Új Misszió, 1993 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
3 Herbert Madinger: A természet technikája építőmesterre vall A természet tervszerű s csodával határos. Ha az emberek az építésben követni tudnák a növények szerkezeti felépítését, képesnek kellene lenniük olyan templomtorony emelésére, amelynek az átlója csak egy méter, de 300 méter magasságba ér, és odafent akkora súlyt hordoz, amennyit az egész torony összesen nyom. Vihar esetén ennek a toronynak jobbra és balra 100 méterre kellene kilengenie, anélkil hogy eltörne. A természet ugyanis ilyenné építi a fűszálat és gabonaszárat. Ezer tervezője minden kor legnagyobb mérnöke volt. A madarak és rovarok repüléstechnikai csúcsteljesítményeknek tekinthetőek: tökéletes áramvonalas alakjukhoz igazodik a szárnyak pontos keresztmetszete s a csontok üreges felépítése. A szárnyak mozgása csak a mai legmodernebb repüléstechnika számára vált egészen érthetővé. A madárszárnú mozgásgörbéi hatásfokuk szerint a légcsavaréval azonosak. Ki tervezte mindezt? Mert a tervszerűség, még ha az állat maga nem is tervezte soha, nyilvánvaló. Az állatok érzékelési technikája úgyszintén nagy teljesítményeket mutat. E technika a legmodernebb műszaki készülékekhez hasonló érzékelőket működtet. A denevér pl. radarszerű készülék birtokosa. Repülése közben másodperenként 500000-es rezgésszámú hangot bocsájt ki magából - amely meghaladja az emberi hanghatárt -, s a tárgyak által visszavert hang alapján tájékozódik. Az orra lévő felfogókészülékkel érzékeli az ultrahangokat is. A denevér így a legsötétebb éjszakában is képes észlelni minek akadályt, úgyhogy semmibe sem ütközik bele, sőt, repülés közben még rovaroka is ráakad, vagy kiválaszthat magának pihenőhelyül valamilyen falrést. Ki szerkesztette magának e kiváló minőségű műszaki készülékeket? Ki tanította meg a méheket matematikai pontosságú lépsejtépítő módszerükre? A lépsejt fedelének olyan felépítésűnek kell ugyanis lennie, hogy a sejt a legcsekélyebb anyagfelhasználással a legnagyobb mennyiségű mézet legyen képes magába fogadni Réaumur természetbúvár e nehéz matematikai végértékfeladat eredményeként azt számította ki, hogy az elzárásként szolgáló rombuszfelületek szögeinek 109 fok 26 perc értékűnek kell lenniük. A sejtek megmérése alkalmával Réaumur valóban 1 09 fokos 26 perces értéket talált a pontosság csodájaként. Milyen szellem kormányozza ezeket a dolgokat? Külön csodálatot érdemlő mű a virágbeporzás technikája. A virágok reklámcégérként használják a feltűnő színű virágszirmokat, és vegyi reklámként a megfelelő illatot. Ezáltal kilométernyi távolságból csábíthatók oda a rovarok. Kifinomult technikával rakódik a virágpor (pollen) a rovarokra a következő, még be nem porzott virág számára. A virágok és a rovarok itt kölcsönös, az élet számára szükséges szolgálatot nyújtanak egymásnak. Az a mechanizmus, amelynek révén a virágpornak biztosan kell a rovarra rakódnia, gyakrn a csodával határos. Az egész világ az értelem és élet, terv, előrelátás, kományzás és összehangolás egyetlen, csodálatos mozaikjához hasonló. Az elektromos agy ehhez képest kontármunka. És mnek a műnek ne lenne építője? Magától való volna? Fordította: Vida Tivadar