Uj Nemzedék, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-22 / 291. szám
rá Péntek U Nemzedék 1922 december 22. Egy pártonkívüli és egy kisgazda kritikája az indemnitásról Tájékozatlan a quirindit követünk — Ne bántsd a kisgazdát! — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés ma tartja ebben az évben utolsóelőtti ülését, holnap már megkezdődik a Ház 16 napos karácsonyi vakációja. A nemzetgyűlési képviselők azonban már a szünet hírére elutaztak a fővárosból, úgy hogy fél 11 órakor még egy képviselő sem látható a parlament folyosóján. Később érkeznek meg a mai ülés első szónokai is, a kormánypárti Bell Miklós és az ellenzéki Baross János. Bell Miklós, hír szerint, hosszabb beszédre készül és a gazdasági kibontakozás érdekében fog beszélni, sőt, hír szerint, 61 oldalas határozati javaslatát is fel akarja olvasni a mai ülésen. Amikor erről Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke értesül, azonnal felkeresi Bell Miklóst és puhítani kezdi, hogy az indemnitás vitájának megrövidítése céljából hozza azt az áldozatot, hogy álljon el beszédétől. Bell Miklós hosszabb , rábeszélés után csakugyan hajlandó elállani a szótól, úgy hogy a mai ülés első szónoka Lovász János lesz, aki rövidebb beszédet mond. A baloldali folyosón Usetty Ferenc méltatlankodik a képviselők pontatlansága miatt és azzal fenyegetődzik, hogy névsorolvasást fog indítványozni. Baross János külpolitikai kérdésekre tereli át a szót. Az Új Nemzedékben ugyanis legutóbb nyilatkozata jelent meg és megemlítette ebben a nyilatkozatban azt, hogy Nemes Albert gróf római, quirináli követünk hír szerint nem tudott felvilágosítást adni az olasz királynak Magyarország területének és lakosságának csökkenéséről. Baross János csodálkozva említi most, hogy erre a nyilatkozatra a kormány egyáltalán nem reagált. Ezután a képviselők azt találgatják, hogy ki lesz az új párisi magyar követi, mert Bánffy Miklós grófnak, akit sokéig ennek az állásnak jelöltjeként emlegettek, értesülésünk szerint annyira megrongálódott az egészsége, hogy hosszabb pihenésre van szüksége és így semmiesetre sem vállalhatja el a párisi követséget-A miniszterek közül elsőnek érkezik Kállay Tibor pénzügyminiszter, aki háromnegyed tizenegykor jelenik meg a folyosón és a közben megérkező kormánypárti képviselők mindjárt körül is veszik. A kereskedelmi és ipari érdekeltségeknek ma délelőtti értekezletére terelődik a szó. Ezen az értekezleten tiltakozni kívánnak az adókivetések igazságtalansága ellen. Kállay Tibor pénzügyminiszter erre a következőket jelenti ki: — Bízom benne, hogy találunk megnyugtató megoldást és annyi bizonyos, hogy a közönség jogos sérelmeinek orvoslásáról gondoskodni fogunk. Ami a kereskedelmi és ipari érdekeltségeknek azt a kívánságát illeti, hogy a felszámoló bizottságokat szaporítsuk, kijelenthetem,hogy e kívánságuk is teljesedik, mert ezek a bizottságok éppen most vannak átalakulóban. A nemzetgyűlés csengői néhány perccel háromnegyed tizenegy óra után szólalnak meg és Szcitovszky Béla, házelnök nyitja meg az ülést. A konszolidáció föltétele a munka Napirend szerint következik az indemnitás általános vitájának folytatása. Az első szónok Lovász János. — Ebben az országban — úgymond Lovász — csak akkor lesz teljes konszolidáció, ha mindenki a maga munkájához lát Nálunk mindenki politizál. Egyik azt hiszi, hogy ez a műveltségéhez tartozik. A másik pedig megél belőle, így alakul ki azután az a politikai zenekar, amelyben mindenki csodála. Csodálom, hogy jólesik egyes lapoknak gúnyt űzni belőlük. Csinálnak rólunk vicceket is, olyan formában például, hogy egy beteg kisgazda képviselőhöz elhívták az orvost és amikor az orvos megkérdezte a képviselőtől, hogy mi baja van, a képviselő azt felelte: Nem tudok a sarkamra állani! (Derültség.) Hát ez viccnek jó vicc, de ha nem is tudunk a sarkunkra állani, azért becsületes magyarok vagyunk és megtesszük kötelességünket. Legutóbb megtörtént az, hogy „memorandummal“ a kormányhoz fordultunk, erre a Pesti Hirlap a legnagyobb otrombasággal önző és kapzsi isgazdáknak nevezett bennünket. Felkiáltásoka baloldalon. Hiszen a kormány fizeti. Lovász: Mindenesetre furcsának találom azt, hogy amikor ma a legnagyobb küzdelemmel próbáljuk megvédelmezni