Uj Nemzedék, 1921. július (3. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-05 / 145. szám

1921 julius L. Uj Nemzedék — Harminc forint? — sóhajt a szőke muzsikus... Hát, hogy éljek én abból másodmagammal, mikor még lakásom sincsen? Azon is segítettünk. Az udvarban volt egy tágas szoba, oda bekvártélyoztuk a házaspárt s én négy zenészeti előadást rendeztem az ő fölsegítésére. Eb­ből tengette magát, míg rendesebb viszonyok közé jutott,­Debreczenbe menvén Váradról, itt a fiatal kar­nagy — Ruzsicska — teljes eréllyel működésbe lé­pett. Első munkája volt az Arany idő című víg opera. (Tehát, nem a Béla futása volt első munkája, mint mondottam.­ Ennek a librettóját Vándza Mi­hály készítette. Vándza ekkor a debreczeni „Fehér ló“ vendéglőjének volt a bérlője. — Volt idő, — úgymond Udvarhelyi, — mikor a felvonás közti zene a színészek fáradságából tel­lett ki. Ezek közül említi Udvarhelyi Diószegit —■ az első hegedűst, aki bal kezében tartotta a vonót amit ő még életében sohasem látott. Ritka is. Ez a Diószegi Sámuel jó zenész volt, egyszer Nagyvá­radon a Csörgő sapkát is dirigálta. Amellett a violiono-primot is játszotta, mindezt a karmesteri széken. Amellett énekelt is. Talán azt is a karmes­teri széken?... Ez a Diószegi még Udvarhelyi Miklóst is be­­­fogta a zenekarba, s nem nyugodott addig, míg valamiféle hangszerre nem tanította. Még­pedig a kisbőgőre. Udvarhelyi azt sem tudta, melyik végén kell a violiono-cellát megfogni, de Diószegi addig instruálta, mígnem jól-rosszul elhuzigálta a nótát s így részese lett ő is a felvonás közti zenének, ame­lyet nem lent, a zenekarban játszottak, hanem fent, a színpadon, a függöny mögött. Ruzsicska szerződtetése után egy napon Deb­­reczenbe jött Udvarhelyihez Szerdahelyi József, akit már Nagyváradról ismert, s aki még akkor csak fu­­volázni tudott, hegedülni keveset. Szerdahelyit Me­gyeri tanította fuvolázni. Kmne, mi mindent tudtak a régi komédiások?... Később azonban a tanítvány felülmúlta mesterét. „Compositor­ lett belőle, —­­úgymond Udvarhelyi — és jó színész...“ Szerdahelyinek ajánló levele volt Sándorffy dok­tortól, aki azt írta Udvarhelyinek, hogy használja fel ezt az ifjút a zenekarban. Udvarhelyi már tisztá­ban volt Szerdahelyi talentumával, s nem csak ,a zenekarban használta fel, hanem felismervén színészi képességét, szerepekre is tanította, így Dugonics Arany perecek című­ drámájában s a Macskást Ju­liánná című színdarabban (én Istenem, mikből állott a­ régi repertoár?...). Bálint szerepét tanította be neki." Ez volt Szerdahelyi első szerepe. Ruzsicska a lexikonok szerint 1774-ben szüle­tett, még pedig Bazinban, Pozsony megyében. Ignác a keresztneve. Fiatal korában vándorzenész volt­, aztán a katonasághoz került, onnét — az imént leírt epizód folytán­— Váradra ment és tagja lett a Sándorffy-Udvarhelyi vezetése alatti társulatnak. Később, a harmincas évek elején Kolozsvárott Erkel Ferenccel is megismerkedett, akinek további pályájára nagy befolyása volt. A Béla futása című­ opera kedves műsor­darabja volt a régi magyar színészetnek. Legutoljára a hat­vanas években a Mátyás király király egykori is­tállójából, később török mecsetből átalakított szín­körben adták elő. Ez volt az a „Hazafiság a nem­zetiségnek“ büszke feliratú nyári színház, mely az ab­szolutizmus után először hangoztatott szabad magyar eszméket. Molnár György volt, az igazgatója, aki ott Bem apót — száznál többször — no, de Az ördög pauláit is előadta. Ebben a színkörben hangzottak utoljára a Béla futása dallamai, s az akkor közked­­veltségü kardal: — Hunnia nyög letiporva Simák a bús magyarok ... Ez volt a Ruzsicska legszebb emléke a szín­padon!