Új Művészet, 2004 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ Hongarije aan Zee A Magyar Kulturális Év decemberi kiállításai Hollandiában A magyar kulturális év kurátorai Hollandiában gazdag kiállítási naptárt állította össze. A nyári és a kora őszi bemutatók után (többek között Szabó Dezső, Benczúr Emese, Kis Varsó, Birkás Ákos, Eperjesi Ágnes, Kerekes Gábor, Kicsiny Balázs, Bukta Imre, Sugár János, Pacsika Rudolf, Németh Hajnal, Komoróczky Tamás, KissPál Szabolcs) a téli hónapokban négy kiemelkedő kiállítást tekinthetnek meg a látogatók. Hágában Orosz István grafikáiból rendeznek kiállítást az Escher in Hét Paleis épületében 2005. január 9-ig. 2x4 művész cimmel Haarlemben a Tanya Rumpff Galériában Csörgő Attila tárgyinstallációi, Előd Ágnes szoborművei, Szarka Péter számítógépes „látványtervei" és Szűcs Attila metafizikus festményei láthatók december 12- ig, Szoboszlai János és Tanya Rumpff rendezésében. Koronczi Endre Hipnózis című sorozatát a Homegallery mutatja be december 12-ig. Szintén Rotterdamban, a Deák Erika Galériával együttműködve a Ron Mandos Galéria rendez kiállítást Gyenis Tibor fotók alapján konstruált c-printjeiből és Kupcsik Adrián „virtuális" festményeiből. A két fiatal művész kiállítása december 19-ig látható. Előd Ágnes: Ticker, 2004 gumi. hub. elektromos részek 20x20x20 cm rotterdami Gil & Moti FinnHT Magyar párhuzamok Ernst Múzeum 2004. december 12-2005. február 11. A barátság-kiállítások következő állomásaként az espooi Akseli Gallen-Kallela Múzeum és a Helsinki Magyar Kulturális Központ közreműködésével az Ernst Múzeum a finn és a magyar képző- és iparművészet, valamint az építészet érintkezési pontjait személyes kapcsolatokon keresztül ismerteti meg a közönséggel. A két „periferikus" ország 20. század eleji művészetét Az 1900-as Párizsi Világkiállítástól a Cranbrook Schoolig című kiállításon láthatjuk. A dokumentumokkal bemutatott művészek közötti kapcsolatok alig ismertek szakmai körökön kívül. Tudományos, néprajzi és irodalmi érdeklődés, jelentős művészeti események előzték meg az 1900-as párizsi világkiállítás sikerét és hatását a magyar kultúrában, amit építészetünk anyanyelvi irányának fellendülése, a finn képzőművészeti gyűjtemények kialakulása, a finnországiéval párhuzamos művészeti mozgalmak megjelenése követett Magyarországon, az alkotók személyes barátsága nyomán. (Saarinen és Maróti Géza, Akseli Gallen-Kallela és a gödöllőiek kapcsolata). A mesterek a fiatalabb generációban is felkeltették az érdeklődést a hagyományok iránt, így Kós Károly és köre is ebben a szellemben dolgozott. A finnországi Espooban (2004. szeptember 18-november 28.) is bemutatott kiállítást finn és magyar szerzők tanulmányait tartalmazó kétnyelvű katalógus kíséri. Lossonczy Tamás ismeretlen grafikái Ernst Múzeum, 2004. december 1-2005 január 2. Lossonczy Tamás 1945-48 között keletkezett grafikái - egy 1982-es szakmai bemutatón kívül - eddig nem kerültek nyilvánosságra. Pedig már csak műfaji jellegénél fogva is, érzékletesen tükrözik alkotójuk egyszerre többirányú művészi törekvéseit, és őrzik a politikai változások, az emberi gyarlóság kiváltotta reflexióit. Olyan vonulatok is megfigyelhetők bennük, amelyek Lossonczy festészetéből hiányoznak. A művész legendás kísérletező kedve, alkotómódszerének egyszerre impulzív és reflektív karaktere kifejezésre jut grafikai munkásságában, amelyet technikai változatosság jellemez (tus, gouache, akvarell). A kiállításon szereplő 150 grafikai mű között találunk absztrakt, szinte minimalista jellegű közös képeket, de olyanokat is, amelyekre a burjánzás jellemző. Az anyagban igazi meglepetésként egy szürrealista-szatirikus hangvételű sorozat is szerepel, melyen groteszk gépezetek, organikus szobrok tűnnek fel balatoni tájak előtt. A kiállítás anyagából teljes katalógus készül a művész korabeli naplórészleteivel, Pataki Gábor tanulmányával. Akseli Gallen-Kallela: Maróti Géza, 1908 Lossonczy Tamás: Egy balett-táncosnő geometriája, 1946 A Fény hordozói Kas Galéria, Koroknai Zsolt: 2004. december 7-ig, illetve Dobó Krisztina: 2004. december 10-2005. január 16-ig. Koroknai Zsolt Angyali Üdvözlet/Könnyű válasz című kiállítása a KAS Galériában látható. A művész saját kultikus rendszerének modelljét építi fel több lépcsőben videómunkáiban és príntinstallációiban. 2003-ban a program első felét alkotta meg, az Angyal kinyilatkoztatását, a Fény-rúzs című komplex mediális művében. A mostani kiállítás központjában a „fénnyel rajzolt kegykép", a Madonna alakja áll, és 12 stációban nem Krisztus szenvedéstörténete, hanem egy-egy Madonna-kép, többnyire Angyali Üdvözlet másolata, barátok, közel álló személyek portréival applikálva. Bizonyos értelemben rokon a két kiállítás, hiszen Dobó Krisztina is a fény megjelenítési módját keresi fadobozainak készítésekor: „Ami hiányzik, az megvan valahol - ebben bízva élünk - van valahonnan emlékünk, képünk róla. Munkáimban dobozok és ezek fedőlapjai között váltakoznak a szerepek. Mi takarja el a fényt és mi hordozza - kérdés marad - és a pupillaszerű nyílások engednek be fényt vagy fogadnak be sötétséget. Az európai és egyetemes kultúrában nemigen tudjuk elválasztani a fény létének fogalmát annak hiányától, amit jobb híján sötétségnek nevezünk." Koroknai Zsolt videóinstallációja Dobó Krisztina munkája 2 I ÚJ MŰVÉSZET