Uj Nemzedék, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-15 / 167. szám
2 Új Nemzedék 1920 ún. is. Tóth János lesz a belügyminiszter Bethlen István gróf érdemének tulajdonitjak, hogy meg fogja szerezni kabinetje számáraApponyi Albert gróf értékes közreműködését. Már tegnap elterjedt az a hir, hogy Bethlen István gróf a külügyminiszteri tárcát Ap, S Albert grófnak ajánlotta fel, ami oda is nagyon jó hatást keltene és a kabinet súlyát nagyban emelné. Apponyi Albert gróf «Értesülésünk szerint nem fogadta idegenkedéssel a kombinációt, tárgyalásokba bocsátkozott Bethlen Isvánnal és a helyze jelenleg az, hogy Apponyi bizonyos feltételek mellett elvállalja a külügyminiszteri tárcát. Érdeklődtünk a dologról Apponyi Albert grófnál, aki munkatársunk kérdésére kijelentette, hogy az említett irányban tárgyalások vannak folyamatban, de ezekről érdemben nem nyilatkozhat. Más forrásból arról értesülünk, hogy Ap Si Albert gróf a külügyminiszterséget már látta. Az a pártonkivülipolitikus ,akinek a neve a belügyi tárcával kapcsolatosan forgalomba került : fith János vett belügyminiszter, a képviselőház allómi elnöke, Apponyi Albert gróf intimusa, ad a cégi politikai világban puritán egyéniségével tiszteletet szerzett nevének. Tóth János a legutóbbi választások alkalmával a mezőtúri kerületben jelöltséget vállalt pártonkívüli programmal, de a kisgazdapárt erőszakos harcmodora régi kerületében elgáncsolta. Tóth Jánost igen erélyes kezű embernek ismerik, akinek a közigazgatás terén értékes múltja és gazdag tudása van. Kinevezése esetén belép az egységes kormányzópártba. Belügyminiszterségét a kisgazdapárt egyik frakciója tartózkodással fogadja, miután a volt kisgazdapárt a maga részére szerette, volna megszerezni a belügyi tárcát. Wolff Károly igazságügyminiszter : Az igazságügyminisztérium élére Bethlen István gróf Wolff Károlyt, az udvarnagyi bíróság elnökét óhajtja megnyerni, aki mint a Keresztény Nemzeti Liga elnöke, nagyszabású társadalmi tevékenységet fejtett ki. A keresztény nemzeti irányzat,elsőrangú képviselője és megtestesítőjeWolff Károly. Főleg tisztviselői körökben fogadják igen rokonszenvesen Wolff Károly jelöltségét. Nagyképzettségű jogászt, kitűnő adminisztratív tehetségű, nagy szociális érzésű és európai műveltségű férfiút nyer benne a kabinet. ■ A földmivelésügyi tárca jelöltje Rubinek Gyula, a közélelmezésé nagyatádi Szabó István, kultuszminiszter Haller István lesz. A közgazdasági tárcák jelöltjei : A kereskedelmi tárca jelöltje Kenéz Béla Dr., a statisztika professzora, aki a kolozsvári tudományegyetemnek volt egyik büszkesége, jelenleg budapesti egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő, elsőrendű közgazdasági szakember. Föld és Nép című munkája annak idején politikai és tudományos körökben egyaránt feltűnést keltett Kenéz Béla az indemnitás vitájában keltett feltűnést szakszerű beszédével. A disszidensekhez tartozott. Ha elvállalja a kereskedelmi miniszterséget, abban az esetben Lipták Pál megmarad államtitkárnak. A közgazdasági tárcák dolgában Bethlen István gróf a pénzügyi tárca ideiglenes elvállalására tárgyalást folytat Korányi Frigyes báróval is, emlegetik Urbanovics Zoltánt, a Magyar Bank ügyvezető igazgatóját is. Urbanovics mint államvasúti igazgatósági titkár képzettségével igen fiatalon magára vonta a Magyar Bank igazgatóságának figyelmét, előbb a bank aligazgatója, később ügyvezető igazgató lett. Vasúti ügyekben, továbbá kereskedelmi kérdésekben elsőrendű szakembernek tartják. Az új kormány kinevezése A kabinyt még a mai nap folyamán, de legkésőbb holnap megalakul és pénteken leteszi az esküit a kormmányzó kezébe. Szombatra, az új kormánybemutatkozására összehívják a nemzetgyűlésbe".a honvédelmi miniszter