Uj Nemzedék, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-08 / 280. szám

/XrP /jflLf' fc 'vp p. , 'S '"’V 7 A" [la I V Előfizetési ár » Egy hónapra 200 korona, negyedévre 560 korona. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 10 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint. Reklamációk: 19—25. V­­­II. Negyedik évfolyam, 260. (959.) szám ÁfB JIL^O^ korona U Budapest, 1­922 december 6, fentek POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal» Budapest, V. ker. Honvéd-utca 10. szánt. — Telefon­szám: 127—46, 127-47, 127-48, 127-49. József 65. — Gyorsírók­­ 7—20, 7—21. — Fiókkiadó hivatal­­ IV, Duna­ u. 6. Telefon: 123-08 és Teréz-kórut 62. Telefon 1121-41. Parlamenti kabaré A főkapitány elhatározta, hogy az egyre szaporodó és túl­ságosan szabadszájú kabarékat megrendszabályozza, sőt be is tiltja. Úgy látszik, a betiltott ka­barék pótlásának szerepét akarja átvenni a tisztelt nemzetgyűlés, mikor olyan jeleneteket rendez, mint a tegnapiak is- s amilyene­ket a nemes hagyományoktól megszentelt márvány falak nem igen láttak, mióta ez a gótikus csuda ott pompázik a Dunapar­­ton. A tegnapi nap a legmélyebb pont a parlamenti nívó lesülyedé­­sében. Hogy az ország hű képet nyerjen a honatyák által rende­zett kabaréról, a tegnapi kiszólá­sokat diszes csokorba kötve, itt bemutatjuk. Mondanak pedig ko­moly és tiszteletet követelő tör­vényhozók ilyeneket . Csirkefogó! Gazember! Disz­nó! Prostituált! Gyáva fráter! Gyáva vádaskodás! Disznó bi­tang! Grófi bérenc! Pimasz! Csir­kefogó! Nyomorult gazember! Strici! Közönséges strici! Aljas! Aljasság! Paprikajancsi! — és több ilyen disztingvált kifejezést, amelyek közül még ezek a leg­­szolidabbak, mert voltak olyanok is, amelyeket lapunk papírja szé­gyenében nem bírna el. Mikor bocsánatot kérünk olva­sóinktól, hogy ezen a hasábon, ahol máskor komoly és szent dol­gokról szoktunk írni, most ilyen rondaságokkal kell foglalkoz­nunk, mindenki jóízlésére és ko­molyságára appellálunk ebben az országban. Mi a honatyákat az­ért küldöttük az ország házába, hogy dolgozzanak és nem kabaré­­számokra szerződtettük. Nem hisszük, hogy akadna kabaré-kö­zönség, amely ilyen alpáriságokat botránkozás nélkül eltűrne. Miért akarja tehát a nemzetgyűlés, hogy az ország közvéleménye ilyen ní­vójú parlamenti előadásokkal te­li­tőzzék? Tudjuk és elismerjük, hogy a nemzetgyűlés nagy többsége ide­gen ettől a hangtól, s hogy ezt a csapszéki frazeológiát mindenféle facér kőmives, esztergályos és ha­sonló szakszervezeti fenelegény­­kék hozták be a magyar parla­mentbe. De szabad-e tűrni, hogy ez a külvárosi, talán városligeti népgyűléseken szokásos hang di­vattá váljék a magyar törvény­­hozás házában, abban a házban, amelyre az egész világ figyelme ráterelődik a világsajtó egyolda­lú tudósításai útján? Szabad-e engedni, hogy a magyar parla­mentet is elbalkanizálják s volt főispán-asztaloslegények prosti­­­tuálják parlamenti nívónkat? Mi komolyan figyelmeztetünk min­den jóizlésű embert, az már nem nevetséges, ami a parlamentben megy, hanem undorító. Le kell törni ezt a stílust, mert máskü­lönben legközelebb a derék és jobbsorsra érdemes Scitovszky Béla elnök kiteheti a cégtáblát az első számú kapu fölé: „Kabaré a magyar parlamenthez.“ Németország új javaslatot készít a jóvátételről Még a londoni konferencia előtt beterjeszti Párisban lázasan várják a tanácskozást . Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. Páris, december 7. Párisban ma a londoni értekezlet minden egyéb kérdést háttérbe szorít­. Sajtó és közvélemény lázas ér­deklődéssel várja, vájjon a nagyhatalmak miniszterelnökei­nek ezen a tanácskozásán meg­­találják-e végre a kivezető utat a jóvátételi probléma útvesztő­jéből és vájjon nyugvópontra jut-e végre az a gyilkos gazdasági válság, amely a megoldatlan pénzügyi kér­dések miatt gyötrően nehezedik rá egész Európára. Mussolini már elutazott Rómából Milanóba és ma érkezik Párisba, ahonnan Poincaréval együtt foly­tatja útját az angol fővárosba. A vonaton a két miniszterelnöknek alkalma lesz tanácskozni a London­ban tárgyalásra kerülő kérdésekről. Azt hiszik, hogy Mussolini Londonban a jóváté­teli kérdéseken kívül szóvá teszi mindazokat a problémákat, ame­lyek Olaszországot érdeklik, elsősorban a mandátumok kérdését, amelyeket már a Terizetben tartott tanácskozáson is napirendre ipar­kodott hozni. A londoni konferencia tanácsko­zását az angol külügyminisztérium­ba hívták össze és tartamát két napra tervezik. A szövetséges miniszterelnökök előreláthatóan hétfőn utaznak el Londonból, de megtörténhetik az is, hogy a megbeszélés a hétfői napot is igénybe veszi. T. — Az Új Nemzedék tudósítójától — Berlin, december 7. A Deutsche Allgemeine Zeitung parlamenti körökből arról értesül, hogy a német kormány még a lon­doni tanácskozás megkezdése előtt pozitív javaslatokat juttat a jóvátételi bizottság elé. A kormány még nem állapította meg véglegesen a javaslatai szöve­gét, de már tájékoztatta azokról a szövetségi miniszterelnököket és a legközelebbi napokban meg is szöve­­gezi a javaslatokat. A Vossische Zeitung szerint a Duna-kormány olyan tervet terjeszt elő, amely a német jóvátételi kötelezettség mindenre kiterjedő rendezését tartalmazza. A birodalmi kancellár szőkebb bizottságot alapított a javaslatok elkészítésére. A bizottság a német gazdasági élet kiváló tagjaival lé­pett érintkezésbe, hogy közreműkö­désüket az új jóvátételi terv szá­mára megnyerje. Főleg a nagyiparosokra számí­tanak. A tárgyalás szigorúan bizalmasan folyik és még nincsen lezárva. A fő gondolat az, hogy a szövet­ségesekkel folytatandó tárgya­lás útján elérjék végre Német­ország jóvátételi végösszegének meghatározását és pedig olyan összegben, amely Németország igazi teljesítőképessé­géhez igazodik, továbbá nagy pénz­ügyi tranzakcióval rövid határidőn belül lehetővé akarják tenni a szö­vetséges, főleg pedig a francia hite­lezők kielégítését. T. — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Páris, december 7. Úgy az angol, mint a francia saj­tó élénken foglalkozik a Londonban előterjesztendő tervezetekkel és ta­lálgatja azoknak tartalmát. A Temps úgy tudja, hogy a fran­cia kormány két javaslattal áll elő. Kívánni fogja, hogy: 1. Ha Németországnak moratórium­­ot adnak, a moratórium ideje alatt a jóvátételi összeg nem szállítható le, még akkor sem, ha a szövetség­­közi adósságok új rendezése folytán Franciaország kötelezettsége csök­kenne. 2. A német moratóriumot csakis fontos zálogok ellenében adják meg. A Times párisi tudósítója viszont azt jelenti, hogy Poincaré, mint augusztusban, úgy most sem áll elő nyiltan terveivel. A porcellánagu­­rák politikájának lehet ezt nevezni, ami most folyik, mert Poincaré és Bonar Law némán ülnek egymással szemben, mint két porcellán­báb és mindegyik várja, hogy­ a másik megszólaljon. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója, arról értesül, hogy az angol és­ a belga kormány ellenzi a brüsszeli konferencia összehívását mindaddig, amíg Franciaország le nem mond arról a taktikáról, hogy titkolja terveit. A brüsszeli értekez­let nem ül össze, addig, amíg a francia miniszterelnök teljesen fel nem fedi kártyáit. .. Hazacsalt és kivégzett orosz ellenforrad­almárok Belgrád, december 7. A szovjet kormány az októberi jubi­­leuma alkalmából amnesztiát hirdetett. A „Novoje Vremja“ most hírül adja, hogy hetvenkét ellenforradalmár az amnesztiában bízva, hazatért Odesszába. Az odesszai törvényszék azonnal letar­tóztatta és rövid uton halálra ítélte mindnyájukat. Az ítéletet végre is haj­tották, m­­ert az odesszai forradalmi tör­vényszék állítóan nem kapta kézhez az amneszta-rendeletet. A rendelet­ azon­ban a kivégzés után való napon már meg is jelent az odesszai lapokban, te­hát a hatóságoknak az előző napon már kézhez kellett kapniuk. A kivégzett el­­lenforradalmárok között tizenhat tiszt­hatfo­m Az angolok is be akarják hajtani a főváros tartozását — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ismeretes, hogy a főváros közgyű­lése tegnap elfogadta a tanács elő-­ terjesztését, mely a francia kölcsön törlesztéséről szóló javaslatot tar­talmazza. A franciákkal kötött meg­állapodás folytán a végleges tár-­­gyalást Párisban december 14-én kezdik meg. Ezért a tanács már ki­jelölte azokat, akik a tanáskozáson a fővárost képviselik. A főváros ve­­zetősége részéről Sipőcz Jenő pol­gármester vezetésével Csupor Jó­­zsef dr. és Fock Ede tanácsnok, to­vábbá Szabó Imre t. főügyész, Ács Ferenc főszámvevő és Gavora Fe­renc dr. főszámtanácsos megy Pá­risba. A keresztény községi párt részé­ről az eddigi terv szerint Wolff Ká­roly vesz részt a párisi tárgyaláson, értesülésünk szerint azonban Wolff Károly helyett, tekintettel nagy el­foglaltságára, mást fognak küldeni. A jelenlegi helyzet az, hogy a ke­resztény községi párt megbízottja minden valószínűség szerint Ereky Károly lesz. A bizottsággal utazik Teleszky János volt pénzügyminiszter is. A­ bizottság tagjai két csoportban utaznak Párisba. Sipőcz Jenő pol­gármester, továbbá Csupor és Fock tanácsnok és a keresztény községi párt megbízottja szombat délután indul el, a többiek pedig hétfőn utaznak el a fővárosból. Értesülésünk szerint a főváros az angol hitelezőktől, illetve a londoni bankoktól ma levelet kapott, mely­ben felszólítják, hogy jelöljön meg egy napot, amelyen a tárgyalást ve­­lük is megkezdheti. Értesülésünk szerint a főváros ezzel a kérdéssel csak akkor foglalkozik, amikor Pá­risban már végleges eredményt ér­tek el a megbízottak. A török államadósság felosztása — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen él. — Páris, december 7.­­ Az Eclair szerint a török államadóssá-­ gok kérdésében a következő kompro­misszum jött létre: Az 1312 október 17-ike előtt felvett török adósságokat­ fel kell osztani a balkánállamok és Tö­­­­rökország között abban az arányban, amint a régi török birodalom területéből a balkáni államok részesedtek. A fenn­maradó államadósság, hozzáadva az 1912 október 17. és 1911. november 1. kö­zött felvett török kölcsönökből származó ■­ fizetési kötelezettségeket, Törökország és­­ az ázsiai török tartományok között ke* ‘ „ . Aki. *

Next