Uj Magyarság, 1944. május (11. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-02 / 98. szám

JEEDD, 1944 MATS 2 Vitéz Rátz Jenő: Vagy helytállunk, , vagy elveszünk! Hódmezővásárhely, május 1. ) A Turul-szövetség­­szabad Egyetemének­­ keretében szombaton tartotta meg nagy­­ érdeklődéssel várt előadását vitéz Rá­ts­z Jenő miniszterelnökhelyett­es „Háború és­­ béke katonaszemmel" címmel. ■ A város­­ nemzeti érzésű társadalma tömött sorok- u­rcán hallgatta végig vitéz Rátz Jenő elő-­­ fi­­ását. A kiváló előadó bevezetőjében­­ hangoztatta, hogy nem elméleti síkon, a­­ valóságtól elvonatkoztatva kívánja a há-­­ borúban álló Magyarország helyzetét vizs­­­­gálni, mert az az álláspont, amely a­­­ platt súlyokat és a valóságot elsikkaszt- * )iltó tételnek tekinti, a közelmúltban elég­­ bajt okozott.­­ — Magyarországon­­— jelentette ki : vitéz Rátz Jenő — a trianoni legkeserve-­­ pabb időkben is tudnia kellett volna min­­i dán felelős államférfinak, hogy az úgynev­­ vezett békekötések tarthatatlan őre. Katona-­­ Szemmel már a harmincas­­ években meg­­ lehetett állapítani, hogy 1940 táján újból­­ kirobban egy, az elmúlt háborúnál száz­szorta súlyosabb küzdelem. Minden hábo­rút tulajdonképpen már a békében, az előkészül­et éveiben kell megnyerni. Ma­gyarország háború utáni húsz esztendeje a legsiralmasabb erőpocsékolás volt ebből a szempontból, ahelyett, hogy iparkodtunk volna 1940-re kemény, harcias és maga­bízó nemzeti közösséget kiépíteni, ahelyett, hogy elősegítettük■ volna a szociális meg­békélést, erős hadsereget szerveztünk volna és a magyar elhivatottságot a gyermek­ben is felébresztettük volna,­­— ehelyett Lillafüredet épít­ettünk, angol mágnásokat igyekeztünk revíziós céljainknak megnyerni és szabad teret engedtünk a nemzetközi­ségnek, a zsidóságnak, s megtűrtük a suba alatt még mindig itt bujkáló marxizmust is. Ilyen állapotban, ilyen széthulló erők­kel, különösen a felsőbb rétegeknek a ma­gyar létkérdések felismerésétől való teljes eltávolodásával kerültünk be a világ va­lamennyi népét megmozgató küzdelembe. A márciusi események előidézője nem a magyar jobboldal volt . Most lassan fény derül arra is, mi­lyen hiábavaló­ volt a józan intés, milyen falrahányt borsó maradt minden figyel­­m­eztetés azok részéről, akik tisztán látták, hogy Magyarország számításait csak azok oldalán találhatja meg, akiket hozzá ha­sonlóan súlyos sérelmek és igazságtalan­ságok értek. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy az időközben diadalmasan előre­törő új európai világszemlélettel, a szo­cialista nacionalizmussal való szembehe­­lyezkedés újból végzetes késedelmeskedés, a tizenkettedik órában meghozandó rend­szabályok elmulasztását jelentette. A belső rothadás, az ide-odakapkodás egyik legjellemzőbb tünete volt, hogy a­ külföl­dön egyre-másra jelentek meg Magyaror­szágról olyan megjegyzések, hogy a „po­tyautas" szerepet igyekszik elfoglalni s hogy lehetőleg teljesítmények nélkül pró­bál magának hasznot biztosítani. A ma­gyar jellemtől, a magyar lélektől annyira távolálló kétszínű mesterkedések, az any­­aigiszor emlegetett, nem is két-, hanem sokkal többkulacsosság, a szövetségeseink­kel szemben tansított, a becsületes magyar tömeghez nem méltó és azok kívánságait semmibe sem vevő, álnak és lelkiismeret­len viselkedés azután annyira elmérgesí­tette a helyzetet, hogy végül is megéltük 1944 március 19-ét. Vésse jól emlékeze­tébe mindenki: a márciusi eseményeknek nem a magyar jobboldal ez előidézője s annak előzményeihez a magyarságát szá­­­zalékosan védelmező, de európai elkötele­zettségeinket is tisztán ismerő nemzetiszo­­cialista tömegeknek és vezetőiknek semmi köze nncs! A felelősség, azokat terheli, akik gyengeségükben és hitványságukban már-már a szovjettel is hajlandók lettek volna kiegyezni, csakhogy az angolszász körök tetszését megnyerjék! — Magyarország történelmének legsúlyo­sabb pillanataiban — folytatta vitéz Rátz Jenő miniszter­elnökhelyettes — egyetlen szempont és egyetlen vélemény lehet csak döntő tényező és ez a katona,szava. A mos­tani, súlyos és válságos időkben, amikor