Uj Magyarság, 1944. június (11. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-29 / 145. szám

CSÜTÖRTÖK, 1944 JÚNIUS 29 % ' A kulturfölény jelszavával akarták kiirtani a nemzet lelkéből a magyar harcos szellemet, . ..V * - « , '­­ V’ mondotta rádióbeszédében vitéz Vörös János vezérezredes Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a június 28-iki honvédnap alkalmával vitéz nemes Vörös János vezérezredes, a hon­védvezérkar főnöke Budapest I. hullám­hosszán déli fél egykor beszédet intézett a magyar honvédséghez. A vezérkari főnö­köt, aki Róna Miklós vezérkari alezredes és Katitányfy Albin vezérkari őrnagy kí­séretében érkezett, a rádió székházának bejáratánál vitéz Kölosváry Barcsa Mi­hály, a Magyar Távirati Iroda és rádió kormánybiztosa, vitéz Nagylucskay Sán­dor vezérezredes, Frigyessy János dr., a rádió vezérigazgatója, Kuzmich Gá­or dr., a posta vezérigazgatója, valamint Koncé Sándor dr. és K. Halász Gyula, a rádió igazgatói fogadták. A vezérkari főnök az üdvözlés után a II. számú stúdióba vo­nult, ahonnan többek között a következő­ket mondotta: — Honvédek! Magyar bajtársak! Jú­nius 28-a a ti napotok, a honvédeké, a ma­gyar történelmet és a magyar nemzetet fenntartó harcos katonáké. Szükségesnek tartom, hogy ezen a napon a honvédség nyílt hitvallást tegyen­ hivatása és vezető­­eszménye mellett az egész nemz színe előtt. A mai napon ünnepeljük az ősi örök magyar katonaszellemet, amely éltet és fenntart bennünket. Dicső elődeinktől vet­tük át ezt a szent örökséget és most raj­tunk áll, hogy tovább éljen és betöltse fontos szerepét a magyarság történelmé­ben. Ma különös jelentősége van ennek a napnak, mert honvédeink, derék harco­saink nagy része fegyverrel kezében áll őrt, a Kárpátok előterében. Vitéz nemes Vörös János beszédében ez­után rámutatott arra, hogy a haza sorsa , mennyire a honvédség kezében van s, éppen ezért mily nagy­­felelősséggel kell viselnie a honvédség minden egyes tagjának azt a szent kötelességet, amely őket a Kárpátok gerincére, a Kárpátokon túlra állítja és mindenüvé szerte az országban, ahol ma­gyarok élnek és dolgoznak az eljövendő szebb napokért. " Beszéde további során a következő nagyjelentőségű szavakat mondta: " Gondoskodom arról, hogy honvédeim életét kiváló vezetők kezébe tegyem le, akik mindenkor arra törekszenek, hogy mi­nél kevesebb vérrel érjék el a legnagyobb eredményt. A múltban a békés revízió és a kultúrfölény jelszavával a nemzet lelké­ből ki akarták irtani, a magyar harcos szel­lemet, katonáink kezéből pedig a fegyvert kívánták orozva kivenni. Ez, —­ hála a Gondviselésnek és a népünkben élő ősi har­cos ösztönnek — nem sikerült A mai hon­véd ismét méltó utóda vitézül küzdő elő­deinek. Mi katonák, nem­ ismerünk politi­kai és pártérdekeket. A mi politikai ter­rünk a harctér, a becsület mezeje, ahol sohasem az egyén, hanem a nemzet érvé­nyesülését keressük abban a biztos tudat­ban, hogy az egyén jövője mindig a nem­zet­ jövőjétől függ. Ha közel is áll az ellen­ség határainkhoz, ez nem ok a kétségbe­­esésre és a sötétenlátásra. Bízzatok veze­tőitekben, bízzatok a magyar nemzet élni­­akarásában, bízzatok az isteni gondviselés­ben és bízzatok végül önmagatokban. Csak az a nemzet tűnik el a történelem lapjai­ról, amelyik a fennmaradásához szükséges akaraterejét elvesztette. Vitéz nemes Vörös János vezérezredes beszédében hangsúlyozta, hogy a haza szent földjének megvédésére az ezer éves magyar múlt kötelez minden honvédet, amely harccal történelmünk újabb ezer esztendejét alapozhatjuk meg. Beszédét a következőkben fejezte be: — Ma a magyar honvéd napján újból fogadalmat teszünk mi magyar katonák, hogy­ a magunk részéről mindent, el fogunk követni, minden áldozatot meg fogunk hozni, amelyet tőlünk az Isten, a haza és a mi legfőbb hadurunk megkövetel. * Június 28-án a