Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

*­0 » Feloszlik az Országos Burgonyakiviteli Iroda Szabná lesz a burgonyaforgalom — Azsiébani tisztviselők és a főváros burgonyájáSzmr biz­­tosították — Elbocsájtják a higfimnokokat — Az Új Nemzedék iudéfimelától. — A háborús központok Ji­Ssul most ssi­yik meg tíz Országos BurgonyatesHeli Iroda, amely ellátta burgonyával a hads^^got, a megszállott részeket s "ujabban az és városi tisztviselők olcsó burgonyájáról ,.iS gondoskodott, A hivatal « hó cégével feUHFik. A kinevezett tisztviselőket el­­helyesik/n­á állami hivatalokban, a k­ezelésnemily­­esm­itől vefdig május elsején, felmondanak. Ae d­­­»?’•• •'•••-' -z-jttr' .. '• - -.dii­é törvé­nyekben (..■árt vigl.ielégitigt kapják. Felkerestük ez ügyben Hogy. Dezső miniszteri tanácsost, az OBKI vezérigazgatóját, ki az üggyel kapcsolatban a következőket mondotta munkatársunknak: *— A Burgonyakiviteli Irodát e hó végén felcsalatjuk. Ez ügyben éppen ma tettem előtere­­tészr­ést a közélelm­ező miniszternek, o­dl e­min­­sztertanács döntése után­ intézkedik. A felszá­ T­olást május 1-én kezdjük meg. Az ellenőrzési munkálatok több hónapig tartanak. A burgonya­­rekvirálás, különösen az utóbbi hónapokban, rop­pant nehezen ment. A hivatalnak szinte hihetet­len akadályokkal kellett megküzdenie. A zárolt terület — Szabolcs vármegye — burgonyáját hozzá nem értő közegekkel rekvirállalták­ A ter­melők neon adták szívesen a burgonyát, mert föl­tűnően alacsony volt a maximális ár. A rakviráló szamályzet legnagyobb része esetről-esetre áthe­lyezett gyakorlatlan, éppen nem­ szakértő hivatal­nokokból állott. A tisztviselők burgonyaellátását a mágra biztosítottuk. Sajnos, a március ha­ri monyt nyises/et nem tudtuk kiadni, mert JavaAReae /* kágír fagyokban elpusztult. Az április havi bur-­gonyamennyiséget azonban feltétlenül megkap­ják a­ tisztviselők.­­ A beszerzési, illetve a rekvirálási nehéz­ségek miatt az Ausztriával kötött ötezer vagon burgonya szállításáról szóló szerződést is szomni, ráznunk kellett. A leszállítandó burgonyának csak a felét adhattuk. Az utolsó 600 vagont még e hónapban leszállítjuk a bécsieknek­­.13 filléres árban. Természetesen magyar koronáért. A fo­gyasztó közönséget megnyugtathatjuk: lesz bur­­gonya bőségesen a­ szabadforgalomban is. Hiszen az ország össes nagyobb burgonyátévtő vidékei a meg nem szállott Magyarország területén van­nak.­­ A kereskedők tiltakoznak az olcsóbbá lett iparcikkek behozatala ellen Ragaszkodtak a konjunkturális haszonhoz . Aknamunka a magyar közép­­ső osztály ellen rAs szemsérels iudisitójáról — jó. magyar korona kedvezőbb értékelésével az feszes áruk értékének és árának iptemériasíszerűen esni kellett. Az áresés a mesé­­üs éllatgazdasági termékeknél pontosan békével­,, Kaesett, de a kereskedelem alig akar róla indemést 'vonni. Hir szerint a kereskedők képesek­ is akar­­nak tenni aziránt, hogy az iparömkok behozatalai is Terim elmúltáig m^/HLemenően korlátozzák, thogy igy verseny 'fájldlya&an a régi árak fenntart­­&&£Ok­ legyendjfit" Ezt az, akciót