egész Európa napok alatt a végső döntést meghozó csatatérré változhatik át, Magyar­­országon is csak a katonapolitika követel­ményei érvényesülhetnek. A katonai szem­szögből nézve pedig ma elsősorban az szük­séges, hogy harcoló csapataink mögött, akik ma nagyszerű küzdelmekkel bizonyít­ják be a Kárpátok lejtőin, hogy a tavalyi eseményekért nem a magyar katona, Ha­nem azok az uraik felelősek, akik megfelelő fegyverzet nélkül indították harcba,­­ az országban rend és béke uralkodjék. A belső tisztogatás megindult, — hangoztatta a miniszterelnökhelyettes, — de tévednek azok, akik azt hiszik, hogy mint mr minden alkalommal eddig, úgy most is bekövetke­zik majd a kompromisszumok, félmegoldá­sok ideje." Megmásíthatatlan elhatározá­sunk és magam is felelek azért, hog£v­a megkezdett úton megtorpanás nélkül és félelem nélkül haladunk tovább mindaddig, amíg százszázal­ékosan meg nem­­oldottuk feladatainkat. Hosszas ellenzéki szeren­c­­­­sünk alatt éppen elég alkalmunk volt látni azt a káros és pótolhatatlan mulasztást, amit a félmegoldások s elodázások okoznak. _______ Össze kell fogni az erőket, mert a legnehezebb harcok most jönnek . Fokozottabb mértékben, mint valaha, hirdetjük azt is, hogy új korszakot csak új, feddhetetlen jellemű és életű emberek hozhatnak. Éppen ezért ne számítson senki arra, hogy most, amikor a zsidóságot ki­kapcsolják a nemzet életéből, ugyanazok, akik eddig az igazgatósági tagságok vé­dett szobáiból irányították a zsidóbujta­­tisit, hogy ugyanazok most előállhatnak és vezetőjogot követelhetnek maguknak a magyar gazdasági életben. Volt elég időnk ahhoz, hogy pontos képet alkossunk ma­r­­­unknak erről a néha fillérekért, de leg-­ többször súlyos pénzekért működő szé­gyenteljes frontról. Ma már nem lehet magyarázkodni s nem lehet" utólagos ment­ségeket találni, s aki merte a­"saját faj­tája érdekeivel szemben az elmúlt években a zsidó nagytőkét védelmezni­, annak le­gyen most is bátorsága elviselni nemzet­vesztő cselekedetének következményeit. Azoknak pedig — folytatta vitéz Rátz Jenő —, akik azt hiszik, hogy most már minden rendben van, azt üzenem: nem va­ ima hegye, Ezer! siklik • Kaweco oly könnyen a papíron Modern Kaweco-tollak , írónők, szaküzletekben kaphatók' S­­­y gyünk túl a veszedelmeken, a legnehezebb harcok most jönnek csak! A magyarság megmaradásának titka minden időkben abban rejlett, hogy a veszély óráiban nyu­godtan és megfontoltan cselekedett. Ma is ez az idők parancsa! Súlyos feladat, mert a sorsdöntő külső alakulással egyidőben bent az országban iss egyenrangú feladatot kell végrehajtanunk. Vissza kell állíta­nunk az önmagunkba, a saját erőnkbe és elhivatottságunkba vetett bizalmat,­­ ki kell irtani a „kis nép vagyunk“ csalfa és hazug tévhitét és mindenekelőtt össze kell fogni a magyar erőket, hogy történelmünk ez egyik legizgalmasabb szakaszában be­csülettel,­­magyarságunk érdekeit száz­százalékosan képviselve, állhassuk meg a helyünket. ' — "Nem­, szabad megismétlődnie még egy­szer 1918-nak, de 1938-nak sem. Mindazok­nak, akik ma túllicitálnak, akik azt hirde­tik, hogy a legjózanabb megoldás sem ér­ semmit, ha nem ők csinálják­, csak azt üzenhetem, hogy előbb-utóbb végzetes zsákutcába kerülnek. Ma nem egyéni szempontok, egyéni politikai vélemények érvényesüléséről van szó. Egyformán érez­zük, hogy minden erőnket latba vetve tud­juk csak megvalósítani a magyar biro­dalmi gondolat jegyében fellépő új szo­ciális, magyar m­unkaállamot. A világosan és felelősségteljesen gondolkodó magyar­ság egyetlen mondatban sűríti ma össze minden energiáját: Vagy hely tállünk, vagy elveszünk! Vitéz Rátz Jenő nagysikerű előadása után a hódmezővásárhelyi Turul helyisé­geiben az ifjúság és a parasztság kikül­dötteivel töltött el hosszabb időt. tó* (EZTáLYSeiSJÁTÉK Jt.fi.huwfa­­ee-lélátott: MÁJUS iW B ii-bs ítSa résztvételét még mai A MAGYARSÁG A budapesti birodalmi németek május elsejei ünnepe Az egyik fegyverkezési üzem munkater­mében gyűlt össze vasárnap Budapest bi­rodalmi német közönsége május elsejének megünneplésére. Az ünnepségen résztvett Sohólay Döme