Uj Nemzedék, 1922. november (4. évfolyam, 249-273. szám)
1922-11-19 / 264. szám
Vasárnap BBEimsSBtiAEB553aa IRODALMI ÉLET As es5 teljes Csokonaikiadás Csokonai Vitéz Mihály Összes művei. Három kötet. Kiadták Harsányi István és Gulyás József. Geniuskiadás. XXIV., 702. m. 197 l. 7500 K. Két lelkes sárospataki tanárnak hangyaszorgalma és egy könyvkiadó-cégnek merészsége páratlanul értékes ajándékkal lepte meg a magyar irodalomtörténetet: Csokonai összes műveinek kiadásával. Mikor először megpillantottam ezt az öt hatalmas, ízlésesen kiállított kötetet — a két első két-két részből áll s igy a cím szerint három kötetnek jelzett munka valójában öt kötet — elfogott a megilletődés. Amire évtizedek óta vágyakoztunk, megvalósult: végre bírjuk a XVIII. század legnagyobb magyar költőjének minden munkáját, megbízható kiadásban. Ez már magában nagyjelentőségű mozzanat. De Csokonai műveit nemcsak le kellett nyomtatni, hanem össze is kellett gyűjteni. Csokonai ugyanis egyike volt legtermékenyebb költőinknek; sokkal többet írt, mint amennyit módja volt az akkori nehéz viszonyok között kinyomatni, azonkívül sok versét pusztán barátai mulattatására írta, s ezek, noha jó részükben kacagtató komikummal árad a költő pajzán jókedve, nem voltak kiadásra szánva, így vagy másfélszáz versének a tudomány mindezideig nem tudott nyomára akadni, mignem száztizet közülök ez a két derék irodalomtörténész fölkutatott és közkinccsé tett. Most végre elpihent az a fátum, mely Csokonait úgyszólván születésétől haláláig, sőt azontúl még több mint egy századig üldözte. Valóban Katona József után ő a legtragikusabb sorsú költőnk. Egész lelkével csüngött a debreceni kollégiumon, mely őt nevelte és szégyenszemre távoznia kellett belőle; szeretett egy leányt, mélyen, igazán, egy életre szóló szerelemmel, az hitegette, de amint módosabb kérője akadt, cserbenhagyta; hajlama a tanári pálya felé vonta, lelkesedéssel tanított s olyan tudományos készültséggel, mint korában kevesen, de a maga hibáján kívül csak egy félévig taníthatott; életének utolsó éveit egy nagy feladatra szánta, meg akarta írni a honfoglalás eposzát, a magyar Reneis-t és meghalt, mielőtt az előmunkálatokon túljuthatott volna; tisztelettel, rajongással közeledett kora irodalmi vezéréhez, Kazinczyhoz, s az meggyalázta emlékét , ami mindezt betetőzte: mérhetetlen irói becsvágy élt szivében, a halhatatlanság vágya és reménye, lázas buzgalommal rendezi munkáit sajtó alá, s egy pár kisebb művén kívül csak az egy Dorottyát láthatja nyomtatásban, a többi csak halála után jelent meg, együtt mind csak most, 117 évvel elkésve! Ez a teljes gyűjtemény az ismeretlen versekkel kiegészíti Csokonai költői képét, de nem mélyíti ki. Csokonai megmaradt, aminek eddig ismertük: a régibb magyar irodalom legérdekesebb alakjának. Irodalomtörténeti jelentőségét megállapítani könnyű: Balassi után a legnagyobb lírikusunk, Zrínyi után a legnagyobb epikusunk s csak a nagy költői triász, Vörösmarty, Petőfi, Arany homályosította eb Nem kisebb esztétikai jelentősége sem: igazi költő, hatalmas érzések és mély gondolatok éltetik líráját, kimeríthetetlenül buzogó komikai ér epikáját; zengzetes ,és könnyed, minden megnyilatkozásában művészi. Mindez azonban még nem fejti meg Csokonai mai népszerűségét. Annak, hogy a könynyen felejtő, a rank irodalmi értékeit meg nem becsülő magyar közönség gyönyörködik Csokonai 120 éves verseiben, egyéb okának kell lenni. Van is, éppen az, ami miatt Kazinczy és Kölcsey s a vezetésük alatt álló irodalmi