Uj Nemzedék, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-22 / 66. szám
2 Csütörtök Uj Nemzedék 1923 március 77. Hatvan bűnügyi följelentést tettek a rendőrségen a tőzsdei bessz következtében —« Az Új Nemzedék tudósítójától. — A főkapitányság intellektuális ■Osztályán Kőrös Arthur dr. rendőrtanácsos szobájában, ahol a tőzsdecsalási ügyeket intézik, ismét szokatlanul nagy az élénkség. Ijedtarcú, ideges emberek álldogálnak az előszobában, akiket sok millió koronáig károsított meg a hétfői napon mutatkozott erős tőzsdei árfolyamlanyhulás és lelkiismeretlen, hazárd spekuláción veszett oda minden vagyonuk. A mai készpénz-üzletek idejében ugyanis rengeteg embert csábít a játékra az a körülmény, hogy kis összegért már milliókat ,vehet kölcsön egy pár hétre és ez alatt a néhány hét alatt azt remélik a merész spekulánsok, hogy hatalmas nyereséggel adhatnak túl papírjaikon. A hirtelenül bekövetkezett besz következtében azonban összeomlottak a kosztpénzre épített üzletek és a károsultak most a rendőrség bűnügyi osztályán siratják a könnyelműségüket. Kőrös Arthur dr. rendőrtanácsoshoz hatvan feljelentés érkezett nagfy részben tőzsdebizományosok és tőzsdeügynökök ellen, akiknek kezén a felek jóhiszeműen átadott pénze elveszett. Ennek a mindent kockáztam spekulációnak a kulisszái mögé igen érdekesen világít be a Klug-cég bukása, amelyről az Új Nemzedék tegnapi számában már megemlékeznünk. 1. Klug István, egy fakereskedelmi társaság igazgatója, nagy tételekben játszott a tőzsdén. Mivel azonban kosztpénzre játszott, a hétfői rendezési napon, amikor a kötelezettségei nagy részét kénytelen volt realizálni, a papírok 25—30 százalékos esése folytán minden tőkéje elúszott. Klug Istvánnak rengeteg ügyfele volt és az általuk odaadott pénz veszett oda, ami az eddigi becslés szerint körülbelül 100 millió korona körül jár. A legsúlyosabban a Magaziner Jenő céget károsította meg, 63 millió koronával. Mikor tegnap a feljelentésre detektívek mentek ki Klug István lakására, már nem találták odahaza, mert időközben megszökött. A fakereskedő lakása egyébként fényűző módon van berendezve, a pazar bútorzat és dísztárgyak magukban felérnek 80 millió koronával. Kőrös dr. rendőrtanácsos a nyomozás során most már kiderítette, mi okozta a Klug-cég bukását A kereskedő ugyanis a múlt héten nagyobb társaságban ezeket mondatta: — Én egy hét alatt 150 millió koronát akarok keresni, tőke és munka nélkül. Vagy sikerül és akkor még gazdagabb ember leszek, vagy nem sikerül és akkor tönkremegyek, de mindegy, nem bánom, játszani akarok, mert biztos vagyok a számításomban. A följelentések a rendőrségen egyre szaporodnak. Sok ember vesztette el egyik napról a másikra vagyonát, ami intő jel arra, hogy a tőzsdén most folyó tőkenélküli spekulációnak erélyes hatósági beavatkozással kell véget vetni. A rendőrségre beérkezett 60 följelentés több mint 200 millió korona összegről szól. Kőrös Arthur dr. rendőrtanácsos több tisztviselő segítségével dolgozik, hogy az egymásra torlódó ügyeket tisztázza és elvégeztesse a szükséges házkutatásokat. X300000000000000000CX3000000000000000000CXXXXXXXXXXXX300( Szociális törvényjavaslatokat tárgyal a Ház Tizenhét interpelláció a mai napra — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla alelnök. Az elnöki bejelentések után felolvassák az