­­ Kedd 3 Magyar gazdasági kiállítás Münchenben JB ■ + — Az Új Nemzedék tudósítójától. — ^ München, junius 80. A nünaj^.ftífáT'Tneg Műm­ehenben az k-nagykiteriedysil^nBzetközi kiállítás, amely Németország­ és 'a A*­ie baráti viszonyban lévő államok mezőgazdaságát, tizi közlekedését,'vízi erői­nek kihasználását és az ezekkel rokon egyéb gazda­sági és műszaki berendezkedéseit ■ mutatja be. Az egyes nemzetek csoportjai között Magyarország ki­állítása emelkedik ki leginkább. A magyar mezőgazdaság kiállítása méltó módon mutatja be Magyarország­ természeti és gazdasági kincseit. Művészi képeken látjuk a magyar lótenyész­tés, szarvasmarhatenyésztés, sertés- és juhtenyésztés fejlettségét s a rendkívül változatos szárnyaste­nyésztést. Táblázatos kimutatások mutatják a mező­­gazdaság nagyszerű fejlettségét. A magyar paprikát és tengerit, gyümölcsöt és bort, dohányt, méhészetet és selyemtenyésztést is a legszemléltetőbb módon mutatja a kiállítás. Különös gondot fordítottak a magyar haltenyésztés bemutatására is a kiállítás rendezői. Imponáló tervrajzok borítják el a falak egy ré­­szét, hogy megmutassák, milyen lesz Budapest ipari és kereskedelmi kikötője. Színes rajzok mutatják a magyar erdőgazdaság produktumait, Magyarország építészeti­ és kulturális emlékeit, a magyar fürdőhe­lyeket és mindazt, amivel a természet Magyarorszá­got megajándékozta és mai válságos helyzetében is fentartjai. A magyar kiállítás nemcsak Magyarországnak büszkesége, hanem a ném­et rendezők is büszkék rá, hogy a kiállításnak ilyen értékes és érdekes attrak­ciót tudtak szerezni. Valamennyi csoport, közül a magyarnak van állandóan legtöbb látogatója. Görögország szakít a konstantinápolyi kormánnyal­ ­—■ Az Uj Nemzedék tudósitójától. — | Bécs, julius 4. Konstantinápoly Ipát jelen­tig Görögország a kenud Ki­riiilWfT~vivatt har­cok ffitntt vtbsztározta,"’hogy a hivatalos török kormánnyal is megszakítja sz érintkezést és életbe lépteti a hadiállapotot Athén és Kon­stantinápoly között. A magas porta a szövet­séges hatalmakat közvetítésre kérte, hogy el­háríthassa a görög hadüzenetet. A porta jegy­zékében kiemeli, hogy Törökország a sévresi békeszerződést bizonyos feltételekkel elfo­gadj­­a . Vizfoefpftottak és Mpa­mllak­­­énU/BMtfó­gyúri igazgatót Borzalmas rablógyil­­osság a nagytétényi Dunaparton !Nyoma veszett a tetteseknek .4T " — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Évtizedek rendőri bűn krónika,jában, szinte egyedülálló borzalmas rablógyilkosság szálai után nyomoz a pestvidéki rendőrfőkapitány­ság. Vasárnapra virradó éjszakán a nagy­tétényi Dimaparton vízbefojtották és kirabol­ták Boross Istvánt, a Gelbe M. és fiai bútorgyár vezérigazgatóját. A bűnügy részleteit egyelőre homály fedi. A pestvidéki és a budapesti fő­­kapitányságok energikus nyomozása minden­esetre rövidesen világot derít erre a borzalmas gyilkosságra. Bejelentik az igazgató eltűnését Szombaton délután Boross rokona megje­lent a budafoki rendőrségen és bejelentette Boross István 56 éves bútorgyári igazgató­nak eltűnését. Az úriasszony előadta, hogy Boross pénteken délelőtt 