Uj Nemzedék, 1923. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-22 / 91. szám

a KÖZGAZDASÁG A tarifa drágulása és a munkabéremelések miatt az árupiac tovább drágul Az árupiacon a korona stabilizá­lódása a drágulást nem állította meg, sőt a munkabérek állandó emelkedése, továbbá a vasúti tarifá­nak megdrágulása és a hitelezés tel­jes megszűnése csak fokozta a drá­gulási folyamatot. A helyzet csak annyiban változott, hogy az áru­­beszerzés a devizahiány enyhülése miatt valamivel könnyebb lett és a kereskedelem azokat a cikkeket, amelyekből a készletek erősen­ meg­csappantak, jobban tudja már be­szerezni. Remélik, hogy a meginduló kivitel még inkább enyhíti majd a­­devizahiányt. A gabonapiacon tovább tart az áremelkedés és budapesti­ paritás­ban a búza métermázsájáért már 1 26.000 koronát is ígérnek, de áru csak elenyésző mennyiségben kap­ható. Az általános vélemény, hogy mindazok, akik még rendeznek bu­szával, tekintettel a malmok erős keresletére, visszatartják áruikat, hogy a későbbi időpontban árujuk­ért magasabb árat érjenek el. Érde­kes jelenség, hogy az utóbbi időben a gabonaforgalom átterelődik a­­ vi­déki gabonapiacokra, ahol az áru­beszerzés mégis könnyebb, mint a budapesti árutőzsdén. A gabona drágulásával kapcsolatban­ termé­szetesen a lisztnemű­ek ára is erősen emelkedik. Ez a d­ie­ami­ás összefüg­gésben van a lisztkészletek csökke­nésével, továbbá azzal a körülmény­nyel, hogy a kiviteli lehetőségnek a kiviteli illeték 40 kg. búzára való lecsökkentésével tágabb tere nyílik. A fűszer és gyarmatáru piacon a külföldi fizetési eszközöknek meg­drágulása következtében az árak emelkedő tendenciát követnek. A forgalom az utóbbi napokban élén­­kebb lett, mert a kereskedők köré­ben megvan a remény arra, hogy a devizaellátás körül javulás áll be és, hogy rövidesen lehetővé teszi a régi külföldi adósságok rendezését. A nyersbőr piacon az árak a hét folyamán 100—-150 koronával emel­kedtek, a forgalom emiatt igen von­tatott volt. Ugyanez a jelenség nyilvánult meg a készbőrpiacon az­zal a különbséggel, hogy a pangás itt olyan nagy, amilyenre már évek óta nem volt példa. A textilpiacon a helyzet napról­­napra rosszabbodik, a drágulás ugyan pillanatnyilag megállott, a vasúti tarifák a közüzemek nagy­mérvű drágulása miatt, azonban a közeljövőben erős áremelkedésre számítanak. Különösen a rövidáru­piacon élénkült meg az üzleti tevé­kenység, feltűnő nagy a kereslet már most a téli áruban, ami annak tudható be, hogy a behozatal meg­szorítása miatt az őszre áruhiány­tól tartanak. A pamutáruk közül egyes cikkek teljesen hiányoznak a piacról. 10 Vasárnap Új Nemzedék A Devizaközpon utolsó árfolyamai Valuták Devizák Napóleon (pénz) 16600 — Osztrák korona 645—675 640—670 Márka 16­3—18% 16—18 Szokol 134.50—140.50 134.50—140.50 Dinár 45.50—47.50 45.50­ 47.50 Leva 34—36 34—36 Lei 22—24 — L. márka 10.25—11.45 10.25—11.45 Lira 229—239 224—234 Francia frank 306—316 301—811 Belga frank 261—271 261—271 Svájci frank 800—860 820—850 Angol font 21075—21675 21050—21650 Dollár 4535—4685 4515—4665 Holland frt. 1770—1830 1770-1830 Egy ponttal gyengült a magyar korona 811 a korona, 0.02 és egynyolcad a márka mai nyitása A magyar korona átmeneti ter­mészetű kilengésén kívül bennün­ket legjobban, a német márka javu­lása érdekel. Ha el is hisszük, hogy a Birodalmi Bank a többi német bank támogatása mellett elegendő erővel rendelkezik a márka­zuha­nás megakasztásához, a most lát­ható javulást inkább mással ma­gyarázzuk. A német-francia