Uj Nemzedék, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-25 / 138. szám
mifeedar Előfizetési ink: Szerkesztőségi VnHonvéd-m 10. Kiadóhivatal: IV. Egész évre . 440 K - f. Negyedén.. . 110 K- f, imir if tTimm A T) Gerlóczy-n. 11. sz. A szerkesztőség telefonszáma: Félévre . .. 220 K - £. Egyhóra. .. 40 K - f. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: 75-88. Közgazdasági rovatvezető. Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron 75-31. Szerkesztőség: 110-55, 7-20, 7-21. A kiadó* 2 kor. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. hivatal telefonszámai: 5-67,5-68. Reklamáció: 19-25 t iiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiu|iiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiHUiiiifliiiiiitiiiiii)^HiimmiiiuMiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiHiimmimMiiiniiiiitiiinifmRiifHHii>niiHiiimiiimiii!iiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iniimiiiniut Budapest, 1921. Ili. évfolyam, 138. (523.) szám. Szombat, junius 25. uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiriiiiHintiinniiHitiniiiiiHfiiiififiiitiiJiiiiHiiiHiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiumiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiin Magyar parlamentarizmus A demokráciának lényege a népképviselet, a parlamentarizmusé az államférfias bölcseség. Megtanulhattuk, hogy ez a két dolog nem szükségkép fedi egymást. Államférfi- ellenőrzést csak higgadt, messzetekintő, művelt emberek gyakorolhatnak s ezeknek ellenőrző munkája is csak akkor jelent értéket ha egyéni megbízhatóságuk és becsületes szándékuk kétségen feül áll. Azonban a népképviselet mai rendszere mellett félinyvelt országban, mint a mienk, semmi különösebb garancia arra nincs, hogy a kormányzat ellenőrzésére mindig olyan emberek küldetnek ki, akiknek kezében a parlamentarizmus nem sülyed bohózattá vagy annál is rosszabbá. A választásokon az győz, aki jobban korteskedik, aki mélyebben száll le a népszerűség ingoványaiba. Semmi különösebb garancia nem biztosítja azt, hogy a legfelelősebb helyekre csakugyan a nemzet legbölcsebbjei kerüljenek. Innen adódik aztán, hogy Balkánhoz veszedelmesen közeli hazánkban oly könnyen siklik le a parlament tónusa a köteles és kívánatos színvonalról s a parlamentarizmus a hatalomért való éretlen tülekedés folytán örökös válságkomédiává foszlik. Szeretjük a magyar parasztot, az ünneplő pruszlik fölött két inggombbal bekötött, nyakkendőtlen barna nyakakat. Je nem szeretjük, ha becsapják őket s csupa entelkedésből elhitetik velük, hogy kész államférfiak. Akad köztük ilyen is, de persze elég ritkán. Áldott ország az, amely Letenyei Pálokat terem az eke mellett. Áldottak ezek a derék, keresztény magyar kisgazdák. De átkozottak, akik, csakhogy a maguk szekerébe foghassák őket, képesek volnának nevetséges figurává avatni a magyar parasztot, amikor olyan miliőbe rángatják, amelyben legjobb akarattal sem tud más lenni, mint kijátszás tárgya. Magyarországon, sajna, még az úr isműveletlen. Balkán szele leng itt még az egyetemi végzettségű értelmiségünk körül is és aránylag igen kevés emberünk val, al sokat olvasott és gondolkodott, Európát járt és történelmet tanult, aki közéleti és kulturkérdésekben közszégyen nélkül kinyithatja a száját Mennyi alkotmányjogi és történelmi tudás, mennyi diplomáciai érzék és üres szólamokon felülemelkedés kel hozzá, hogy pl. csak a királykérdésben is okosat s ne ostobát mondjunk. Pedig