Uj Nemzedék, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-15 / 167. szám

2 Új Nemzedék 1920 ún. is. Tóth János lesz a belügyminiszter Bethlen István gróf érdemének tulajdonit­jak, hogy meg fogja szerezni kabinetje számára­­Apponyi Albert gróf értékes közreműködését. Már tegnap elterjedt az a hir, hogy Beth­­len István gróf a külügyminiszteri tárcát Ap­, S Albert grófnak ajánlotta fel, ami oda­­­ is nagyon jó hatást keltene és a kabinet súlyát nagyban emelné. Apponyi Albert gróf «Értesülésünk szerint nem fogadta idegenkedés­sel a kombinációt, tárgyalásokba bocsátkozott Bethlen Isvánnal és a helyze jelenleg az, hogy Apponyi bizonyos feltételek mellett elvállalja a külügyminiszteri tárcát. Érdeklődtünk a do­logról Apponyi Albert grófnál, aki munkatár­sunk kérdésére kijelentette, hogy az említett irányban tárgyalások vannak folyamatban, de ezekről érdemben nem nyilatkozhat. Más forrásból arról értesülünk, hogy Ap­ S­i Albert gróf a külügyminiszterséget már látta. Az a pártonkivü­li­­politikus ,akinek a neve a bel­ügyi tárcával kapcsolatosan forgalomba került : f­i­­t­h János vett­ belügyminiszter, a képviselőház allóm­i elnöke, Apponyi Albert gróf intimusa, ad a cégi politikai világban puritán egyéniségével tiszteletet szerzett nevének. Tóth János a legutóbbi választások alkalmával a mezőtúri kerületben jelölt­séget vállalt pártonkívü­li programmal, de a kisgazda­­párt erőszakos harcmodora régi kerületében elgán­csolta. Tóth Jánost igen erélyes kezű embernek­ is­merik, akinek a közigazgatás terén értékes múltja és gazdag tudása van. Kinevezése esetén belép az egy­séges korm­ányzópártba. Belügyminiszterségét a kisgazdapárt egyik frakciója tartózkodással fogadja, miután a volt kisgazdapárt a maga részé­re szerette, volna megszerezni a belügyi tárcát. Wolff Károly igazságü­gyminiszter : Az igazságügyminisztérium élére Bethlen István gróf Wolff Károlyt, az udvarnagyi bíró­ság elnökét óhajtja megnyerni, aki mint a Keresz­tény Nemzeti Liga elnöke, nagyszabású társadalmi tevékenységet fejtett ki. A keresztény nemzeti irányzat,­elsőrangú képviselője és megtestesítője­­Wolff Károly. Főleg tisztviselői körökben fogad­ják igen rokonszenvesen Wolff Károly jelöltségét. Nagyképzettségű jogászt, kitűnő adminisztratív te­hetségű, nagy szociális érzésű és európai művelt­ségű férfiút nyer benne a kabinet. ■ A földmivelésügyi tárca jelöltje R­u­b­i­n­e­k Gyula, a közélelmezésé nagyatádi Szabó István, kultuszminiszter Haller István lesz. A közgazda­sági tárcák jelöltjei : A kereskedelmi tárca jelöltje Kenéz Béla Dr., a statisztika professzora, aki a kolozsvári tu­dományegyetemnek volt egyik büszkesége, jelen­leg budapesti egyetemi tanár, nemzetgyűlési kép­viselő, elsőrendű közgazdasági szakember. Föld és Nép című munkája annak idején politikai és tudományos körökben egyaránt feltűnést keltett Kenéz Béla az indemnitás vitájában keltett fel­tűnést szakszerű beszédével. A disszidensekhez tartozott. Ha elvállalja a kereskedelmi miniszter­séget, abban az esetben Lipták Pál megmarad államtitkárnak. A közgazdasági tárcák dolgában Bethlen István gróf a pénzügyi tárca ideiglenes elvállalására tárgyalást folytat Korányi Frigyes báróval is, emlegetik Urbanovics Zoltánt, a Magyar Bank ügyvezető igazgatóját is. Urbanovics mint állam­­vasúti igazgatósági titkár képzettségével igen fiata­lon magára vonta a Magyar Bank igazgatóságának figyelmét, előbb a bank aligazgatója, később ügy­vezető igazgató lett. Vasúti ügyekben, továbbá keres­kedelmi kérdésekben elsőrendű szakembernek tartják. Az új kormány kinevezése A kabinyt még a mai nap folyamán, de legkésőbb holnap megalakul és pénteken lete­szi az esküit a korm­mányzó kezébe. Szombatra, az új kormány­­bemutatkozására összehívják a nemzetgyűlésbe".a honvédelmi miniszter Hegedűs Pál debraetfei hadosztályparancsnok lesz, hon­védelmi államtitkárnak Sréter ezredest ne­vezik ki.