Uj Magyarság, 1944. június (11. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-28 / 144. szám

SZERB A, WU IT'IU­S *8 fi&$fyV&&a4i Ctadtettoské-éázfau­é$ r A sokszoros horvát bajnok Chradjansk.i Otthon és külföldem kivívott pompás ered­­m­ényeivel Európaszerű páratlan tekintélyre tett szert. A horvát sport vezetői nem is alap­talan lokálpatronizmussal a kontinens legjobb jelűlteg­yüttesének kiáltották fel a Orad­ Ijiemskit, éppen a NAC ellen aratott Vg-utóbbi két győzelme alkalmával. A Zagrádot meg­járt nagyváradiak persze erősen rí­melték a horvát bajnok sikeréből levont konzekven­­iciát, tekintve, hogy akkor közel háromnapos Viszontagságos úttal a lábukban kelet­t ki­­sfalalnok. Akkoriban azt mondta moso­lo­gva az eg­yik horvát sport vez­ér: Elmegyünk Nagyváradra is , ha, ott győzünk, remélhető­leg önök is elismerik, hogy « Gradja­nski a ‘kontinens legjobb khrilucsapata. .. Ebeb az alkuba belementek a váradiak s m­ost szombaton és vasárnap kerül sor a ket­tős visszavágóra, amely hivatva lesz eldöntettn­ ftz „európai hegemóniát". A NAC hallatlanul lelkiismeretesen készült fez egész hét során erre a mérkőzésre, ami érthető, hiszen a visszatérés óta ez lesz az első nemzetközi mérkőzés Nagyváradon. A­­MAC-ot nemcsak a büszke bajnoki cím, hanem a váradi közönség bizalma és várakozása is fesztökéli s idei szereplésére két kiadós g­yőzel­­m­ével szeretné rátenni a pontot. Rónay edző­i mérkőzéssel kapcsolatban ♦trunk­­.társunknak a következőket mondotta: — Jól tudom, hogy a túlnyomóan NAC já­tékosokra épített vidéki válogatott pesti és Zágrábi veresége sokakban azt a hitet keltette, hogy a váradi fiúk az erős idény hatása alatt betörte­k. Merem állítani, hogy pesti vereségün­ket a nekünk idegen kullancs-rendszer, a zágrábit pedig a viszontagságon nehéz út okozta. Most egészen mások a feltételek s a NAC-ot egymagában képesnek tartom arra a bravúrra, hogy Nagyváradon és Pesten is megverje a kiváló horvát bajnokcsapatot. Seadnicek 0 Az ifjúsági ökölvívó bajnokság első nap­ján az ózta VVK 12:6-ra győzött az MFSE el­len, a BTK pedig 10:8 ra verte a pécsi HE együttesét. A következő fordulót csütörtökön írják a nemzeti sportcsarnokban. () Kolozsváron lesz a magyar kupa újabb döntője. A múlt vasárnap 2:2 arányban dön­tetlenül végződött a F­erencváros—Kolozsvár mérkőzést júnus 2-án Kolozsváron ismétlik meg. Csupán az nem biztos, hogy a meccs személye a Horthy Miklós sportpark pályája, avagy a sétatéri városi sporttelep lesz-e. A KEuvC pályája ugyanis csak pótlelátók alkal­mazásával válik nagyobb tömeg befogadására alkalmassá a játéktere, amely egyébként az ország egyik legszebb füves pályája, nincs elkerítve a nézőktől. Ezért valószínű, hogy a városi sporttelepre tűzik ki a mérkőzést, ahol tízezer néző akadály nélkül elhelyezkedhetik. Az az elképzelés tehát, hogy a m­egismét­­lendő mérkőzés is a fővárosban legyen , el­esett. Nem lett volna ugyanis sportszerű, ha a KAC másodszor is az idegenben való játék hátrányát vállalja magára, amikor a Ferenc­várost nemcsak a számára ismerős környezet, hanem hatalmas szurkoló­táborának biztatása is támogatja. Kolozsváron egyébként a KAC pompás szereplése rendkívüli örömet okozott s most már bizonyosra veszik, hogy a nagy múltú piros-fehérek idei pompás szereplésük betetőzéseként végleg birtokukba veszik a magyar kupát. (­ Fellebbezés a Ferencváros—Kolozsvár ügyben. Az MLSz egyes bírójának vasár­*­napi határozata értelmében a vasárnap leját­szott és döntetlen eredménnyel végződött Fe­rencváros FC—Kolozsvári AC labdarúgó Ma­gyar Kupa döntőmérkőzést július 2-án, Ko­lozsváron, a