Uj Nemzedék, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

1922 Március 10| Nems»«tölt ISTÍTÍSRÍMELIG A pápa és a felvidéki egyházrI.egyék. Római jelentés szerint XI. Pius pápa nem hajlandó hozzájárulni a felvidéki egyházmegyék új beosztásához. A kormány kiadta az alkotmányjogi értekezlet jegyzőkönyvét, amely részletesen számol be azokról a felszólalásokról, amelyeket annak idején mi is ismertettünk. A nuncius Budapesten. Schioppa Lőrinc érsek, budapesti apostoli nuncius hétfőn este nyolc órakor Rómából visszaérkezett Budapestre és átvette a nunciatura ügyeinek vezetését. Svájc kiutasította a király rokonságát. A szövetségi államügyészség a király rokonságát és kíséretét kiutasította Svájcból. A kiutasítottak között van Miksa királyi herceg, Mária Jozefa, Mária Annunziata, Mária Terézia királyi hercegasszonyok, Siedel udvari lelkész, Schochowski gróf, Schonta fregattkapitány, Werkmann Károly báró és neje, Steiner-Wallmont báró és neje, Borovicényi Aladár és neje, Hye báró követségi attasé- Glacz báró, Scháger-Echartsau osztályfőnök és még többen mások. Itt említjük meg, hogy Antonius funchali püspök egy osztrák legitimista gróf kérésére levélben számolt be a királyi pár életéről. Elmondja a püspök, hogy a királyi pár naponta szentmisét hallgat, látogatókat fogad és látogatóba jár s a legteljesebb szabadságot élvezi. Egy pesti színész ötven milliárdot örökölt. Budapesten hire jár, hogy Pintér Imre, az egykori Népszínház ismert énekese, aki jelenleg az óbudai Kisfaludy színházat igazgatja, egy amerikai nagybátyjától, Pintér Bénitől hetven milliódollárt örökölt. Ez a pénz a mostani árfolyam szerint ötven milliárd magyar koronát ér. Pintér még maga sem tud bizonyosat a fantasztikusan nagy örökségről. Zsolnai Miklós, a zsolnai-féle fajancgyár tulajdonosa és vezetője egy osztrákSzanatóriumban meghalt. Landru, a tömeggyilkos, akit a minapra végeztek ki, utolsó percében is ártatlannak mondotta magát. Kapós a pribékség. A Györy Sándor stehérsegéd lemondásával megürült hétfőérsegédi állásra tegnap délután a budapesti ügyészség irodája előtt hosszú sorban állottak a pályázók. Márkus Emilia beteg. Márkus Emilia a kiváló művésznő megbetegedett s egy szanatóriumban ápolják. Pénteken alkalmasint felléphet már. ? A kisántánt a nagyántánt megbontására törekszik. Már hivatalosan is bejelentették, hogy a kisántántból Lengyelország csatlakozásakor négyes szövetség lett. Renes Párisban egyezséget kötöttPoincaréval és eszerint a kisántánt Franciaországot háború esetén támogatni fogja, viszont Franciaország is megsegíti azt a kisántantbeli államot, amelyet bármely nemzet megtámad. Másik párisi jelentés szerint Bratianu és Basics abban egyezett meg, hogy felszólítják a legfelsőbb tanácsot, hogy Csehországról, Romániáról,Jugoszláviáról és Lengyelországról ez államok megkérdezése nélkül a jövőben ne tárgyaljanak. A szerbek és románok megegyeztek a bánáti határ kérdésében. Amint hírlik, Bóka, Gáty és Zsombolya a jugoszlávoké marad. A szovjet tizenhatmillió aranyrubelt kért és kapott a központi végrehajtóbizottságtól a vörös hadsereg felszerelésére. A pénzen fegyvereket és lőszereket vásárolnak Angliában. A szovjet rengeteg vagyont, küld a révali bankokba. Legutóbb nyolc vagon aranyat küldött, melynek értéke háromszáz millió aranyrubel. Februárban Révaiba küldtek még tizenöt bőrzsák