Uj Nemzedék, 1923. április (5. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-22 / 91. szám
1923 április 22. it. Nemzedék A cári Oroszország — Paléologue naplójegyzetei — I. 1911. júdius 20 — 1915. június 2. A sok háborús emlékirat özönéből magasan kiemelkedik az a három kötet, mely Franciaország utolsó szentpétervári nagykövetének, Maurice Paléologue-nak a naplójegyzeteit tartalmazza (La Russie des Tsars pendant la Grande Guerre) és Loukomsky gyönyörű akvarelljeiivel illusztráltan jelent meg a Pioncég kiadásában Párisban. Paléologue a harmadik köztársaságnak egyik legkiválóbb diplomatája, aki pályája legnagyobb részét a szláv államok politikai életének figyelésével töltötte el. Napló jegyzetei olyan embernek mutatják, aki semmit se csinál ok nélkül: tud hallgatni, ha kell, izgatni, egyetlen szelíd, elejtett szóval és követelni úgy, mintha kérne. Lelke érzékeny lemez, mely a Legkisebb ingerre megrezdül, de minden benyomás gondolattá alakul át benne. Az egyes jelenségeket szereti franciamódra közös fonálra fűzni s naplójalapjairól az orosz uralkodó társadalomnak és az orosz léleknek his idegen, kívülről megfigyelt képe rajzolódik elénk. A legérdekesebb módon sétál itt az olvasó egy egészarcképcsarnokban, ahol az orosz ■Cári udvar, államférfiak, forradalimárok és nagyszerűen meglátottnők — a politika nyílt vagy titkos mozgatói — mind életre kelnek és ■szövögetik annyi sok ember sorsának szövetét. ■ Ha valaki majd egyszer meg akartja írni a cári Oroszország felső tízezrének életét, az udvart, melynélfényesebbet és pompázóbbat talán még nem látott a világ, Paléologue könyvét igen nagy haszonnal fogja forgatni. Egy nagy figyelő szem ez az egész ember, aki belelát az orosz uralkodó világba, de azokat is minidig figyeli, akik ennek a romlására szemete. Neki persze mindegyikkel szemben csak az a szempontja, mit kérnek Franciaországnak. Ha ennek az érdeke parancsolja, kegyelmet kér a forradalmár Burzev számára ib, amitől pedig egész lelkülete különben vonakodik. Sok és változatos téma van ezekben a feljegyzésekben, amiket meg me lehet kísérelni itt kimeríteni.A lufinket csak az érdekel, mily világosan látszik már itt, a bábom elsőévében, hogy a cárizmus nem bírjameg a háború roppant terhét, s érezsük, hogy ennek össze kell roskadnia. Paléologue szeretné elhitetni magával, hogy a cár a bábom első lábában összeforrt az orosz néppel,de szkepszisét maga sem tudja elfojtani, mert folyton az orosz erőfeszítés megtörésének okait kutatja fel a néplélek mélyén. A cár jó ember, de ingatag, inkább gyerekesen és önfejű, mint céltudatos és mindig annak a befolyása alatt áll, akivel beszél. Szuverén, akinek nincs akarata, de még halálában sem bocsájtotta meg a meggyilkolt Stolipyn-nek,hogy — mint mondta volt — „háttérbe szorította. Mert képzelheti, — beszéli Kokovcovna grófnak — mily kellemes volt mindig olvasnom az újságokban. A miniszterelnök ezt tette . . . A miniszterelnök azt tette ... Hát én nem számítok? Én senki sem vagyok?“ És erre a gyönge emberre nehezedett az a nagy feladat, amit Krivoscin így jelöl meg Paléologne előtt: „A cárizmusnak kell hatalmas kapocsként összetartani mindazokat a heterogén elemeket, melyeket századok munkája lassan-lassan csoportosított a régi Moszkva körül. A mi nemzeti egységünk egyedül a cárizmus. Hajítsa el ezt az eleven elvet és rögtön látni fogja, hogy Oroszország szétbomlik, megrothad.