11 órakor eltávozott a gyárból és Újpestre ment bútorfát vásárolni Délután egy órakor még betelefonált a gyárba, hogy a favétel sikerült és azonnal siet vissza hivatalába. Az igazgató azonban sem a laká­sára, sem a hivatalába nem tért többé vissza. A budafoki rendőrség azonnal érintkezésbe lé­pett a pestvidéki főkapitánysággal, amely el­rendelte a legszélesebb körű­ nyomozást. A de­tektívek Újpesten, Kispesten, Erzsébetfalván, Soroksáron és a többi környékbeli községekben keresték az igazgatót. Tegnap hajnalban végre megtalálták holttestét a nagytétényi Duna­­parton. Tegnap, a kora hajnali órákban a dunai halászok, nem messze a falu határától egy keménykalapot láttak, amely egy bottal, az ál­dozat saját botjával és kövekkel volt a földhöz rögzítve. A fekete keménykalap gyanús volt a halászoknak s partra­­szálltak. A kalapban, legnagyobb meglepeté­sükre, gombostűvel a béléshez fűzve egy leve­let találtak. A levél, mely — mint a rendőri nyomozás később megállapította — Boross Ist­ván bútorgyári igazgató írása, a következőket mondja: „1921. június 2. Boross Illés kedves bátyám­nak. Práter­ utca 04. Tragikus helyzetemben közlöm veled, hogy a Gelb cégtől jár még ne­kem a múlt évről 15.000 korona. A megkapott összeg fele legyen a tied, másik felét fizesd be az árvaszékhez Vilma javára. A rokonokat üd­vözlöm. Csókol szerető Istvánod.” Boross búcsúlevelének a másik oldalára, teljesen ismeretlen írással, a következőket ír­ták nyilván maguk a gyilkosok: — A rendőrségnek és Boross Illésnek, Prá­ter­ utca 64. Boross Istvánt a nagytétényi Du­nában, a­ fürdőfülkék előtt való karókhoz kö­töttük és a vízbe fullaszt­ottük. Mi is ráismer­tünk és féltünk. Nem ütöttük, mert jó ember volt, de elvettük mindenét. De az írása itt van. Sajnáljuk. Lenin és Kun. Julius 2. A halászok azonnal jelentették a dolgot a budafoki rendőrségnek s kutatni kezdtek a Dunaparton s rövidesen ráakadtak az igaz­gató holttestére. A holttestet alsó ruhá­ban, egy csónakkikötőcölöphöz kötözve s kövekkel a víz alá nyomva, ülőhelyzetben ta­lálták. A holttesten külerőszak nyomai nem lát­szanak. Az igazgató ruhája, aranyórája, lánca és pénztárcája hiányzik. Kétségtelen, hogy bor­zalmas, körmönfont ravaszsággal végrehajtott rablógyilkosság történt. A helyszínen megtar­tott szemlén a rendőrorvos is megállapította, hogy a holttest legfeljebb egy-két órája van a vízben. A gyilkosok először elkábíthatták az igazgatót, azután levetkőztetve s pénzét elra­bolva vízbe fojtották. A detektívek most azután nyomoznak, hogy hol töltötte az igazgató a szombati napot. A hajnali kocsi A rendőrség munkáját több tanú igyek­szik megkönnyíteni. Kitudódott, hogy a holt­testet vasárnap hajnalban vitték egy paraszt­kocsin a Dunapartra. A parton, amely strand­fürdőül szolgál, két cölöp van leverve, amely azt jelzi, hogy meddig szabad úszni. Az egyik cölöphöz kötötték hozzá Boross hulláját. Szem­ben azzal a hellyel, ahol a hullát megtalálták, a parthoz közel, egy halásznak a kunyhója­­van. A halász felesége jelentkezett a rendőr­ségen és elmondotta, hogy vasárnap hajnal­ban, szokatlan időben, hallotta, hogy egy pa­rasztkocsi közeledik a parthoz. Feltűnő volt neki a dolog, figyelmessé lett, de kimenni nem mert, mert kisfiával egyedül volt otthon. A nagytétényi gazdaságnak Keller nevű intézője vasárnap hajnalban néhány barátká­jával éppen mulatozásból tért