Uj Nemzedék, 1922. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-11 / 34. szám
1922 február 11. Új Nemzedék ESTÉTŐL- REGGEL! A nemzetgyűlés csütörtök délutáni ülésén Kállay Tibor pénzügyminiszter beszéde további folyamán elmondta, hogy a tisztviselők helyzetén csak általános intézkedéssel lehet segíteni. Az eeményeket egységesíteni akarja. A tisztviselők elbocsátásánál kész olyan megoldásra, hogy akinek nyugdíjjogosultsága van, kérhesse a nyugdíjaztatását. Elsősorban a vizsgálat előtt állókat, a kevésbé megfelelőket és azokat, akik önként akarnak távozni, bocsátják el és végül azokat, akik ellen fegyelmi eljárás folyik. A hadiszolgálatosok külön előmenetelét sérelmesnek érzi. A természetben való ellátást intéző szövetkezet ellenőrzésében részt vesz több minisztérium magasrangú tisztviselője is. A parlamenti ellenőrzést nem tartja helyesnek. Ezután Gaál Gaszton elnök a holnapi ülés napirendjére tett indítványt, amelyet az ellenzék nagy viharral fogadott. Friedrich István követeli, hogy a kormány holnap nyilatkozzon arról, hogy mit tesz arra az esetre, ha a választójogi javaslat nem emelkedik törvényerőre. Kijelenti, hogy az ellenzék a kormányzót figyelmeztetni fogja az esküjére. E kijelentésre óriási zaj támad mindkét oldalon. Bethlen István miniszterelnök kijelenti, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy a kormány nyilatkozatot tegyen. Azt mondja, hogy az ellenzék munkaképtelenné akarja tenni a Házat. Erre megint nap a zaj támad. Kassay Károly azt állítja, hogy a miniszterelnök a forradalom terére lépett. Azzal is vádolja Bethlent, hogy neki két hazát adott végzete és még nem döntött arról, hogy melyiket fogadja el. E szavakra óriási viharban tör ki az egész Ház. Rassay azt mondja, hogy a miniszterelnök alkotmánysértésbe akarja vinni a kormányzót. Ismét Bethlen áll fel s kijelenti, hogy mindent megtett a békés megegyezésre, mert, észre akarta téríteni az ellenzéket. Erre olyan vihar tör ki, hogy a miniszterelnök ver cékla nem jut szóhoz. Nem sokkal utóbb még nagyobb lesz a vihar a miniszterelnök ama kijelentésére, hogy az ellenzék obstruál s az elnök kénytelen felfüppeszteni az ülést. Bethlen István azzal folytatja, hogy a kisebbség terrorizmusa vezeti a forradalomba az országot. Neki csak egy hazája van s azt nem engedi posványba sülyeszteni. Végül Tomcsányi igazságügyminiszterbeterjesztette a trianoni békeszerződés egyes katonai tilalmairól szóló javaslatát. A Pázmány Egyesület tegnap tartotta közgyűlését Bonitz Ferenc elnöklésével. Az elnök megemlékezett az elhunyt XV. Benedek pápáról s a közgyűlés ezután üdvözölte az új pápát. Hangsúlyozza, hogy a katolikus sajtó nem a forradalom vagy a proletárdiktatúra következménye, hanem sokkal régibb. A jövőben a katolikus sajtó fontossága nagyobb lesz, mint ma. Az ország Regnum Marianum és ezt az elvet elalkudni nem lehet. Üdvösnek mondja a sajtócenzúra megszüntetését, de olyan sajtóreformot sürget, amely az állami és a keresztény érdekeket minden téren megóvja. Ezután Sziklay János terjesztett be jelentést az egyesület múlt félévi működéséről. Titkárrá Früchtl Edét, pénztárossá Némethy Ernőt választották meg. Este kilenckor tartották a szokásos Pázmány-vacsorát, amelyen Haller István mondotta az ünnepi beszédet. Ezer vagon rozsliszt kivitelét engedélyezte az Országos Közélelmezési Tanács kiviteli albizottsága. A bizottság százötven vagon kivitelére is hozott javaslatot. A Szapáry-laktanyában ma éjjel tűz ütött ki, de eloltották, mielőtt veszedelmessé válhatott volna. A footballbotrányok megszűntetésére a rendőrség és a Labdarúgó Szövetség közös akcióra határozta el magát. Elsősorban a tribünök garázdálkodóit fékezik meg és a footballbírói kart is megtisztítják. Az Egyesült Államok megsegíti Középeurópát. Az Egyesült Államok kormánya jelentést tett közzé, amelyben szükségesnek mondja, hogy Középeurópa és Oroszország vásárlóképességét helyreállítsák. A nemzet felrázása Mikor Deák Ferenc az 1861-iki országgyűlésen felolvasta hires „felirati javaslatát“, a magyar politikai szónoklatnak mindmáig legelső remekét, felállott Árvavármegye igénytelen követe és a következő rövid beszédet mondotta : — Én is ugyanezt akartam mondani, a tisztelt előttem szóló a nyelvem hegyéről vette le a szót! Andrássy Gyula gróf is mondott tegnap este egy beszédet, amelynek egyik részére elmondhatjuk, hogy a nyelvünk hegyéről vette le a szót. „Ha nem tudjuk felrázni a nemzetet, vége lesz Magyarországnak, lejtőre kerülünk és jön a megsemmisülés!