Uj Nemzedék, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
1920 szeptember 16. Uj Nemzedék Csütörtök & Mi fáj Ugrónnak? A Neue Freie Preste-nek tudvalévően állandó fejfájása van amiatt a bizonyos magyar jogrend miatt, amely szerinte sehogyse akar helyreállni. A Presse, mint a kapitalistapretokratikus-hbsrálódemokrata-radikás* * nemzetközi zsidóság extrák ügynivpjo—sperforra szivén viseli Magyarornsa. ,sos*é$f*négy nem szűnik meg tanácsokkal támogatni bennünket, mit kell tennünk, hogy újra belekapcsolódhassunk „Európába és abba a bizonyos nyugati civilizációba“. Hogy a Presse fogalmaz:-' •sában és elgondolásában, ez a bekapcsolódás mit jelent, nem kell magyarázni: a régi, boldog állapotok visszatérését, mikor itt nálunk is a Presse elvbarátai ültek a jogrend tetején s rajtuk keresztül a külömböző bécsi pressék és sorsintéző hatalmak voltak a Lajtán innen is. Ez régen volt így s érthető, ha odaát azt szeretnék, hogy megint igy legyen. De hogy innen hazulról magyar politikusok sietnek ennek a törekvésnek támogatására , a Presse saját külön nyilvánossága előtt denunciálnak és szereznek érdemeket maguknak a demokrácia és liberalizmus pózában, s ez talán mégis több annál, amit a „jogrend“ hiánya miatti fájdalommal menteni lehetne. Ezt cselekszi pedig Ugron Gábor, a nemzetgyűlés demokrata képviselője, mikor a Presse egyik legutóbbi számában úgy beszél a mai magyar kormányzati és politikai rendszerről, mint a sötétség, a bornírtság és reakció megtestesüléséről. Ugrón ezt egyebek közt azzal bizonyítja, hogy a zsidóságot, jóllehet nemzeti érzésben egynek vallja magát a magyarsággal, ki akarják rekeszteni az egyetemekről. Ha Ugronnak az a véleménye, hogy ez nem méltányos eljárás, elmondhatja és megírhatja bárhol, de a magyarság önvédelmi harcát, amelyet legális és parlamenti eszközökkel folytat, úgy beállítani, ahogy ő a Presse-ben teszi, se nem lojális, se nem hazafias dolog. Ugronnak tudnia kellene, hogy minden ilyen írott szó azok malmára, hajtja a vizet, akik odakünn egy esztendő óta mérgezik ellenünk az európai köztudatot a fehér terrorról és az ázsiai Magyarországról szóló hazugságaikkal. Vagy éppen ezek szemében akar Ugrón szimpátiát szerezni a maga számára? Nincs kifogásunk ellene, ha ilyen ambíciói vannak, de tiltakozunk ellene, hogy ezek az ambíciók igy, az ország bőrére és becsületére elégítsék ki magukat Ugron Gábornak még van egy és más elszámolni valója ezekkel a nagy érdekekkel szemben s amig rajta van követelni valója a magyarságnak, nem ildomos dolog emlegetnie, hogy a magyarság mivel tartozik neki és az ő demokráciájának. veJwwxwwJWMs LfUTélávail ÉL Is MALLHMM ilfllfli ffiegrendszabályozzák a mozikat Nádosy főkapitány nyilatkozata Után-útfélen, kjártfunkon, tereken, sőt még a is tele vannak a hirdetőoszlopok és táblák mozis alkatokkal. Versenyre kelnek egymással a nagy fővárosi mozók, a furcsa budapesti publikum dédelgetett kedvencei. Plakátharcot vívnak. Óriási színes papirosokra a legelképzelhetetlenebb szörnyűségek, tulajdonképen imitált naivságok vannak rápingálva. Ott látjuk a sínhez láncolt szerencsétlen leányt. Express vonat robog feléje. Egy másik plakáton meredek sziklahasadékon ugrik keresztül a szerelmes mozihős. Úgy látszik, ezek a néma nyomtatványok lettek egy letűnt kor pregnáns alakjainak, a mozikikiáltóknak utódai. Sok helyen a bámészkodók szinte elásják a gyalogjárót s úgy lesik a legújabb háromóraméteres „világcláger“ egyik kiragasztott szenzációs részletét. — Százezreket költenek a mozisok reklámra — mondja egy szakemberük. — Moziplakátláz van ma Budapesten. Van is közönségük rengeteg. Manapság ez a legkönnyebbea talán a legjövedelmezőbb üzlet. Minden valamirevaló mozi zsúfolva van. A főváros tizenöt legnagyobb moziját naponta legalább is SOS-ra ezer ember látogatja. A vasárnapi jegyeket már előző kedden-szerdán őszszevásároljik. Leginkább külföldi anyaggal dolgoznak. A