indítvány és interpellációs könyvet. Az interpellációs könyvbe 17 interpellációt jegyeztek be. Miután 17 interpelláció van bejegyezve az elnök javasolja, hogy az interpellációkra a napirend letárgyalása után, de legkésőbb fél kettőkor térjenek át Az elnök indítványával szemben Drózdy Győző hivatkozva arra, hogy a két interpellációs nap közül csak szerdait fogják megtartani. Kéri, hogy az interpellációk elmondásának lehetővé tétele érdekében már 12 órakor térjenek át az interpellációkra. Nagyatádi Szabó István ingerülten átkiált hozzá, így nem lehet akkor dolgozni! (Nagy zaj a baloldalon). Szabó Sándor dr. kéri, hogy az interpellációkra egy órakor térjenek át. Kuna P. András: El tudják azt akkor is végezni. Fogják rövidre. Mikor az elnök szavazásra bocsátja Szabó Sándor indítványát, amely legközelebb áll az elnök indítványához, a kormánypártnak alig egy-két tagja áll fel az indítvány mellett. Miután a kormánypárti vezérek nincsenek jelen, a szavazás teljesen bizonytalanul történik és így Szabó indítványát kis hijján le nem szavazták. A Ház ezután az elnöki indítvánnyal és Drózdy indítványával szemben Szabó Sándor indítványát fogadja el, tehát az interpellációkra egy órakor térnek át. Ezután a jegyző felolvassa az összeférhetetlenségi állandó bizottság jelentését. A bizottság tegnapi ülésén Mayer János összeférhetetlenségi ügyében 11 szavazattal egy ellen határozatképen kimondották, hogy Mayer János ügyében semmiféle összeférhetetlenség nem forog fenn. Ezután Walkó Lajos kereskedelmi miniszter benyújtja a statisztikai hivatal részéről szóló törvényjavaslatot, a magyarországi ingatlanok statisztikájáról, valamint a közutakról és vámokról szóló törvénycikk módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Egyúttal három jelentést is beterjeszt, az átvizsgálási eljárás szabályozásáról, a kéményseprő iparról és a helyiérdekű vasút jogviszonyának szabályozásáról. A jelentések napirendre tűzéséről annak idején az elnök tesz majd előterjesztést. Szabó Sándor, a közigazgatási, földművelésügyi munkásügyi és pénzügyi bizottság együttes előadója beterjeszti ezután a gazdasági munkabér szabályozására vonatkozó törvényjavaslatról szóló bizottsági jelentést. A javaslatra az elnök indítványára kimondják a sürgősséget. Mikovényi Jenő a mentelmi bizottság előadója beterjeszti ezután a bizottságnak Szilágyi Lajos, Kiss Menyhért és Zsirkay János két rendbeli mentelmi ügyében hozott határozatáról szóló jelentését. Napirend szerint következik a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadják. Áttérnek a mezőgazdasági munkaviszonyok közigazgatási szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitájára. Temesváry Imre a javaslatot általánosságban elfogadja. Csik József (keresztényszocialista): Jóleső érzéssel látja, hogy a személyes kérdések izgalmában, néha-néha szociális törvényjavaslatokat is nyújt be a kormány. Szociális törvényjavaslatokra szükség van és kötelessége a kormánynak ilyeneket előterjeszteni. Elsősorban ezekkel a javaslatokkal kell rendet teremteni a tőke és a munka viszonya között. El kell érni azt, hogy egyforma mértékkel mérjük mind a kettőt a tőka és a munka harcában, mivel a munka a gyengébb, ennek az ügyét kell előmozdítani. Éppen azért üdvözli a törvényjavaslatot, amely a mezőgazdasági munkások munkaviszonyát