Új Misszió, 2000 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2000-07-01 / 7. szám
Takács plébános Bátorban élte át a II. világháborút, amelynek során Mindszenty József, akkori veszprémi püspökhöz hasonlóan, rendkívül bátran és jellemesen viselkedett. Ezt bizonyítja többek között a bátori községi katonai parancsnok 1944. november 2-án, a pétervásári járási főjegyzőhöz intézett alábbi levele: „1944. november 10- én a Takács József bátori plébánosnál lévő német lakosokat kiköltöztettem, mivel ő a német nemzetet és hadsereget a legnagyobb mértékben megbántotta és ócsárolta. Azonnal parancsot adtam ki és megtiltottam, hogy bármelyik tiszt vagy katona beköltözhessen, mert ilyen emberrel, aki saját véleménye szerint szívesebben látja a bolsevizmust az országban, mint a német hadsereget, nem lehet együtt lakni. Én nem látok mást ebben az emberben, mint a bolsevizmus ellen küzdő német és magyar hadsereggel szembeni árulót, aki amellett még néplázító, a magyar nemzettel szemben is. Hogy lehet ilyen ember lelkipásztor és vezetője három község (Bátor, Egerbocs és Hevesaranyos) lakosságának? Felkérem és felhatalmazom a bátori főjegyző urat, hogy ezen átiratomat a felső hatósághoz továbbítsa intézkedés végett.” Az idézett levélen kívül Takács plébános renkívüli bátorságát bizonyítja a bátori körjegyzőnek 1944. november 3-án, a pétervásári járási főszolgabíróhoz küldött alábbi levele is: ,,E hó 1-én délután hivatalomban megjelent a német katonai alakulat századosa és nagy elkeseredéssel panaszolta, hogy a plébános a legdurvábban megsértette a német nemzetet és hadsereget, tovább ott egy fedél alatt ilyen emberrel nem marad, s megtiltja a zászlóaljában lévő összes német tisztnek és katonának, hogy oda bemenjen. Ezek után kért, hogy újabb szállást jelöljek ki számára, amelyet nyomban meg is tettem. Már megérkezésekor is kellemetlenkedett a szálláscsinálóval, s általában passzív magatartást tanúsít a német alakulatokkal szemben. Ezek után feltételezem, hogy a népet is ily ferde irányba befolyásolja, ami a mai körülmények között egyáltalán nem megengedhető állapot.” A rendkívül kellemetlen ügy kapcsán 1944. november 4-én a járási főszolgabíró kérte Takács plébános Bátorból való azonnali elhelyezését, valamint azt, hogy az említett pap kérjen bocsánatot a német parancsnoktól. Takács plébános rendkívül nagy teológiai tudása, lelkipásztori aktivitása fiatalon országosan ismertté tette nevét. Ebből következően több országos jellegű megbízást kapott. 1945. november 14-én érseke a Katolikus Leánykörök Országos Szövetsége (Kalász) Központi Vezetősége kérésére kinevezte a szövetség egri főegyházmegyei lelki igazgatójának. Ugyanazon év november 16-án megbízták a november 23-tól december 1-ig Szadán tartandó, katekizmust magyarázó tanfolyam előadójának. 1945. december 28-án Czapik Gyula érsek megbízta, hogy 1946 januárjában a Kalász-körök részére tartson előadásokat Gyöngyösön, Hevesen, Egerben, Szirmabesenyőn és Edelényben. Érseke 1947. június 25-től az egri esperesi kerület esperesévé nevezte ki. 1949. május 3-tól Törökszentmiklóson volt plébános. 1950 szeptemberében elnyerte a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának dogmatikai professzori állását. Itt, illetve a Központi Hittudományi Akadémián eltöltött évek során a Bátorban kibontakozó tudományos munkássága újabb eredményeket hozott. Ebben az időszakban magas színvonalú dolgozatokat tett közzé a Vigília című folyóiratban. Takács József az akadémián is szuverén egyéniség maradt, mellyel természetesen nem nyerte el az Állami Egyházügyi Hivatal szimpátiáját. 1956. február 22-én a hivatal személyzeti osztályának vezetője 18