­ A Wolff-Iroda tudósítójának inzultálása j­o­g­o­s fenyegetés és nem­ jelenthet egyebet mint az antant csapatainak a Ruhr vidékére való azonnali bevonulását. Ennek elle­nére sem adták még föl azt a reménységet, hogy a tárgyalást folytathatják. Berlin, Julius 14. (WolffA A' Awolff-iroda kép­viselője ellen Spaaban elkövetett támadásról érke­zett ujabbi hiírek szerint :"­értelmi szerző egy belga katonatiszt. A tiszthe­z­ később egy polgári személy is csatlakozott, akár már előzően is a társaságában volt A­­enos jelmeinek egy angol katona vetett vé­get. Silipona dr. külügyminiszter jegyzéket adott át tegna­p.a" konferencia főtitkári hivatalának " arra kéri­ a belga­ kormányt, állapítsa meg a tényállást és tegye meg a szükséges intézkedéseket. A főtit­kár haladéktalanul jelentést tett az esetről Brüsszel­ben a külügyminiszt­ériumnak­­és sajnálkozását fe­jezte ki­ a történteben. . ' Várják­­az orolosz-lenigyel fegyverszünetet Párisi Julius 14. A Figaro jelenti Varsóból. Grabsky miniszterelnök képviselők és hírlapírók előtt kijelentette, hogy érzése szerint a fegyver­­szünet legközelebb létre fog jönni. Megszakították a spaai tárgyalást Fenyegető intézkedés a németek ellen A Neues Wiener Journal szerint egyelőre kimondták a­­ tárgyalások megszakítását. Hogy nem lesz-e ebből végleges szakítás, azt e pillanatban nem lehet még tudni. A szövetségesek táviratban szólították föl Foch marsallt és Wilson angol tábor­nagyot, akik néhány nappal ezelőtt utaztak el Span­­ból, hogy azonnal térjenek vissza. •­­ A 3S£glah&á­ga íh A tőzsde Az irányzat kedvező volt, de az üzlet nem élén­kült meg. Vétó és eladás körülbelül egyensúlyban tartotta egymást és minden, ami ezen túlhaladt, nyomban éreztette hatását, így például" egy na­gyobb tétel megszervezésével képeselotban az Olasz Bank 401-ről 430 -i Grajigion 'egy pillanat alatt, bár e papír hosszabb ideig stagnált. A hirtelen áremel­kedés úgyszólván az egész tőzsde figyelmét az Olasz Bank papírjára vonta. Élénk üzlet volt még a Délivasútban is, amely Bécsben 750 K körül mozog s amelyet a beavatott spekuláció néhány nap óta nálunk is favorizál. Az ipari piacon főképp az izzó részvény volt keresett. A megnyitó-árfolyamok: Magyar hitel 1775—1­782, Osztrák hitel 940—945, Angol- Magyar bank 898, Olasz bank 400—402—430­—425, Leszárl­itoló­­bank 898—900, őstermelő 950, Földbirtokbank 1150, Jelzálogbank 495, Hazai bank 651—655, Forgalmi 621—623, Vasúti forgalmi 1110, Fannónia 4300, Lipótvárosi 310, Kereskedelmi hitel 470— 475, Hermes 395—399, Mercur 415, Nemzeti takarék 685, Rima­murányi 3140—3150, Államvasút 3450, Kóburg 2625, Lipták .360—362—363, Csáky 985, Láng 800, Ganz 15.850, Fegyver 1470,­ Schlick 740, Goldberger 1210, Nasjci 14.900—14.800, Hazai fa­termelő 7300, Szlavónia 3200, Rézbányás 2290, Nemzeti fa 1680, Lichtig 1485, Guttmann 4335, Salgótarjáni 5700—5685, Általános kőszén 7200, Szászvári 2725, Adria 11.000, Déli vasút 690—688— 692—696, Közúti 1425—1435—1440, Városi 550, Fóbusz 450, Ganz villamos 4070— 4090, Telefon 1475, Lámpa 2250—2220, Cáindin 2375, Műtrágya 3025—3050, Spódium 1780, Szentlőrinci 820, Ist­ván tégla 530—540, Asfalt 1020, Gummi 2850, Bárdi 760, Cukor 10.800, Stummer 4000, Papir 2400—2410, Brassóf’3400—3425, Bor­­sodi 2520—2550. A valutapiacon szilárd volt az irányzat, főképp a márkát és a korona-dinárt keresték. A következő jegyzések történtek : Márka 464—465—468—467, lira 975, szokol 362—363—364, korona-dinár 9.65—10.10, frank-dinár 9.90, lei 450—447, dollár 156—15614— 155%, font 642—650, Napóleon 620—618, Svájci frank 30.00, Romanov-ruhel 329—330—328. Jasszen Péter a bíróság előtt A népbiztosok ellen folyó nagy bűnper ma, a tárgyalás n­yolcadi­k napján, a tudományos vitat­kozás és elméleti bölcselkedés magasabb párjaihoz érkezett.