Uj Nemzedék, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
1921 május 5. Uj nemzedék Miéi ff lenijis véleményét ttapwait leiiiMirrll és o throintpsnntiril ^ •— 'Az Uj Nemzedék tudósítóidtól. — München, május 1. Az utóbbi időben már alig emlegették Németországban is Ludendorff vezértábornagyot, Németország egyik legnagyobb hadvezérét, mi teljes visszavonultságban él München füidívában, a Prinz Ludwigshöhen levő villájában. Itt kerestem fel, hogy szemtőlszemben-''láthassam és hallhassam a szavát akármiről beszél. Belépek a villa kertjébe. Vállai, zöldraglásos és zöldkalapos férfi jön le éppen a villa lépcsőjén, oldalán fiatal hölggyel. Ludendorff volt. Bemutatkozom, mire barátságosan üdvözöl és mosolyog. Elmondom látogatásom célját, teste kedves közvetetlenséggel leültet és beszélni kezd. — Teljesen visszavonultan élek, politikával nem foglalkozom, csupán csöndes szemlélője vagyok az eseményeknek. Nagyon ritkán hagyom el a házat, most is csak rövid sétára indulok a leányommal. Ezután a tiroli népszavazásról kezdtünk beszélni, mert megemlítettem, hogy a szavazás idején Innsbruckban voltam. A tábornagyot nagyon érdekelte a tiroli nép megnyilatkozása és a részletek felől kérdezősködött. Elmondtam neki néhány tiroli község szavazásának jellemző eredményét, amit nagy örömmel hallgatott. — Már értesültem róla, — mondta — hogy a tiroliak rendkívül nagy számban vettek részt a szavazáson és hogy az eredmény csaknem egyhangúlag a csatlakozás mellett nyilvánult meg. Ez nagyon örvendetes, mert a német gondolat megerősödését jelenti. — Most csak az a kérdés, vetettem közbe, mi lesz a népszavazás gyakorlati eredménye. — Ezt persze nem tudhatom. Az antanttól kellene megkérdezni, mondta Ludendorff tréfásan. Ezután elkomolyodva így szólt: — Megértem, hogy a magyarok el vannak keseredve a trianoni szerződés miatt. Ami Magyarországgal történt: az ország rettenetes megcsonkítása, valósággal katasztrófát jelent. Mi németek, mondta tovább, nem esünk kétségbe. Szentül hisszük, hogy a bennünket ért igazságtalanság nem tarthat sokáig. Meg vagyunk győződve róla, hogy eljön az az idő, amikor ezt az igazságtalanságot jóváteszik csüggedésre, kétségbeesésre nincs okunk. Ezután kezet adott és elkísért a villa kapujáig. Magához hívta leányát és sétára/m* dúlt .vele. / Irinyi .linc- Az orvosszakértők és a tanuk vallomása a Tisza-perben — 'Az Uj Nemzedék tudósítójától — ✓''"A tisai tárgyalást a teljes részvétlenség jedyclemzi. A teremben az első padsorok üresek, c&ffik / hátul telnek meg -úgy immel-ámmal, fél tíz felé, hallgatóság számára fentartott padsorok. A mai nappal, úgy látszik, anagy bünügy, legalább is egyelőre, belezuhant a közönséges gyilkosság a perek sablonjába. A leleplezések hullámai nem verdesnek. Ma csak a gyilkosság részleteiről esik szó. Az orvosszakértők kihallgatása után Tisza István volt alkalmazottai következnek. Az elnök a tárgyalást féltik őrakor kezdi meg. •y'r— Kassinszky Hugó főtanicsos-rendőrorvost ■ lérem ... Hassinszky rendőrörvoset hívták ki annakidején a gyilkosság megtörténte után a Roheimvillába és Szentkirályi rendelten ácsos vele együtt Vette fel legelőször a gyilkosságról a jegyzőkönyvet. Az elnök kérdéseire elmondja, hogy mikora villába érkezett, Tisza István grófot az ágyra faktatva találta .Valaki előzben már körtistel ellátta. A halálos seb Elnök: Minő sérüléseket talált a főtanácsos nő Tisza István grófon? ,_ Kettőt. Az egyik feltétlenül halálos volt, s a másik bár elég súlyos sebesülés volt, de konyakén gyógyuló. — A halédos melyik volt? — A golyó a mellkas jobboldalán ment be és baloldalt jött ki. A balfelső karon kimenetkor még erős roncsolást is okozott. — Annak idején egy korábban felvett jegyzőkönyvben a főtanácsos úr arról a lövésről azt állapította meg, hogy a golyó a jobb lapocka kő lépcső részén hatolt be. — Nem jól vették fel a jegyzőkönyvet. — Volt-e a bemenetnél pörkölésnek nyoma ? — Nem. — Tehát a lövés nem, egészen közvetetten közelből történhetett. __ A második lövés hol érte Tisza grófot? — A gyomorcsúcsnál, szintén a jobboldalon. — Más sérülést nem vett észre.?