Uj Nemzedék, 1921. július (3. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-05 / 145. szám
1921 julius L. Uj Nemzedék — Harminc forint? — sóhajt a szőke muzsikus... Hát, hogy éljek én abból másodmagammal, mikor még lakásom sincsen? Azon is segítettünk. Az udvarban volt egy tágas szoba, oda bekvártélyoztuk a házaspárt s én négy zenészeti előadást rendeztem az ő fölsegítésére. Ebből tengette magát, míg rendesebb viszonyok közé jutott,Debreczenbe menvén Váradról, itt a fiatal karnagy — Ruzsicska — teljes eréllyel működésbe lépett. Első munkája volt az Arany idő című víg opera. (Tehát, nem a Béla futása volt első munkája, mint mondottam. Ennek a librettóját Vándza Mihály készítette. Vándza ekkor a debreczeni „Fehér ló“ vendéglőjének volt a bérlője. — Volt idő, — úgymond Udvarhelyi, — mikor a felvonás közti zene a színészek fáradságából tellett ki. Ezek közül említi Udvarhelyi Diószegit —■ az első hegedűst, aki bal kezében tartotta a vonót amit ő még életében sohasem látott. Ritka is. Ez a Diószegi Sámuel jó zenész volt, egyszer Nagyváradon a Csörgő sapkát is dirigálta. Amellett a violiono-primot is játszotta, mindezt a karmesteri széken. Amellett énekelt is. Talán azt is a karmesteri széken?... Ez a Diószegi még Udvarhelyi Miklóst is befogta a zenekarba, s nem nyugodott addig, míg valamiféle hangszerre nem tanította. Mégpedig a kisbőgőre. Udvarhelyi azt sem tudta, melyik végén kell a violiono-cellát megfogni, de Diószegi addig instruálta, mígnem jól-rosszul elhuzigálta a nótát s így részese lett ő is a felvonás közti zenének, amelyet nem lent, a zenekarban játszottak, hanem fent, a színpadon, a függöny mögött. Ruzsicska szerződtetése után egy napon Debreczenbe jött Udvarhelyihez Szerdahelyi József, akit már Nagyváradról ismert, s aki még akkor csak fuvolázni tudott, hegedülni keveset. Szerdahelyit Megyeri tanította fuvolázni. Kmne, mi mindent tudtak a régi komédiások?... Később azonban a tanítvány felülmúlta mesterét. „Compositor lett belőle, —úgymond Udvarhelyi — és jó színész...“ Szerdahelyinek ajánló levele volt Sándorffy doktortól, aki azt írta Udvarhelyinek, hogy használja fel ezt az ifjút a zenekarban. Udvarhelyi már tisztában volt Szerdahelyi talentumával, s nem csak ,a zenekarban használta fel, hanem felismervén színészi képességét, szerepekre is tanította, így Dugonics Arany perecek című drámájában s a Macskást Juliánná című színdarabban (én Istenem, mikből állott a régi repertoár?...). Bálint szerepét tanította be neki." Ez volt Szerdahelyi első szerepe. Ruzsicska a lexikonok szerint 1774-ben született, még pedig Bazinban, Pozsony megyében. Ignác a keresztneve. Fiatal korában vándorzenész volt, aztán a katonasághoz került, onnét — az imént leírt epizód folytán— Váradra ment és tagja lett a Sándorffy-Udvarhelyi vezetése alatti társulatnak. Később, a harmincas évek elején Kolozsvárott Erkel Ferenccel is megismerkedett, akinek további pályájára nagy befolyása volt. A Béla futása című opera kedves műsordarabja volt a régi magyar színészetnek. Legutoljára a hatvanas években a Mátyás király király egykori istállójából, később török mecsetből átalakított színkörben adták elő. Ez volt az a „Hazafiság a nemzetiségnek“ büszke feliratú nyári színház, mely az abszolutizmus után először hangoztatott szabad magyar eszméket. Molnár György volt, az