vi­szályban és a jóvátételi kérdésben Curzon lordnak az angol felsőház­ban mondott beszéde új világot gyújtott. Az új francia jóvátételi javaslat is sejteti már a derengést, ami ha hajnalla erősödik, a forga­lomban levő márkatömeg ellenére is erősen fel fogja emelni a német valuta nemzetközi értékelését. Tegnapi Mai zárlat megnyitás ban: 0.12 0.11 Berlin 0.022 ‘ 0.02 % Nemyorl 550.56 551 London 5265 2565 Paris 56.72' "6.55 Milano 27.32­­ 27.25 Prága 16.4­­6.42 Belgrad 5.55 5.60 Varsó 0.0125 0.0125 Bécs 0.00775 (0.0077 Cezír.b.é. a 0.00775 0.0077 A bankközi magánfor­galomban megszilárdult az irányzat Nagy üzlet volt arbitrázs értékekben A tegnapi utótőzsdén megnyilvá­­nult irányzatjavulás s ezzel kapcso­latos élénkebb üzleti tevékenység átterjedt a mai bankközi magánfor­galomra is. Az érdeklődés előteré­ben különösen az arbitrázspapírok állottak, amelyek arra a hírre, hogy Bécsben erősen megszilárdult az irányzat, tegnapi hivatalos záróár­folyamukhoz képest, jelentékeny ár­nyereségre tettek szert. Az Állam­­vasút 100.000 koronáig is emelkedett. Az arbitrász-értékek megjavulása maga után vonta a többi értékek árának emelkedését is, úgy hogy végeredményben az irányzat a teg­­napi irányzathoz képest határozot­tan jó volt. A hetipénzt 3 és fél szá­zalékkal kínálták. A hangulat rend­kívül bizakodó és ha zavaró mo­mentumok nem lépnek közbe, a hétfői hivatalos forgalom erősnek ígérkezik. Értesülésünk szerint a bankközi magánforgalomban a kö­vetkező jegyzések történtek: Magyar Hitel 44.000, Osztrák Hitel 12.500— 12.750, Államvasút 98.000—100.000, Salgó 156.000—158.000, Nova 26.000, Rima 26.000—26.500, Általános Kő­szén 367.000—372.000, Ganz Villamos­­sági 290.000, Izzó 92.000—93.000, Cukor 495.000, Mezőhegy­esi Cukor 95.000, Georgia 162.000, Fegyver 288.000, Fel­ton 123.000, Tröszt 26.000, Atlantic­a 26.000, Telefon 37.500, Kish­'e 25.500, Hofherr 63.000. A gyümölcs-, kcse­­-, burgonya- és takarmány­export nehézségei A kormány fokozatosan váltja valóra kiviteli programját és egyre több ter­ménycikket helyez a kiviteli szabadlis­tára. Azonban a kivitel megengedésének mindig van bizonyos kellemetlen pontja, amely az elhelyezést kétségessé teszi, így a kormány — mint ismeretes — hoz­zájárult a zöldség és a gyümölcsfélék szabad kiviteléhez, de kikötötte, hogy az export után befolyó idegen valutát be kell szolgáltat­ni a devizaközpontnak s­ amíg ez n­em történik meg, az exportő­rök a külföldi ért­éknek magyar koronára átszámított összegét kötelesek letétbe be­ lyezni a devizaközpontnál. Az exportő­rök szerint, ha ezt végrehajtják, akkor gyümölcsexportról nem igen lehet be­szélni, mert ilyen nagy összegeknek az előteremtése, még ha részletekben törté­nik is, akadályozza az export lebonyolí­tását s ezáltal az exportőrök kiszámítha­tatlan károsodást szenvednek. Az exportőrök mozgalmat indítottak, hogy a kormányt az intézkedés megvál­toztatására bírják és bíznak abban, hogy a rendeletben történik is bizonyos eny­hítés. A konzervgyárosok szintén erősen foglalkoznak a gyümölcskivitel felszaba­dításával és már most szervezkednek, hogy a gyümölcs teljes beérésének ide­jére készen álljanak. A gyümölcskonzerv elhelyezésének, a jelek után ítélve, nem lesz különösebb akadálya és a gyárak re­mélik, hogy a konzervexport szempont­jából elveszett Németország helyett ta­lálnak majd más piacot. Más terményeikkek közül a burgonya­kivitel folyamatban van, úgyszintén a szálastakarmány kivitele is jelentéke­nyen megélénkült az utolsó héten. A szal­mát főképen Ausztriába viszik ki, de Csehország részéről is nagy az érdeklő­dés. Ezzel szemben a széna iránt lany­hult az érdeklődés. Az exportőrök az idő­járás megjavulásával remélik, hogy a szálastakarmány kivitele még nagyobb lendületet kap.