megokolatlaimak ifcartjuk &;.Jäf£ü Misssük, hogy hozzájáruljon a kormány, Tia a korona javulásában tényleg bízik. LV kereskedő ugyanis az áresés és a valuták­­ olcsóbbodása következtében a ma veszteséggel ér­tékesített áruk árából­­könnyen fölfrissí­hheti a raktárkészletét, sőt több árat vásárolhat azért a k külföldön, mint amennyivel eredetileg rendel­­kezett. Kossalka János dr. kijelentette, hogy a viha­rcsom Szövetség ilyen akciót nem indított és ilyen indítványt tárgyalás alá sem vett. A Kereskedelmi és Iparkamarában azt a­­- világcellást kaptuk, hogy a mai ülésen, ha nem is ilyen határozott indítvány formában, de min­denesetre szóla fog kerülni a hazai kereskedelem ilyen irányú megvédése Egyébként a kereskedők nagy érdeklődéssel néznek a szegedi kereskedelmi hat(j*«áátok elé, amely a budapesti és a vidéki •’■kereskedők együttes álllásfoglalását fogja képvi­selni ebben a kérdésben. A Kereskedelmi Csarnokban, — egyelőre határozatlanul — szintén kifejezésre jutott az ideiglenes védekezés jellegével bíró vámvédelemét és beviteli­ tilalom Vágó József tegnapi előadásai­ kapcsán. Értesülésünk szerint úgy az OSÍK iI, mint az ÚMGE ellenezni fogja a szabad árdurk­u­­lás megakadályozását és minden mesterséges te­hát az országra káros intézkedést. Nézetünk szerint a mai kereskedelmi laz­­­zfénak csakis egyetlen orvosszere van és ez a ko­rona stabilizálása, illetve a mai helyzetnek meg­felelően való leszögezése. Ha a korona javulása, tovább tart, úgy lehetetlen, helyzet lenne az, ha a fogyasztó közönség, a fixfizetésesek a belföldön nem érezhetnék annak hatását s az a helyzet kö­vetkezne be, hogy a korona többet ér­ne külföldön’, ■— mint idehaza.. a escurfy“ L­ ­JF- Schöm­lin­ Aladár: (ffarcer!: Pokoljáró Tar tévesztő vignette-tel in­­k masukat, de nem l­őr­­!, Sherlock Holmes­­nak hajszája egy úri mi volt szerzőjének ditorfa szekerének rud­­róza felé. Ha nagyon­ akkor nincs szavunk ,az a szellemi munkál­a m­i, a regényírás még a jövedelmezőbb mesterségek közé tartozik. A de­­tektív-regény kopár földjén azonban irodalná babér nem terem, Bajkay János számára meg é épen nem Leleménye szegényes s­­nem tud kellő érdeket kel­­tani sem hőse, sem a mese fordulatai iránt. Tehetségét, könnyed, kellemes elbeszélő füljét gyü­­­mölcsöztesse más, nemesebb műfajban, de tartóz­kodjék az olyan ízléstelen résztől (egy ítíszéjszaka lefolyásának szemérmetlen, realisztikus rajzától) amilyenekkel e könyvében megbotránkoztat. Ifi­nna kitör, s megtalálván azt az asszonyt.. is, "aki megérti, szerelmében tehetsége is­­ölvirul. Némi küzdelem után kitépi magát a hozzá méltatlan n­ő karjából, s a kisváros fojtó levegőjéből a fővárosba­­megy élni, szeretni, dolgozni. A főhős s­ az a két asszony, akik közé sorsa vetette, jól van elgon­dolva s elég jól meg is rajzolva, van plasztikájuk s raj­uk az élet reflexe, de a logikusan bonyolított mese hatását gyöngíti, hogy egy csomó jelenték­telen és­­színtelen alakot avat bele, akiknek nem tud szerepet juttatni a cselek­vényben, vagy — s ez művészi szempontból nem kisebb