Új Misszió, 1993 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

­ Szent Sebestyén vértanú A francia származású Sebestyén Rómában a keresztényüldözés ide­jén a császár testőrségében teljesí­tett szolgálatot. Testi és lelki kivá­lósága miatt a császár kegyeltje volt, de lelkében Jézus Krisztus ta­nítása után epekedett. Róma egyik börtönében két ke­resztény sínylődött, s miután kínzá­soknak vetették alá őket egy Ni­­kosztratus nevű pogány házába vit­ték, hogy ott gondolkodási időt hagyjanak nekik. Azok már azt la­tolgatták, hogy megtagadják Jézust bálványimádó bíráik előtt, amikor Szent Sebestyén toppant be hozzá­juk, és így buzdította őket: „Krisz­tus erős harcosai, mikor ily közel vagytok már a győzelmi pálma el­nyeréséhez, ne tántorodjatok meg a diadalúton, ne ejtsétek ki kezetek­ből a vérség köteléke miatt a meny­­nyei koronát.” Szavait meghallotta Zoe is, Nikosztratus felesége. Hat évi némaság után így tört ki: „Bol­dog vagy, és áldottak igéid. Boldo­gok, kik általad elhiszik, hogy Krisztus az élő Isten fia. Saját sze­meimmel láttam fölülről leszállni az angyalt, és elédbe tartani a köny­vet, melyből olvastad, amit mond­tál. Amint a hasadó hajnal elűzi az éj sötétségét, úgy beszéded világos­sága a tudatlanság minden vakságát elűzte. Bennem pedig nemcsak a hi­tetlenség vakságát, hanem a hatéves némaságot is meggyógyította”. Sebestyén a Dioklecián-féle ke­resztényüldözés alatt is Rómában maradt, a katonai testőrség parancs­noka volt. Állása és összeköttetései révén a keresztények támasza ma­radt, de rövidesen őt is beárulták a császárnak. Dioklecián kemény sza­vakkal vetette szemére hálátlansá­gát, mire Sebestyén így felelt: „Jólé­tedért és a birodalomért mindig imádkoztam, császárom, de nem a bálványokhoz, hanem a mennyben lakó igaz Istenhez könyörögtem.” A válasz hallatán a császár parancsára a katonák egy fához állították és összenyilazták. Átlyukasztott testét pedig otthagyták abban a hitben, hogy meghalt. Sebestyén azonban rövidesen felgyógyult, de Diokleci­án újabb parancsára egy közeli cir­kuszba hurcolták és botokkal agyonverték. Holttestét egy csator­nába vetették, ahonnan egy keresz­tény asszony látomás hatására ki­húzta és eltemette. (Gyenes Klára)

Next