Hegedűs Pál debraetfei hadosztályparancsnok lesz, honvédelmi államtitkárnak Sréter ezredest nevezik ki. A Wolff-Iroda tudósítójának inzultálása jogos fenyegetés és nem jelenthet egyebet mint az antant csapatainak a Ruhr vidékére való azonnali bevonulását. Ennek ellenére sem adták még föl azt a reménységet, hogy a tárgyalást folytathatják. Berlin, Julius 14. (WolffA A' Awolff-iroda képviselője ellen Spaaban elkövetett támadásról érkezett ujabbi hiírek szerint :"értelmi szerző egy belga katonatiszt. A tiszthez később egy polgári személy is csatlakozott, akár már előzően is a társaságában volt Aenos jelmeinek egy angol katona vetett véget. Silipona dr. külügyminiszter jegyzéket adott át tegnap.a" konferencia főtitkári hivatalának " arra kéri a belga kormányt, állapítsa meg a tényállást és tegye meg a szükséges intézkedéseket. A főtitkár haladéktalanul jelentést tett az esetről Brüsszelben a külügyminisztériumnakés sajnálkozását fejezte ki a történteben. . ' Várjákaz orolosz-lenigyel fegyverszünetet Párisi Julius 14. A Figaro jelenti Varsóból. Grabsky miniszterelnök képviselők és hírlapírók előtt kijelentette, hogy érzése szerint a fegyverszünet legközelebb létre fog jönni. Megszakították a spaai tárgyalást Fenyegető intézkedés a németek ellen A Neues Wiener Journal szerint egyelőre kimondták a tárgyalások megszakítását. Hogy nem lesz-e ebből végleges szakítás, azt e pillanatban nem lehet még tudni. A szövetségesek táviratban szólították föl Foch marsallt és Wilson angol tábornagyot, akik néhány nappal ezelőtt utaztak el Spanból, hogy azonnal térjenek vissza. • A 3S£glah&ága íh A tőzsde Az irányzat kedvező volt, de az üzlet nem élénkült meg. Vétó és eladás körülbelül egyensúlyban tartotta egymást és minden, ami ezen túlhaladt, nyomban éreztette hatását, így például" egy nagyobb tétel megszervezésével képeselotban az Olasz Bank 401-ről 430 -i Grajigion 'egy pillanat alatt, bár e papír hosszabb ideig stagnált. A hirtelen áremelkedés úgyszólván az egész tőzsde figyelmét az Olasz Bank papírjára vonta. Élénk üzlet volt még a Délivasútban is, amely Bécsben 750 K körül mozog s amelyet a beavatott spekuláció néhány nap óta nálunk is favorizál. Az ipari piacon főképp az izzó részvény volt keresett. A megnyitó-árfolyamok: Magyar hitel 1775—1782, Osztrák hitel 940—945, Angol- Magyar bank 898, Olasz bank 400—402—430—425, Leszárlitolóbank 898—900, őstermelő 950, Földbirtokbank 1150, Jelzálogbank 495, Hazai bank 651—655, Forgalmi 621—623, Vasúti forgalmi 1110, Fannónia 4300, Lipótvárosi 310, Kereskedelmi hitel 470— 475, Hermes 395—399, Mercur 415, Nemzeti takarék 685, Rimamurányi 3140—3150, Államvasút 3450, Kóburg 2625, Lipták .360—362—363, Csáky 985, Láng 800, Ganz 15.850, Fegyver 1470, Schlick 740, Goldberger 1210, Nasjci 14.900—14.800, Hazai fatermelő 7300, Szlavónia 3200, Rézbányás 2290, Nemzeti fa 1680, Lichtig 1485, Guttmann 4335, Salgótarjáni 5700—5685, Általános kőszén 7200, Szászvári 2725, Adria 11.000, Déli vasút 690—688— 692—696, Közúti 1425—1435—1440, Városi 550, Fóbusz 450, Ganz villamos 4070— 4090, Telefon 1475, Lámpa 2250—2220, Cáindin 2375, Műtrágya 3025—3050, Spódium 1780, Szentlőrinci 820, István tégla 530—540, Asfalt 1020, Gummi 2850, Bárdi 760, Cukor 10.800, Stummer 4000, Papir 2400—2410, Brassóf’3400—3425, Borsodi 2520—2550. A valutapiacon szilárd volt az irányzat, főképp a márkát és a korona-dinárt keresték. A következő jegyzések történtek : Márka 464—465—468—467, lira 975, szokol 362—363—364, korona-dinár 9.65—10.10, frank-dinár 9.90, lei 450—447, dollár 156—15614— 155%, font 642—650, Napóleon 620—618, Svájci frank 30.00, Romanov-ruhel 329—330—328. Jasszen Péter a bíróság előtt A népbiztosok ellen folyó nagy bűnper ma, a tárgyalás nyolcadik napján, a tudományos vitatkozás és elméleti bölcselkedés magasabb párjaihoz érkezett.