évtizedek óta elhanyagolt érdekeinek, akkor akadnak lapok, amelyek így vetik el velünk szemben a sulykot. Mi nem tehetünk róla, hogy a Pesti Hírlap vezércikkírója ilyen beteg gondolkodású. De tudnia kellene azt, hogy a nemzetet csak a tősgyökeres gazdatársadalom képviseli igazában. — Az indemnitás bírálatánál elsősorban azt kellene tudni, hogy feltétlenül szüksége van-e rá a kormánynak, vagy csak nem akar exlexbe kerülni. Mivel ez az utóbbi a valószínű ,el is fogadom az indemnitást. Be is fejezem beszédemet, de Drózdy képviselő úrnak akarok válaszolni, aki az ellenzéki oldalról olyant mondott, ami mindnyájunk szívébe vág. Kuna P. András: Valótlant állított! Lovász: Tévedsz, András bátyám! (Derültség.) Ellenzékinek lenni nem bűn, lehet valaki a kormány ellen, de nem lehet a magyarság ellensége. A szólásszabadság mindenkinek a legnagyobb kincsre, de erre a szabadságra csak annak van joga... Rassay Károly: Aki a kormányt támogatja! Lovász:... nem, hanem annak, aki ezt a szólásszabadságot az ország érdekében használja fel. (Taps.) Ha az ellenzék így gondolkodik, akkor teljesen egyetértünk. Mi nem akarunk a győző államok kapujában ülni koldus módjára, jöjjön inkább a nagyszerű halál. A javaslatot elfogadom. A szónokot számosan üdvözlik a jobboldalon. Üdvözlők egész tömege veszi körül. A következő szónok BarossJános pártonkivüli: Baross János. Nekünk pártonkivüli képviselőknek részben kellemes, részben kellemetlen a helyzetünk. Igaz, hogy függetlenül megmondhatjuk véleményünket, de akkor csösük is van, például szilvafájuk, kifőzhetik a szilvát de ezután átalányt kell fizetni. Azonkívül, ha kétvagy három liternél többet talál a finánc, ezért meg is bírságolják. Száz esetet tudnék felsorolni ezekről a zaklatásokról. Megtörtént például, hogy valakinek 28 korona adót kelett volna fizetnie és ezért be kellett mennie a városba. A 28 koronás adó vasúti költsége 270 koronába került. Tudok olyan esetről is, amikor egy orvos az egyik gazda beteg gyermekét csak abban az esetben volt hajlandó megvizsgálni, ha 12.000 koronát fizet. Vass József, népjóléti miniszter (fejét csóválva): Kérem az orvos nevét! szidnak jobbról és szidnak balról. (Derültség.) Mai beszédem jobbról is, balról is elégedetlenséget fog kelteni. Elismerem, hogy a kormány jóindulattal dolgozik és tudom, hogy emberfeletti munkát végez és a miniszterek sápadtra dolgozzák magukat. Kállay pénzügyminiszter feláll és kimegy a teremből. Rassay: Kállay ezt már nem bírja ki. (Derültség.) Baross: A mai helyzet az, hogy tizenhárom, vármegyében hat millió magyar mellett ... Felkiáltások a szocialistáknál: Két és fél! Pikter Emil: Vagy talán a zsidókat nem tartja annak! Baross: A zsidókérdésről nem akartam beszélni, de ha megbolygatják, azt is elintézem. Testvéremnek tartok minden olyan zsidót, aki átérzi a magyarság minden fájdalmát, de vadhúsnak tartom a nemzet testén azt a zsidót, aki testében és lelkében, közgazdaságában és kultúrájában idegen a magyar faj lelkétől. (Taps a kormánypártom és a keresztény ellenzéken.) A quirináli eset — Áttérek az integritás kérdé-sére. Nagyon fontosvolna a magyar integritás szempontjából, hogy külföldi diplomatáink megfelelő képzettségűek legyenek. Elmondja a quirináli követ esetét, aki neon volt tisztában a magyar integritás legelemibb részéve. Röviden, ismerteti Buday Lászlónak A megcsonkított Magyarország című könyvét Rassay: Talán küldjük el a quirináli követnek. Baross: A bécsi interparlamentáris kongresszus idején egy francia delegátus megkérdezte, mii magyarok miért vagyunk annyira elégedetlenek, hiszen ott van Hollandia, Belgium, azok is kis államok, mégis meg tudnak élni. Történetesen Apponyi a maga sudár termetével és Papp Géza báró a régi parlament ismert alakja, alacsony termetű ember, egymás mellett állottak. Rámutattam Papp Gézára. „íme — mondottam a franciának — ő közismert kistermetű ember és nagyon jól meg tud élni. ______ — Ugrón Gábor: Mert megszokta, hogy kicsike! Baross: Úgy van, tisztelt nemzetgyűlés. Mi magyarok megszoktuk azt, hogy nagy állam voltunk és azt mondottam a francia delegátusnak, ha Apponyi Albertból két ilyen kis embert alkotnának, egyik sem tudna megélni. Éppen ezért a mai Magyarország tizenhárom vármegyéje sem tud