brilliánst és egyéb drágakövet. A kövek értéke három milliárd franknál is több. Az új olasz kormány megalakult Facta miniszterelnökségével. Külügyminiszter Schanzer lett. Hírek Lloyd George lemondásáról. Angol parlamenti körökben napok óta komolyan beszélik, hogy a kormány helyzete megrendült az ír politika és az indiai események miatt és Lloyd George ezért, lemondani készül. Utódjául Balfourt emlegetik. be adja sz ékszerét n,s "CB flámilil? Üllői út3. Calvin-tér mellett. Jubidus Aranyat. kísür. régiséget leffmay.inabbárban veszte. 3 nónia alatt tanítok mamfotint olasz módezer szerint, kottisismeret nélkül is. V. Szícheni utca 12. (II. IV. Értekkép • A. n. 2-3-re) Ami a választásnál is fontosabb Roskadozunk az árak fékezhetetlen hossza alatt... Mindennap újabb, már meg sem lepő meglepetések az árucikkek árskáláján. Már szinte unalmas dolog az árak egyre szökellő felfelé bukfencezéseiről beszélni; rossz viccekkel igyekszünk kitörülni szánkból az elkeseredés fojtogató lehelletét, de közben újra meg újra torkon ragad a ráeszmélés arra, hogy ez így nem mehet tovább, ez már a vég, nem bírjuk a küzdelmet a habokkal... Elvégre élni kell és borzasztó úgy élni, hogy nem lehet élni... A baloldali sajtó nagy igyekvéssel a MÁV-ra keni az újabb drágulás felelősségét, távolabbi elemzésben persze a „kurzus“-ra is. Bölcsen hallgat arról, hogy Ausztriában tízszer ekkora a drágaság, holott a bajos osztrák köztársaságban ma épen az ellenkezője van a „kurzusának, sőt Németországban is ahhoz képest, hogy mit vesztettünk mi s mit a németek, micsoda tatárjárás volt nálunk s mi nem volt náluk, aránylag szintén sokkal nagyobb a drágaság, mint nálunk. Nem lehet ezt a kérdést kurzustanilag elintézni, annyi bizonyos, ez már csak liberális kuruzslás, de viszont nem lehet a kérdés felett csak amúgy halogatóan elsiklani sem, hogy örüljünk, hogy rosszabbul nem állunk. Nem rendületlenül valljuk, hogyha nyomorúságunk nagyobb fele forradalmakból és Trianonból és oláh vizitekből ered is, bajainknak nagy fokban mégis magunk vagyunk az okai. Nagyvonalú szociális politikát nem látunk, sajnos, egyetlen párton sem (a liberálison legkevésbbé); a közérdeklődést pártokban és klubbokban, lapokban és magánbeszélgetésekben, az általános szellemben és gondolkodásban is még mindig túlságosan a politika foglalja le , ki lép fel, milyen lesz a szavazás, mi lesz Bethlennel, mi lesz Letenyei Pállal — mintha az öngyilkosság szélére kergetett szegény lateinerek és lateinerasszonyok százezreinek az volna a legfontosabb, hogy lajstromos szavazás mellett gémberednek-e halálra vagy újabb budaörsi ágyúzások közben lehelik-e ki fáradt lelküket... Valaki szellemesen mondotta, hogy meg kellene alapítani a „hazafiak pártját.“ Jó volna, de egy feltétel alatt, hogy ebbe a pártba ne önjelentkezés révén vegyék fel a tagokat. Csak olyanokat volna szabad megilni belé, akik félre tudnának tenni egyelőre minden, minden mást és csak a vesénkre égő szociális problémákat sietnének megoldani. Azaz: kenyeret, ruhát, lakást, munkát, nyersanyagot hozni az árnnyá zsugorodott, éhező, fázó, végső elkeseredésükben lelkileg is megrokkanó keresztény tömegeknek. Ez volna a keresztény Magyarország megteremtésének első nagystelű lépése. Ha ez a feladat nem szerepel legelső helyen minden politikai és társadalmi szervezkedésben, nem hisszük el róla, hogy