Uj Nemzedék, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-23 / 67. szám
2 Péntek III| Kémzetlék A devizaellátás ügyében április 9-én nagygyűlést tartanak az ipari és kereskedelmi érdekeltségek — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Tegnap, szerdán, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület igazgatósági ülést tartott, amelyen a devizaellátás, illetve a devizahiány várható következményét és fejleményeit tárgyalta. Az előadók szerint a devizahiány nyomán nagymértékű áruhiány várható az országban. Az igazgatósági ülés elhatározta, hogy április 9-re az összes ipari és kereskedelmi érdekképviseletek bevonásával országos nagygyűlést hív össze e nagyfontosságú ügyben. A nagygyűlés előkészítő munkálatait az OMKE végzi. Az OMKE Igazgatósága a nagygyűlés tárgyáról, illetve az ipari és kereskedelmi érdekeltségek mozgalmáról a következő információt kaptuk: — Az igazgatósági ülést akkor hívtuk össze, amikor a Jjoronát Zürichben még 0.15-el jegyezték. Azóta a korona hír szerint elérte a 0.10-et. A nagymértékű koronaromlás az export- és import-kereskedelmet gyökerében támadja meg. A kereskedők nem tudnak eladni, mert ha árujukat piacra dobják, a gyengülő pénzért nem tudnak új árut venni. A korona állandóan romlik és a kereskedők egyre kevesebb árut kapnak ugyanezért a pénzegységért. Az OMKB igazgatósága a kereskedők súlyos helyzetéért nagy részben a devizaközpontot okolja. A kereskedők devizatartozásaikat már hónapok óta nem tudják kiegyenlíteni és a koronaromlás miatt a tartozások egyre növekednek. Épp ezért az OMKB azt a megoldást ajánlaná, hogy a devizaközpont engedje meg a legitim ipar és kereskedelem devizaszükségletének magánután való beszerzését, vagyis a devizaközpont engedje meg a központ tagjainak a bankok közti magánvalutaforgalmat. Az export-import-kereskedelem helyzete oly súlyos, — mondják a kereskedők — hogy sürgősen javítani kell a mai devizaellátáson. Az országos nagygyűlésen az ipari és kereskedelmi érdekeltségek teljes számban megjelennek, hogy részletesen beszámoljanak állítólagos sérelmeikről és a devizaellátás sürgős reformját kérik. " DOOCXXJOOOPOOOOOOOOOOOOOQOGOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG Holnap tartja húsvét előtti utolsó ülését a nemzetgyűlés — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés mai ülése teljes részvétlenséggel kezdődött. A képviselők csak 11 óra tájban jelentek meg. Feltűnt, hogy a keresztény ellenzéknek egyetlenegy képviselője sem volt az ülésteremben. Az érdeklődés a napirenden lévő mezőgazdasági javaslat iránt igen mérsékelt. Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke az ülés megkezdése előtt a Ház folyosóján a Ház szünetéről a következőkép nyilatkozott: — A nemzetgyűlés holnap még formális ülést tart és ezen a mai ülésen tárgyalandó törvényjavaslat harmadszori olvadása lesz a napirenden. Holnap napirendi javaslatot fogok tenni, hogy a Ház húsvéti szünetre napolja el üléseit és legközelebbi ülését április 10-én, kedden délelőtt 11 órakor tartsa. Szcitovszky Béla elnök 11 óra után tíz perccel nyitotta meg az ülést. Az elnöki előterjesztések során bejelentette, hogy az Andrássy Gyula gróf emlékünnepet rendező bizottság meghívta a nemzetgyűlést az április 8-án Andrássy Gyula gróf emlékére rendezendő ünnepségre. Ezután Neubauer Ferenc, a pénzügyi bizottság előadója terjesztett be két kisebb jelentést, majd folytatták a mezőgazdasági munkaviszonyból felmerülő vitás ügyek közigazgatási szabályozásáról szóló törvényjavasat tárgyalását. Mivel a törvényjavaslathoz