Ágoston Péter, a két agyíffval nagytudású és nagyhiűveltségű egyetemi tanár kihallgatására került ugyanis aki vallomásában természetesen sokkal ártagasabb szempontokból fejtegette magatartását, mint eddig akármelyik vádlottrsa.Ha a társadalmi problémákról, a háború következményeiről, sőt a zsidókérdésről is kétségkívül nagyérdekű kijelentéseket tett, sőt valósággal előadást tartott. A bolsevizmust természetesen theóriában sem igazolta, de tartozunk az igazságnak azzal, hogy nem is törekedett igazolni. — Ez a per, — kezdette vallomását — a mi helyzetünkből folyó, — azt mondanám — helyzettragédia. Mert ha megmaradt volna a bolsevikirendszer, azt hiszem, azok, akiré e per vádlottal, szintén vádlottak lettek volna. A háború tartama alatt az egész állami szervezet megváltozott. A közellátás érdekében olyan intézkedéseket valósítottak meg, amelyet sokan állami szocializmusnak neveznek, de szerintem inkább állami kapitalizmus, mert hiszen az állam a tőkéket vonta magához. A fontos az, hogy mindenki az államtól várt mindent és azt hiszem, ez a felfogás ma is megmaradt. Mutatkozott az összeütközés a kereszténység és zsidók között. Nem akarok e kérdésre részletesen kitérni, de már most kénytelen vagyok megmondani, hogy aki ezt a problémát részletesen megmondta, az Ágoston Péter volt. Senki sem mert e kérdéshez hozzászólni, ha látta is. A zsidóság sem látta a maga problémáját. Akkor, mikor megjelent letagadták azt, hogy a zsidókérdés faji probléma. A zsidóság a háború alatt, sőt azután közvetlenül mint faj kezdett szervezkedni. Nagyon nagy ellentét volt és van a fix fizetésű emberek és a szabadfoglalkozásúak osztálya között. A háború után még nagyobb a probléma és még meg fog maradni: két-három évtizeden keresztül a háborúban feleslegessé vált rétegeknek problémája azokkal szemben, akik a békében és most a termelő munkát végzik. Bizonyos, hogy mi az országot sok bajtól megvédtük. Mi nélkülünk, akik most itt vádlottak vagyunk, hogy mi történt volna az országgal, azt ma még senki sem tudja. Beismerem, hogy sokan roszszul csinálták a dolgukat. Tán én is ilyen vagyok. De meggyőződésem, hogy senki sem csinálta volna jobban. Nem elbizakodottság ez részemről, hanem a tények ismerete. Felmerül az a kérdés, hogy végül is egyetemi glumm alatt a magyarságnak fennállásáért elvettem a bőrömet a vásárra. Márpedig az élet a legtöbb. Mikor Magyarország létéről volt szó, vájjon a termelőeszközök feletti magántulajdont nem kellett-e felál- doznom Magyarország létéért? Hogy láttam, hogy rosszul mennek a dolgok és az orosz segítség nemi jó? Hiszen azért csináltam vissza. Mikor még meg volt a háború, láttam, hogy nagy veszélybe döntötték az országot, amit senki sem akart elhinni. Volt egy jóbarátom Nagyváradon, nem tudom él-e (Ágoston itt elakadt beszédében és könnyes szemmel állt néhány percig). Ő sem koncedálta, hogy én jobban láttam a dolgokat, mint Tisza István vagy II. Vilmos császár. A proletárdiktatúra előzményeiről keveset tudok, mivel 1918 őszén betegen kerültem viissza a harctérről, fürdőket kellett használnom, annak idején a Gellértszállóban is laktam. Azonkívül előadásaimra való előkészületeim is igénybevették minden időmet. . . — A tárgyalás tart. — Hírek — (Jégverés a debreceni határban.) Debrecen város felett hatalmas vihar vonult el Mintegy negyedórán keresztül diónagyságu jég is esett. A jégeső a gyümölcsösben, szőlőben s a kicsépelt gabonákban, milliós kárt okozott. Hajdu megye egyes községeit szintén végigpusztította a jégverés, amely oly erős volt, hogy kisebb állatokat, malacokat is megölt. . . (A Stromfeld-ügy.) A tegnapi tárgyaláson Gömbös Iyula nemzetgyűlési képviselő