szabályozza. Az a felfogása, hogy ebből a javaslatból mégis sok minden hiányzik. A javaslat mindkét felet, de különösen a munkást nem nyugtathatja meg. Erre példákat sorol fel a javaslatból Felemlíti, hogy például a munka és a tőke ügyében a bíráskodás nem egészen helyes, mert a munkásság képviselői az ítélet hozatalánál mindig alul maradhatnak. — Meg kell gyorsítani az ítélkezés módját is. Ismer eseteket, amikor két évnél is tovább tartott, míg az ítéletet meghozták. (Tiltakozás a kormánypárton.) — Ha a tisztelt kormánypárti képviselő urak ez ellen tiltakoznak, kénytelen vagyok elmondani egy esetet. Elmondja, hogy Sopron vármegye öt községében egy répaszedés alkalmával bérmozgalom ütött ki, amelyben a döntést a bíróság csak két év múlva hozta meg. Szeretné azt is, hogy ha a független magyar bíróság ítélkeznék a munkás és a tőke ügyében, nem pedig a szolgabirák. Ilyenformán ez a javaslat, csak írott malaszt marad. Van elég biró az országban, akinek ki lehetne az ügyeket osztani. Csontos Imre: Van elég ügyvéd is. Rassay Károly: Mi baja az ügyvédekkel. Csontos bácsi. Csontos Imre: Ismerem én az ügyvédek praktikáját. (Nagy derültség az egész Házban.) Csik József: Szeretné, ha visszaható ereje volna ennek a törvényjavaslatnak. Urbanovits Kálmán: Szociális törvényjavaslatról van szó s egyetlen szocialista sincs itt! Nagy zaj az egész Házban. Felkiáltások: Hol vannak a szociáldemokraták! Ebben a pillanatban lép a teremtő Sütő József szociáldemokrata képviselő. — Gyerünk, gyerünk! — biztatják a kormánypártról. — Hozza a többieket is! Csik József: Bár az a felfogásom, hogy minden szociális törvényjavaslattal szemben, amelyet a kormány beterjeszt, az ellenzéknek nem szabad állást foglalnia és meg kell azt szavaznia, de mert a javaslat nagyon hiányos, nem szavazza meg. Az a nézete, hogy a javaslat semmivel sem viszi előbbre a mezőgazdasági munkásság ügyét és nem mozdítja elő a mezőgazdasági kisemberek védelmét. A következő szónok Perlaky György (kormánypárti). (Lapunk zártakor az ülés tart.) Villámgyorsan reagált a pesti piac a korona zürichi esésére A kirakatok „rendezés alatt" — és rendezés után — Az Új Nemzedék tudósítójától. Az elmúlt öt hónap alatt a korona mozdulatlanul állt a zürichi tőzsdén. Mindamellett az árak lassan, de biztosan emelkedtek és e gazdaságilag aránylag egészségesebb félév alatt a drágulás 40—50, de bizonyos cikkeknél 100 százalékot is elért. Amikor egy hónappal ezelőtt eddig szilárd koronánk Zürichben lejtőre jutott, bizonyosra lehetett venni, hogy a piac üzleti érzékenységgel siet majd tiszteletben tartani azt a zürichi jegyzést, amelyet a mozdulatlan korona mellett egyáltalában nem vett figyelembe. Az üzletek kirakataiban már jó ideje, de különösen az utóbbi napokban rendkívül élénk sürgésforgás figyelhető meg. A kirakatrendezők ezúttal nem annyira az áruk, mint inkább az árak rendezésével foglalkoztak. Amint a korona 18-ra esett, egész házsorokon végig megjelentek a kirakatban a már szomorúan ismeretes ékes magyarságú jelzőtáblácskák: „A kirakat rendezés alatt“. A békés járókelő önkéntelenül a zsebéhez kap e táblácskák olvasása közben, mintha már a korábbi rendezések nem szedtek volna ki onnan amúgy is minden megmaradt pénzecskét. A boltok drágításán való felháborodás és az egész dologgal való foglalkozás egyre inkább veszít