igazgatója, aki ott Bem apót — száznál többször — no, de Az ördög pauláit is előadta. Ebben a színkörben hangzottak utoljára a Béla futása dallamai, s az akkor közkedveltségü kardal: — Hunnia nyög letiporva Simák a bús magyarok ... Ez volt a Ruzsicska legszebb emléke a színpadon! Kedd 3 Magyar gazdasági kiállítás Münchenben JB ■ + — Az Új Nemzedék tudósítójától. — ^ München, junius 80. A nünaj^.ftífáT'Tneg Műmehenben az k-nagykiteriedysil^nBzetközi kiállítás, amely Németország és 'a A*ie baráti viszonyban lévő államok mezőgazdaságát, tizi közlekedését,'vízi erőinek kihasználását és az ezekkel rokon egyéb gazdasági és műszaki berendezkedéseit ■ mutatja be. Az egyes nemzetek csoportjai között Magyarország kiállítása emelkedik ki leginkább. A magyar mezőgazdaság kiállítása méltó módon mutatja be Magyarország természeti és gazdasági kincseit. Művészi képeken látjuk a magyar lótenyésztés, szarvasmarhatenyésztés, sertés- és juhtenyésztés fejlettségét s a rendkívül változatos szárnyastenyésztést. Táblázatos kimutatások mutatják a mezőgazdaság nagyszerű fejlettségét. A magyar paprikát és tengerit, gyümölcsöt és bort, dohányt, méhészetet és selyemtenyésztést is a legszemléltetőbb módon mutatja a kiállítás. Különös gondot fordítottak a magyar haltenyésztés bemutatására is a kiállítás rendezői. Imponáló tervrajzok borítják el a falak egy részét, hogy megmutassák, milyen lesz Budapest ipari és kereskedelmi kikötője. Színes rajzok mutatják a magyar erdőgazdaság produktumait, Magyarország építészeti és kulturális emlékeit, a magyar fürdőhelyeket és mindazt, amivel a természet Magyarországot megajándékozta és mai válságos helyzetében is fentartjai. A magyar kiállítás nemcsak Magyarországnak büszkesége, hanem a német rendezők is büszkék rá, hogy a kiállításnak ilyen értékes és érdekes attrakciót tudtak szerezni. Valamennyi csoport, közül a magyarnak van állandóan legtöbb látogatója. Görögország szakít a konstantinápolyi kormánnyal —■ Az Uj Nemzedék tudósitójától. — | Bécs, julius 4. Konstantinápoly Ipát jelentig Görögország a kenud KiriiilWfT~vivatt harcok ffitntt vtbsztározta,"’hogy a hivatalos török kormánnyal is megszakítja sz érintkezést és életbe lépteti a hadiállapotot Athén és Konstantinápoly között. A magas porta a szövetséges hatalmakat közvetítésre kérte, hogy elháríthassa a görög hadüzenetet. A porta jegyzékében kiemeli, hogy Törökország a sévresi békeszerződést bizonyos feltételekkel elfogadja . Vizfoefpftottak és MpamllakénU/BMtfógyúri igazgatót Borzalmas rablógyilosság a nagytétényi Dunaparton !Nyoma veszett a tetteseknek .4T " — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Évtizedek rendőri bűn krónika,jában, szinte egyedülálló borzalmas rablógyilkosság szálai után nyomoz a pestvidéki rendőrfőkapitányság. Vasárnapra virradó éjszakán a nagytétényi Dimaparton vízbefojtották és kirabolták Boross Istvánt, a Gelbe M. és fiai bútorgyár vezérigazgatóját. A bűnügy részleteit egyelőre homály fedi. A pestvidéki és a budapesti főkapitányságok energikus nyomozása mindenesetre rövidesen világot derít erre a borzalmas gyilkosságra. Bejelentik az igazgató eltűnését Szombaton délután Boross rokona megjelent a budafoki rendőrségen és bejelentette Boross István 56 éves bútorgyári igazgatónak eltűnését. Az úriasszony előadta, hogy Boross pénteken délelőtt 