REAC sporttelepén kell leját­szani. Az egyes bíró határozatát a Ferencvá­ros FC hétfőn este megfellebbezte. A felleb­bezés ügyében rendkívüli elnökségi ülésen döntenek. () összeállították az ökölvívó válogatottat, Viniczey János szövetségi kapitány Budapest válogatott ökölvívó csapatát, amely július 1, szombaton délután 6 órai kellettel a Mille­náris sporttelepen szabadtéren méri össze ere­jét a válogatott vidéki együttessel, a követ­kezőképpen állította össze: légsúlytól felfelé: Kaltenecker Z. Danuvia, Erdei MAC, Bogács Csepel, Vajda BVSC, Marton BTK, Bicsák Csepel, Torma IX. BTK és Bene Csepel.­­) A délvidék legjobb kosárlabdázói Szege­den találkoztak. Vasárnap délelőtt az SzTVSE pályáján két kosárlabdázó szövetségi díjmér­­kőzést bonyolítottak le a következő eredmé­nyekkel: Kiskunfélegyházai RVSE/a—SzVAK 35:15 (22:7), SzVAK—Kiskunfélegyházai RVSE,/b 48:13 (30:2). Utána a szegedi Pos­tás SE, a Szegedi TVSE és a Baross SzTK játékosai résztvettek a szövetségi edzésen. Vasárnap délután a SzEAC pályán az SzTVSE e­lnevezésében a Délvidék legjobb ko­sárlabdázó egyesületei mérkőztek egymással. Eredmények: Női mérkőzések: Újvidéki VAK— Baross SzTK 25:24 (21:21), SzVAK— Szegedi Postás SE 39:4 (14:2), SzTVSE— Újvidéki VAK 31:26 (21:11). Férfi eredmé­nyek: SzTVSE Újvidéki VAK 33:19 (19:5), Baross SzTK—Újvidéki VAK 36:15 (12:6). ____________ _ MAGYARSÁG F­öld, pénz,gazdaság mnain—i w—mmmmmmfmqmm „ Európa élelmezési szabadsága44 A német birodalom élelmezési miniszteré­nek és a német parasztság vezérének, Backe Herbertnek európaszerte nagy feltűnést keltő könyvét a fenti címmel magyar fordításban is megjelentette Kosslaw Nándor, a közellátás­­ügyi minisztérium gazdasági főosztályának vezetője, aki nemrég Jurcsek Béla miniszter­rel együtt személyesen győződött meg a párat­lan szervezőmunkáról, amely Németország élelmezését a háború ötödik évében is zavar­talanná teszi. Nyilván e nagyszerű élmények hatása alatt határozta el magát Rosslaw Nándor, az illusz­tris szerző munkájának lefordítására. A szép kiállítású könyv féltólagos olvasása is meg­győzhet bárkit arról, hogy a népek valóban sorsdöntő harcaiban, akárcsak a most folyó világháborúban is, döntő szerepet játszik az élelmezési szabadság megszerzése vagy meg­védése. A világtörténelmi háttér, amibe a nagy el­méleti és gyakorlati felkészültséggel rendel­kező szerző beleállítja Európa élelmezési sza­badságának kérdését világosan mutatja: mi­ként pusztultak el nagy kultúrépek és biro­dalmak mihelyt függőségbe jutottak élelmi­szerellátásuk tekintetében olyan távolfekvő gabonatárházaktól, amelyeket ellenséges erők beavatkozása bármikor elzárhatott előlük. A belföldi termelését elhanyagoló római birodal­mat a spanyol, afrikai és délolaszországi ga­bonatárházainak elvesztése döntötte romlásba. A­ liberális világgazdaság egyre nagyobb függőségbe hozta Európa éle­lm­iszer ellátását az olcsó Umgerentúli behozataltól. Ennek folytán az európai parasztgazdaságok túlnyomó része tartós válságba került. Anglia, Franciaország, Németország, Oroszország, Dánia és Hollandia mezőgazdasági fejlődésének történelmi ismer­tetése kapcsán még a nem szakember olvasó előtt is érthetővé válik a világgazdasági munkamegosztásra alapozott mezőgazdasági termelés teljes csődje. Ugyanez az érdekes történelmi fejtegetés meggyőzően igazolja azt, a tényt, hogy az an­gol birodalom az ottawai egyezmény megkö­tésével és az Egyesült Államok a védővámos politikájának tökéletesülésével már régen le­tért az elméletben még mindig hirdetett sza­bad világgazdasági útjáról és rátért a terv­­szeri nagylérgazdálkodásra. Történelmi