás, hogy levegőt kapjon bent a parázs. A lapáttal leveregetett földkéregen füst és gőz szűrődik át odabentről, mintha a nap melegétől párolognának a földrakások. A finom, könnyű, gőzös, kékes füst mindegyik boksa fölött egyetlen csíkba folyik össze és úgy emelkedik a magasba. — Tudja-e, mire használják újabban a faszenet ? — kérdem a szénégetőtől, amikor már visszaültünk az előbbi helyre— Vasalóba, — mondja egyszerűen és meggyőződéssel. Azután, kevés gondolkozás után, hozzáteszi: — Meg talán fűlenek is vele. — Úgy van. De újabban sokkal előkelőbb szerepet is kapott. A benzint pótolják vele. Csodálkozva néz rám az öreg. Talán nem is hiszi, amit mondtam. Megcsóválja a fejét.— Egy készülék segítségével gázasítják és autókat hajtatnak vele, folytatom meggyőző hangon. — Ez a legolcsóbb hajtóerő. Rövid szünet. Azután megszólal emberem. — Ezt még nem hallottam Csak azt tudom, hogy újabban nagy keletje van a faszenünknek. Hát akkor ez ar ... Beszélgetünk még. Háborúról, drágaságról, erdei életről, vadorzókról, a szokatlanul eiőha télről és miegymásról folyik csendesen a szó. Közben körüljárjuk még a boksákat. Az öreg az egyiket nyakon loccsantja egy vödör vízzel, mert erősen kezd füstölögni. Lekísérem a szénégetőt a patakhoz, ahonnan vizet hoz két ócska bádogvederben. Néhány perc múlva ismét a boksáknál állunk. Az öreg szeretettel nézi a kupacokat s egyszeresük megszólal gyanakodva: —- Oszt csakugyan igaz, amit mondott az úr? Hogy a faszénből... Mer el akarom mondani a többieknek, ha visszagyüttek. ----Igaz hát. Már ezerszámra szaladgálnak Budapesten a faszéngázzal hajtott autók. Nem tudom, elhitte-e már, vagy még mindig kételkedik. Ismét megtörni pipáját, újra rágyújt. S közben egyre csóválja a fejét, mosolyog megelégedetten és csak ennyit mond: — Nagy huncutok azok a pestiek. . . G.yimesi Ferenc TERE-FERE ..................... Az emberi test szaruképződésének, vagyis a hajnak és a körömnek tudományos vizsgálata közben igen érdekes megállapításra jutottak. Figye-lemreméltó többek között az a MMillimi ■ni tény, hogy az emberi haj télen, mégpedig januárban és februárban nő a leggyorsabban, az őszi hónapokban pedig a természetes hajhullás a legerősebb. Azt is megfigyelték, hogy a téli hónapokban az emberi haj óránként átlag 0.03 millimétert nő, de csak a nappali órákban, mert éjjel ez a növekedés csökken és óránként csupán 0.01—0.02 milliméterre tehető. A köröm növése hasonló jelenségekről tanúskodik, óránként 0.002—0.006 milliméter között ingadozik. Érdekes azonban, hogy a körömnövés éjjel teljesen szünetel. * Halberstadtban a német selyemhernyótenyésztők ülésén elhatározták, hogy a jövőben a selyemhernyótenyésztést az eddiginél nagyobb mértékben fejlesztik. E célból minden iskolát köteleznek arra, hogy legalább 500 eperfabokrot ültessen. A tenyésztés munkáját a tanulók végzik s a haszon is őket illeti. Németország egész területén mintatenyésztelepeket létesítenek, hogy ezek a gazdákat a szakszerű selyemhernyótenyésztéssel megismertessék. * Általában az volt a felfogás, hogy a hegedűt kizárólag főből, esetleg üvegből lehet készíteni. Minél nemesebb fából faragják ezt a hangszert, annál szebb a hangja és annál nagyobb az értéke. De mit szólnának a régi, híres hegedűépítők, Stradivari, Amati, Guernari, ha látnák, hogy a nemes rezonanciájú hegedű előállításához a fém is alkalmas Dahlem németországi városban most hangszerlaboratóriumot alapítottak, amelyben fémhegedűk előállításával kísérleteznek. Különlegesen ötvözött fémekből készítik a hegedűket, ha a gyártási titkokat természetesen nem árulják el. i un .-Főváros közvetlen közeinken villa- és házhely telepítésre alkalmas gyönyörű fekvésű nagy birtokréss eladó. Ügynökök kizárva. Ajánlatokat „Rendkívüli alkalom" jeligére Tenzer hirdetőbe. Szervitatér 8. ARANYAT. EZÜSTÖT legmagasabb árban VESZEK SCHWARCZ DÁNIEL ékszerész, IV. Károly körút 16