gyakorlati jelentőségéből, s az alább következő tudósításnak a magyar középosztály szempontjából, sajnos, voltaképpen már csak elméleti értéke van. De minthogy a „rendezés alatt“ lévő kirakatok pár nap alatt bámulatra méltó fürgeséggel mégis csak elkészültek és legalább a boltos szempontjából teljesen rendeződtek, minthogy rendezettségük ragyogásában az utcán jártunkban-kertünkben lépten-nyomaon orrunk alá dugják új áraikat, mégis körül kell nézni ebben az idegen világban, amelynek megfizethetetlen kincsei már rég elröppentek szemeink elől. Vegyük tehát tudomásul, hogy egy pár kész női cipő a Rákóczi-út végén 10,000 koronánál kezdődik és a Belvárosban 23.000 koronánál ér véget. A férfi cipő szélesebb skálát mutat. A perifériákon még ma is lehet 8000 koronáért mindennapi használatra való bakancsot kapni, míg a nevesebb cipőművészek kirakataiban 28.000 koronáig rugtatnak fel. A másik véglet: a kalap, ugyancsak tág határok között mozog. A Király utcában 2300 koronás kalapot is látni, míg a váci utcai és dorottya utcai kalapkirályok 24,000 korona értéket is bele tudnak dolgozni egy tavaszi fejfedőbe. Készruhát 35,000 koronáért is kaphat a legszerényebb igényű vásárló, bár az áruk megpillantása után sehogy sem lehet elképzelni, kinek van 35,000 koronája azok közül, akik ilyen ruhát magukra öltenek. Akiknek azonban fejlettebb az ízlésük, azok számára a Károly- és Múzeumkörutak 60—80,000 koronás készruhát is kínálnak. Ha cipőben a férfiak mutattak szélesebb skálát, úgy ruhában a nők még sokszorta különb teljesítményre képesek. Mert míg a VI. kerület rejtettebb utcái 60—70.000 koronáért kínálnak tavaszi kabátot s körülbelül ugyanannyiért kosztümöt, addig a Bécsi utcában a tavaszi kabát 175.000 koronát, egy burbury kosztüm 215.000 koronát ér el, igaz, hogy az utóbbihoz sportcéloknak megfelelő nadrágot is adnak. Minthogy, pedig az igazi úriasszony nem lehet el az átmeneti időszakban bőrkabát nélkül, a bécsi utcai boltosok gyöngéd figyelemmel ilyet is kínálnak, rövidet 250.000, hosszút pedig 320.000 koronáért, de hogy lássák, hogy a kereskedőnek is van szíve, ezért a pénzért még egy-egy sapkát is adnak a kabátokhoz. Az „olcsó“ női öltözék, az annyira elterjedt jumper a Belvárosban elérte a 38.000 koronát , minthogy ez az olcsó holmi könnyen megázhat, mellette mindjárt gummiköpenyt is kínálnak 110.000 koronáért, igaz, hogy ezt is sapkával. . Aki azonban a készruhát nem szereti, annak dús választékú szövetraktárak kínálkoznak a kirakatokban. Férfiszövetet kapni már 8000 koronáért is, de a cseh koronával fizetett eredeti angol szövet méteréért 23.000 koronát is elkérnek. Minthogy az ilyen finom ruhához megfelelő fehérnemű is szükséges, megnéztük a belvárosi divatkirály kirakatát, ahol megállapíthattuk, hogy egy megrendelésre készült férfiing nem is olyan drága: mindössze 13.250 korona. A hivatalos tavasz beköszöntött, de az igazi, annyira áhított enyhe melegével egyre késik. De azért nem kell félni, egészen bizonyosan hamarább itt lesz, mint a Zürichben hosszú időkre elrepült tavaszi öltözék. fl húsvéti Könyvpiac érdekessége Nitfi: tilHCSEti BÉKE EURÓPÁBAN című hatalmas koncepciójú könyve (második kiadásban). Ára 854 korona és Gáspár Jenő: ÖRÖK KARFA ciműl verskötete. Ara 300 korona. Mind akettő a PALILAS kiadása. Kapható minden könyvkereskedésben