•— Nem. __ A külső vizsgálat folyamán mi volt a halál közvetetten oka? — Az első golyó annyi nemes testrészt ért és sebzett, meg súllyosan, hogy a gróf nem isélhetett volna ötfiat percnél tovább. A halál közvetetten oka éppen nem a belső elvérzés volt, de azért ezt állapítottuk meg. Ezután az elnök a fegyver minőségére vonatkozóan kérdez egyet-mást az őt kértőtől, majd Almássy Denise sérülése iránt érdekeődt. Havlinszky kijelenti, hogy a grófnő sebesüléséről közvetlenül nem tud, csak hallomásról s igy nem mondhat arról véleményt. Az elnök további kérdéseire a tanú elmondta, hogy a központi ügyeletre a halálhírt megelőzőleg mintegy öt perccel korábbi hír érkezett, amelyben első segélynyújtást kértek. Ekkor azonban a jelenvoltak közül valaki azt válaszolta a telefonba, hogy van a közelben orvos, forduljanak ahhoz. Mikor azután néhány perc múlva rájelentették a halál lóálltát, akkorra, bizottság rövidesen összeállt és kiment a helyszínére. EzutánMoisér Ernő dr. szavazóbíró intéz kérdéseket, majd az ügyész, kilallgatását ezzel befejezték és vallomására megssketik. A következő tanú Lux Sándor dr. orvos, ki akkortájt a Boheim-vitával szomszédos Berhesúakórházban teljesített szolgálatot és az első segítséget nyújtotta. Ő is megerősíti a reptőrorvosnak azt a vallomását, hogy feltétlenül a test jobboldalán volt a golyó bemeneti nyílása és nem megfordítva. Vallomására szintén megerkezik.. Majd Minnich Károly dr. egyetemi magántanárt, a törvényszék orvosszakértőjét hallgatja ki a bíróság. A hásbéradóból 15 vilitét vár a főváms / f— Az Uj Nemzedék tudósítójától. — " Aj házbéradó-javaslatot, a főváros pénzügyi bizottsága átdolpinál végett visszaküldött az illetékes ügjfiosztálynak, most készítik ctivil bizottsága pénteki ülésére. A javaslatról C««56?! Tanácsos a következőkben nyilatkozott az Új Nemzedék munkatársának: — Az osztály eredetileg 20—17 millióra,tervezte a házbér adójövedelmet, a bizottsági tagok javaslatai ezzel szemben 10—11 millióra csökkentették volna az adó végösszegét. Az ügyosztály a legközelebbi ülésre olyan értelemben változtatja meg a tervezetet, hogy a fővárosnak 15—10 millió korona bevételt jelentsen a hátbéradó. PARDON... JUjfzíu. Jókai bohém volt teljes életében: elnagyattgatta lakását és házát, pénzét és parókáját. Mist a kalandos regény folytatódik, .1 Liszt Lőrincsére n imit hív 11 j^JfrwwrrTiTiiTipíriiiii de a rosszhiszeműel, akik nem képesek elviselni a magyar uras írat legkisebb megnyilvánulásában sem, kötekednek. Azt mondják, Jókai nem való emberek és házfalak közé, ki kell tenni, legalább a ligetbe, hintáslegények társaságába, vagy a Svábhegyre, hol senkire látja, csak hadseregszállilák és párbajozik. Európaszerte mindenüttúgy van, hogy az írószobrok meghitt terekre kerülnek, mert ők a járókelők halhatatlan társai, mindennapi barátai. Különben is az, hogy valamely szobor milyen helyre jut, nemcsak attól függ, kit ábrázol, hanem attól is, milyen stílű a szobor. Annyi tény, hogy Jókai, egyelőre nem tud elhelyezkedni. Mintha hátta nők humoros hangját: Pardon, gyerekek, az ég szerelmére, ne veszekedjetek, fáradt vagyok, szeretnék már kissé leülni közétek. Hosszú utam van. A végtelenség felé megyek. Csütörtök 2s Megszűri tenkizsiru hallgatók felvételét az'Erzsébet nőiskolában -L— Az Uj Nemzedék tudósítójától. —A polgári iskolák tanári karát megbontotta a háború, úgyhogy a hiányt a kultuszlminisztérium női tanerőkkel igyekezett pótolni. A minisztérium intézkedése túltermelés-ssel járt, ezért már a li 11 in n klilJtLbenMF'lfTf az ujjabb kinevezés. ................... Alá AhawHtf.fü* /—SOG állásnélküli polgári iskolai tanárnő van, akit az állam nem tud elhelyezni. Ezért