11 órakor eltávozott a gyárból és Újpestre ment bútorfát vásárolni Délután egy órakor még betelefonált a gyárba, hogy a favétel sikerült és azonnal siet vissza hivatalába. Az igazgató azonban sem a lakására, sem a hivatalába nem tért többé vissza. A budafoki rendőrség azonnal érintkezésbe lépett a pestvidéki főkapitánysággal, amely elrendelte a legszélesebb körű nyomozást. A detektívek Újpesten, Kispesten, Erzsébetfalván, Soroksáron és a többi környékbeli községekben keresték az igazgatót. Tegnap hajnalban végre megtalálták holttestét a nagytétényi Dunaparton. Tegnap, a kora hajnali órákban a dunai halászok, nem messze a falu határától egy keménykalapot láttak, amely egy bottal, az áldozat saját botjával és kövekkel volt a földhöz rögzítve. A fekete keménykalap gyanús volt a halászoknak s partraszálltak. A kalapban, legnagyobb meglepetésükre, gombostűvel a béléshez fűzve egy levelet találtak. A levél, mely — mint a rendőri nyomozás később megállapította — Boross István bútorgyári igazgató írása, a következőket mondja: „1921. június 2. Boross Illés kedves bátyámnak. Práter utca 04. Tragikus helyzetemben közlöm veled, hogy a Gelb cégtől jár még nekem a múlt évről 15.000 korona. A megkapott összeg fele legyen a tied, másik felét fizesd be az árvaszékhez Vilma javára. A rokonokat üdvözlöm. Csókol szerető Istvánod.” Boross búcsúlevelének a másik oldalára, teljesen ismeretlen írással, a következőket írták nyilván maguk a gyilkosok: — A rendőrségnek és Boross Illésnek, Práter utca 64. Boross Istvánt a nagytétényi Dunában, a fürdőfülkék előtt való karókhoz kötöttük és a vízbe fullasztottük. Mi is ráismertünk és féltünk. Nem ütöttük, mert jó ember volt, de elvettük mindenét. De az írása itt van. Sajnáljuk. Lenin és Kun. Julius 2. A halászok azonnal jelentették a dolgot a budafoki rendőrségnek s kutatni kezdtek a Dunaparton s rövidesen ráakadtak az igazgató holttestére. A holttestet alsó ruhában, egy csónakkikötőcölöphöz kötözve s kövekkel a víz alá nyomva, ülőhelyzetben találták. A holttesten külerőszak nyomai nem látszanak. Az igazgató ruhája, aranyórája, lánca és pénztárcája hiányzik. Kétségtelen, hogy borzalmas, körmönfont ravaszsággal végrehajtott rablógyilkosság történt. A helyszínen megtartott szemlén a rendőrorvos is megállapította, hogy a holttest legfeljebb egy-két órája van a vízben. A gyilkosok először elkábíthatták az igazgatót, azután levetkőztetve s pénzét elrabolva vízbe fojtották. A detektívek most azután nyomoznak, hogy hol töltötte az igazgató a szombati napot. A hajnali kocsi A rendőrség munkáját több tanú igyekszik megkönnyíteni. Kitudódott, hogy a holttestet vasárnap hajnalban vitték egy parasztkocsin a Dunapartra. A parton, amely strandfürdőül szolgál, két cölöp van leverve, amely azt jelzi, hogy meddig szabad úszni. Az egyik cölöphöz kötötték hozzá Boross hulláját. Szemben azzal a hellyel, ahol a hullát megtalálták, a parthoz közel, egy halásznak a kunyhójavan. A halász felesége jelentkezett a rendőrségen és elmondotta, hogy vasárnap hajnalban, szokatlan időben, hallotta, hogy egy parasztkocsi közeledik a parthoz. Feltűnő volt neki a dolog, figyelmessé lett, de kimenni nem mert, mert kisfiával egyedül volt otthon. A nagytétényi gazdaságnak Keller nevű intézője vasárnap hajnalban néhány barátkájával éppen mulatozásból tért