hagyományossá vált honvéd­­n­apot­ az idén is bensőséges szeretettel ünne­pelte meg az ország. A főváros házait nemzeti színű lobogókkal díszítették fel erre a napra. A honvédnap megünneplése 27-én este zenés takaródéval kezdődött. Este 8 órától a honvéd­zenekarok járták végig a főváros főútvonalait s pattogó indulókat játszottak. A 28-iki ünnepséget zenés ébresztő vezette be. Reggel 8 órakor a Hősök­ terén ?. budapesti ,1. honvédhadtest parancsnoka megkoszorúzta a hősök emlékművét. Erre az ünnepségre ki­vonult egy díszzászlóalj zenével a rendőrség, pénzügyőrség, kivonultak a leventék, tűzharco­sok, a tűzoltóság, a vitézi rend, továbbá a Mária Terézia-rend,­­ a cserkészek és a Nyirkosz küldöttsége, a székesfőváros részéről pedig Keledy Tibor dr. főpolgármester és Doroghi Farkas Ákos dr. polgármester. Fél 9-kor érkezett meg a Hősök terére Aggteleky Béla altábornagy, a budapesti 1. ho­tvédhad­­test parancsnoka, aki fogadta­­ Csipkés Ernő Ezredes városprancsnok jelentését, majd el­helyezte a hősök emlékkövén a honvédség koszorúját. Az ünnepség a Hősök terén dísz­menettel ért véget. Délben az összes laktanyákban a tisztikar és a legénység h­egytálételes díjgébében vett részt. Délután 4 órakor a margitszigeti szín­­padok nagyszabású zenés honvédnapot rendez­tek. A hadikórházakban az ott ápolt sebesül­tek részére a magyar vöröskereszt rendezett vidám műsoros előadásokat. A laktanyákban ugyancsak kisebb ünnepségeken emlékeztek meg a hóvédnapról. Egész nap folyamán hangszórós kocsik járták be a főváros utcáit és szórakoztatták a főváros lakosságát. * A margitszigeti Orthopéd-kórházban, ame­lyet a MAC-klub bocsátott a honvédek ren­delkezésére, serény munka folyik. Festenek, rajzolnak, műtárgyakat, készítenek, kis fa­ipari remekeket állítanak elő sebesült hon­védeink, akik már hosszabb idő óta művészi ■munkákkal foglalkoznak, a kerámiai üzem­ben dísztárgyakat, teáskannákat, kerámiai gombokat készítenek, a fekvő betegek nyak­láncokat és gyöngyöket fűznek, kagylókból lepkéket készítenek. Tíz sebesült honvédünk külön tanfolyamon a tartós színálló festésze­tet tanulta meg. Különösen sok tehetség buk­kant fel a faipar munkánál. A kórház pa­rancsnoksága ezért' küön barakkot' építtetett számukra. Itt készülnek a szebbnél-szebb gyerekjátékok, könyvalbumok, gyertyatartók, vöröskeresztes aulák, harckocsik és kis repülőgépek. A kiállított tárgyakat július 28-án délután tekintette meg a nagyközön­ség a margitszigeti szabadtéri színpad árkád,­­si alatt, a színpadon pedig délután 1 órától kezdve nevel­ művészeink, énekeseink és énekművésznőink szórakoztatták a közönsé­get. A hangversenyt július 1-én megismétlik, mely bizonnyal nagy "látogatottságnak fog­örvendeni. " . Kodak gyár, Vác alkalmaz egyetemi végzettségű vegyésznőt Ajánlkozást írásban kérjük. ____________- Németország megvédi Finnországot Ribbentrop helsinki tárgyalásai­n A svéd miniszter­­elnök Finnország függetlenségét kívánja -Roosevelt, Churchill,Sztálin és Csangkajsek találkozójáról írnak A finn kérdés döntő fordulathoz érke­zett. Ribbentrop birodalmi külügyminisz­ter e hét elején meglátogatta a finn fővá­rost s Risto Ruti finn államelnökkel és Kari Henrik Ramsay finn külügyminiszter­rel tárgyalt. Kedden este hivatalos nyilat­kozatot adtak ki, amelyből kitűnik, hogy a megbeszélések eredményesek voltak s az összes pontokban a felfogások teljes meg­egyezésére vezettek. A tárgyalások legfon­tosabb részlete a katonai helyzetre való tekintettel a német fegyveres segítségre vonatkozó finn, kívánság volt. A német kor­mány a bajtársiasság szellemében késznek nyilatkozott arra, hogy ezt a kívánságot teljesítse. A­ tárgyalásokról kiadott hiva­talos nyilatkozat különben a következőket mondja: „Ribbentrop birodalmi külügymi­niszter látogatást tett a finn kormánynál. E látogatás alkalmával