francia, amerikai és belga gyárak — ezt csak mint kulistatitkot közlöm — ma már jóformán csak a „keletnek“ dolgoznak. És éppen a magyar mozisok a legjobb üzletfeleik. Pedig a filmgyártás nem valami olcsó dolog. Egy SO0 méteres kis vígjáték előállítása 20.000 korona. — a mi gyenge valutánk mellett, vannak olyan filmek is, melyeknek 1—2 millióba kerül az előállítása. A magyar borvidékek kiállítása (Saját tudósítónktól.) A Falu Szövetség a Balatoni Szövetséggel együtt szeptember 11. és 12-én kertgazdasági és borászati kiállításot rendezett Balatonfüreden. Cséplő , Bynttrt 'Inaicitás elnöke, a Balatoni Szö' Ci’tífg lilkara, üdvözölte a megnyitásra érkezett vendégeket és Jrojer Henrik földmivelésügyi miniszteri tanácsos, borászati felügyelő, a kiállítást megnyitottnak jelentette ki. A kiállításon, amely a háború óta az első borászati kiállítás, több mint 150 kiállító vett részt. A Balaton-vidéki, csopaki, badacsonyi, somlói borokon kívül az Alföld különböző homoki borai is képviselve voltak. Különösen gazdag volt a gyümölcs- és zöldségkiállítás, amelyen a kisgazdák mellett néhány nagyobb uradalom is szerepelt. A vásár nagyon élénken folyt és egyes vidékeknek egész gyümölcstermését megvették. Sokorópátkei Szabó István kisgazdaügyi miniszter szombaton tekintette meg a kiállítást és elismerését fejezte ki Cséplő Imre elnöknek és Szukács János kiállítási titkárnak. Buchti Győző, a budapesti kertészeti főiskola tanára, a zöldség- és gyümölcs konzerválásáról tartott szakszerű előadást. A zsűri a kiállított legjobb borért aranyéremmel tüntette ki Pálfi Gábor lovasi termelőt, továbbá a kegyesrendiek dörgicsei uradalmát és a badacsonyi hercegi pincét. A balatonvidéki fürdők igazgatói ugyanekkor értekezletet tartottak, melyen a balatoni fürdőtelepek jövő évi élelmezését beszélték meg. «i.»siraa, továbbá 10 kg. cukrot, 10 kg. mákot, 10 kg. mézet, 10 kg. zsírt, 10 kg. szalonnát adok annak, ki hajlandó 2-3 12BS1S IBN liláit mellékhelyiségekkel szerezni, vagy lakásából átengedni, lehetőleg Belváros területén vagy Budán,fiatal keresztény gentri gyermektelen házaspárnak. Lakásért kívánt összeget bár fizetek. Lakást azonnali átvételre keresem, miután a lakáshivatal közbenjárásával lakást szerezni nem sikerült. Ajánlatot „Főtisztviselő* kiadóba kér. NYÍLT-TÉR LAKÁSCSHU. Belvárosi 5 szobás modern lakás cserélendő két 3—3 szobás lakással. Ajánlatok .Kedvező" jeligére a kiadóba kérőinek. 1SGl spsa: Nem Iffsr, de fizet hihetetlen magas árat ÜSILLgÁtiS,. PLATINA arany és ezüst ékszerekért. RSfÁK, Király u.ca. 30. nagytakarítást, PGI.QSKAIKTAST,. csak „P A X“ vállalattal PACLéBEEBESZYgSfr ÄÄ°Ä: SUNUP! !iPL ül I 1 Hj| JL $U KAvfiH Asa w smst&m cuKRászonjA HOLNAP NYÍLIK MEG Az étteremben győri Vörös A ROYAL NAGYSZALLOBANi Jancsi muzsikál. Két 51 SZOMS IfiK&MI.STBS hísz budai Oldalon m&jjvételi c Stei estetik. Közvetítőt díjazok. Jurányi, Dohány utca 13. Telefon József 118—65. 9039 C lff 1837 530$ PépselyemTí, alsószál minden szingg hTB n,e«re:^e!5J-6- FonAfjigiiv, »vcft—rtd—: . varoT«»6unc»aM»8a8sg8HBagawnaa3g»««RHMRBBawB«BanMaE«aMBiai IriBilaffisf* * g.gönflWtt halálját 65,000 koronáért, aranyat platínár grammját 64 kor.-tól ftsn kor.-ig. SWEIC2! EKSZERHÁZ, Rottrnbiller. n. 21. 9 imjj, •» 1". 531 €3 ,ssp ékszerek és njindenféle w®». 6. ■* ta ifeliMfis ISBi arany- és ezüst-áruért S tó gi SliW W hihetetlen »mnnns »rat h & £i i$ ,«5? fizetek. Sttd.BR. ««»’«» HaltawaiiliWV VI.kerület, Aradi utca is. Karbid, 1 kgr.____________________ 37__K Gyertya, olasz 1 kg___________________1108— K Gyertya, angol 1 kgr. __________ 85.— K Pergament-papír, békebeli. 1 iv____ 4.50 K Kemop. 1 kg................................................. 30— IC Paprika la.. .1 kg. ... ............................ 1144— K Aláz, akác 1 kgr. ..._________... _ ... 90— K Rizs, 1 kgr. legfinomabb.. .....______ 80— K Tarhonya, 1 kgr._... _ ......