­­ (Magyar Bankárok és Pénzváltók Országos Egyesülete.) Ez az egyesület ma tartotta meg alakuló kegyülését Bu­rányi Ármin bankárnak, mint korelnök­nek elnöklésével. Az alapszabályok meg­állapítása után a közgyűlés tiszteletbeli elnökévé megválasztotta báró dr. Kohner Adolf urat, megválasztatott a 27 tagból álló választmány, melynek tagjai a kö­vetkezők: Adler Szigfried (Adler Lajos és Fia), Baumgarten Nándor (Latzkó N. és Popper A.), Bettelheim Mór (Krausz és Bettelheim r.-t.), Davidson Horace (Munk és Davidsohn), báró Hatvany Endre (Deutsch lg. és Fia), Halász Lajos, Kanitz Vilmos (Keszthelyi és Társai), báró Kohner Adolf dr. (Kohner Adolf Fiai), Krausz Pál (Krausz Pál és Társai), Kemény Sándor (M. L. Biedermann et Co.), Latzkó Vilmos (Latzkó­­ és Popper A.), Mihók Ottó, May B. Miksa (Szeged), Molnár Hermann (Stax Gyula és Hugó), Münk Péter (Mank és Davidsohn), Po­litzer Géza (Politzer, Rosenberg és Tár­sa), Rosenber Jenő (Politzer, Rosenberg és Társa), Schmidt Imre, Surányi Ármin (Schwarcz Ármin és Társa), Somogyi Kornél, Spiegel Szigfrid (Sopron), Stras­­ser Alfréd (Srasser és König), Strasser József dr. (Strasser és Társa), Stux Hugó (Stux Gyula és Hugó), Szász Já­nos (Szász és Társai), Tausz Gyula (Pécs), Tornyai Rezső báró (Schosberger Henrik). Az alakuló gyűlés után a választ­mány tartott ülést és az alapszabályok értelmében megválasztotta az egyesület elnökéül Bettelheim Mór tőzsdetaná­csost, alelnökké Davidsohn Horacet és Stax Hugót, pénztárossá Rosenberg Jenő tőzsdetanácsost, ellenőrzé Schmidt Imre ny vezérkari ezredest, az egyesület jogtanácsosi tisztségét Wilhelm Károly dr. vállalta el. Az egyesület helyiségei ideiglenesen a Krausz és Bettelheim r­t. (V., Nádor­ utca 6.) irodáiban vannak. Az egyesületbe tagként való belépésre vonatkozó mindennemű felvilágosítás itt adatik meg. A Demecseri Káposztasavanyitó gyár sorsa. A háború alatt a szerencsétlen véget ért Odescalchy herceg a katonai kincstár megbízásából Demecserben ká­­posztasavanyitógyárat létesített és ezen­kívül nagyobbszabású olaj- és szappan­­gyári berendezést is állított fel. A 25 holdnyi telep impozáns épületeivel, mun­káslakásaival és villamosberendezéseivel kiállhatta volna a versenyt bármelyik külföldi mezőgazdasági gyárteleppel. A káposztasavanyitó gyár meg is kezdte az üzemét, még­pedig kielégítő eredmény­nyel, azonban a herceg halálával, majd a románok vandál pusztítása után meg­szűnt a savanyító gyár üzeme s azóta élettelenül áll a hatalmas gyártelep. De­m­­ecser község képviselőtestülete most mozgalmat indított a káposztasavanyitó­­gyár üzembehelyezése érdekében és elha­tározta, hogy küldöttséget meneszt a földművelésügyi miniszterhez és a mi­nisztert arra kérik, hogy nyújtson módot arra, hogy a gyárat ismét üzembe he­lyezzék, mivel ez nemcsak a környék, ha­nem az egész ország érdeke is. A Magyar Országos Központi Taka­rékpénztár 1922. üzletéve 46.752.877.19 ko­rona nyereséggel zárul. Az igazgatóság a folyó hó 28-án tartandó rendes közgyű­lésnek 250 korona osztalék (tavaly 120 K) fizetését fogja javasolni. 