megélni. Jásképen karmester akar lenni. (Derültség a Ház minden oldalán.) Ez így tovább nem folytatódhatik. A munkát szeretni kell és az Istent imádni. (Zajos taps.) Az egyéni önző érdekeken kívül vannak szentebb érdekek is. Ilyen szeanpontból fogom bírálni az előttem fekvő felhatalmazási törvényjavaslatot . Az első lesz a teherviselés szempontja. Én nem a kormánypártnak, hanem az országnak vagyok a híve és így nagy nehézséget látok abban, hogy az adók egész tömkelege torlódott össze. Odakinn a perifériákon a sok zaklatással tönkreteszik a szegény embereket. Vegyük csak például azt, hogy a tiznoldal kisgazdáknak vagyonváltságot, búzaadót, felszerelési adót kell űzetniük, azonkívül ha gyümöl cse vicceljünk a kisgazdákkal! Kirohanás a tisztviselők ellen Lovász János: Ez így nem mehet tovább! Igaza van Gaál Gaszton képviselőnek, amikor azt mondja, hogy a teher megoszlása rendkívül aránytalan. Miért van szükség arra, hogy minden tíz lakosra egy tisztviselő jusson. Elégületlenséget szül a kisgazdák körében az, hogy a tisztviselők, akik gyolcsot és cukrot kapnak kedvezményes áron, ezt eladják a kereskedőnek. Pedig olyan jámbor az a falusi nép, mint egy kisgyerek. Azt egy kis cukorral is meg lehet nyerni. (Derültség.) .— Áttérek az államvasutak kérdésére. Helytelennek tartom, hogy az államvasutak redukálják a forgalmat. Mindenütt nem hogy redukálnák, növelik a forgalmat. Gaál Gaszton: De a szalonkocsikat nem redukálják! Rassay Károly: Sem a vadászati luxusvonatokat. (Zaj a kormánypárton.) Baross: Itt van a főváros ügye. Magyarország büszkesége, a szép Budapest csőd előtt áll. De vidéken is ugyanígy van, az utak járhatatlanok. Mindenhol beleütközünk abba az alaptörvénybe, hogy kétszer kettő négy és hogy a mai tizenhárom vármegyéből nem lehet megélni. A legszomorúbbb azonban az, hogy már megkopott az emberek karaktere is. A falu népe sem elégedett, nem boldog, a vidéknek is meg vannak a maga szenvedései, ahogy azt Lovász János bátyánk az előbb nagyon szépen elmondotta. Szomorú a vidéki proletáriátus sorsa, szivet szomorító. (Úgy van! Úgy van! az ellenzéken. Még szomorúbb azonban a városi intelligencia lezüllése, a zongorát és a télikabátot már eladták, most kerül sor a fehérneműre. Meskó Zoltán: Ott van minden a Teleki-téren. Az irredentizmus ment meg a haláltól Baross: Az irredenta politika az egyetlen, amellyel a lassú és nem is dicstelen haláltól meg tudjuk menteni az országot. Rassay Károly: Elzász-Lotharingiát azért nem Boulanger tábornok szerezte meg! Baross: Ezt nemcsak mi, magyar irredentisták mondjuk, hanem tudják ellenfeleink és ellenségeink Prágában is. A trianoni béke csak epizód a fajok nagy, keserű harcában, amely Nyugat- és Keleteurópában lezajlik. A cseh imperialista politikát a cseh nagyipar és kapitalizmus képviseli, amelynek gyarmatok kellenek. A felvidéki ipart mesterségesen kipusztítják a csehek, hogy legyen Gima Absatzgebietjük. A második Absatzgebiet volna a Balkán. — Az Isten úgy akarta, hogy a cseh imperialista politika útjába álljon Magyarország. Ezért megpróbálták az úgynevezett pókhálóelméletet, korridorokat akartak mindenfelé. Ez gyenge gondolat, az első európai nagytakarítás lesöpörte volna az ilyen pókhálókat. A végcéljuk a magyar faj teljes kipusztítása, ezért ha élni akarunk, a trianoni békét fel kell borítani. Griger Miklós: Mihelyst lehet! Rothenstein Mór: Modern eszközökkel! (Nagy felzúdulás.) Baross: Minden eszközzel, ha körmünkkel tudjuk, hát azzal is. Nagyon tévednek azok az urak, akik azt képzelik, hogy amikor a trianoni békében a feltételeket megszabták, egyszerűen a vad rablási ösztön dolgozott volna. Ellenségeink kalkuláltak. A levágott részbe beleesik az élő magyarság egyharmadrésze, három és félmillió magyar. Lapunk zártakor az ülés tart. • A nemzetgyűlés folytatását a Nemzeti Újság holnap régesz száma közli. Karácsonyi ajándéknak legalkalmasabb Sárcipő A1*: 3000 K Elegáns lakkcipő 4000 K Férfi sárcipő 3300 K Házicipő teveeifk, Mi-talppal 1200 K Házicipő 2500 K Tornacipők fehér és egyéb mínekben. Parrwant/ férfiak, nők és gyermekek részére DUI UJJUK mélyen leszállított árban Schäfer cég, K. DStrentel-tér 4-6. Tel: 5-71. Harisnyaneműek olcsón árusittatnak. Az új nemzedék csak az Uj Nemzedék olvasója !