­­Ágoston Péter, a két agyíffval nagy­­tudású és­ nagyhiűveltségű egyetemi tanár kihall­gatására került ugyanis aki vallomásában természetesen sokkal á­­rtagasabb szempontokból fejtegette magatartását, mint eddig akármelyik vádlottrsa.Ha­ a társadalmi problémákról, a há­ború következményeiről, sőt a zsidókérdésről is kétségkívül nagyérdekű kijelentéseket tett, sőt va­lósággal előadást tartott. A bolsevizmust termé­szetesen theóriában sem igazolta, de tartozunk az igazságnak azzal, hogy nem is törekedett igazolni. — Ez a per, — kezdette vallomását — a mi helyzetünkből folyó, — azt mondanám — helyzet­tragédia. Mert ha megmaradt volna a bolseviki­­rendszer, azt hiszem, azok, akiré e per vádlottal, szintén vádlottak lettek volna. A háború tartama alatt az egész állami szer­vezet megváltozott. A közellátás érdekében olyan intézkedéseket valósítottak meg, amelyet sokan állami szocializmusnak neveznek, de szerintem in­kább állami kapitalizmus, mert hiszen az állam a tőkéket vonta magához. A fontos az, hogy mindenki az államtól várt mindent és azt hiszem, ez a felfo­gás ma is megmaradt. Mutatkozott az összeütközés a kereszténység és zsidók között. Nem akarok e kérdésre részletesen kitérni, de már most kénytelen vagyok megmon­dani, hogy aki ezt a problémát részletesen meg­mondta, az Ágoston Péter volt. Senki sem mert e kérdéshez hozzászólni, ha látta is. A zsidóság sem látta a maga problémáját. Akkor, mikor megjelent letagadták azt, hogy a zsidókérdés faji probléma. A zsidóság a háború alatt, sőt azután közvetlenül mint faj kezdett szervezkedni. Nagyon nagy ellentét volt és van a fix fizetésű emberek és a szabadfoglalkozásúak osztálya között. A háború után még nagyobb a probléma és még meg fog maradni: két-három évtizeden keresztül a háborúban feleslegessé vált rétegeknek problémája azokkal szemben, akik a békében és most a ter­melő munkát végzik. Bizonyos, hogy mi az országot sok bajtól meg­­védtük. Mi nélkülünk, akik most itt vádlottak va­gyunk, hogy mi történt volna az országgal, azt ma még senki sem tudja. Beismerem, hogy sokan rosz­­szul csinálták a dolgukat. Tán én is ilyen vagyok. De meggyőződésem, hogy senki sem csinálta volna jobban. Nem elbizakodottság ez részemről, hanem a tények ismerete. Felmerül az a kérdés, hogy végül is egyetemi glum­­m alatt a­ magyarságnak fennállásáért elvettem a bő­römet a vásárra. Már­pedi­g az élet a legtöbb. Mi­kor Magyarország létéről volt szó, vájjon a termelő­eszközök feletti magántulajdont nem kellett-e felál-­ doznom Magyarország létéért? Hogy láttam, hogy rosszul mennek a dolgok és az orosz segítség nemi jó? Hiszen azért csináltam vissza. Mikor még meg volt a háború, láttam, hogy nagy veszélybe döntöt­ték az országot, amit senki sem akart elhinni. Volt egy jóbarátom Nagyváradon, nem tudom él-e (Ágos­ton i­tt elakadt beszédében és könnyes szemmel állt néhány percig). Ő sem koncedálta, hogy én jobban láttam a dolgokat, mi­nt Tisza Ist­ván vagy II. Vilmos császár. A proletár­diktatúra előzményeiről keveset tudok, mivel 1918 őszén betegen kerültem viissza a harctérről, für­dőket kellett használnom, annak idején a Gellért­­szállóban is laktam. Azonkívül előadásaimra való előkészületeim is igénybevették minden időmet. . . — A tárgyalás tart. — Hírek — (Jégverés a debreceni határban.) Debrecen város felett hatalmas vihar vonult el Mintegy ne­gyedórán keresztül diónagyságu jég is esett. A jégeső a gyümölcsösben, szőlőben s a kicsépelt gabonákban, milliós kárt okozott. Hajdu megye egyes községeit szintén végigpusztította a jégverés, amely oly erős volt, hogy kisebb állatokat, malaco­kat is megölt.