már nem kívánt senki sem hozzászólni, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Nagyatádi Szabó István: A törvényjavaslatra azért volt szükség, mert kifogás merült fel, hogy ne egy ember ítélkezzék az ilyen vitás ügyben. A főszolgabírói ítéletek előtt sok esetben szakértőt hallgattak meg. Ez most feleslegessé vált, mert a bíróságban ott vannak az ülnökök, akik szakértők és minden tekintetben nagy segítségére lesznek az igazságszolgáltatásnak. Több képviselőtársam, Szeder Ferenc, Farkas István, harmadfokon a földművelésügyi miniszter helyett a közigazgatási bíróság hatáskörébe kívánják utalni a bíráskodást. Aki a földmivelésügyi minisztérium munkásügyi osztályának működését figyelemmel kísérte, az tudja, hogy eddig nem sok panaszra adott okot. Vannak tények, amelyek bizonyítják, hogy a földmivelésügyi minisztériumba érkezett panaszok legnagyobb részét a munkások javára döntötték el. A földmivelésügyi minisztérium, ha úgy kell mondani, a legliberálisabbanjárt el is munkásügyekben. Ezzel a harmadfokú fórummal szemben nem állhat meg az az ellenvetés, hogy bizonyos egyoldalúsággal vádolhat. A földművelésügyi minisztérium ennek a hivatásának teljes mértékben megfelel. Ami a mezőgazdasági munkabérviszonyból felmerült panaszok ügyét illeti, ezek olyan természetűek, hogy gyorsan el kell őket intézni. A munkás, aki munkabéréhez nem juthat, vagy akit megrövidítettek, munkájának díjára nem várhat soká. Talán nem találkozik egyetlen képviselőtársam sem, aki azt ne követelné, hogy igazságosan és gyorsan intézzék el ezeket az ügyeket. Ha a bíráskodást harmadfokon a közigazgatási bíróságra bízzuk, amint azt látjuk az adóügyi felebbezéseknél, a nagy munkafelhalmozódás miatt a bíróság ezeket az ügyeket egy év alatt sem tudná elintézni. Dénes István valamit közbeszól. Berky Gyula (Dénes felé): Majd ha miniszter lesz. Dénes István: Amint ön főtanácsos lett, lehetek én miniszter is. (Élénk derültség.) Berky Gyula: Nem egészen biztos, még egy kis meggondolást igényel. Beischl Richárd: Balsay kormányában lehet miniszteri Drózdy pedig mint kultuszminiszter! Horváth Zoltán (Berky felé): Kellett kivételesen egy nemzsidó főtanácsos is! Propper Sándor: Kellett egy diszgoj is! (Zaj: Az elnök csenget.) Nagyatádi Szabó István: Farkas István képviselőtársam nincs megelégedve azzal, hogy a mezőgazdasági bizottság tagjai sorából legyenek behiva az elnökök. A földmivelésügyi miniszter nem lehet, osztály, vagy párt minisztere. (Zaj). — Minden osztály érdekét védelmezni kell. A társadalom minden rétege kell, hogy megtalálja az őt megillető jogvédelmet. Dénes István: Hol vannak a földmunkásság szervezetei? Kuna P. András: Vannak, de nemzeti alapon! (Zaj.) Az elnök figyelmezteti Propper Sándort, hogy maradjon csendben. Nagyatádi Szabó István: A törvény, amely a mezőgazdasági kamarákat létesítette, minden osztálynak egyenlő képviseletet kívánt biztosítani. Berky Gyula: A kormányzati politika nem lehet osztálypolitika. Felkiáltások a szociáldemokraták padjain. Az a baj, hogy az! Horváth Zoltán: Gömbös szerint középút sem lehet! Nagyatádi Szabó István: Farkas szerint a bíróság összeállítása miatt nem lehet igazságos. Ha tisztára szakszervezeti tagokból állítanák össze, akkor volna kizárt dolog, hogy igazságos legyen. Nem szabad, feltétlenül, minden emberről kivétel nélkül azt állítani, amikoryan helyre osztják be. Minden hivatalban, minden állásban vannak emberek, akiknek eljárása kifogás alá eshetik. A szolgabírákról sem áll meg az, amit képviselőtársam általánosságban mond. Minden hivatalban