“ Mindenki, aki közügyekkel foglalkozik, a nép roppant fásultságáról panaszkodik. A legszebb célú és legsürgősebb kezdeményezéseket is reménytelenségbe fojtja a közöny. Hiába a plakát, hiába a gyűlés, hiába a beszéd, alig van, aki a kiáltó szót meghallja, — még kevesebb, aki lelkébe befogadja és tettre váltja, így a nemzetnek valóban senyvednie és pusztulnia lehet. De mi ennek az oka? A magyar szertelenség. Az az átkos tulajdonságunk, hogy indulatainkat rendkívül könnyű felgyújtani és nagy lángra lobbantani, de a fellobbanás mindjárt oly erős, hogy elhamvad benne minden érdeklődésünk, minden akaratunk és minden energiánk. „Keleti faj“, mondjuk erre néha bús nevetéssel, anélkül, hogy a dolog szörnyű jelentőségével tovább bíbelődnénk. Mint keleti emberek, megszoktuk a magunk mindennapi izgalmait. Lelkünk táplálkozásában eledellé váltak a fűszerszámok s vérünkbe, testünkbe beleették magukat a narkotikumok, — ma már igen nagy adag kell mindenből, hogy több, mint pillanatnyi izgalmat kelthessen idegrendszerrünkben. „Felrázni a nemzetet!“ Könnyű ezt ma mondani, de nehéz megcselekedni. Felráztuk a nemzetet, — An.,drássy akkor még nem is szerepelt a politikában, — az „és“ szócska miatt, hogy a közös hadseregbeli hadnagy címe ne „cs. kir.“, hanem „cs. és kir.“ legyen. Felráztuk a nemzetet a 25. paragrafus miatt, felráztuk a nemzetet hónapokra a 16. paragrafus miatt, felráztuk a nemzetet a 2,2 percentes kvótaemelés miatt, felráztuk a nemzetet a szabadelvűpárti ..kilenc pont“ miatt, egyik felrázásból ki se jöttünk, amikor már benne voltunk a másikban. Most, évtizedek múlva, mily kicsiny dolog ez mind, ami akkor oly nagy dolog volt! Ha mindazt a lelkesedést és energiát, amit akkor elfogyasztottunk, megőrizhettük volna a mai napig! Ha a nemzetnek az az elevensége, üde fogékonysága, ugrásra készsége, melyet 1889 óta annyiszor igénybevettek ma kicsinységeknek látszó dolgok miatt, megmaradhatott volna a nagy veszedelmek idejére, akkor ma bizony más képe volna Magyarországnak. De a múltakon rágódni és a sok „volna“ és „lenne“ közt tépelődni , e közben halaszthatatlan dolgokat halogatni s a válaszúton Bileam paripájaként töprengeni — ez is magyar tulajdonság. Kevesen hajlandók a nagy problémákat is meglátni és kevesen hajlandók a jövőbe is tekinteni. S akik erre rászánják magukat, megdöbbenve kell, hogy felkiáltsanak, miként tegnap este Andrássy: lejtőre kerülünk és fenyeget a megsemmisülés ... EnaBsaaukBM'inamai tavnak sikere teljesen kiszámíthatatlan. Remélem azonban, hogy kellő propagandával sikerül megnyernünk a nép széles rétegeinek bizalmát. A pénztárjegyek kibocsátásának időpontját még egyáltalán nem állapítottuk meg. Az indemnitási törvényjavaslatban van egy szakasz, amely erre nézve is felhatalmazást kér és amennyiben törvényerőre emelkedik, akkor válik aktuálissá az egész újítás végrehajtása. Sőt akkor is megvárjuk azt az időpontot, amikor a pénztárjegyek kibocsátásának szempontjából az általános pénzviszonyok a legalkalmasabbak lesznek. OOOOOOOOOCXXX>OGOOOOCOOOOOOCOOOOOOqOOOOOOOOOOOOOOCOOCXX Új fizetési eszköz keríti forgalomba Az Országos Központi Hitelszövetkezet meg akarja mozdítani a falu pénzét . Az Új Nemzedék tudósítójától■ Kállay pénzügyminiszter indemnitási javaslatának az a pontja, amely az Országos Központi Hitelszövetkezet számára kétszázmillió koronát hasít ki a költségvetés terhére, nagy ellenkezést váltott ki a liberális ellenzék körében, mert a kihasított összeget egyszerűen úgy tekintették, mint a