a kultuszminisztérium elhatározta, hogy a jövő tanévre az Erzsébet nőiskolában nem engedi meg új hallgatók felvételét, mert a további felvétel az amúgy is feles számban levő állásnélküli tanerők számát növelné. A miniszter egyúttal felhívta az egyes érsekségeket, illetve püspökségeket, ahol felekezeti tanítónőképző intézetek vannak, hogy hasonló intézkedést tegyenek. A rendelet egyelőre csak egy évre szól es a férfi tanárképző főiskolát nem érinti. Mmm hiusulf síig a Vatikán Biékekísérlete isn-ben — Az Új Nemzedék tudósító jeltől —priliis. Scheidemann, volt kancellárt A tsapö, a császár és az 1017-ik esztendő címmel SymphauA. adott ki, amelyben érdekes leleplezéseket tesz az 1917-ik évi meghiúsult békekisérletről. . A stockholmi szocialista .A békekonferencia sikertelensége után beszélgetés folyt le a császári és Pocelli nuncius, a pápa képviselője között. Ekkor esett arról először szó, hogy a pápa kisérletett tegyen a háborús felek kibékítésére. A császár örömmel, üdvözölte a kísértetet, azonban kétségtea*4an „jelek szerint már ekkor engedett a Kátuma párt — Egy 1 e ad b-a nT^--—noamiann —' amely a császár kezébe került, szó esett jp«Mja^ dalomgyűlési képviselőről, aki tudott a. Bét* 5dlfelegyezésével Svájcon keresztül folytatott békeakcióról. A lévél ezen passzusához széljegyzetet tett 31 császár: A kutyái A csirkefogó! Jellemző a császár kitűnő katonai tájékozott'' súgása az a körültekintés, amellyel a Vatikán „kattonai helyzetéül“ beszélt a nunciussal. Pacelli aggodalmaskodott, hogy a római csőcselék könnyen megtámadhatja a Vatikánt, ha a béke kedvezőtlen lesz Angliára és így Olaszországra nézve is. A császár kijelentette, hogy ez nem tesz semmit, mert ahogy ismeri a helyzetet, a Vatikán várszerű építményét a csőcselék nem tudja megostromolni. Tizenöt, centiméteres ágyak elegendők a védelmére. Azután a fekete sasja mindig rendelkezésre fog állani. Scheidemartn ezután elmondja: bókekísérlet diplomáciai körülményeit. 1011 augusztus14-én Michaelis kancellár azt táviratozza Tredd bécsi nagykövetnek, hogy Gasparii bíboros bizalmas értesítése szerint Anglia királya jóindulattal folyyalta a pápa törekvését. Nemsokára Washingtontól is válasz érkezik. — Németország mostani parancsolóimak szavát nem fogadjuk elbiztosítékul, — ismnt Wilson, — ha nem támogatja az egész német nap kifejezett békeszándéka. A császár ezt a megjegyzést leszi a jegyzékhez : — Wilsonnak le kell mondani?! arról, hogy olyan német népet kapjon, amilyet, épen, ő akar. Egy twilsoni békét különben sem a nép, sem a hadsereg, sem, a császár nem fogadna el. Legjobb, volna kidobni Wilsont. A kiszlet végül a belga kérdésen hiúsult meg. A Szentszék többször hangsúlyozta, hogy Anglia legfontosabb feltétele Belgium teljes szabadságainek keosítása, a német kormány azonban erre vonatkozóan nem akart határozott ígéretet tenni. Az 1011. évi pápai békekisérlet kérdését különben az egész világaajtó feszegeti. Peter Leiber, a tudós német jezsuita, nemrég a Stimmen der Zeit hasábjain foglalkozott a kérdéssel, majd rövid idő múlva Erzherger világított meg a (nemmiatti)ön néhány eddig homályos részletet. A fejtegetésekből kitűnik, hogy a békét elsősorban a német annexionisták kérlelhetetlen magát azt ám hiúsította meg. Leiber elferdített cikke alapján a Temps is foglalkozott, a pápa békekísérletével és szemére vetette a Szentszéknek, hogy békékiáltványát tulajdonképen német kezdeményezésre adta ki. Most az Osservatore Romano felel a Tempsnek és Bethmann-Hollweg felvilágosításai alapján, amelyeket Papilli nunciussal való beszélgetéséről adott,, bebizonyítja, hogy a Szentszék a békekísérlet megtétele előtt csupán a német kormány háborús és tőkecéljai után érdeklődött. A Temps erőszakos támadását nyilván szabadkőműves részről sugalmazták, hogy a Franciaország és a Szentszék között való diplomáciai érintkezés megkezdése elé akadályt gördíthenet.