tényezők a múlt század elején nem tudták fölismerni Csokonai nagyságát: költészetének újszerűsége. A klasszicizmus korában, mikor a beteges eszményiség volt divatban, egyetemes érzések halvánnyá cizellálva, minden egyéni színtől megfosztva. Csokonai költészete a maga közvetlenségével és őszinteségével, egyéni elemeivel és realizmusával, a maga népies jellemével idegenszerűen hatott. Azóta az idő nagyot fordult s éppen abban az irányban, melyet Csokonai költészete mutatott. . Az ízlés megváltozásával Kazinczyék elavultak, Csokonai modernné lett, ő időrendben az első magyar költő, akiben a mai ember fölismeri a lelki rokonát. Vannak egészen modern költői eszméi — például a múlandóság és a szerelem érzéseinek sajátos kapcsolata, mely aztán Petőfinél újra megjelen; vannak a modern ember szemléletéből fejlett költői képei — igy az esti holdfényben bemutatott gyertyánerdő, szinte Kacziány ecsetével festve, vannak modern érzésrezdülései — így az érzékiség bevitele a költészetbe, finoman, diszkréten és mégsem bántóan. Csokonai sok tekintetben megelőzte korát: ez magyarázza költészetének különös sorsát. Amíg élt, egy kis kör bálványa volt, az irodalom szélesebb rétegei idegenül állottak vele szemben. Halála után lassan-lassan, de egyre nőtt. Először a tudósok fedezték föl, de még nem teljes értékét, azután a költők érezték meg igazi nagyságát, főként Petőfi és Arany, majd aztán az olvasó közönség ismerte el magáénak, végre most, legújabban, a kiadók. Fölismerték, hogy Csokonai költészete üzleti szempontból is érték: ez az utolsó, a legnagyobb mozzanat. Az a költő, akiért halála után 117 évvel sem félnek milliókat kockáztatni a kiadók, az már nemcsak az irodalomtörténeté, az már az életé, sőt az örök életé. r. r. A vallás és közoktatásügyi központi igazgatás 1867. előtti történetének vázlata. Tanulmány. Irta: Magyary Zoltán dr. Ez a kis füzet a magyar vallás- és közoktatásügyi kormányzás vázlatos történetét adja a kiegyezés koráig. Magyary Zoltán, mint a jelenlegi kultuszminisztérium osztálytanácsosa, alaposan ismeri a kérdést. Az egész anyagot három fejezetre osztja. 1. A rendi alkotmány kora, 1848-ig. 2. A felelős magyar minisztérium, kora, 1848—49-ig. 3. Az abszolutizmus kora, 1849—1867-ig. A szerző minden korszak történetét ismerteti röviden, megadván karakterét az akkori magyar kultuszpolitikának. A rövid, egyéves füzet annyira fontos anyagot ölel fel, hogy úgy a szerző, mint az ügy fontosságának szempontjából igen jó volna, ha ezen a vázlatos összeállításon egy nagyobb, kultúrtörténeti munka épülne fel. JCCOOCOCXXJOOOOCOOOOOOOOCOOCOOOCOOOOCOQOOCOOCCOCCOOCCGC Új Nemzedék 1922 november 19. A bécsi sakk-kongresszus — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A bécsi országos vásárral egyidejűen rendezett sakk-kongresszus méreteivel és érdekes attrakcióival méltán vonja magára a sakkozóvilág figyelmét. A kongresszus, melyet november 12-én a Jesse-palotában a köztársasági elnök nyitott meg, sakk-ipari és sakk-irodalmi művek kiállításával és eladásával és sakk-kuriozitások közszemlére tételével kapcsolatos. A versenyek — a résztvevők számát és játékerejét tekintve — nagyszabásúak. A nemzetközi mesterverseny favoritba Aljechin. Első díja nyolcmillió osztrák korona. A verseny állása most a következő- Tartakower 4, Aljechin 31&, Rubinstein 3, Wolf 3, Grünfeld 2‘/>, Spielmann 2, Vukovics 2, Maróczy 114 (1), Réti 1K, Bogoljubáv 1 (1), Tarrasch König V-i (i), Sämisch Y, Takács 0 (1), Kmoch 0. Ma, szombaton a következők mérkőznek