keresztény. Mert csak kompromittálni siet a keresztény gondolatot. A zsidókérdés megoldása is ezeken a síneken rejlik. Plakát és nagygyűlés, fütykösbot és szónoklat maga nem oldja meg ezt a szorító kérdést. Nem elég szidni a zsidót, hanem el kell tanulni tőle a gazdasági talpraállás módszereit, elvenni tőle a lehetőséget, hogy a nyakunkra üljön. Nem immorális módszerekkel, hanem igenis azzal, aminek a zsidóság is legtöbbet köszön: szorgalommal, leleményességgel, kitartással, gyakorlatiassággal és összetartással. A józanabb zsidóság is kevesebb okát fogja látni a konok édénállásnak a nemzeti keresztény gondolattal szemben, — ami ma kétségtelenül szintén súlyosbítja gazdasági helyzetünket — ha erőteljes és öntudatos nemzeti szociálpolitikát lát a keresztények részén, mintha ő is, mi is egyre süllyedünk a lejtőn. Kevesebb pofon és több céltudatos keresztény szociálpolitika s akkor meg fogunk tudni állni a lejtőn s nem leszünk -, mire a keresztény Magyarország megszületik — éhenhalt temetőlakók.ségét pedig nem lehet alábecsülni akkor, amikor a gazdasági élet létfeltételeit olyan mélyen érintő tőkehiány megoldására irányuló törekvések az egyik oldalon a fizetési eszközök hiánya, a másik oldalon ■pedig az infláció veszedelme közt ingadoznak. A csekk- és clearingforgalom klasszikus hazájában, Angliában tudvalevőleg a gyakorlati közgazdászok szívesen hivatkoznak arra, hogy náluk tulajdonképpen olyan mérvű infláció, amilyen más európai államokban észlelhető, nem alakulhat ki, mert a gyakorlatban az angol valuta tulajdonkéne a „csekk-valuta“, amelynél a fizetési eszközök tömegének emelkedése és a gazdasági élet erre irányuló tényleges szükségletei közt állandó kölcsönhatás áll fenn. Másfelől ott a clearingforgalom ismeretes széleskörű elterjedése következtében a fizetési eszközökben nagymérvű hiány kevésbé is állhat elő. Egy másik lényeges szempont, amely a csekk- és clearing-forgalom minél teljesebb kiépítését javalja, az a körülmény, hogy ez nagy mértékben növeli a pénzforgalom biztonságát. Nem lényegtelen szempont az sem, mégpedig nemcsak a pénzintézetek, hanem talán még nagyobb mértékben a nagyközönség gyors és biztos kiszolgálása szempontjából is, hogy e rendszer terjedése és lehető általánosítása nagymérvű technikai és adminisztratív egyszerűsítéseket tesz lehetőkké. A fentiekhez még hozzá kell adnom azt, hogy a csekk- és cleanng-forgalom általánosítása csak úgy vihető keresztül és csak akkor járhat hasznos eredményekkel, ha az összes mértékadó tényezők (Gyosz, Omke, Omge stb.) kötelezettséget vállalnak a rendszeresítésére és alkalmazására és ha a bevált, rendszert a közönségre rá is tudják kényszeríteni, mert a nagyközönség minden újítással szemben bizalmatlan és igy saját előnyét eléggé fel nem ismerve, csak bizonyos „douce violence-szín kényszeríthető rá. •!XXX)GQGOQGOOOOOOOOOOCOOOQOOCOQOOOQOOOGOOOOGOOOOCOQCO(X Megindulunk a csekk-valuta felé A Yétoe is híve a cseke-forgalom elterjedésének „A tőkehiányt csak a termelés szüntetheti meg“ — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Néhány héttel ezelőtt az Uj Nemzedék adott hírt arról az újításról, amely az állami és közhatósági szállításoknál, adó- és váltságlerovásnál a postatakarékpénztár csekk-, clearing- és giro-forgalmát akarja kötelező módon bekapcsolni. Kifejtettük, hogy ennek a nagy horderejű intézkedésnek