azt vallotta, hogy amikor megalakult a szegedi kormány, átiratot intézett Kun Béláékhoz, akiket figyelmeztetett arország kétségbeesett helyzetére, a két szembenálló táborba-is fölkérték, hogy adják át a hatalmat. A szenetai kormány nem tudott a vezérkari főnök ellenforradalmi terveiről. A védő kérdésére elmondta, hogy a franciák nem engedték meg a nemzeti hadseregnek, hogy a frontra menjen. Májusban Szegeden többször beszéltek a franciákkal a proletárdiktatúra megdöntéséről. Franchet D’Esperay részéről megvolt az elhatározás, hogy megtámadja a vörösöket, de Paksból ezt megtiltották. — Zsíros István alezredes vallja, hogy a tiszti szakszervezetet Urbányi ezredes teremtette meg. Egy izben Stromfeld azt mondta neki, hogy negyven megbizató embere van, ezeknek segítségével egy éjszaka megrohanja Károlyit, Pogányt és Böhmöt, mert ezekkel végezni kell. . A Stromfeld-ügy mai tárgyalásán Lisz Gyula, nyugalmazott századost hallgatták ki elsőnek, akit 1919. februárjában, mint a Ludovika pénztárnokát, megbízták Böhm tisztikaszinói előadásának előkészítésével. Stromfeld az előadás után azt javasolta, hogy a beszédet terjesztés végett ki kell nyomatni. Stromfeld tagadta, hogy ő tette volna erre a javaslatot. A tanú megerősítette, hogy legalább is szintén hozzájárult az indítványhoz. Ranzenberger Jenő volt százados szerint a diktatúra kitörése után Stromfeld és Fleischacker százados előtt kijelentette, hogy háború lesz és segítségüket léri. Amikor lemondása után Győrbe távozott, azt mondotta, hogy ebben a társaságban csak kalandorok maradhatnak. Azt is elmondotta, hogy a népbiztosok elismerésüket fejezték ki katonai tevékenységéért, különösen pedig, hogy a vörös hadsereg fegyelmezésével a diktatúrát megmentette. Az elnök ezután elrendelte a tanú kihallgatásának zárt tárgyalás keretében való folytatását A zárt tárgyalás után Ranzenberger még elmondotta, hogy augusztus 2-án kijelentette előtte Stromfeld, hogy hivatva érzi magát az anarchia meggátlására. Majd az orvosszakértők terjesztették elő jelentésüket, amely szerint Stromfeld beszámítható, csupán akkor volt beszámíthatósága korlátolt, amikor pszichikai kényszer alatt állott és így nem volt elhatározóképességének teljes birtokában. Majd újból tanukat hallgattak ki. Lovászy Károly író szerint Stromfeld egyizben kijelentette előtte, hogy ha a szegedi fehér hadseregnek a románokkal híresztelt kooperációja megvalósulna, akkor ő nem harcolna tovább, mert testvérvért nem kíván ontani. Ezután a bíróság ismét zárt tárgyalást rendelt el, amely lapunk zártakor még tart. — Friedjima Henrik meghalt.) Bécsből jelentik : Friedjung Henrik, a nagyhírű történettudós ma éjjel meghalt. — (Kinevezések az állszínrendőrségen.) A hivatalos lap mai száma közli az államrendőrségi és a fővárosi detektívtestület kebelében történt kinevezéseket. A rendelet nagy megelégedést és örömet kelt a detektívek derék testületében, mert jóváhagyja azt az újabb intézkedést, hogy a felügyelői és főfelügyelői állásokra detektiveket nevezzenek ki s elejti azt a tervet, hogy ezeket az állásokat a fogalmazói karból töltik be . _ (Vérnis mi*nkántüntetés Bécsben.) Bécsből jelentik: Tegnap*'a városházán a szocialisták a városi alkalmazottak bérköveteléseiért nagy gyűlést tartottak. A gyűlésen csak a szolgaszemélyzet jelent meg nagyobb számban, a tisztviselők közül csak igen kevesen voltak. Alig kezdett Reumann polgármester beszélni, nagy vihar tört ki, mert a polgármester ridegen elutasító álláspontra helyezkedett Mialatt a polgármester beszélt, az egyik ajtón berohant egy nagyobb munkáscsapat és botokkal, késekkel nekimentek a szónoknak, akit a gyűlésen résztvevők közül többen körülálltak. Nagy verekedés táámadt, több ember súlyosan megsebesült ággal . "