Uj Nemzedék, 1923. április (5. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-10 / 80. szám
6 Kedd ! Portól szürke ember! Fürödj a Hungáriában! Potány utca 44. . (A Népszava támadása a Máv Fogyasztási Szövetkezete ellen.) A Népszava tegnapi számában megtáadta a Máv Alkalmazottak Fogyasztási Szövetkezetét. E támadás szerint a legutóbb lezajlott sztrájkkal kapcsolatban a Szövetkezet 16 embert bocsájtott el és veszteségeinek fedezésére 50 milliós kölcsön folyósítását kérte az államtól. A vádakra a szövetkezet elnöke, Missányi Vilmos Máv. felügyelő a következőket mondta munkatársunknak: — Ennek a minősíthetetlen támadásnak egyetlen állítása sem igaz. A negyvenkét, embert nem azért bocsátottuk el, mintha fizetésükre nem lett volna fedezet, hanem mert ezek a sztrájk után az igazgatóság egyenes felszólítására sem voltak hajlandók munkába állni és nyolc napon túl nem foglalták el munkahelyüket. Tény az, hogy a kormánytól valóban kértünk ötven millió korona hitelt. Ezt azonban nem azért kértük, hogy holmi titkolt veszteségeink fedezésére fordítsuk, hanem azért, hogy a nagy drágaság következtében, a kétszeresére drágult áruk megvásárlására kellő forgótőkénk legyen. A szövetkezetben mintegy kétszázezer embert látunk el és sajnos, a kormány eddig meglehetősen mostohán bánt velünk. (Rendelet a vérbocsátással való visszaélés tárgyában.) Mára valamennyi törvényhatóság első tisztviselője tudja, amit eddig még nem tudott, hogy nem csak a bicskával, dákossal, furkósbottal való „vérbocsátás“ ütközik a büntető törvénykönyv megfelelő paragrafusaival, hanem az is, amelyet piócával hajtanak végre. A népjóléti minisztérium megállapítja, hogy az erre vonatkozó belügyi rendelet az orvostudomány mai állásának már nem felel meg. A „vérbocsátást'' csakis orvos gyakorolhatja. Ha Juli néni meri hátamra rakni a piócát, Juli nénit úgy becsukják, mint a pinty. Nagyon helyes. Juli néni hihetetlenül elhízta már magát. A muskátlis cserepek mellé kirakta az ablakába a piócát is. Apró dunsztosüvegekben vonaglottak az utálatos állatkák s a falubeliek naponta eljártak a dusztosüvegeket csodálni. — Hinnye! — vélte Mari néni — Ez itt a balsarokba' seholse lappad. Nem csoda Balogh-vért ivott a múlt szombaton Rossz vér. A nadály se igen bírja emészteni. No a Balogh-familia jelenlévő tagja se hagyja magát: — Mi van a Balogh-vérrel? . . . Mari nőnéni mán megen nem bir a kereplőjivel, még annyi vbr sincs benne, akitől csak egy nadály is jóllaknék ... De azir‘ csak járatja a nyelvit, mint bolon’ manár az üres garatot . . . No, sütty! A Balogh-család képviselője nyaklevest kap. Mondjuk, hogy visszaadja, majd megint megkapja. A férfiak is beleszólnak s teljes erővel megindul a „vérbocsátás". Bicskával, dákossal, furkóssal. Ahogy esik. Hát ezt valóban muszáj rendelettel szabályozni. . . . Rendben is volna, ha az egyébb vérbocsátókat is szépen megütköztetnék a büntetőtörvénykönyvvel. Az árdrágítókat, lakásüzéreket, sikereket és egyéb népjólétbe ütköző pernehajdereket. Miért csak szegény Juli nénit? Megértjük a rendeletet, de szegény Juli nénit is megértenék, ha személyes megtámadtatás címén szót kérne a népjóléti minisztérium ellen, ő a legbűnösebb vérbocsátó ebben az országban? Alig hinnék. (Eljegyzés.) Szőke Gyula, a Magyar Távirati Iroda szegedi fiókjának segédszerkesztője vasárnap eljegyezte Török Etelkát, Török József szegedi földbirtokos leányát. — (A Petőfi-utcától — a Petőfi-utcáig.) Vtahonna a Galícia középibál pottyant ide a főváros egyik eptátaafik aktájába. Elegáns bundája ekkor még nin jótt, kalapot sem hordott, csak es»’»?.