_____ 36— K Fözőolaj, 1 kgr. ... ..._________... _. 1100— IC Szállít vasúton és postacsomagokban utánvét Te.e10„mellett „ 42-70. EwsSajjestj 23« Keresztény magyar vidéki URAK és HÖLGYEK | köztisztviselők, magántisztviselők, nyugdíjasok stb., akik 9 j Jó mellékkeresetet óhajtanak ! I címüket „Közérdek* jelige alatt adják le a kiadóban. I II M jQ wLSI pPJk «CB 150 valód! szavatolt, | 61882 83 m szappanfőző, 1 kgr. 64 K. (utasitás : 4—5 kilogramm zsiradék, .1 kgr. Ingkő, L liter viz.) 50 ksrr. vételnél K 60.— SZÍNHÁZMŰVÉSZET „Állami“ színészek Állami színészekről volt szó az országháziban. Takarékosságról beszéltek jobbra is, balra is, s mi ezt helyeseljük, hogyha a tágítható szén se kucorgója, se garasoskodást, se zsugoriságot nem értenek. Tafa va*Merjátek azok az idők, mikor a magyar műveltséget támogatni és szolgálni kell és nem árt, ha mindenki, eszébe idézi a magyar kőművest (nem a szabadkőművest), aki annak idején egy krajcárt sem fogadott el azért, mert reggeltől estic hordozta a téglákat az épülő Nemzeti Színházhoz. De szomorúnak tartjuk, hogy csak eszébe is ötölhet valakinek ma a nemzeti műveltség bérbeadása és most, mikor igazán szükségünk van arra, hogy előttünk vezérkedjen és utat mutasson, arról vitatkoznak, hogy kiszolgáltassák-e állami színházainkat a közönyös, ellenséges banktőkének. Ha így állítják fel a kérdést, akkor csak nemmel válaszolhatunk. Ma mind a magyar embernek meg kell értenie a francia közmondást: a fölösleges nagyon szükséges dolog. Szükségünk van szellemi fényűzősre akkor is, hogyha nem mindennap lakhatunk jól. Erről az áldott és bölcs pazarlásról legutolsó sorban kell lemondani. Más kérdés azonban az, hogy okosan kell sáfárkodni azoknak, kik az állami színházak élén állanak. Egyelőre azt látjuk, hogy az Operaház tagjait százezrekkel kötik le, s ezzel ellentétben a Nemzeti Színház színészeit fillérekkel elégítik ki. Ha az énekművészet nemzetközi voltát fizetik meg, akkor kétszeresen igazságtalan a magyar állam, mely mostohagyermekeinek tekinti azokat, akik csak magyarul beszélnek, a drámai színészeket. Másutt lehet takarékoskodni, meg kell szüntetni azokat a stallumokat, melyeket a békében állítottak fel egy-egy sohasem játszó, összeköttetéses színésznek. És főképp igazi munkát, magyar áttörést kell megkövetelni, arra való emberek vezetésével és ellenőrzésével, hogy megszűnjön az az álmosság és petyhüdtg, mely a mai Nemzeti Színházat jellemzi. Állami színészek, állami színházak? Ez a kifejezés lesújtó. De ma — úgy rémlik — csakugyan „állami“ színészekről és „állami“ színházakról van szó. Valami szürke hivatalosság terjeng mind a két állami színház körül. Ennek mindenesetre meg kell szűnnie. Jövőben az „állami“ színészek legyenek magyar színészek, a magyarság nagyrahivatottságának és szellemi fölényének előharcosai . . . * (Az ember tragédiája.) Tegnap este új szereposztással játszották a Nemzeti Színházban Az ember tragédiáját. Éva szerepét Cs. Aczél Ilona alakította ezúttal először finom, részletező művészettel és drámai erővel. Igen szépen beszélt és megjelenése, pompás alakja illúziót keltett. Odry Ádámot játszotta elragadó erővel. • * (Tosca opera — a budai Színkörben.) Puccini világhírű Tosca operája kerül színre ma, szerdán a Budai Színkörben. A címszerepet ezúttal Kónyi Józsa énekli. * (Mágnás Miska) Bakonyi-Szirmay pompás operettje kerül pénteken előadásra a Budai Színkörben. A főbb szerepek a népszerű budai operett-együttes legjobbjai kezében vannak. * (A Belvárosi Színházban) pénteken és vasárnap délután Földes Imre Terikéje kerül színre hoszszabb pihentetés után, a főszerepekben a, betegségéből felépült Mészáros Gézával, Ilosvay Rózsival, Simonyi Máriával, Harsányival, Pethővel, Matánynyal. * (Az Andrássy-úti Színház új műsora.) Estérőlestére táblás házakkal kerül színre Kökény Ilona, Ilosvay Rózsi, Ormossy Anikó, továbbá Boross, Bánóczy, Bársony, Kabos és Kertész felléptével