Új Misszió, 2005 (17. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-01 / 1. szám

­ Ismeretlen szentjeink A százesztendős szerzetes idén 830 éve született és 730 éve halt meg Pennaforti Szent Raj­mund, száz­éves korában. A Barcelona melletti Pennafort várában, nemesi család sar­jaként látta meg a napvilágot. A „szabad mesterségek” névvel titulált tantár­gyakat, mellette egyházi tantárgyakat tanult a barcelonai székesegyházi iskolában. Tanult, tanított... Nem ismerni az évszámot, amikor pappá szentelték, de azt tudni, hogy 1210-ben lemondott a székesegyházi iskolában végzett tanárságáról, s Itáli­ába ment jogot tanulni. Hat évet töltött Bolognában, ahol végül is nem csak ta­nult, hanem részt vett az egyetemi viták­ban. Közben megszerezte a „dekrétu­mok doktora” címet. Doktorátusával megszerezte a jogot, hogy előadásokat tartson az egyetemen. Abban az időben ez azzal járt, hogy saját magának kellett tanítványokat szereznie, sőt még tantermet is. A tanár és növen­dékek egymás között egyeztek meg a tan­díj összegében. Sokak számára ez nem volt más, mint jó pénzkereseti lehetőség. Rajmund a maga részéről szakított ezzel a hagyománnyal, ő ingyen tanított. Már csak ezért is, de nagy tudása miatt is ren­geteg tanítványra tett szert. 1218-ban megalkotta A jog summája című művét. Akkoriban Rómában járt Barcelona püspöke, aki megszakította útját Bolognában, hogy rávegye a fiatal tudóst a hazatérésre. Rajmund odahaza székesegyházi kanonokként szolgált, de rövidesen belépett a domonkos rendbe, lemondva káptalani méltóságáról és javadalmairól. A pápa gyóntatója Hanem csak vissza kellett térnie Itá­liába, IX. Gergely pápa ugyanis beren­delte a Kúriába. Pápai káplán és peniten­­ciárius lett, egyben a pápa gyóntatója. 1236-ban azonban - egészségi állapota miatt - újból hazautazott Spanyolország­ba. Bár felajánlották számára a tarragonai érsekséget, de nem fogadta el. Viszont el kellett fogadnia 1237-ben, hogy az elhunyt domonkos generális utóda legyen, mivel a rendi nagykáptalan megválasztotta őt. Ám nem sokkal később felmentését kérte hivatala alól. Barcelona védőszentje Műveit lehetetlen felsorolni, akár csak hatásáról szólni, mivel számos területen otthagyta működése lenyo­matát. Amikor meghalt, még a király is lerótta kegyeletét holtteste előtt. Ugyan­így tett sok püspök, pap, szerzetes és a hívek is. Már 1553-ban ünnepe volt, de csak 1601-ben avatta szentté VIII. Kelemen pápa, 1647 óta pedig Barcelona védő­szentje is. A világegyház január 7-én emlékezik rá. T. A.

Next