megbeszélték a Németországot és Finnországot érdeklő kérdéseket, különösen pedig a finn kor­mánynak a német fegyveres segítségre vonatkozó kívánságát. A német kormány készségét nyilvánította, hogy a finn kor­mány kívánságát teljesíti. A megbeszélé­sek a két hadsereg fegyverbarátságának és a két nép barátságának jegyében állot­tak. Minden pontban a birodalmi kormány és a finn kormány felfogásának teljes összhangját érték el“ — hangsúlyozza vé­gül a hivatalos nyilatkozat. Bármennyire is váratlanul hatott a poli­tikában Ribbentrop külügyminiszter finn­országi látogatása, lényegében az esemé­nyek természetes következménye ez. Illeté­kes berlini körökben már az elmúlt héten hangsúlyozták, hogy Németország nem hagyja cserben finn szövetségesét s most, hogy az ellenséges politikai és katonai ak­ciók elérték tetőpontjukat, még határozot­tabban kinyilvánította Németország ezt a szándékát. Ribbentrop finnországi látoga­tása a tények erejével bizonyította be a világnak, hogy Németország valóban ki­tart szövetségesei mellett, különösen ak­kor, amikor azoknak védelemre és segít­ségre van szükségük. Szembeállíthatnánk ezt a becsületes, tiszta lovagias magatar­tást azzal a politikával, amelyet a túlsó oldalon űznek az egész háború folyamán, közvetlen európai példákon tapasztalhat­tuk, hogy az angolszászok pont abban a pillanatban szokták meglazítani szövet­ségeseikkel a baráti kötelékeket, amikor azoknak nemcsak propaganda-szólamokra, hanem katonai segítségre lenne szükségük. Finnország esetében is csak addig terjedt humanista szimpátiájuk, amíg az ország­nak ■­ a sorsa nem érintette közelebbről ér­dekeiket. Finnország fegyveres segítséget kért Németországtól Most, amikor a Finnország mellett való­­ kiállás esetleg az angolszász-szovjet szö­vetséget veszélyeztetné, Londonban , Washingtonban azonnal megfeledkeznek arról, hogy állításuk szerint az európai né­pek felszabadításáért küzdenek s fölényes­­ cinizmussal akarják feláldozni ezt a ma­roknyi népet. Már hónapok óta kétségte­len, hogy a finneket ebből a tragikus helyzetből csak az európai nemzetekkel való szoros szövetség szabadíthatja meg, egyedül a legerősebb európai hatalom. “Né­­metország biztosíthatja a finn szabadsá­got. Németország es± a feladatot is vál­lalta s olyan szolidaritásról tett bizonysá­got ezekben a súlyos pillanatokban, amely szinte egyedülálló. Finnországot az ellen­ség ugyanúgy, mint a délkeleteurópai álla­mokat, politikai módszerekkel akarta kiug­ratni az európai szövetségből, de mint a tavaszi kísérletek is összeomlottak az európai ellenálláson, ugyanúgy Finnország sem enged elhatározásából . Német­ország­­gal szövetségben hősiesen harcol legna­gyobb életcéljáért, szabadságáért Körülbelül ilyen értelemben kommentál­ják a német jelentések is Ribbentrop hely­senki utazását. A Transkontinent Press például azt írja, hogy ez a tény új bizony­ságot szolgáltat azon fegyverbarátság „mellett, amely Németországot a bolseviz­­mus ellen folytatott közös európai küzde­­lemben a finn néppel egybeköti. Az Europa­press szerint a harc folytatásához Finn­országnak természetesen segítségre van szüksége. Németország minden tekintetben megadja majd a szükséges katonai támo­gatást. Részleteket erről természetesen nem­ lehet közölni, mivel ez katonai titok. A helsinkii megbeszélések nyilván teljes részletességgel megállapították a német részéről nyújtandó fokozott­ katonai segítsé­get, mivel azokon német és finn katonai megbízottak is részt vettek. Gazdasági té­ren, különösen az élelmiszerellátásban is folytatódik a német támogatás. Stockholmba érkezett jelentés szerint a finn tájékoztató szolgálat szóvivője a sajtó MAGYARSÁG Édesb­rokl­ád) termelők, akik ősszel­ eladók lesznek, tudassák elmüket és a bevetett terület nagyságát. Mezőgazda­sági és Kémiai Ipartelepek rt., Budapest, VHS