«»», kopott kendővel bugyolálta be fejét, Jay szaladgált reggeltől estig. Előbb tojással próbálkozott, majd kávés valuta is akadt és bizony némi árdrágítástól sem riadt vissza. Ment valahogy az élete, csupán egy meleg bántotta. Ha vásárolni akart ruhaneműt, úgy százszor kivasalt és benzinezett rongyokért kellett alkudoznia a Petőfi-utcában. Ó, ha egyszer elmehetem a Belvárosba, például a Koronahercegutca pompás kirakatai elé, de sajnos, nem tudott tovább jutni a kellemetlen Petőfi-utcánál. Az ember tervez, konjunktúra végez. A tőzsde fejedelmi kedvében egyszerre csak ontani kezdte a pénzt és őnagysága szerény tőkéje félelmetesen nőni kezdett. Volt már pénz. Izgatottan rohant el hazulról, mámorosan indult el vásárolni finom, drága holmikat, de nem a közönséges Petőfi-utcába, hanem a ragyogó Koronaherceg-utcai boltok felé. Végre megszabadult a Petőfiutcától. Kipirult az arca, amikor a Belvárosba ért és tömött tárcáját szorongatva fordult be a sóvárgott utcába, amikor hirtelen elsápadt. Rémülten vett észre ugyanis a díszes cégfeliratok felett egy kis fehér, szerény táblát, mely a következőt hirdette: Petőfi Sándor-utca. Feje leesett, leverten meredt maga elé, sorsát, a PPSfl-utcát hát mégsem kerülheti el.' — (A MANSz ünnepe Győrött.) Győrből jelentik: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének győri fiókja tegnap, vasárnap az országos háziszövőipari tanfolyam befejezése alkalmából ünnepséget rendezett, amelyen megjelent Horthy Miklósné is. A kormányzó feleségének kíséretében Tormay Cecilé, Zichy Rafaelné grófné, Klebelsberg Kunóné grófné és több előkelőség utazott le Győrbe. Az állomáson Farkas Mátyás polgármester üdvözölte a vendégeket, akik az Orsolya zárdába vonultak, ahol a kormányzó felesége fogadta az üdvözlő küldöttségeket. A tulajdonképeni ünnep a zárda nagytermében volt, ahol Tormay Cecsl és Darányi Kálmán főispán mondott ünnepi beszédet. Délután a városháza nagytermében a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége közgyűlést tartott, amelyen Kiss Ida elnöki megnyitója után Tormay Cecilbe mondott nagyobb beszédet. Este 6 órakor a kormányzó felesége szakadó hóviharban visszautazott Budapestre. — (Hanauer püspök Rómába utazik.) Hanauer Árpád István váci püspök a hivatalos ad limina látogatásra ma délután Trieszten át Rómába utazik. — (Magyarország reneszánsz és török műemlékei.) A Műemlékek Országos Bizottsága előadássorozatán vasárnap délelőtt Leghner Jenő dr. műegyetemi magántanár tartott előadást Magyarország reneszánsz és török műemlékeiről. Először a reneszánsz korszellem kialakulásáról, terjedéséről, fajunknak az új szellem iránti fogékonyságáról szólott, ismertette a humanizmus térfoglalását hazánkban. E korszak műemlékei csak töredékek, de pompázó alkotásokról tanúskodnak. A reneszánsz későbbi műemlékein már a magyar szépművészet sajátosságai nyilatkoznak meg. Erdélyben nagyszámú ilyen emlék maradt fenn. Fájdalom, műemlékeink nagyrészt pusztuló romok. Legérdekesebb és legeredetibb reneszánsz műemlékeink a felsőmagyarországi káprázatos kastélyok és városi lakóházak, amelyekről Lechner kimutatta, hogy nemzeti sajátosságokkal bírnak és eredeti lombardiai befolyások alapján hazai mesterek alkotásai. Erősen vitatta a német reneszánsznak tulajdonított befolyást, mert ilyen jellegű műemlékünk az építészet terén még német nemzetiségű vidékeinken sincs. Lechner előadásának végén a török hódoltság csekély számban fennmaradt műemlékeit ismertette vetített képekkel. A török korszak művészeti kultúra terén meddő volt , a hódoltság megakasztotta a fejlődésnek induló magyar reneszánsz m művészet kialakulását is. (Carton de Viari Budapesten.) A belga katolikus párt vezére, Sorton de Viart veit belga miniszterelnök néhány napig a fővárosban időzött. Tiszteletére Van Yperscle de Strihout belga követ és felesége tegnap este a Dunapalotában vacsorát adtak, melyen a többi közt hivatalos volt Msgr. Fioretti, a pápai nunciatura ügyvivője, a szerb követ és felesége s