szük­ségszerűség tehát, hogy az európai mezőgaz­daság is minél előbb rátérjen erre az útra. Nagy érdeklődésre tarthat számot Backe könyvének az a fejezete, amelyben az orosz bolseviki mezőgazdasági rendszernek eddig még sehol másutt ilyen újszerű megvilágítás­ban nem ismertetett befolyását mutatja be az orosz politikai élet alakulására- Nem kevésbé megrázó a francia parasztság­ és a francia termőföld pusztulásával foglalkozó tanul­mánya. Aki meg akarja ismerni ennek a há­borúnak meglepő fordulatai mögött meghúzódó igazi okokat, annak olvasnia kell Backe köny­vét. A nemzetiszociatista Németország ismerte fel elsőnek azt a veszedelmet, amely Európát élelmezési szabadságának elvesztése folytán fenyegette. A német „termelési csata” azonnal megindult, mihelyt Hitler hatalomra került Némeországban. Hosszú időre szóló termelési tervgazdasággal, készletgazdálkodással, piac­rendezéssel és a falu életszínvonalának rend­szeres felemelésével sikerült Németországot oly mértékben függetleníteni a tengerentúli élelmi­szerbehozataltól, hogy az angoszász blokád a most folyó világháborúban teljesen hatás­talanná vált. Backe jól ismeri Európa mezőgazdasági ter­melésében rejlő nagy tartalékokat és rend­kívül alapos adatgyűjtéssel támasztja alá könyvének azt az alapvető tanítását, hogy Európa népei csak akkor maradhatnak fenn és őrizhetik meg kulturhatásuk­at, ha az egyes népek és nemzetek mezőgazdasága az európai nagytér szük­ségletéhez alkalmazkodva minden talpalatnyi termőföldet a legbelterjesebben megmunkál. Jurcsek Béla földmívelés- és közeli­üz­ésügyi miniszter a magyar fordítás előszavában jog­gal ajánlja gazdatársainak és mindazoknak a figyelmébe ezt a könyvet, akik a nagy világ­­események legmélyebb mozgató erőit meg akarják ismerni. A fordító valóban komoly szolgálatot tett azzal, hogy Backe értékes mun­káját a magyar olvasóközönség számára hozzáférhetővé tette. — (A földmívelésügyi miniszter Péter-Pál napi rádiószózat...) Jurcsek Béla földművelés­ügyi miniszter Péter-Pál napján délben egy órakor „Mindennapi kenyér, mindennapi munka“ címmel rádiószózatot intéz a gazda­­közönséghez. — (A német vasutak páratlan teljesítmé­nyei 1943 tnui.) A német birodalmi vasutak 1943. évi jelentése megállapítja, hogy a vasúti személyzet legmagasabb kötelesség­tudásának köszönhető, hogy a német forgalom legfőbb lebonyolító eszköze az ötödik háborús eszten­dőben is pontosan teljesíteni tudta a reá­­háramló mérhetetlen feladatokat. A múlt év­ben nemcsak a nagyobb forgalom rótt na­gyobb terhet a vasutakra, hanem a mozgó háború és a kiürített területekről történő szállítás is jelentősen emelte a munkát. Az összpontosított irányítás lehetségessé tette a megnőtt feladatok szerves megoldását. Külö­nösen kiemeli e jelentés, hogy az előrelátó rendszabályok kiküszöbölték a légitámadások által okozott károkat és minden üzemi zavart sikerült a legrövidebb idő alatt megszüntetni.­­ (Az Ibusz közgyűlése.) Az Ibusz június 27-én tartotta meg idei közgyűlését Láner Kornél ny. Máv. elnök elnöklésével. Veress Gábor dr. alelnök, vezérigazgató előterjesz­tette a sikeres üzletmenetről szóló jelentést és a zárszámadást, amelyeket a közönség elisme­réssel tudomásul vett. Az Ibusz az üzleti nye­reségből szociális célokra és a nyugdíjintézet támogatására nagyobb összegeket fordított.