hiba — arra használ, hogy­­ e lélektani kerekeken gördülő mesét egy-egy zökkenő alkalmából kirántsák a kátyúból. A szerző­ is többet beszél a kelleténél: magyaráz, megérttet, motivál , okosan, rabit egy tanár, de ép oly részletezően és szárazon. A regény komoly olvasóknak készült s azokra nem is marad hatás nélkül a festő kettős evolúciója, regenerációja a mű­vészet és a szerelem által. Sajátságos munka a harmadik, a Pokoljáró Tar Lőrinc. Mint költői alkotás jelentéktelen. Azt a Tinóditól versbe foglalt­ középkori népmondát­ dol­gozza föl, hogy egy magyar vitéz megjárta a pok­lot, azaz leszállt az írországi Szt.-Patrick-barlangba, s ott tanúja volt Zsigmond­ királynak pokolbéli gyöt­rődéseinek. Ebből az érdekes szájhagyományból azonban a regényben puszta epizód lesz, s maga a regény erős gerinc híján egy csomó ember­nek össze-vissza szőtt költői érdeket nem keltő tör­ténete. A kohászéihoz tehát nincs sok köze ennek a vértelen, sokhelyt kezdetleges ,vagy épen naiv, me­sének, de a történetemhez sem­t. Azok a történeti ese­mények és nevek, melyekkel alaposan megtűzdeli könyvét, csak annál kirívóbbá teszik azt a misztifi­kációt, ammelyet a szerző a történeten elkövetett. Ez a­ regény t. i.­­allegória, olyan forma, mint Tompa allegóriái voltak az 50-es években, s ugyanaz az ok keltette életre: a radikális érzésű és gondolatvilágú Benedek Marcell a mai korban nem alkalomszerű eszméit kivetíti a mattba és amit nyíltan nem merne tenni, azt megteszi magára öltve Zsigm­ond király korának palástját: dicsőíti a szabadkőművességet, a szabad gondolatot (nem a gondolatszabadságot, mert a kettő nem­ ugyanaz) a munkásmozgalmakat s a sztrájkot. Igen, bármilyen hihetetlenül hangzik. Be­nedek Marcell el akarja velünk hitetni, hogy a XIX-ik század végének liberalizmusa és a XX-ik század radikalizmusa nálunk már megvolt a közép­korban: a főurak az emberek egyenlőségéért, a val­lásszabadságért, a munkások sztrájkjogáért küzdöt­tek és szegény bányamunkások leányait vették fele­ségül, a főúri nők pedig a parasztgyerm­ekeket k­ni­­olvasn­i tanították­ S azt sem tudtuk eddig, hogy Zsigm­ond — akiben a szerző létreism­erhetetlenül IV. Károlyt rajzolja — maga is szabadkőműves volt — a Szent György lovagok titkos társaságának tagja — a nép barátja és a jobbágyok jogainak elő­­harcosa. Ezen anachronizmusok tönkretennék a regény művészi hatását, ha egyébként lett volna ereje a szerzőnek művészi regényt írtni, de a könyv, énen e tudatos anachron­izmusaival, kitűnő előkészí­tője a destrukciónak. Hogy az izgatás ideális esz­mék leple alá van rejtve, az nem téveszt meg ben­nünket, akik kritikával dolgozunk, de igen a kritikáz­­tam ifjúságot, már pedig a regényt a szerző, a bol­sevik­ tanárképző egykori tanára, „tanítványainak“ ajánlja! Császár Elemér. 