1923 április 22. A Winternitz M. és J. Konfekciógyár R­­t. közgyűlésén tetemes tartalékolások mellett 10 százalék osztalék kifizetését határozták el. Határozatba ment a rész­vényeknek a tőzsdére való bevezetése. A szelvényeket mától kezdődően a Strasser és Társa cég (V., Nádor­ u. 11.) váltja be, amely cég a részvények bevezetésével is meg van bízva. A budapesti áru- és értéktőzsde köz­gyűlése. A budapesti áru- és érték­tőzsde április 28-án tartja ez idei rendes közgyűlését, amelyen a tőzsdetanács in­dítványozni fogja, hogy a tőzsdei vá­lasztott bírósági szabályok értelmében a háromtagú bírói tanácsok elé tartozó perek értékhatárát a szükséghez képest a saját hatáskörükben újból megváltoz­tathassák. Ezenkívül egy új tőzsdeta­nácsost is választanak. A sertésvásár hete. A ferencvárosi sertésvásárra a héten 6041 darab sertést hajtottak fel. A vásár nem volt egy­öntetű. Az árak állandóan hullámzottak. A budapesti piac felvevő képessége ki­csi, a csarnokba elég szurott sertés ér­kezik s ezért az eladás, szerda kivételé­vel, mindig nehéz volt. A nagytétényi kiviteli sertésvásárról 614 darabot továbbítottak cseh és osztrák piacra. Az árak a következők: elsőrendű ura­dalmi 1200—1270—1310; elsőrendű szedett 1150-1200; közép 1100—1150; jobb minő­ségű könnyű 1000—1100; silányabb 800— 900; öreg urasági nehéz 1150—1250; öreg szedett 1050—1150; sonkamalac 1000—1150; átvészelt süldő páronként 150—180 kg.-os 1200-1300; 110—120 kg.-os 1000—1300; át­­vészeletlen 90—120 kgos 900—1200, zsír nagyban 2100—2150, szalonna nagyban 1600—1650 korona. A marhavásár hete. Hétfőn 1198, csü­törtökön 2116, közte 30 darab romániai, marhát hajtottak fel. Mind a két vásár lanyha és vontatott volt. Az árak hétfőn is, csütörtökön is 20—30 koronával estek. Árutőzsde 410 korona már a nullás liszt A liszt- és őrleménypiacon a ma­­lomkoncentráció a búza drágulásá­val kapcsolatban isméig szabályozta lisztárjegyzését és az új árakat a következőképen állapította meg: Nullás liszt 410, kettes liszt 404, há­­tos liszt 398, hét és feles 280, hét és háromnegyedes 210, nyolcas 130, rozsliszt nullás 267, roszliszt egyes 242, korpa 110 korona. A gabonapiacon a hivatalos tőzs­deidőt megelőzően a búza iránt szo­kás szerint ma is igen élénk volt a kereslet, de ára csak elenyésző cse­­kély mennyiségben került a piacra. A búza ára fokozatosan drágult és ma vidéki állomásról a búza mé­termázsájáért 25.500 koronát kértek. A terménycikkek piacán a tengeri iránt mutatkozik élénkebb kereslet A tőzsdetanács tegnap a követke­ző hivatalos árakat állapította meg: búza 78 kg-os tiszavidéki 25.700— 26.000, dunántúli és pestmegyei 25.500 —25.700, 76 kg os tiszavidéki 25.500— 25.700, dunántúli és pestmegyei 25.300 —25.700, rozs 15.000—15.400, takar­mányárpa 12 500- 13.000, sörárpa 14.500—15.500, zab 14.500 korona. Bécsi értéktőzsde — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, április 21. (Magánforgalom.) Osz­trák hitel 163.000, Rima 850.000, Salgó 1.920.000. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a „Központi Sajtóvállalat R.-T.“ Balaton Füméfürítőtelep A legszebb fekvésű klimatikus gyógyhely. Újjáalakított nagy homokstrand. Napfürdő. Csónakda. Dr. PUSKÁS PE­ISIÓ Legolcsóbb. Legkényelmesebb. Legkitűnőbb ellátás. Elsőrangú magyar és francia konyha. Barát cukrászda. Legkényesebb igény­eknek megfelelő villannyal felszerelt szobák és lakosztályok még rövid ideig előjegyezhetők hatóság által meg­állapított árban. Elősalson kezdete május 1-én. Érdeke­ik risztre m­sz minden felvilágositást megad. Pallas részv.­társ. nyomdája, Budapest, V., Honvéd­ utca 10. (Tel. 5-67, 5-68, 5-69.) Felelős vezető: Tiringer Károly műszaki igazgató.

Next