Új Művészet, 1996 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1-2. szám
Tavaly nyáron tekinthettük meg (július 13—szeptember 3.) az elmúlt tíz esztendő vásárlásainak legjavát felsorakoztató kiállítást a Kiscelli Múzeum oratóriumában, illetve a templomterében. Sajnos egyetlen olyan múzeum vagy képtár sem létezik a világon, mely állandó gyűjteményét az utolsó darabig be tudná mutatni. Fokozott figyelmet érdemel tehát, ha egy múzeum olykor-olykor, mondjuk kerek évfordulók alkalmával közszemlére teszi zömmel raktárban tartott friss szerzeményeit. A raktárakat ugyanis legfeljebb a kutatók, jobb esetben a művészettörténész hallgatók látogathatják, de még a szakembert is kissé vonakodva engedik be oda. A kiscelli tárlat továbbá azért is tanulságos, mert egy korszakot zár le az intézmény életében, ami elsősorban Földes Emilia és Mattyasovszky Zsolnai Péter munkáját dicséri. (A múzeum jelenlegi vezetője, Fitz Péter 1994-ben került a Fővárosi Képtár élére). Az anyag összetételéből egyértelműen kitűnik, hogy bár az 1945 előtti gyűjtemény is tetemes — Rippl Rónai József, Gulácsy Lajos, Egry József, Farkas István, Vajda Lajos —, a háború utáni kollekció — ezen belül is a festészeti — a legteljesebb. Hajdanában, még a rendszerváltás előtt három modern kollekciót emlegettek „bezzeg” jelzővel a Magyar Nemzeti Galéria konzervatív szemléletű kortárs gyűjteményével szemben: a pécsi Modern Magyar Képtár, a székesfehérvári István Király Múzeum és a Kiscelli Múzeum anyagát. Természetesen ezek az arányok azóta már módosultak, a Nemzeti Galéria is jobban odafigyel a kortárs magyar képzőművészetre. Ennek ellenére, és ez művészettörténeti tény, a hatvanas és hetvenes évek avantgárd művészetének jeles darabjai vándoroltak elsők között a Kiscelli Múzeumba. Sőt, hogy tovább menjek (mint ahogy erről egy korábbi cikkemben már beszámoltam, Elfelejtett remekművek a Kiscelli Múzeumban, Művészet, 1984/7), már az 1985 előtti kollekció is tartalmazott meghatározó alkotásokat (Bálint Endre: Népdal, Veszelszky Béla: Kompozíció II, Csernus Tibor: Kiállítás Ki mit gyűjt? Új szerzemények a Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtárában 1985—1995 Lóska Lajos Bán Béla: Kompozíció, 1947, pasztell, papír, 36,5 x 26,5 cm Czigány Dezső: Önarckép, 1914, olaj, karton, 57,4x48 cm П