33 Pusbeik­ui Nemzedék 1921 áprili S. ■ PARDON... ( wméérnmmam JM a lapok hi-Figyeltük a ni úron sem­­, így a doji' ig.” Afina­­dták Ifi ma­­, vaufáz el- Mmi lehet lelíti sajtót, désetre sem ütés szabad - (Ha megta- 1 vág mink. | v Hárít ők­é- - cuikor /&__ LEGNAGYOBB FBJ*?CIA TÖRTÉNET­EI Ró. Rassay tegnap*» nemzetgyűlésen azt a felfedezést tette,hogy a franciák legnagyobb történetírója--***Költője — Lamartine. Erre a merész diátumra egyedül Ernsst Sándor tette meg azt a megjegyzést, hogy varrnak nagyob­­bak is. Rassay felfedezése egy kissé csakugyan minket is meglepett. Lamartine ugyan itt vaskos történeti műveket is, a Histoire des­ Girondins-t és a Histoire de la Irévolution-t. Történelmi értékük azonban nem nagy ezeknek a műveknek; egy kicsit itt is kiütközik írójuk­ból a költő. És még egy ütközik ki belőle: a forradalom erős rajongója. Pardon, kérdezzük mit sötétben bujkáló ellen­forradalmár­ok, csak nem ezért legnagyobb történetírója Rassay-nak Lamartine? E hét végére várják az, angol bányász­sztrájk befejezését •­ London, április 7. A kormány a bányászok sztrájkjának kezdetén lejelentette, hogy a sztrájkot a munkaadásék­ a munkások magán­ügyének tekinttei n­em szándékozik beleavat­kozni. Mijja M­zanbati a sztrájk rendkívül nagy m­értékblsű­ károsította az angol ipart és általia ...km Anglia gazdasági életét, mégis kénytelen volt beleavatkozni. Kapóra jött a kormánynak, hogy a munkások képviselői megjelentek a munkaügyi miniszternél és közbenjárását kér­ték. A munkaügyi miniszter a kormány nevé­ben azt ajánlotta a munkások képviselőinek, kezdjenek újabb tárgyalást a bányatulajdono­­sokkal. A munkások végrehajtó bizottsága elfo­gadta a kormány­­javaslatát, a tárgyalás tehát valószínűen még csütörtökön megkezdődik. A kormány reméli, hogy a munkásoknak sikerül a munkaadókkal megállapodásra jutni s ebben az esetben még a hét vége előtt munkába állnak a sztrájkoló bányamunkások é­s a velük szoli­dáris szállítómunkások. / _ . , Jfecs, ápr. 7. Mamájfil érkező jelentés asemre Pálfi környékén a lyfid­rúk és szlovének újabb nmy lázadásban,.örtek ki, ami jellemző arra, hogy a hithez'fugosalov egység milyen feza. A lázadókat véres harc­ után, tengerészcsapaszok spartraszállitásával tudták leverni. A lázadó pa­­­ting míg elhagyta falvait, amelyeket azután a nyffrb nemzetiek felgyújtottak és porrá saetnek. Az égő házukból sűrűn h­illatszott robbanás, aan-t anmár a­ jele, hogy muníciót és robban­óanyagokat rejtegettek­. A házakban mindenf­elé Ferenc Jó­. Ssefnek is Károly királynak képeit találták. A jz­gosszáv hatóságok félnek­, hogy a­­ mozgalom Triesztre is áerk­ed. Póla vid­ékén újabb horvát-szlovén­­ felkelés tört ki Olaszország, a délszláv állam és Fiume kormánya közösen döntenek Fiume sorsáról Milano, április .In‘' A Corriera della Sera jelenti. A rantai UMF szerződés végrehajtása nem halad olyan gyorsan, mint remélték.­ A határ­­megállítítés előkészítésénél nagy ellentétele­k mállnek föl a délszláv állam és Olaszország k­özött. A végleges döntés Belgrádban fog megtörténni, addig azonban Jugoszlávia és Olaszország nem kötnek kereskedelmi egyez­ményt. Fiume kikötőjének, a Deltának és a Baross-kikötőnek ügyében Olaszország szor­­mányzósági konzorcium alapítását javasolja, amelyben Olaszország, a délszláv állam és Fiume kormánya vesz részt.

Next