haza, amikor egy parasztszekér a Dunapart felé tartott. Minthogy nekik is gyanús volt a kocsi, egy darabig nyomon követték. Látták azokat is, akik a szekéren ültek és személyleírást is ad­tak róluk. A kocsin két férfi és egy nő ült és a saroglya le volt takarva. Tanúvallomást tett a halász is, aki a hullát megtalálta. A budapesti rendőrség is nyomoz A szerencsétlen véget ért Boross István igazgató ügyében a késő délelőtti órákban a­ budafoki rendőrség megkeresésére a fővárosi rendőrség is megindította a nyomozást. Sárk­­közy detektívfőnök vezetésével több detektív­ kiment a helyszínre, hogy a nyomozást nagy apparátussal folytassa. A tettesek nyomában A rejtélyes ügyben a budafoki rendőrség kezdte meg a nyomozást. Vasárnap este már a fővárosi detektívek is kiutaztak Nagyté­ténybe, hogy elősegítsék a tettesek kézrekerí­­tését. Igen fontos adat is jutott a rendőrség birtokába, amely lehetővé teszi a gyilkosság rendkívül gyors kiderítését. A rendőrség re­méli, hogy a tetteseket igen hamar kézrekeríti. A rendőrség azt hiszi, hogy Boross még élve került a vízbe. A hullán sebnek, vagy külső erőszaknak nyoma sincs, csak a nyakra­­ szorított kötél helye látható. A közelben a par­ton keréknyomokat fedeztek fel s megállapí­tották, hogy a Borosst hozó kocsi belement a vízbe. A gyár egyik főtisztviselőjének, aki az ál­dozatot igen jól ismeri, az a gyanúja, hogy a tettesek Borost elkábították, mert az erélyes és erős ember különben küzdött volna a tettesek ellen vagy kiabált volna a szekérben, hogy a járókelők figyelmét felhívja. .Az utolsó nyom Boross tartózkodásáról A nyomozás megállapította, hogy Boros pénteken délelőtt fél 11 órakor Tomola Fri­gyes újpesti építész Árpád­ út 14. szám alattii irodájában volt, akivel üzleti összeköttetésben állt. Az építésznél nagyobb pénzösszegeket kel­lett volna felvennie, ez azonban nem történt meg. Boross­­utolsó tartózkodási helyét is sike­rült már megtudni, amennyiben kiderült, hogy pénteken 12 és 1 óra között a Widder féle fa­telepen járt. Ez az utolsó nyom, amelyet Bo­ross tartózkodásáról tud a rendőrség. Mennyi pénz volt Borossnál? Vasárnap délután 3 órakor a vállalat Prá­ter­ utca 64. szám alatt levő telepén összegyűl­tek a gyár vezetői és alkalmazottai. A cég tag­jai úgy tudják, hogy Borossnál eltűnése előtt nem igen lehetett nagyobb összegű pénz, leg­feljebb párezer koronát kitevő egy hónapi fize­tése, de lehet az is, é­s ebben az irányban fo­lyik is a nyomozás, hogy Boross eltűnése előtt a gyárral üzleti összeköttetésben levő Tomola Frigyes-féle vállalatnál járt, ahol eset­leg nagyobb pénzösszeget vett át. Ez azonban még nincs kiderítve. Borossról a gyárban azt a fölvilágosítást adták, hogy a munkások na­gyon szerették, tehát gondolni sem lehet arra, hogy esetleg a gyár valamelyik alkalmazottja volt a gyilkos. Boross félév óta volt a gyár ügyvezető igazgatója s a maga zsebéből adott pótlékot az alkalmazottaknak, akik valósággal rajongtak érte. Nyomában vannak a nagytétényi rabló­gyilkosoknak A nagytétényi rablógyilkosság ügyében a budafoki rendőrség Barabás Zoltán dr. rendőr­fogalmazó vezetésével kezdte meg a nyomozást A szálak Újpestre visznek. Keresik azokat, akikkel Boross igazgató, a gyárból pénteken délelőtt 11 órakor eltávozott. Mint lapzártakor értesülünk, a gyilkosoknak Új­pesten már nyomában vannak és holnapra már szen­­zációs fordulat várható.

Next