“ A cárné az asszony sejtő intuíciójával mintha érezné már a pusztító földrengés közeledését, azért nem barátja a végletekig harcolt háborúnak. A cár a vereségek idején a szláv fantomok (Konstantinápoly megszerzése) közé menekül, a népen fásultság vesz erőt. Franciaország nagykövete hiába akarja elhitetni, hogy ez a háború csak Oroszországért és a szlávokért folyik, ez sem lelkesít mást, mint néhány minisztert és udvaroncot, pedig még csak az első évben vagyunk. Világosan csak egy ember látott e bódult társaságban, az orosz-japán béke szerzője, Witte gróf. Ő már 1914 szeptember 10-én meglátogatta Paléologue nagykövetet, aki a többek közt ezt írja erről a látogatásról: „Hogy látogatását indokolja, megemlítette párisi találkozásunkat 1905 őszén, s nyomban, minden bevezetés nélkül, fejét magasra emelve, szemembe nézve, szilárd, precíz és határozott hangon ezt mondta nekem: — Ez a háború őrültség. Ezt rákényszerítették a cár bölcsességére az ügyetlen és vak politikusok. A vége Oroszországra csak gyászos lehet. Egyedül Franciaország és Anglia remélhetnek némi hasznot a győzelemből. . . De ez a győzelem is kétséges előttem. Mikor a nagykövet a háború okául Oroszország balkáni presztízsét említi előtte, Witte azt feleli, hogy ez romantikus, divatjamúlt agyrém: — Senki itt komolyan nem érdeklődik többé e nyugtalan és hiú balkániak iránt, akik nem is szlávok, hanem elkeresztelt törökök. Hagyni kellett volna, hadd kapják meg a szerbek azt a büntetést, amit megérdemeltek! Wittének nem kell több terület, mert van a cárnak elég, több németre sincs szükség a birodalomban; a galíciai zsidóból se kér. „S amely napon — mondja — mi annektálnók az osztrák és a porosz-lengyel területet, elveszítenék az egész Orosz-Lengyelországot, mert, s ez nem lehet kétséges, a területi integritását visszanyert Lengyelország nem elégednék meg többé az autonómiával, amit ostobául megígértek neki: a teljes függetlenséget követelné és el is nyerné... S mit remélhetünk még? Konstantinápolt, a keresztet az Aja Szófián, a Boszporust, a Dardanellákat? Ez oly őrültség, amire kár a szót vesztegetni... Végül, tegyük föl, a mi koalíciónk teljes győzelmét: tegyük föl, hogy a Hohenzollernek és a Habsburgok területükben megfogyatkozva békét koldulnak tőlünk s megadják kegyelemre magukat. De ez nemcsak a német túlsúly összeomlása lesz, hanem a köztársaság proklamálása is Középeurópában. És akkor egyszerre itt a cárizmus vége is.“ Ezért Witte csak egy következtetést látott: „ a lehető leggyorsabban likvidálni kell ezt az ostoba kalandot!“ A gróf nem csinált véleményéből titkot. Érthető tehát, ha hirtelen halálát 1915 március 13-án Delcassé francia külügyminiszternek jelentve Paléologue, hozzáteszi: „Az itteni intrikák nagy tűzhelye aludt ki benne.“ Oroszország tovább vérzett Franciaország szolgálatában. S mint egy tragédiában, kifejlődik a katasztrófa, amit már előre lát a néző. 1915 június 2-án Putilov, a legnagyobb orosz gyár tulajdonosa, ezt mondja a többek közt Paléoque- nak: — „A cárizmus napjai meg vannak számlálva; elveszett, menthetetlen. Pedig a cárizmus Oroszország szekere s a nemzeti egység egyetlen kapcsa... A forradalom kikerülhetetlen, csak alkalom kell rá, hogy kitörjön.“ S az alkalom nem lényeges. És akkor a csinovnikokkal együtt el fog tűnni az orosz állam is. Putilov azt is látja, hogy a forradalmat az intellektüelek, a „kadetjük fogják kezdeni, mert azt hiszik, hogy megmentik vele Oroszországot, de nyomon követi a munkás-, majd a parasztforradalom. ..S akkor szörnyű, végtelen anarchia kezdődik .. legalább tíz évi anarchia ... Viszontlátjuk Pugacsev korszakát vagy még annál is roszszabbat.