meg egymással: Rubinstein Vukovics, Tartakower - Tarrasch, Maróczy-Bogoljubov, Aljechin-Grünfeld, Wolf-Takács, Stuelmann Sötnisch, Réti-Kmoch. A nemzetközi főtorna győztese kongresszusbajnok címet nyer. A négy nyolcas csoportból két-két játékos kerül a döntőbe. Ezen a versenyen magyar részről Szigeti, Meller és Tyroler indultak. A bécsiek első helyre Müller, Loquenz, Wolf A. és Fischer osztrák amatőröket tippelik. A melléktomán negyvennyolcan mérkőznek. Lesz ezenkívül hölgytorna, villámtorna, hadisakk-verseny és élősakk. A meisterversenyről Maróczy nagymesterünk egyik játszmáját itt közöljük: FXc6+, bXc. 8. HXd4, Fd7. 9. Vf3, c5. 10. Hf5, FXf5. 11. VXf5, Vc8. 12. Vf4, Ve6. 13. Hc3, Fe7. 14. b3, 0—0. 15. Fb2, cG. 16. Bfel, Hd7. 17. Hd5! (Ha cXd, akkor 18. eXd, VXd5. 19. BXe7 és Vg4, Vh4 fenyegetéssel.) Fd8. 18. He3, Fl'6. 19. FXf6, VXf6. 20. VXfG, HX16. 21. Hf5, Bfe8. 22. HXd6, Be6. 23. Bad!, Bd8. 24. / IV7, BXdl. 25. BXdl, BXe4. 26. MXc5, Be8. 27. HXa6, Kf8. 28. a4, Bc2. 29. Hb4, c5. 30. Kfl, Be6. 31. Hd5, HeS. 32. Hc3, Bb6. 33. Bd8, Kc7. 34. Bc8. Sötét feladta. 31. sz. feladvány Várady Miklós dr.-tól. — Eredeti. Matt 2 lépésben. 43. sz. játszma Bécsi verseny, 1922. Világos: Maróczy. Sötét: Kmoch. 1. e4. e5. 2. Hf3. Hc6. 3. Fb5, a6. 4. Fa4. Hf6. 5. d4. eXd. 6. 0—0, d6. 7. Sakkhírek A Magyar Sakkszövetség decemberi mesterversenyén a következő magyar amatőrök játszhatnak: Steiner E., Havasi K., Nagy G., Schweiger, Chalupetzky, Hajós, Krivoss, Balogh, Négyesy. Ez a minősítés nagyjában megfelel az Új Nemzedék olvasói véleményének. A néhány hónappal ezelőtt lapunk által rendezett szavazás eredménye szerint u. i. amatőrjeink játékerősorrendje így alakul: Steiner 10, Havasi 13.3, Nagy 15.1, Schweiger 17.1, Chalupetzky 17.4, Szávay 18.7, Hajós 19, Szigeti és Elekes 21.2, Bakonyi és Krivoss 21.3, Mayer 23.4, Temanovich 25, Balogh, Zinner L., Filep, Balla F., Exner Gy., Négyesy. Szávayt külföldi tartózkodása miatt mellőzte a bizottság, Négyesy versenyrebocsátását pedig az teszi megokolttá, hogy Budapest ezévi bajnokságát ő nyerte meg. A Budapesti Sakk-körben háziverseny folyik. Ismertebb résztvevők: Steiner E. és L., Kiss Marcell, Flesch. A Gajdos-emlékversenyen Reich, Herz és Lévay vezet. A B. S. T. versenyén eddig Urváry veretlen. A magyar nemzeti feladványverseny eredményét a B. S. T. december 2-ikán hirdeti ki. Kihirdetés után társasvacsora, melyre a klub vezetősége a sakkbarátokat ezúton hívja meg. A Középiskolai Sakkszövetség díszelnöke, Pintér Jenő főigazgató indítványára A magyar sakkozás története címmel pályatételt írt ki. Az Új Nemzedék levelezési versenyének eddigi eredményei: Horváth J. (1) — Horváth A. (0), Wessely (1) — Szász (0), Wessely (1) — Bursch (0), Takács (1) — Szász (0), Holecz (1)— Szász (0), Tenyák (1z) — Steindl (0), Kellner, Chalupka, Kovács, Pataky, Horváth J. és A. kilépett. Felhívjuk a versenyzőket a gondolkodási idő szigorú megtartására. A mi játszmánk folytatása: 29. FXe8, Hf5. Brillldnson, _______dísztárgyak olcsón kaphatók. Fiók : Király utca 50 Terefon 6*-9a. A Szinyei Társaság bemutatkozó kiállítása — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Az a művésztársaság, amely 1920 tavaszán, Szinyei-Merse Pál halála után az ő nevével megalakult s azóta állandóan és igen rokonszenvesen szerepel művészeti életünkben, most rendezi első kiállítását a Nemzeti Szalonban. A kiállítás koronája Szinyey-Mersz Pálnak három olajfestménye: egy őszi tájkép, az elmúlás melankóliájával, a Huntúzokhoz készült