­­ . . (A Stromfeld-ügy.) A tegnapi tárgyaláson Gömbös I­yula nemzetgyűlési képviselő azt val­lotta, hogy amikor megalakult a szegedi kormány, átiratot intézett Kun­ Béláékhoz, akiket figyelmezte­tett a­rország kétségbeesett helyzetére, a két szem­­benálló táborba-is fölkérték, hogy adják át a hatal­mat. A szene­tai kormány nem tudott a vezérkari fő­nök­ ellenforradalmi terveiről. A védő kérdésére el­mondta, hogy a franciák nem engedték meg a nem­zeti hadseregnek, hogy a frontra menjen. Májusban Szegeden többször beszéltek a franciákkal a prole­tárdiktatúra megdöntéséről. Franchet D’Esperay ré­széről meg­volt az elhatározás, hogy megtámadja a vörösöket, de Pak­sból ezt megtiltották. — Zsíros István alezredes vallja, hogy a tiszti szakszervezetet Urbányi ezredes teremtette meg. Egy izben Stromfeld azt mondta neki, hogy negyven megbizató embere van, ezeknek segítségével egy éjszaka megrohanja Károlyit, Pogányt és Böhmöt, mert ezekkel végezni kell. . A Stromfeld-ügy mai tárgyalásán Li­s­­­z Gyula, nyugalmazott századost hallgatták ki elsőnek, akit 1919. februárjában, mint a Ludovika pénztárnokát, megbízták Böhm tisztikaszinói előadásának elő­készítésével. Stromfeld az előadás után azt ja­vasolta, hogy a beszédet terjesztés végett ki kell nyomatni. Stromfeld tagadta, hogy ő tette volna erre a javaslatot. A tanú megerősítette, hogy leg­alább is szintén hozzájárult az indítványhoz. Ranzenberger Jenő volt százados szerint a diktatúra kitörése után Stromfeld­­ és Fleischacker százados előtt kijelentette, hogy háború lesz és segítségüket l­éri. Amikor lemondása után Győrbe távozott, azt mondotta, hogy ebben a társaságban csak kalandorok maradhatnak. Azt is elmondotta, hogy a népbiztosok elismerésüket fe­jezték ki katonai tevékenységéért, különösen pedig, hogy a vörös hadsereg fegyelmezésével a diktatú­rát megmentette. Az elnök ezután elrendelte a tanú kihallga­tásának zárt tárgyalás keretében való folytatását A zárt tárgyalás után Ranze­n­b­e­r­g­e­r még elmondotta, hogy augusztus 2-án kijelentette előtte Stromfeld, hogy hivatva érzi magát az anarchia meggátlására. Majd az orvosszakértők terjesztették elő jelen­tésüket, amely szerint Stromfeld beszámítható, csupán akkor volt beszámíthatósága korlátolt, ami­kor pszichikai kényszer alatt állott és így nem volt elhatározóképességének teljes birtokában. Majd újból tanukat hallgattak ki. Lovászy Károly író szerint Stromfeld egyizben kijelentette előtte, hogy ha a szegedi fehér hadseregnek a ro­mánokkal híresztelt kooperációja megvalósulna, ak­kor ő nem harcolna tovább, mert testvérvért nem kíván ontani. Ezután a bíróság ismét zárt tárgya­lást rendelt el, amely lapunk zártakor még tart. — Friedjima Henrik meghalt.) Bécsből jelentik : Fried­jung Henrik, a nagyhírű történettudós ma éjjel meghalt. — (Kinevezések az állszínrendőrségen.) A hiva­talos lap mai száma közli az államrendőrségi és a fővárosi detektívtestület kebelében történt kineve­zéseket. A rendelet nagy megelégedést és örömet kelt a detektívek derék testületében, mert jóvá­hagyja azt az újabb intézkedést, hogy a felügyelői és főfelügyelői állásokra detektiveket nevezzenek ki s elejti azt a tervet, hogy ezeket az állásokat a fogal­mazói karból töltik be . _ (Vérnis mi*nkántüntetés Bécsben.) Bécsből jelentik: Tegnap*'a városházán a szocialisták a vá­rosi alkalmazottak bérköveteléseiért nagy gyűlést tartottak. A gyűlésen csak a szolgaszemélyzet jelent meg nagyobb számban, a tisztviselők közül csak igen kevesen voltak. Alig kezdett Reumann polgármester beszélni, nagy vihar tört ki, mert a polgármester ridegen elutasító álláspontra helyezkedett Mialatt a polgármester beszélt, az egyik ajtón berohant egy nagyobb munkáscsapat és botokkal, késekkel nekimentek a szónoknak, akit a gyűlésen résztve­vők közül többen körülálltak. Nagy verekedés tá­­á­madt, több ember súlyosan megsebesült ággal . "

Next