miniszterelnök és a kormány több más tag­ja, megjelentek továbbá a szövetséges és baráti országok követei, a honvédség tiszti kiküldöttei, a magyar­­országi német népi szövetség, valamint a nemzeti szocialista párt magyarországi csoportjának küldöttségei és a magyar közélet kiválóságai. Veesenmeyer dr. követ, a nagynémet bi­rodalom magyarországi meghatalmazottja beszédében rámutatott a nemzeti munka május elsejei ünnepnapjának jelentőségére a nemzeti szocialista Németország újjá­építése szempontjából és hangsúlyozta, hogy a német népnek a totális háború ke­retében kifejtett hatalmas erőfeszítése csak a dolgozóknak a Führertől megterem­tett erkölcsi alapja segítségével vált lehet­ségessé. A magyar-német fegyverbarátság szellemében a háború ötödik esztendejének ez a napja Magyarország számára is rend­kívüli jelentőségű. Az ünnepség a német hi­mnusz és a Horst Wessel-dal eléneklésével ért véget. A kormányt bizalommal ü­dvözlik a törvényhatóságok Kecskemét, május 1. Kecskemét­ város törvényhatósági bi­zottságának közgyűlésén Váry István tb. főügyész kifejezésre juttatta, hogy az új kormány névsora nagy megelégedést kel­tett Kecskeméten. Hangoztatta, hogy­ a város teljes bizalommal fogadja az irány­­változást és a kormányt jobboldali mun­kájában, a magyarság jzavát szolgáló cél­jaiban színes­ lélekkel támogatja. Javas­latára a közgyűlés Sztójay Döme minisz­­terelnöknek és a kormánynak táviratban üdvözlését és­­ bizalmát fejezte ki. Liseki Béla polgármester bejelentette, hogy a törvényhatóság új főispánjává Horváth Ödön főszerkesztőt nevezték ki. Az új fő­ispánt a polgármester meleg szeretettel köszöntötte. Rimaszombat, május 1. Gömör és Kishont vármegye évnegyedes közgyűlésén Horváth Árpád alispán meg­emlékezett a honvédek hősi harcáról és a bo­mbakárosultakról. A közgyűlés lelkesen­­üdvözölte a kormányt és a legteljesebb bizalmáról biztosította,• különös melegség­gel köszöntve vitéz Tarcsa Andor belügy­minisztert, aki a kisebbségi sorsban a vár­megye közönségének a szeretetét kiérde­melte. . » . Szekszárd, május 1. Tolna vármegye törvénytartósági bizott­ságának közgyűlése foglalkozott Sztójay Döme miniszterelnök leiratával, amelyben a maga és kormánya kinevezését tudatja, továbbá vitéz Jaross Andor belügyminisz­ternek hivatalbalépését közlő leiratával. A bizottság örömmel üdvözölte a miniszter­­elnököt és kormányát, valamint a belügy­minisztert külön is, biztosítva őket az or­szág érdekében végzendő­­ munk­á­jukban való teljes támogatásról. Schell József báró felsőházi tag nagy tetszést keltő beszédben emlékezett meg vitéz Madi Kovács tere főispán ötéves mű­ködéséből és kifejezte örömét, hogy ő ma­rad továbbra is a vármegye főispánja. Vitéz Görgey Vince előadása a munkáskérdésről Kolozsvár, május 1. Vitéz Görgey Vince Kolozsvár ipari munkásságának meghívására nagyhatású előadás keretében számolt be a közelmúlt történelmi eseményeiről. Az angolszász terrorbombázások előtti hetek bel- és külpolitikai eseményeinek hű tükörképét mutatta be, majd a felelős­ség kérdésére áttérve, megállapította, hogy egy becsülettől és tisztességtől el­rugaszkodott bűnös klikk, az akkori mi­niszterelnök vezetésével azt is lehetővé tette az ellenséges­ repülők számára, hogy zavartalanul , a legcsekélyebb ellenhatás nélkül végezhessék el azt a légifelderítést, melynek eredményeképpen most magyar munkáscsaládok százai, kórházak, templo­mok és iskolák esnek áldozatául az ellen­ség légit­error­jának. Itt van most az a Gondviselés adta és soha vissza nem térő pillanat, mely lehe­tővé teszi a legegészségesebb, legjobb ma­gyar erők egyetlen táborba való össze­fogását. Évszázadok óta nem voltak ilyen lehetőségeink s ha ezt az alkalmat is el­­szalasztjuk, akkor el kell buknunk s ha nem cselekszünk, akkor el is fogunk bukni. Nagy Iparvállalat keres mielőbbi­­belépéssel vidékre, a fővárostól 70 km távolságra fűgépészt, aki vezető gépész­ és villamos vezetői bizo­nyítványokkal rendelkezik. Ajánlatok szár­mazás, eddigi gyakorlat és fizetési igény megjelölésével „Nagy­­ gyakorlat“ jeligére Teaser hirdetőbe, Szervita-tér­e.

Next