következtében remélhetjük, hogy az államjegyek növekedése és a fizetési eszközökben való kínos hiány enyhülni fog. Legújabban arról értesülünk, hogy nemcsak az állami pénzintézetek, hanem a Tőbe körébe csoportosult bankok és takarékpénztárak is hajlandók közreműködni abban az irányban, hogy a csekkforgalom és átutalás minél szélesebb körben való elterjedése útján csökkentsék a forgalomban levő papírpénz mennyiségét. Alábbiakban két véleményt közlünk. Az első az Országos Központi Hitelszövetkezet, Magyarország vezető altruista intézete megszervezőjének és mai elnökének, Korányi Frigyesnek nyilatkozata. A másik vélemény Magyarország egyik legtipikusabb nagybankjának, az Angol-Magyar Banknak vezérigazgatójáé, Fleissig Sándoré. Hatásában, következményeiben szinte beláthatatlan jelentőségű volna az átutalási és csekkforgalom széles körben való elterjedése, — mondotta Korányi Frigyes. — A súlyosan érzett tőkehiányt csak a munka, az értékek termelése szüntetheti meg, de a fizetési eszközök hiányának megszüntetésében a csekkforgalom elterjedése megbecsülhetetlen szolgálatot tehetne. — Sajnos, — amennyire a magyar közönséget ismerem — kevés a reményem, hogy az elterjedés gyorsan fog haladni. Talán a fővárosban még inkább divatba jöhet, de a vidéknek hosszú évekre lesz szüksége, hogy belássa ennek az újításnak közérdekű voltát. Fleissig Sándor a legmelegebb , karolja fel az eszmét. --- A csekk- és clearingforgalom jelentősége tekintetében alig képzelhető el véleménykülönbség azok között, akik a gazdasági élet természetét és különösen a magyar gazdasági életben a legutóbbi évek eseményei következtében előállott nehézségeket gyakorlatból ismerik. Kétségtelen, hogy a csekk- és clearing forgalom, ha nem is szünteti meg a tőkehiányt,, mindenesetre lényegesen enyhíti a fizetési eszközök hiányát. Frck rendidüli jelentő Szerda 3 Poincaré sürgősen Parisba hívta az olasz pénzügyminisztert — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, február 26. Parisból jelentik: Poincaré miniszterelnök azt a kívánságát nyilvánította, hogy Schanzer, az rj olasz külügyminiszter, aki most érkezett vissza washingtoni útjáról, mihelyt szárazföldre lép, azonnal utazzék Párisba az ő látogatására. Hír szerint Schanzer ma érkezett meg. Poincaréval este vagy holnap fog találkozni forog az és a csehtosstrájc kölcsön — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Prága, február 23. Schmith, az Angol Bank egyik elnöke, Prágába érkezett, hogy az angol-cseh kölcsön ügyében tárgyalást folytasson, amely az angol követelések szigorúsága folytán kátyúba jutott. A cseh kormány az se , bizonyos követeléseit nem hajlandó teljesíteni. Fél ugyanis a prágai parlament szemrehányásától, hogy a kormány mindjárt az első nemzetzetközi kölcsön alkalmával mégis orbítja az állam presztízsét, így az Ausztriának nyújtandó cseh kölcsön ügye is kérdésessé vált A parlament hozzájárulása mindaddig nem biztosítható, amíg Csehország meg nem kapta az angol kölcsönt Arra a százmillió előlegre vonatkozóan, amit Csehország késznek nyilatkozott nyújtani Ausztriának, a következő biztosítékokat kérte: 56 millió koronára kéri az Ausztria birtokán lévő katonai anyagok zár alá vételét, a többi 44 millió koronára vonatkozóan pedig a helyiérdekű vasutakat, a czerboi cukornyár részvényeit, továbbá a bécsi volt cseh kancellár stb..aktát.