ez még csak közjog, az a közjog, amelynek egyoldalú, szenvedélyes, örökös vitatásába meddősödött bele parlamenti életünk négyötöde harminc éven át, miközben a megoldatlan, a szóvá sem tett kulturális, társadalmi és gazdasági kérdések mindent elöntő vízáradattá dagadtak a kertünk alján. S itt mégis a legnagyobb kedélynyugalommal tornásznak tovább a kisbürgözdi kocsmákból és árokházi 48-as olvasókörökből idetévedt közjogászok, alkotmánytudósok, társadalombölcselők és gazdasági újjászervezők. A „gyepre híres“ tónus érdekli őket; bozontos néptribunok rántják magukkal a soha Európát nem látottak indulatait s az ember nem tud haragudni semrájuk — Istenem, mindenki csak azt adhatja, amije van. De haragudnia kell minden komoly embernek azokra, akik, az ég és ők tudják, miféle okokból, a mindenkép kedves, aranyos, de politikai kérdésekben analfabéta „népet“ ültették maguk mellé klakernek s ezzel lehetetlen és megalázó helyzetbe juttatták azokat, akiket szeretünk, akiket becsülünk, de akikkel, ha megfeszülünk is, csillagászatról és felső mathézisról nem tudunk vitázni. Ezért kerül újra s újra kátyúba a magyar parlamentarizmus. Sok bűnt ér el ma a megtorlás. Harminc év óta ezt a népet a jelszavak hazafiságára neveltük. Ahelyett, hogy megérttettük volna vele, hogy tanulnia kell, tökéletesednie, a hazát tettekkel szeretnie, az indulat hazafiságát ojtották bele s elhitettük vele, hogy a jó hazagság függetlenségi szólamokban, Becs gyűlöletében áll. ........... (mely sokban jogos volt), egyébben nem. Hogy kultúra is kell, törvénytisztelet, rend és fegyelem, hogy a közterheket viselni szintén a hazafiság és függetlenség tartozéka, azt a, mi népünk meglehetősen elfeledte S ez a szűklátókörüség egyre szilajabb testekre ragadja az embereket Ezért hazafiasság ma a szerbek és románok jegyzékének tapsolni s hazafiasság külföldről hozatni a városlakóknak gabonát, mig odahaza a disznajukat is búzával etetjük. S ezért hazafias cselekedet építő munka helyett folyton válságosdit játszani. A nagykövetek tanácsa a magyar békeszerződésről is tárgyalk M szenátus junius első hetében tárgyal a ratifikálásról Paks, június 24. A nagykövetek értekezlete a minap tartott ülésén a magyar békeszerződés végrehajtásáról és ezzel kapcsolatban Nyugatmagyarország sorsáról is tárgyalt A tanácskozáson többen kijelentették, hogy ajánlatos lenne a terület átadását elhalasztani addig, amíg teljes bizonyossággal még nem ismerik Ausztria szándékát a Németországhoz való csatlakozás dolgában. Végleges döntés az értekezleten nem történt. A kérdés folytatólagos tárgyalását a legközelebbi ülésre halasztották, azt a katonai bizottságot azonban, amelyet a határok megállapítására kiküldenek, még ezen az ülésen őszösszeállították. A magyar szerződést csak az érdekeltek hozzájárulásával érhet miiositani Pár is. június 24. Reynaud szenátor kijelentette, hogy a szenátus rövidesen ratifikálni fogja a magyar békeszerződést, mert már Briand is kívánja. A szenátus június 10-éng kezdi meg a nyári szünetet, a ratifikálás tehát június első hetében megtörténik. Reynaud, a javaslat előadója, kijelentette, hogy csak néhány szóval fogja elfogadásra ajánlani a javaslatot. Szerinte van rá lehetőség, hogy a szerződést bizonyos mértékben módosítják, de csakis az érdekelt szomszédos államok előzetes hozzájárulásával. Albert szenátor a szerződés módosítását követeli Paris, június 24. Francais Albert szenátor a Bonsoir című lapban részletesen ismerteti a