haza, amikor egy parasztszekér a Dunapart felé tartott. Minthogy nekik is gyanús volt a kocsi, egy darabig nyomon követték. Látták azokat is, akik a szekéren ültek és személyleírást is adtak róluk. A kocsin két férfi és egy nő ült és a saroglya le volt takarva. Tanúvallomást tett a halász is, aki a hullát megtalálta. A budapesti rendőrség is nyomoz A szerencsétlen véget ért Boross István igazgató ügyében a késő délelőtti órákban a budafoki rendőrség megkeresésére a fővárosi rendőrség is megindította a nyomozást. Sárkközy detektívfőnök vezetésével több detektív kiment a helyszínre, hogy a nyomozást nagy apparátussal folytassa. A tettesek nyomában A rejtélyes ügyben a budafoki rendőrség kezdte meg a nyomozást. Vasárnap este már a fővárosi detektívek is kiutaztak Nagytéténybe, hogy elősegítsék a tettesek kézrekerítését. Igen fontos adat is jutott a rendőrség birtokába, amely lehetővé teszi a gyilkosság rendkívül gyors kiderítését. A rendőrség reméli, hogy a tetteseket igen hamar kézrekeríti. A rendőrség azt hiszi, hogy Boross még élve került a vízbe. A hullán sebnek, vagy külső erőszaknak nyoma sincs, csak a nyakra szorított kötél helye látható. A közelben a parton keréknyomokat fedeztek fel s megállapították, hogy a Borosst hozó kocsi belement a vízbe. A gyár egyik főtisztviselőjének, aki az áldozatot igen jól ismeri, az a gyanúja, hogy a tettesek Borost elkábították, mert az erélyes és erős ember különben küzdött volna a tettesek ellen vagy kiabált volna a szekérben, hogy a járókelők figyelmét felhívja. .Az utolsó nyom Boross tartózkodásáról A nyomozás megállapította, hogy Boros pénteken délelőtt fél 11 órakor Tomola Frigyes újpesti építész Árpád út 14. szám alattii irodájában volt, akivel üzleti összeköttetésben állt. Az építésznél nagyobb pénzösszegeket kellett volna felvennie, ez azonban nem történt meg. Borossutolsó tartózkodási helyét is sikerült már megtudni, amennyiben kiderült, hogy pénteken 12 és 1 óra között a Widder féle fatelepen járt. Ez az utolsó nyom, amelyet Boross tartózkodásáról tud a rendőrség. Mennyi pénz volt Borossnál? Vasárnap délután 3 órakor a vállalat Práter utca 64. szám alatt levő telepén összegyűltek a gyár vezetői és alkalmazottai. A cég tagjai úgy tudják, hogy Borossnál eltűnése előtt nem igen lehetett nagyobb összegű pénz, legfeljebb párezer koronát kitevő egy hónapi fizetése, de lehet az is, és ebben az irányban folyik is a nyomozás, hogy Boross eltűnése előtt a gyárral üzleti összeköttetésben levő Tomola Frigyes-féle vállalatnál járt, ahol esetleg nagyobb pénzösszeget vett át. Ez azonban még nincs kiderítve. Borossról a gyárban azt a fölvilágosítást adták, hogy a munkások nagyon szerették, tehát gondolni sem lehet arra, hogy esetleg a gyár valamelyik alkalmazottja volt a gyilkos. Boross félév óta volt a gyár ügyvezető igazgatója s a maga zsebéből adott pótlékot az alkalmazottaknak, akik valósággal rajongtak érte. Nyomában vannak a nagytétényi rablógyilkosoknak A nagytétényi rablógyilkosság ügyében a budafoki rendőrség Barabás Zoltán dr. rendőrfogalmazó vezetésével kezdte meg a nyomozást A szálak Újpestre visznek. Keresik azokat, akikkel Boross igazgató, a gyárból pénteken délelőtt 11 órakor eltávozott. Mint lapzártakor értesülünk, a gyilkosoknak Újpesten már nyomában vannak és holnapra már szenzációs fordulat várható.