­­ (Rendelet erdélyi ipar­jogosítvány­ok fe­­lülvizsgálásá­nak módosításáról.) A kormány 2270/1944. M. E. szám alatt rendeletet adott ki a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen ipart (kereske­dést) űzök ipar­jogosítványának felülvizsgálá­sáról szóló 4870/1942. M. E. számú rendelet újabb módosításéróll. A rendelet értelmében a 4870/1942. M. E. rendelet 6. §-a, amely sze­rint 1944 június 30. napja után az említett rendelet alapján iparjogosítványt kiállítani nem lehet, hatályát veszti. A rendelet kihirde­tésének napján lép hatályba.­­ (Textila­nya­gok festésének korlátozása.) A Budapesti Közlöny keddi számában jelenik meg a m. kir. iparügyi miniszter 31.300/ 1944. Xp. M. számú rendelete egyes textil­­anyagok festésének (átfestésének) korláto­zása tárgyában. A rendelet szerint bármilyen színű hajtókaposztót, tábori barna, tábori zöld (általában khaki) színű fésűs szövetet, posz­tót, molinót (kalikót) és egyéb vászonneműt, továbbá ilyen anyagból készített ruházati cik­ket, ágyneműt (kész vagy rejtett állapotban), ugyanilyen színű fonalat és ilyen fonalból ké­szített ruházati cikket (kötszövött ujjast, hó­sapkát, térdmelegítőt, érm­elegítőt, lábszár­­melegítőt, stb­.-t),­­ továbbá vasszürke színű tábori takarót, fehér színű piros-fehér-zöld ke­resztcsíkkal szőtt honvédségi ágytakarót fes­tésre (átfestésre) elvállalni vagy festeni (át­festeni) csak a m. kir. honvédelmi miniszter engedélyével szabad. p ^ ti MMWtor —r lm faMk»«np Sfl flIHr, H r #ji tyn ten 4L- 1/1». — r. **% kedvei». H S?ir:Mny P 346*18 i «*<«i. r~ HSfIflR fi !Hu Faanyag Lakásában alhat il * * Bl I1UB8 500 xn2 területű volt rakár tere^mentesitéa után, felelősség-Budapest, V., Nádor­ utca 2. szám eCIiyCSCítl elSidta fel. UJrc"d«zeru ,,B. F.“ gázzá [­­ . Ajánlatot ,,Já vétel” jeligére (mn ciá«) tökéletesen és jöt-F©$S?0lkö£«ti* 1 Blockner hirdetőbe, Vilmos oaá- ilásssl irtunk: „TOTAL“ válla -- - .....—I __________sz-ir-ut «3. |*j, Révsjr-stea 25 Tel : »i)J .. . . Takarítást is vállalunk! OCI *...«*.* 2 tonnás pótkocsi —---------------­P - es ByOiS- • o-i-*, «r m M-« Ciánoz ózonnal . _ -5? * Ilin míg rohamosan fogyó valódi IwS’CallllIW békebeli ciánja van. Irás­b­ilRHn 5 gumival eladó Ajánlatot „Jó ,b«h gsrand­». Titán, Teréz-II wN­lell vétel” tengére Blockner hirde- krt 41. 1. 13, 115$ lehetőleg német nyelvtudással, il- tőbe, Vilmos császár-»t 33. p •' * •' ^ tetőleg könyvelési ismeretekkel iumulliii i iiniuii I -1 ■ . —_ pestkörnyéki iparvállalathoz fel- sywilllWHIMagegd­ani.-iittli^ vétetnek. Ajánlatokat fizetési ____ igény és eddigi működés meg- —---------W— — ------- — — M. SL K jelölésével a Magyar Hirdető Káé ím WjflA játS Tf K Bi« Iroda rt. Budapest, VIII. Sán- Rtf WlBI t) W» dór u. 7 s*. továbbít. , Nyugdíj­­ak __ 1- ■* Mm ______jogosult" jelige »-’ttt. E|­1 Sá­­wf Magán tisztviseld. 32 éves. 4 gyér- • mm WB * mekes, állást változtatni. Irodai­ pótlására üvegszilárd, légnyomásbiztos cellofántáblák. Megmaradt­­ felügyelői munkát egyaránt vár- üvegtáblák törés és szilánkolódás elleni vastag, átlátszó védőbeva­tal. Gabonaátvételben évtizedes nata Szab bej. légv. kat. eng. Napsugár vezérképv. Andrássy-út gyakorlattal- Szíves megkérésé- 6 . Te­rfen: Jz-1 lo.'i sék: Szilvágyi T­énes. Kecske ■ ................... ... ........................ ' mét. Csányi-Utca 2. ililTitrW­íliaftlIinWiyulllltiMtUMI iWilliánlllWt ikWMWXr­TII'f­rr Iflffí ífíri'iáMi VIDÉKI TEXTILGYÁR KERES, fistag, oki, gépészmérnököt és budapesti központjának anyagbeszerző osz­tálya részére anpubeszerző tisztviselőt. Ajánlatok „TEXTILGYÁR" jeligére, BAKY hirdetőirodába, Rákóczi-út 27/a. küldendők. Rendelet a polgári textiláruk előállításáról A Budapesti Közlöny keddi számában jele­­ nik meg a m­. kir iparügyi miniszternek 31.400—1944. Ip. M. számú rendelete a pol­gári lakosság ellátására szükséges textil­áruk előáll­­ásának és