Új Misszió, 2003 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1. szám
Mostanában gyakran megfordulok a diósgyőri vár romhalmazában. Elnézem, hogy a mesteremberek hogyan rakják vissza a kibontott és megtisztított köveket a helyükre. Meg is jegyzik néha, kár már ezeket visszatenni, vannak jobbak is. De amikor mesélek e kövek országot formáló jelentőségéről, azonnal visszateszik, mert valóban idevalóak. Az egyház emberi kövekből épült. Margit, a magyar királylány is beleépült. Az egyház minden „köve” szól hozzánk. A magyar történelem legszomorúbb napjaiban, a tatárjárás idején született. 1241. április 11- 12-én a tatár sereg hatalmas csapást mért a muhi pusztán IV. Béla király seregére. A szerencsétlen kimenetelű ütközet után Béla úgy intézkedett, hogy családja a lehető leggyorsabban Dalmáciába húzódjék. Mária királyné a parancsnak megfelelően először Splitben, majd a meredek fekvésű kliszai várban húzta meg magát, ahol fogadást tett, hogy ha Isten megkönyörül a szerencsétlen országon, születendő gyermekét egészen az ő szolgálatára szenteli. A királyi gyermek 1242. január 27-én látta meg Isten szép világát, s a keresztségben a 3. század bátor vértanújának, Szűz Szent Margitnak nevét kapta. Béla király 1242 februárjában adta ki az utasítást — a tatárok kivonulása után - „a diósgyőri Újvár” felépítésére, így kerülnek egymás mellé a kövek. Margitot tízéves korában áthozták Veszprémből az újonnan épült Nyulak szigeti Boldogasszony-kolostorba. Ettől az időtől kezdve még nagyobb buzgalommal igyekezett eleget tenni szerzetesi kötelességeinek. „Íme a Margitszigeten méláz az az egy-két rom, a híres világmegvető Szent Margit emléke. Itt fejlődött ragyogó gyönggyé. Nem kell neki korona, sem királyi vőlegény; neki áldozat, penitencia, szeretet kell; áldozat ifjú életének huszonharmadik évében való elhervadásig; de illata bűbájos évszázadokra terjed. Ez Magyarország Margaritája, vagyis gyöngye. Kifejlik, virágzik s elhervad; de fiatal élete mégsem vész el, sőt, a fiatalság emlékében örökös, örök tavaszban áll; arca bájaiból az örök szépség vonását évszázadok múlása sem törölte el. Szelleme erő, szinte erőszak, de csak a szeretet erőszaka; élete szigorú önmegtagadás a lélek tisztulásának vágyában. Életet nem becsült; hírt nem keresett; mégis elgondolkoztak életén a szépségeket kereső írók is (Kodolányi, Gárdonyi és sokan mások). Tenni, alkotni nem kívánt; rejtőzött, s élete mégis tett, kihatás, áldás, dicsőség egyben.” 1943-ban avatták szentté. A magyar nép úgyszólván halála percétől kezdve szentként tisztelte. Hősi erényekben ragyogó alakja egyre mélyebben vésődött be népünk életébe. Ilyen élő kövekre épül az anyaszentegyház. Szabó István 3 . Árpád-házi Szent Margit Kedves Olvasóink! Az Önök által felajánlott 1% adó minden évben komoly segítséget jelent újságunknak. Idén is kérjük támogatásukat, hogy jövedelemadójuk 1 százalékát ajánlják fel alapítványunk javára. A mellékelt szórólap segítségével ezt egyszerűen megtehetik: egyik felével alapítványunknak, a másikkal pedig a Magyar Katolikus Egyház javára ajánlhatják fel adójuk 1 + 1 százalékát. A gyakorlati teendők a hátlapon találhatók. Eddigi és mostani segítségüket a jó Isten fizesse meg. Új Misszió Alapítvány (adószám: 18404667-2-05)