részlettanulmány s a Csönd című tájkép, amely utolsó alkotása volt a mesternek. A nagyteremben Szinyei képein kívül Vaszary Jánosnak hat jellegzetes munkáját látjuk. Cikkázó színfoltok játéka valamenynyi, csupa sejtetés, de szuggesztív erejű sejtetés. Iványi-Grünwald Béla, akinek hét, részben nagy vászna van, a természet poétája, inkább a formáké, mint a színeké. Nem realista, nem lesi el a természetet, hanem megfogja és egészen egyéni természetszemléletén keresztül közli velünk. Perlmutternek három különböző értékű képe van ebben a teremben. Legfinomabb közöttük a Falu vége templommal című. Csók István téli tájképét régóta ismerjük, Hatvany Ferenc női aktját is, amely a Szépművészeti Múzeumé. A második teremben fényes Adolf kollekciójának legszebb darabja, a „Szent Ferenc prédikál a madaraknak“ című festmény. Hangulata azonban inkább népmese, mint biblikus. Magyar- Mannheimer Gusztáv nem ért rá újat produkálni, annál kellemesebben lepnek meg Réti István mélyen átérzett, bensőséges tájképei. Rasch Andor élénk és színes tengerparti képeket állított ki Rippl-Rónai Józsefé a harmadik terem domináló helyzete. Tizenhat olajfestményét és pasztelljét hozta el, hogy egész skáláját megmutassa sokat magasztalt és gyakran megtámadott egyéni szürészetének. Mattyasovszky Zsolnay László erőteljes, férfias ecsetkezeléssel dolgozik. Leghatásosabb képe a Nyugvó nő. Rudnay Gyulát nem képviseli eléggé jellegzetesen az a négy tájkép, amelyet kiállított, noha valamennyi nagyon finom és hangulatos. Strobenz Frigyes női tanulmányképe mélyen átérzett, melegszívű munka, amit Herman kollekciójának egyik darabjáról sem mondhatunk. A negyedik teremben néhai Csáktornyai Zoltánnak, a társaság egyetlen halottjának, három friss tájképét állították ki. Ulatz Oszkár magyarosszűi és üdeszka képei, Thorma János huszáros zsánerképe, Pólya Tibor bravúros enteriőrvilágítási effektusos képe, Szőnyi robusztus erejű önarcképe és Vidovszky Béla friss tájképei a föltűnőbb darabjai ennek a teremnek. Az ötödik teremben Csók István káprázatos színgazdagsága és mozgékonysága Cigánylakodalma dominál, mellette néhány excentrikus, játékos tanulmánya. Sok erőt látunk Szőnyi István „Ivók“ című nagy vásznán, Zoldor István rézkarcain viszont a nagy finomságot csodáljuk. Falus Elek iparművész kiállította IV. Károly király remekbe készült Hitlevelét, amely természetesen az állam tulajdona és a Szinyei- Merse Pál társaság alapítólevelét A kiállítás plasztikai része nagyszerű meglepetés. Kisfaludi-Strobl Zsigmond nem kevesebb, mint tíz új munkáját állította ki: egy ifjú nagyszerű lendülettel elkészített aktját, amely síremlék lesz a Kerepesi úti temetőben, Széchenyi László gróf és Papavicini György őrgróf portréját, amelyek közül különösen az utóbbiban hallatlanul nagyszerű erőt látunk, továbbá bájos leány- és fiúportrékat és egy nagyon finom kifejezésű női tanulmányfőt. Kisebb munkái között a legjelentősebb a Pázmány-szobor miniatűr terve. Sidló Ferenc, aki egyébként a monumentális plasztika mestere, most kisebb meéretű munkákat állított ki: kedves gyermekfejeket, lágy női aktot és női portrét Valamennyin meglátszik, hogy a kisebb méret finomsága éppen olyan mértékben megvan ebben a művészben, mint a monumentálisnak az ereje. Szentgyörgyi István, a harmadik szobrász rendkívül kecses díszkutat állított ki és játékos finomságú apróságokat. A kiállítást, amelynek egységesen magas színvonala és szokatlan gazdagsága nagy meglepetés lesz a közönségnek, vasárnap délelőtt nyitják meg.