mások. Carton de Viart értesülésünk szerint részletesen tájékozódott a magyar katolicizmus helyzetéről és kérdéseiről. (A rendőrség létszámát is csökkenteni akarják.) Ismeretes, hogy az államháztartás kiadásainak csökkentése végett az állami tisztviselők számát 20 százalékkal redukálják. Ezt a redukálást az államrendőrségen is végre akarják hajtani. A rendőri főosztály most készítette el azt a fölterjesztést, amely az öt évnél kisebb szolgálati idővel rendelkező tisztviselők elbocsátására vonatkozik. Az elbocsátást már június elsején foganatosítanák. Ez a hír érthető izgalmat és elkeseredést keltett a rendőrségen, amelynek tisztviselőkara és detektívtestülete az utóbbi néhány hónap alatt valóban gigászi munkát végzett a tizenkét és tizenháromezer koronás fizetésekért. A bűnesetek olyan tömegesen fordulnak elő, hogy kinyomozásukra a mai létszám is határozottan kevésnek bizonyul. A közbiztonság érdekében kívánatos, hogy a kormány a rendőrséggel szemben ne alkalmazza ezt a rendelkezést. (Támadják a bankok áruüzletét.) A Keresztény Alkalmazott Kereskedők és Tisztviselők Országos Szövetsége memorandummal fordult a kereskedelmi miniszterhez, amelyben a főbb kereskedelmi szakmákban való működést képesítéshez kívánják kötni. Ezzel a magyar kereskedelemnek a kontároktól való megszabadítását célozzák. Felterjesztésükben ezen kívül támadják a bankok áruüzleteit. (Eső és havazás az országban.) A Meteorológiai Intézethez ma délig beérkezett jelentések szerint az időjárás az országban tegnap is változatlanul hűvös volt az időjárás. Az országnak legtöbb helyén volt csapadék, a legnagyobb, 13 mm Magyaróvárolt. Sok helyen a hó is szállingózott, sőt Szombathelyt 3 cm-es hó esett. Győrött tegnap egész nap havazott. Kora reggeltől kezdve havaseső esett, déltől kezdve pedig heves hóvihar dühöngött s most Győrt és vidékét vastag hólepel borítja. A hőmérséklet még az éjjel sem esett le a fagypont alá, de mindenütt megközelítette. (Széchenyi halálának évfordulója.) Sopronból jelentik: A soproni napila pokban cikkekben emlékeznek Széchenyi István gróf halálának 63-ik évfordulójáról. Kedden, április 10-én, a temetés évfordulóján koszorút helyeznek a cenki sírra. (Hatvan—nyolcvan százalékkal drágább lesz a szemétfuvarozás.) A köztisztasági bizottság Fock tanácsos elnöklésével a fuvardíjak kérdésével foglalkozott ma délelőtt a Városházán. Az átvizsgáló bizottság 1922. évben négyizben emelte a fuvardíjakat, a főváros ez alatt az idő alatt egyszer sem kért emelést és az utcai és a házi szemetet a régi díjtételek mellett fuvarozta. A munkabér az utolsó megállapítás óta 120 százalékkal, a takarmány 80 százalékkel, az anyagbeszerzés költsége 150 százalékkal emelkedett s így lett elkerülhetetlen az emelés. A köztisztasági bizottság úgy határozott, hogy nagyrészben az önköltség keretei között, mintegy 60—80 százalékkal emeli a fuvar árát. Ezzel az emeléssel biztosítva volna a fővárosi fuvartelep rentabilitása. A bizottság kimondta azt is, hogy az üzemek nem számíthatnak nagyobb fuvarbért a közönségnek, mint amekkorát csakugyan fizetnek a fővárosnak és az üzemek nem hivatkozhatnak az árvizsgáló bizottság megállapítására. (Halálozás.) Hofhauser Elek építész tegnap, vasárnap 78 éves korában meghalt. Temetése 10-én délután 4 órakor lesz a németvölgyi (tabáni) temető halottasházából. Fülöp Sándor, a csanádmegyei tanító egyesület elnöke, a kunágotai elemi iskolák igazgatója 50 éves korában, váratlanul meghalt. Értékes közéleti munkásságáért az egész vármegye tisztelte Április 6-án temették el a vármegye nagy részvételével a kanágatai temetőbe . (Egyesületi és társadalmi élet.) A Földrajzi Társság legutóbbi szakmáján Kalmár Gusztáv dr. lsnn és tanár, plébános „A földrajzi energiák szerepe Győr település földrajzában" címmel tartott felolvasást. Tanulmányában kiemelte a helyi és helyzeti energiák nagy jelentőségét, amelyek Győr települését, várossá kiépülését eredményezték. Logikus beállítású, tartalmas felolvasását a hallgatóság nagy érdeklődéssel kísérte. Cholnoky Jenő és Prinz Gyula egyetemi tanárok szóltak hozzá. A Magyar Természettudományi Társulat növénytani szakosztálya szerdán, este 6 órakor az Egyetemi Általános Növénytani Intézetében (Múzeum körút 4.) ülést tart. A Magyar Közgazdasági Társaság április 12-én, csütörtökön délután 6 órakor ülést tart a Magyar Folyam és Tengerhajós r.