forgalmának szabá­­lyozásáról szóló 31.000—1943. Ip. M. számú rendelet kiegészítése tárgyában. A rendelet szerint a polgári lakosság ellátására szüksé­ges textilárut előállító iparos köteles a textil­áru előál­lásának megkezdése előtt az ipar­­ügyi miniszterhez jóváhagyás végett mínő­­ségmintót beküldeni. Az 1944. évi július hó 27. napjától kezdve a polgári lakosság ellá­tására textilárut csak a beküldött minőség, minta alapján hozott iparügyi miniszteri ha­tározattal megállapított minőségben szabad előállítani. A textilárut előállító ipaos a pol­gári lakosság ellátására előállított olyan tex­tiláruból, amely e rendelet hatálybalépésé­nek napján birtokában van, nyolc nap alatt, az olyan textiláruból pedig, amelyet az 1944. évi július hó 26. napjáig állít elő, az előállí­­tás napjától számított nyolc nap alatt köteles minőség­mintát beküldeni az iparügyi minisz­terhez. Az ilyen textilárut csak abban az esetben szabad forgalomba hozni, ha annak minőségét az iparü­gyi miniszter a polgári la­kosság ellátására alkalmasnak nyilvánítja. Jól állnak a vetések A legutóbbi két hét időjárása a vetések fejlődésére eléggé kedvező volt. A b­íza ko­mi vetései mindenütt kihalásod­tak. További fejlődésühöz meleg időt kívánnak. A rozs és az árpa további fejlődéséhez és beéréséhez ugyancsak száraz, meleg idő kel­lene. A Zab korai vetése jól bokrosodott, a ké­sőbbi vetések fejlődésében visszamaradtak. A tengeri korai vetései jól fejlődnek, de kapá­lásuk az esőzés miatt vontatottan halad. A burgonya korai fajtái jól virágzanak. A kerti vetem­inyek erőteljesen fejlődnek. A gyümölcsfák közül a kajszi baracst köze­pes termést fog adni. Meggyből, almából, körtésből és szilvából közepes termés vírható, míg dióból a termés valószínűleg gyenge lesz. um m ^nippii illi)pwwiipwiiwill^ Danielle Darrieux éS Albert Prejan kacagtatószellemesbűbájosvíg­játéka NINCS SEMMI BAJ Mátés PEST — (Rendelet a kitermelt tölgy-, fűz- és luc­­fenyőkéreg b­eszolgáltat­ásának helyéről.) Jur­csek Béla földmívelésügyi miniszter a hivata­los lap keddi számában rendeletet adott ki, amelynek értelmében a tölgy-, fűz- és luc­fenyőkérget nem a termelés helyén, hanem — külön megállapodás hiányában — a fel­­adóállomáson vasúti kocsiba vagy hajóba rakva köteles az erdőbirtokos vagy fatermelő átadni, adi­g is azonban, amíg a feladóállo­másra a szállítás megtörténik, köteles az erdőbirtokos vagy fatermelő a kitermelt tölgy­, fűz- és lucfenyőkérget szakszerűen összegyűjteni, összerakni, megőrizni és a rom­lástól megóvni.­­ (A szövetkezeti jog reformja.) Több év­tizede esedékes már a magyar szövetkezeti jog korszerűsítése. Most pedig, midőn az ország gazdasági élete az irányított gazdálkodás je­gyében történő teljes átállításához érkezett el, okvetlenül eljött az a pillanat, midőn a szö­vetkezeteket az új gazdasági rendben el kell helyezni, másrészt fel kel£ készíteni őket arra, hogy a mezőgazdasági termelés és értékesítés terén rájuk váró szövetkezeti feladatokat meg­oldhassák. Ezeknek a kérdéseknek a megoldá­sára állított össze egy fiatal erdélyi gazda, Horváth Dénes, az erdélyrészi Hangya cég­vezetője egy új szövetkezeti törvénytervezetet, melyet az elmúlt napokban az ország gazda­sági vezetőinek megküldött tanulmányozás végett. A népi erők teljes összefogása soha­sem volt akkora probléma, mint éppen ma és ha ezt a kérdést jogilag szabályozott formá­ban, zökkenő nélkül meg tudjuk oldani, a ma­gyar gazdasági átállítás kiállotta a teher­­próbát. Ennek a munkának egy része az új szövetkezeti törvényjavaslat is, melyet a szakkörök a legnagyobb érdeklődéssel fo­gadtak.

Next