“ Ezekkel a szavakkal végződik az orosz tragédia első felvonása, a Paléologue naplójának első kötete: Nagy József. NAPI HÍREK mi Olvasóinkhoz! A budapesti napilapok árának legutóbbi emelése alól lapunk sem vonhatta ki magát. A lap előállításának költségei napról-napra oly horribilis mértékben emelkednek, hogy hovatovább megbénul a magyar sajtó munkája. Kénytelenek vagyunk tehát, jobban mint valaha, olvasóink szeretettre és támogatására támaszkodni, hogy az eddigi magas nívóval, érdekes és eleven tartalommal jelenhessünk meg a jövőben is. Lapunk támogatása nemcsak a mi érdekünk, hanem azé a keresztény közönségé is, amelynek mindig törhetetlen vezérlapja voltunk. A keresztény tömegeknek meg kell azért érteni, hogy a mai súlyos időben, világnézetek harcában erős keresztény sajtóra szükség van, jobban mint valaha. Mindezek ellenére tudjuk, hogy a legutóbbi és a május elsejére is beígért lapáremelés nagy megterhelés olvasó" közönségünknek. Ezért lapunk kiadóhivatala a kombinált előfizetési módszerrel igyekszik könnyíteni azon a terhen, amely előfizetőink és olvasóink vállára nehezedik. Az alábbiakban közöljük a Központi Sajtóvállalat lapjainak kombinált előfizetését, amely a legmeszszebbremenő kedvezmény, amelyet csak kiadóhivatal adhat. Számoljanak csak utána olvasóink és előfizetőink, mennyivel olcsóbban kapják a lapot, ha ezt a kombinált előfizetőik veszik igénybe. E kedvezményen kívül minden új előfizető megkapja az Élet könyvét, a mindennapi élet ezt a szép, tartalmas és minden kérdésre feleletet adó tanácsadóját. Lapunk május elsejéig számonkint 40 korona, egy hónapra 1000, negyedévre 2800, korona. Az Uj Nemzedék és a Nemzeti Újság együtt egy hónapra 1500, negyedévre 1200 korona. Az Új Nemzedék és a Képes Krónika, vagy a Nemzeti Újság és a Képes Krónika egy hónapra 1000, negyedévre 3000 korona. Mind a három lap együtt egy hónapra 1700, negyedévre 5000. (Éjjel három óráig tartott a minisztertanács.) A kormány tagjai tegnap minisztertanácsot tartottak és az egyes miniszterek reszortügyeikben tettek előterjesztést. A minisztertanács éjjel három órakor fejeződött be. _ (A letartóztatott terroristákat átvitték az ügyészségre.) A rendőrség néhány nappal ezelőtt két veszedelmes terroristát tartóztatott le, akik mind a ketten a Cserny különítménynek voltak tagjai. Az egyik, Kaublich Ferenc, a kommün bukása után Milanóba menekült, ahol ellopta egy magyar ember igazoló okmányait és ennek a nevét felhasználva Bécsbe ment, ahonnan gyakran Budapestre is lerándult. Egy detektív nemrég fölismerte és letartóztatta. A vizsgálóbíró előtt Kaublich nem is védekezett és kijelentette, hogy Budapestre az állami rend felbontása végett jött. A másik letartóztatott terrorista, Auth Ferenc, szintén a Cserny-féle különítménynek volt tagja és most Berlin, Bécs és Budapest között állandó futárszolgálatot tartott fenn. Auth Ferencet a Visegrádi-utcában ismerte fel egy detektív és letartóztatta. A vizsgálóbíró mind a két terrorista ellen fenntartotta az előzetes letartóztatást és gyilkosságra való bűnszövetkezés címén lefolytatja ellenük a vizsgálatot. (Foeh holnap megy Varsóba.) Varsóból jelenti tudósítónk: Foch tábornagy holnapi fogadására nagy előkészületeket tesznek. A tábornagy megérkezése alkalmával a francia-lengyel szövetség országra szóló ünnepséget rendez. Foch-t a lengyel köztársaság marsalljává fogják kinevezni. A varsói községi tanács máris disz tagjává választotta a tábornagyot. Holnap