-t tanácstermében (V., Mária Valéria utca 11.), amelyen Treis István miniszteri osztálytanácsos „A gazdaságosság elve a közigazgatásban'* címmel ad elő. — A Szent István Akadémia negyedik osztályának pénteken délután fél hat órakor a Szent István Társulat üléstermében tartandó ülésén Vodetzky József rendes tag ad elő „Megemlékezés Coppernicusról“ és „Az időegyenlet és az évszakok tartama" címmel. A Keszthelyi Társaskör április 15-én, este fél kilenc órakor a Hungária szálló nagytermében nagyszabású hangversennyel ünnepli Petőfi századik évfordulóját. A Tomori úti leányiskolában tegnap, vasárnap tartott összejövetelen 180 tripoliszi anya jelent meg, akiket P. Haás Brokárd tartományfőnök üdvözölt. Zimmermann Károly címzetes igazgató beszéde után Kiss Gyula bemutatta a tisztikart. A 13. anyák körének Szemző Aglája alapítványi hölgy a védője. Rott Nándor veszprémi püspök április 6-án és 7-én ünnepélyes keretek között szentelte fel a bakonybánki, magyarszombathelyi és rédei plébániai templomok új harangjait. A megyéspüspök egyúttal meglátogatta Hunkár Antal, Eszterházy László gróf és Eszterházy Pál gróf kegyúri birtokos családokat is. A franz Danubius Gyári Dal- és Zeneegyesület vasárnap este a Zeneakadémia nagytermében ünnepi hangversenyt rendezett Petőfi Sándor emlékezetére. A hangversenyen Sugár Viktor orgonaművész előadta Guilmant ünnepi indulóját, ezután az énekkar Müller Károly karmester vezetésével Erkel „Elvennélek", továbbá Festetlek gróf „Árvalány" és Huber „Nem nézek én“ címü Petőis-dalait Ezután Zichy „Petőfi szelleme" címü szinfónikus költeményét adta elő a 160 tagból álló férfi zenekar. Közreműködött még Moshammer Román hárfaművész is. (Veszedelmes kéménytűz az Elemér utcában.) Ma reggel 4 óra 15 perckor telefonon jelentették a központi tüzőrségnek, hogy az Elemérutca 13. számú emeletes lakóház kéményéből lángok csapnak ki. Pály János csővezető és Metelka Sándor tűzoltó vezetésével kezdődött meg az oltás, amely szokatlan nehéz feladat elé állította a tüzőrséget. A ház kéménye ugyanis emeletről-emeletre más útra tér, úgyhogy a két tűzoltónak önfeláldozó és nehéz munkájába került a házat a tetőtűztől megmenteni. Az oltás 4 óra hosszat tartott. — (Házasság.) Radványi Kálmán dr., a Zászlónk szerkesztője és Fehérváry Gizella április 15-én, délután fél 5 órakor tartják esküvőjüket a Regnum Marianum templomában (VII., Damjanichutca 50.) — (A házfelügyelők a lakásrendelet ellen.) A házfelügyelők vasárnap délután a régi képviselőház üléstermében gyűlést tartottak. A gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amely követeli, hogy a házmester a mindenkori házbérből 10 százalékot kapjon, lift után 1 százalékot, központi fűtés után 1 százalékot és a porszívó után fél százalékot. A határozati javaslatot felterjesztik a népjóléti miniszterhez. Új Nemzedék . 1923 április 10. A modern Magyarország politikai társadalmi és irodalmi problémáinak bátorszavú mérlegelője Lendvai István: Hismitik Moliprofszás című könyve. A magyar szív türelmét vesztett aggodalma szól belőle, izzó fajszeretettel mutatván rá az útra, amely a magyar viszonyok megállapodott nyugalmát hozhatja meg. A gazdag kötet ára 240 korona. Kapoaie menyen künyvkereskedést .