lehetnek emberek, akik nem megfelelőek. A szolgabirós karban éppen úgy, mint másutt Azt mondani azonban, hogy nincs egy szolgabiró sem, aki megfelelne, nem állhat meg. Az én első és második választásomon például a szolgabiró egyáltalán nem avatkozott be a választásba. Én pedig akkor elég jelentéktelen egyen voltam. Berky Gyula: Nem lehet a vádakat általánosítani! Giserti úr általánosított! Horváth Zoltán: Igaz, nem lehet általánosítani, mert nem minden kormányfőtanácsos zsidó. Nagyatádi: Csik József képviselőtársam kifogásolta, hogy a főszolgabírák azokat az ülnököket vonják majd be a mezőgazdasági bizottság tagjai közül, akiket akarnak. A törvényben világosan benne van, hogy az ülnököket mikor kötelesek behívni. A miniszter ezután a vita során elhangzott egy-két jelentéktelen megjegyzésre válaszolt. Nagyatádi Szabó István figyelmezteti Dénes Istvánt, hogy amikor az országban amúgy is nagy a jogos elégedetlenség, akkor ne szítsuk, hanem oltsuk a tüzet. Az elkeseredést nem szabad fokozni. Propper Sándor: Mondja ezt Gömbösnek! Nagyatádi: Ne tessék kioktatni! Én férfi vagyok és azt teszem, amit jónak látok! Esztergályos János: Ne haragudjon, miniszter úr. Otthon parancsoljon. Berky: Folyton megzavarják a tanácskozást (Zaj.) Nagyatádi: A panaszok elbírálását nem lehet külön bíróságra bízni. Az eljárást nem szabad hosszadalmassá tenni. Praktikus szempontból választottam ezt a módszert. A főszolgabírók ülnökökkel együtt dolgoznak s az ülnökök mellett képviselve vannak a munkaadók és munkások is. Ezzel az intézkedéssel sokat javítunk. A munkásság bizalommal van a minisztériumi szervek iránt. Azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat a panaszokat orvosolni fogja és mindenki, akinek panasza van, meg fogja találni sérelmének gyors orvoslását kéri a javaslat elfogadását. Dénes István személyes megtámadtatás címén szólal fel. Dénes István, Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter egy jegyzőkönyvre hivatkozott Eszerint én szerkesztettem volna a Weiss Manfréd-féle uradalomról egy beadványt, amelyben valótlan adatokat hoztam volna fel. Ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy én izgatok. Amit azonban én állítottam, annak minden adatát állom, mert annak minden szava igaz. Tény az, hogy a Weiss Manfréd-féle uradalomból 69 magyar családot kidobtak, mert földet mertek igényelni. A nemzetgyűlésnek fel kellett volna ezen az eseten háborodnia és segíteni kellett volna ezen a 69 családon. Ehelyett a földmivelésügyi miniszter úr úgy aposztrofál engem, mint aki izgatékbérért dolgoztatják a nagygazdák a munkásokat. Erre vonatkozólag felolvas egy szerződést, melyet a mezőhegyesi uradalomban kötöttek. Felolvassa, hogy mi a gazdasági munkásoknak a napszáma. Első osztályú munkás 300, a második 200 koronát kap. — De ellátással! — kiabálják a kormánypárt felől. Dénes István ezután felolvassa, hogy milyen ellátás jár a munkásoknak és hogy az ellátási azonban csak munka idején jár. . * Drózdy Győző: Osszák fel ezeket a birtokokat. (Nagy zaj.) Dénes István: Az adatok felolvasása után reméli, hogy a földmivelésügyi miniszter vissza fogja vonni az izgatás vádját.. — Hivatkozom kormánypárti kisgazdaképviselőkre is, — folytatja — akik szintén tiltakoztak már különböző interpellációkban a nagygazdáknak ezen kizsákmányoló tendenciája ellen és maga a földmivelésügyi miniszter úr is kijelentette, hogy van tudomása visszaélésekről és megígérte, hogy eljárást is fog indítani. Ezek után természetesen kérdezhetem azt, vájjon én vagyok-e az, aki izgat. Sir Buchanan, a volt