gyűlölt Hangya közvetett támogatását. Most az Országos Központi Hitelszövetkezet hivatalos hajijában, a Magyar Szövetkezésben megjelent Korányi Frigyes bárónak, az OKH elnökének nyilatkozata, amely az indemnitási javaslatban folyósított összegnek hovafordítása tekintetében messzemenő és a magyar pénzgazdaságra rendkívül fontos perspektívát nyújt. — Pénztárjegyek kibocsátásának kérdésével az Országos Központi Hitelszövetkezet még a forradalom előtt foglalkozott. Az 1898. évi XXIII. törvénycikk szerint az Országos Központi Hitelszövetkezetnek egyik pénzbeszerzési módja a kötvények kibocsátása, amelyeknek biztosítására az intézet alapításakor az állam adott fedezetet. Ezek a hosszabb lejáratú kötvények azonban a falusi életben nehezebben válhattak kedveltekké, mint válhatnának a pénztárjegyek. Az OKH tehát abból indul ki, hogyha az általa kibocsátott pénztárjegyeknek ugyanolyan biztosítékot ad, mint amilyeneket eredetileg a törvényhozási kötvényeknek megadott, a pénztárjegyek útján sokkal inkább érheti el azt a célját, hogy a falusi nép megtakarított pénzeit ilyen módon befektesse. , . — Az Országos Központi Hitelszövetkezet előtt még az a cél is lebeg, hogy a pénztárjegyeket bizonyos mértékig az összes szövetkezetek fizetés gyanánt is elfogadják, sőt remélem, hogy más szövetkezetek is, például a Hangya Szövetkezet is elfogadná fizetésül. Ilyen módon ezek a pénztárjegyek a falu szűkebb körében forgalmi eszközökké válhatnának, ami végeredményben az egész pénzrendszerünknek érdeke. Korányi báró ezután kifejti, hogy a kibocsátott pénztárjegyek számára a forgalom tíz százalékát kitevő biztosítéki alapot akar teremteni és a pénzszűkére való tekintettel azt a biztosítéki összeget folyósítja a pénzügyminisztérium, aminek ellenében az OKH bonyolítaná le a bajba jutott szövetkezeti alakulások ügyeit, amelyek ma a pénzügyminisztériumot terhelik. Majd így folytatja: — A pénztárjegyek kibocsátása- Szombat 3 Miért halasztották el a fővárosi tanügyi jelöléseket — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az utóbbi időben az iskolákban egyre izgatottabban tárgyalták a székesfővárosi tanügyi jelöléseket. Tanítói állásuk megerősítését illetőleg fővárosi tanítóvá való kinevezésüket nagyon sokan kérték az utóbbi időben s a kinevezések mindig újra meg újra elhalasztódnak a jelölőbizottság tárgyalásának ismételt elhalasztása miatt. Kérdést intéztünk a fővárosi tanügyi osztályhoz, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: — A tanács mindig bizonyos megbeszéléseket szokott tartani a jelölés előtt és ezeken a megbeszéléseken mindig figyelembe szokta venni a polgármesternek és az első alpolgármesternek a véleményét is. És tekintettel arra, hogy a tanács ezeket az előzetes megbeszéléseket Folkusházy betegsége miatt mindezideig nem tarthatta meg és nem szögezhette le saját álláspontját a kinevezések kérdésében, a jelölőbizottság tanácskozását is el kellett halasztani. A jelölésekre vonatkozóan listákat kell készíteni. Ezeket a listákat nem lehetett kinyomatni, mert a főváros nyomdája az utóbbi három hétben teljesena költségvetés elkészítésére volt berendezkedve. Úgy, hogy nem tudta a kinevezésekre vonatkozó igen terjedelmes jegyzékünket kinyomatni. Minket már többször megtámadtak, hogy jegyzékünk elkészítésével amerikázunk. De ismétlem, hogy a már kitűzött jelölő bizottsági tárgyalásnak elhalasztását elsősorban az első alpolgármester, Folkusházy megbetegedésének kell tulajdonítani. Hatósági és pénzügyi közegek által legcélszerűbbnek elismert I InodóM/! " '1511’ tételenkénti kapható Steinicz Gábor 5Széb8? Viszonteladóknak nagy árengedményt CE5Bgaa3KgaMMranamitinn—HiNITTI Olaszország egyik legjelentősebb politikusa Hines béke gurigában című könyvében leleplezi a párisi békekonferencia munkáját és bebizonyítja, hogy az európai államok összeomlását csak a békeszerződések revíziója . : : akadályozhatja meg. : : : A Pallas r.-t. kiadásában megjelent könyv 154 koronáért minden könyv- 1 kereskedésben kapható. 3