örömvölgy­ u. 8. képviselőinek a következő nyilatkozatot tette: „A legutóbbi napok eseményei szük­ségesebbé tették, mint korábban a finn­ helyzet reális megítélését. Finnországnak csak két eset között lehetett választania, nevezetesen: vagy leteszi a fegyvert, vagy pedig minden rendelkezésére álló eszközzel védelmezi függetlenségét és értékes évszá­zados jogait. A finn kormány, a helyzetet minden oldalról megvizsgálva­, a második esetet választotta. A finn hadsereg tehát harcolni fog és Finnország fegyveres se­gítséget kért Németországtól­. A Neue, Zürcher Zeitung megállapítja, kudarccal végződött a szövetkezeti hatal­mak ama kísérlete, hogy Finnországot ki­­válásra kényszerítsék a Németországgal együtt harcoló államok sorából. A helsinki megbeszélések eredményéből a lap arra következtet, hogy most már véget érnek a „fegyverszüneti fáradozások“ Finnország­gal kapcsolatban. A határozott angolszász és szovjet­fenyegetések után különben már a svédek is hidegen, az eddigieknél sokkal józanab­­bul ítélik meg a finn kérdést. Hansson mi­niszterelnök például szombaton kijelen­tette: Svédország érdeke, hogy Finnország független maradjon. A Stockholms Tidningen egy hírt közöl, mely szerint Roosevelt, Churchill,­ Sztálin és Csar­gkajsek a legközelebbi hetekben valószínűleg az Egyesült Államok főváro­sában találkozni fog, hogy megbeszélje a háború utáni nemzetközi szervezetet. Az amerikai ellenzék véglegesen­ eldön­tötte, hogy Deweyt jelöli, Roosevelttel szemben az Egysült Államok elnöki szé­kébe. Ugyanakkor olyan hírek is elterjed­tek, hogy az ellenzéki párt kimondja a háború továbbfolytatásának szükségessé­gét. Ezzel kapcsolatban megjegyzik a Wilhelmstrassén: Németország számára alapjában véve teljesen közömbös, hogy megválasztják-e Rooseveltet negyedszer is elnöknek, vagy valaki, más lép a helyére. Az összes számbajöhető jelöltek, tehát nyilván Dewey is, ugyanolyan álláspontra helyezkednek a háború problémájával szemben, mint Roosevelt. Ezért Német­országban semmiféle illúziót nem táplál­nak atekintetben, hogy a Fehér Házban történő változás bárminő hatást is gyako­roljon Amerika háborús politikájára. Az Egyesült Államok Németország és Japán elnyomására törekszik s ezen a tényen az esetleg megválasztandó elnök személye nem változtat. Tizenöt terrorista meggyilkolta Henriot francia tájékoztatás­­ügyi minisztert Paris, június 28. Mint Párisból jelentik, Philippe­ Henriot tájékoztatásügyi­­minisztert szerdára vir­radó éjszaka a párisi tájékoztatásügyi mi­nisztériumban meggyilkolták. Tizenöt mi­­licistának öltözött egyén jutott be a mi­­nisztériumba, behatoltak Henriot hálószo­bájába és meggyilkolták. Szerdán reggel röviddel 6 óra előtt fel­fegyverkezett férfiak érkeztek több gép­kocsin a tájékoztatásügyi miniszter hiva­tala elé. Géppisztolyaikkal sakkban tartot­ták a két rendőrt, hárman pedig, akik az épületet ismerték, benyomultak. Felmentek az első emeletre és kopogtak is hálószoba ajtaján, ahol Henriot és felesége aludtak. Henriot minden bizonnyal maga nyitotta ki az ajtót s az egyik benyomuló golyót rö­pített a hálóöltözékb­en lévő miniszter­­ szí­vébe. A lövés halálos volt. Laval kormányfő tisztelgett a­ tájékoz­tatásügyi miniszter holtteste előtt. A rádió­ban üzenetet intézett a francia néphez s rámutatott arra, hogy ez a gyilkosság akkor történt, amikor Philippe Henriot a francia rádióban mindennapi rádióbeszédeit Keresünk 1. egy 40—50 lóerős teherautó-motort, kapcsolóval, sebességváltóval, 2. egy 40—50 lóerős fagáz generátor-motort, 3. egy 40—50 lóerős nyersolajmotort, üzemképes állapotban, 4. egy 40—50 lóerős fagáz generátor-motorhoz motortápláló fagáz-generátort, 5. egy 5-ös Ganz-pofás kőtörőt osztályozóval, vagy anélkül. • Ajánlatokat a pontos leírással, árral és helymegjelöléssel „Motor“ jeligére a kiadóba.

Next