trianoni békeszerződést. Cikkében kijelenti a többi közt, hogy a magyar békeszerződésben a nemzetiségi elv nevében nagyon sok esztelenséget követtek el és mindenütt elhintették az irredentizmus magvát. A szerződést Középeurópa békéje érdekében feltétlenül módosítani kel.. 1)6. A kormány megegyezést keres a sajtótkertetésben A sajtó képviselői emlékiratba foglalják kívánságaikat — Kölcsönös megegyezés hiányában őszre marad a sajtónovella tárgyalása — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A politikai érdeklődés középpontjában ma Tomcsányi igazságügyminiszter sajtónovellája és a földbirtok-vagyonváltság áll. A keresztény párt egységesen arra az álláspontra helyezkedik, hogy a sajtónovella alapos megfontolást igényel, és éppen ezért kívánatos volna, ha a kormány annak letárgyalását őszre halasztani. A képviselőket ugyanis fokozott parlamenti munkájuk annyira káderítette, hogy a nyári szünet kitolása e parlamenti munka nívóját veszélyeztethetné. ,/ A kormány ezzel szemben ír- — tekintettel arra hogy a cenzúrát maga sem tartja megfelelőnek-azt szeretné, ha a sajtónovella minél előbb letárgyal ■ ható és a cenzúra ezzel kapcsolatban rövidesen megszüntethető volna. A kormány éppen ezért arra törekszik, hogy a sajtóneműát megfelelő kompromisszummal még a nyári szünet előtt tető alá juttassa. E kompromisszum érdekében meg fogják hallgatni a sajtó képviselőit is, illetőleg felkérik őket, hogy kívánságaikat emlékiratba foglalva még a jövő héten adják át Tomcsányt igazságügyminiszternek. A kormány hozzájárul ahhoz is, hogy a sajtónovellát az igazságügyi bizottságban a lehető legnagyobb részletességgel tárgyalják le és nem zárkózik el semmiféle olyan módosítástól, amely a sajtónovella erkölcs-, becsület- és nemzetvédő célját nem veszélyezteti. A sajtónovella tárgyalásának elhalasztásához a kormány csal; akkor járul hozzá, ha a kívánatos kölcsönös megegyezés nem jöhetne létre. Ebben az esetben a sajtónovellát a nyári szünet után tárgyalják le. A sajtónovellán kívül leginkább a földbirtok-vagy önváltság foglalkoztatja a képviselőket. A kis-gazdapárt elvben nem zárkózik el a törvényjavaslat megszavazásától, de a gyakorlatban ragaszkodik bizonyos módosításokhoz. Az út-holdon aluli birtokot mentesíteni akarják a vagyonváltság alól, általában megkívánják, hogy e az adózás progresszív legyen és a kisembert ugigemélje. Ugyanedéig az aggályai vannak a törvényjavaslattal szemben a kereszténypártnak is. A javaslatot tehát mai formájában semmi esetre sem fogadják el.A kormány éppen ezért hajlandó is megfelelő módosításokhoz hozzájárulni és csak ahhoz ragaszkodik, hogy ezt a törvényjavaslatot, amelyet junkum köt az ingóvagyon válságához, még a nyári szünet előtt letárgyalják és az új adó rövidesen behajtható legyen. A lengyeleknek 36 órán belül vissza kell vonulniuk Felsősziléziában Berlin, június 24. A Vossische Zeitung jelentése szerint a német birodalmi kormány tegnap délután összeült, hogy meghallgassa Maltzohn Felsősziléziából visszatért minisztériumi megbízott, jelentését. A jelentés szerint Hennecker és Höfer tábornokok megegyeztek Felsőszilézia kiürítéséről. Az egyezmény értelmében Felsősziléziát hét napon belül teljesen kiürítik. Elsősorban a lengyel felkelőknek kell 36 órán belül új vonalat elérniök, amely Lublinietól nyugatra fekszik és felszabadítja Gleiwitz városát. Csak miután a lengyelek ezt a vonalat elérték, fog a német önvédelm szervezet a jelenlegi vonalról visszavonult.