számos vidéki küldöttség is Foch elé járul. T. I . (A pápa kiküldötte szabadította ki az esseni polgármestert.) Berlinből jelentik: Monsignore Testa pápai delegátus tegnap elutazott Berlinből Münchenbe, ahol hétfőn a bajor kormánynál tesz látogatást. A lapok jelentése szerint Testa eredményesen interveniált Degoutte tábornoknál a három évi fogházra ítélt Schaeffer esseni polgármester, kiszabadítása érdekében. A franciáik Testa közbenjárására a polgármestert szabadon bocsátották és megengedték neki, hogy családjával együtt a megszállott terület valamelyik szanatóriumában vagy, szállodájában lakhassák. T. — (Egyesület és társadalmi hírek.) Az Országos Szent Gellért Egyesület április 23-án este 7 órakor rendezi a Szent Gellért-fürdő hangversenytermében nyolcadik nagy kroltuszhétfőjét Schioppa Lőrinc pápai nuncius és Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök pártfogói jelenlétében. Ünnepi megnyitót Kamenczky Gyula, az egyesület elnöke, buzdító beszédet pedig Prohászka Ottokár mond. Közreműködik: Petty Mór, Székelyhídi Ferenc, Bihay Zóra, Simonffy Margó, Takács Erzsébet, Gróh Klára, Csiky Ella, Gecső Lajos, Szebeny Antal, Karácsonyi István, Balázs Árpád és Szőnyi Géza.• Az Egyetemi Énekkarok ma, április 21-én este fél kilenc órakor rendezik hangversenyüket a Zeneakadémia nagytermében Némethy Ferenc hegedű- és Kereszty Jenő orgonaművész közreműködésével . Az EHE VI. kerülete ma, szombaton este hét órakor Bajza utca 31. szám alatt propagandagyűlést tart dalárdája közreműködésével. A VII. kerületi szervezet, hétfőn tartja taggyűlését a Murányinten 10. szám alatti helyiségében. — Az első tavaszi Fehér Zózsa Est ma este lesz a Gellért-szálló télikertjében. — A 21. sz. magy. kir. áll. Zrínyi Miklós főgimnázium cserkészcsapata vasárnap délután hat órakor a Zeneakadémia kamaratermében jótékonycélú cserkészünnepet rendez. A műsor keretében közreműködik: Klement János, Szász Artur, Dünn Ernő, Szőke Sándor, Farkas Lajos, Fischmann Lili, Lénárd István, Dünn László, Nagy György, Szabados János és a VEHI G. vonósnégyes. — A Ferenc József Tanítók Háza „Eötvös Körének" zenekara; április 29-én este fél kilenc órakor a Molnár utcai Katolikus Körben hangversennyel egybekötött táncmulatságot rendez. A Magyar Pedagógiai Társaság április 28-án délután öt órakor a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében felolvasó ülést tart, melyen Szelényi Ödön „A filozófiai pedagógia úttörői Magyarországon“ címmel ad elő. — Az Állami Gépgyárak Keresztényszociálista Alkalmazottak Országos Szövetsége Horthy Miklós kormányzó és József királyi herceg fővédőségével május 6-án országos zászlószentelési ünnepséget rendez. — A tripoliszi kisegítő kápolna egyesület holnap, vasárnap délután 3 órakor közgyűlést tart. A gyűlés főpontja az építendő templom ügye. — (A Szittyák nagygyűlése.) A Szitytyák (magyar fascisták) Tábora holnap, vasárnap délután három órakor a régi képviselőházban nagygyűlést tart, amelyen a közalkalmazotti, magántisztviselői és munkaügyi kérdéseket vitatják meg. — Beszélni fognak Havady Barna, Farkas Endre, Poók János és Rozsonday Andor. — (Harmincéves érettségi találkozó.) Csath Béla dr. posta- és távirda-főigazgató (Hunyady János u. 1—3) értesíti 1893-ban, a debreceni református főgymnáziumban vele érettségizett iskolatársait, hogy harmincéves találkozójukat június 23-án tartják Debrecenben. Résztvenni akarók értesítsék szándékukról Csath főigazgatót. Vasárnap 7 | Meinl | | Ég|| | gyümölcsíz» ' | leszállt telt árunt