pétervári angol nagykövet II. Miklós cárról és a cárnéról — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A Times március 15-iki számában részleteket közöl a volt pétervári angol nagykövet, Sir G. Buchanan emlékirataiból, amelyek „Oroszországi követségem és egyéb diplomáciai emlékek“ címmel legközelebb könyvalakban fognak megjelenni. Buchanan tudvalevően 1917-ben volt nagykövete Angliának Pétervárott, mikor a Kerenszky-forradalom kitört. Emlékirataiban igen érdekesen emlékszik meg II. Miklós cár lemondásának és az orosz állam fölbomlásának tragikus napjairól s egyben védekezik Paley hercegnőnek ama vádja ellen, hogy neki is része volt a forradalom előkészítésében s hogy nem engedte eljuttatni a cárhoz György angol királynak azt a levelét, amely menedékhelyet ajánlt föl neki és családjának Buchanan megemlékezései szerint II. Miklós cár egyike volt a történelem legfanatikusabb alakjainak. Hazáját nagyon szerette, jólétét és nagyságát szívén viselte, a mégis akaratlanul ő maga gyorsította meg azokat az eseményeket, amelyek a végső pusztulással és nyomorral végződtek. Ennek egyik fő okát Buchanan abban látja, hogy a cárnak nem volt elég emberismerete, valósággal kalandorok vették körül, akiknek erősebb akarata mindig legyőzte az ő jó szándékait, s akik ki tudták használni azt a fölfogását, hogy neki hűnek kell maradnia atyja hagyományaihoz, s meg kell óvnia a cári tekintélyt. Mikor lemondatták, mohilevi főhadiszállásáról már csak mint egyszerű Romanov ezredes tért vissza. „Március 22-én Carszkojeba vitték, ahol a cárnéval együtt őrizet alá került. Lemondásának első hírét a cárné semmikép sem akarta elhinni, s el volt képpedve, mikor magától Pál nagyhercegtől hallotta, hogy a lemondás befejezett tény. De az első megrendülés után csodálatos méltósággal és bátorsággal viselkedett. — Most már csak egyszerű ápolónővér vagyok, — mondta, s mikor a fölkelőcsapatok és a palotaőrség közt összetűzés készült, egyik kislányával kiment az udvarba és könnyörgött a tiszteknek, hogy akadályozzanak meg minden vérontást. Gyermekei mind vörhenybe estek, s különösen a cárevics és Mária nagyhercegnő állapota annyira súlyos volt, hogy a cárné egész nap egyik betegszobából a másikba járt ápolni, virrasztani. Carszkojei tartózkodásuk idején, folytatja Buchanan, őfelségéék állandó őrizet alatt voltak s még magánkertjükben sem sétálhattak anélkül, hogy a park rácsain át a kíváncsiskodók meg ne figyeljék őket. De rosszul nem bántak velük. Kerenszky külön óvóintézkedéseket tett, mikor a szélsőségesek, akik a cári pár megbüntetését követelték, azzal fenyegetőztek, hogy elfogják és a Péter-Pál-erődbe börtönzik őket. Első moszkvai beszédében Kerenszky kijelentette, hogy nem enged több vérontást, mert ő nem akar az orosz forradalom Marat-ja lenni. A halálbüntetés eltörlésében az volt a legfőbb motívuma, hogy elébe vágjon a cár esetleges kivégzésének. Buchanan aztán részletesen megvilágítja az orosz reformtörekvéseket, e törekvések kudarcának okait és az egyre hatalmasabb forradalmi erők lélektanát. Megvilágítja II. Miklós cár és a zsidó származású Witte gróf antagonizmusát, s megvédi a cárt Dillon tanár egyoldalú Witte-rajongásával szemben. l&Ktt március? 23.1 Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter Dénes Istvánnak a mezőhegyesi munkásszerződésről mondott állításait visszautasítja mert azok nem felelnek meg a valóságnak. Az iratokat különben legközelebb bemutatja a nemzetgyűlésen. A Ház ezután a javaslatot általánosságban nagy többséggel elfogadta s áttért a részletes tárgyalásra.