Uj Nemzedék, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-08 / 127. szám
Előfizetési ár: Egy hónapra 1000 korona, negyed- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. ker. évre 2800 korona. Egyes szám ára helyben, vidéken _ . . . a Honvéd utca 10. szám. — Telefonszám: 127—46, és pályaudvaron 50 kor. — Ausztriában hétköznap SzJLjl 1 127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók : 1500, vasárnap 2000 osztrák kor. — Hirdetés mHb 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal IV, Duna u. 6. méteres díjszabás szerint. — Reklamációk: 19—25. Telefon: 123*08 és Teréz-körút 62. Telefon : 121-41. Bukaresti nívó? Pontosan három nap telt el azóta, hogy a miniszterelnök cseppet sem rózsás hangulatú beszéddel számolt be a külföldi kölcsön ügyéről, s kijelentette, hogy a legnehezebb három hónap előtt állunk. Más országban a legfelelősebb ember ajkáról elhangzott ilyen komoly kijelentés legalább is meggondolásra készteti a politikusokat és a parlamentet, nálunk pedig azóta is tovább tart az ország házában a cirkuszi haccacáré, amelynek könnyelműségénél csak az ízléstelensége nagyobb. Ez a három nap a legvadabb személyeskedéssel olyan képet mutat az országról, amelytől el kell szomorodnia minden hazája sorsát féltő magyar embernek. Három nap óta várják a tisztviselők ügyüknek letárgyalását, s három nap óta mindenről van szó a parlamentben, csak róluk nem. Meddig fog tartani még a második nemzetgyűlés lecsúszása, s várjon nincs erő a jobbakban, hogy ellensúlyozzák azt a tehertételt, amit a szélsőbal jelent az ország mérlegén? Ne vegyék a képviselő urak tekintélyrombolásnak vagy destrukciónak azt az aggodalmunkat, ami régóta lappang sok-sok magyar szívben, hogy ilyen körülmények között, ilyen hangú, ilyen viselkedésű s ennyire a lejtőre került parlamentre van-e szükség. Ne értsen félre senki. Elismerjük, hogy sok, igen sok komoly, értékes, dolgozni akaró képviselő ül a parlamentben, tudjuk, hogy a magyar közélet igen sok reprezentáns alakja foglal ott helyet, de mindezek ellenére is kénytelenek vagyunk felhívni a figyelmet arra a veszedelmes lejtőre, amelyen a magyar parlament vakon halad a balkáni, vagy még közelebbről, a bukaresti parlamenti nívó felé. Van-e, lehet-e ezen az útón megállás? Szomorú lenne, ha nem volna. Mit kell tehát tenni, hogy a régi európai hang visszatérjen a magyar parlamentbe s meginduljon a komoly munka? Sajnos, és erre rá kell mutatnunk, hogy a parlament komolyabb tagjai nem igyekeznek eléggé ellensúlyozni a szélsőbal ligeti tónusát. Látni sok igen előkelő képviselő arcán a fizikai undort, mikor a személyeskedés szennyvize elönti a parlamenti termet, de ellene sokat nem tesznek. Ha a miniszterelnök, ha egy Apponyi, Andrássy, Zichy s a többi tekintélyesebb politikus, akik az igazi parlamentarizmus európai értelemben vett utolsó mohikánjai a magyar politikának, csak egyszer is a jóízlés, a komoly munka nevében tiltakoznának e parlamenti hang ellen, lehetetlen, hogy ne lehetne a szélsőbal októberi és kunbélás torkát beforrasztani, s ha ez sem lenne elég, követeljük az elnökségtől, hogy a házszabályok teljes szigorúságával tiltsa is ki ezeket a rasszlegényeket a Házból A \ I]. . . ■**. / \j', | ^ |U | , , i . ■* ■ . , évfolyam, 127.11103.) szám írkulf NU(I M. tüllúmnp "iúll. , j Morssulmus ország pusztított Maranyában Egyes s helyeken tön teremen a termés 6O—70—80 sssássaléka — /l forgósszél elsodorta a falusi jászat. tetejét Musísz Készségtan tötelesszászmilliós Kár — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Pécs, június 7. A Dunántúl írja: Kedden délután 3 és 4 óra között pusztító orkán és jégeső vonult végig Baranya vármegye déli része felett, a szentlőrinci és siklósi járás déli részén és a baranyavári járásban. Az orkán igen nagy kárt okozot. Az eddigi jelentések szerint legtöbbet szenvedett Vajszló és környéke. Az orkán fákat csavart ki és házlevnket sodort le; egy kőistálló tetejét magával vitte. Ez a tető 8 ökröt és egy lovat agyonütött, egy embert pedig súlyosan megsebesített. A telefon- és táviróösszeköttetés megszakadt. Szava községben a hirtelen jött jégverés Wéber János udvarán 70 darab baromfit pusztított el, a ciklonerejű forgószél fákat csavart ki és egész sereg falusi ház tetejét sodorta le. Diós-Viszló községben hasodró pusztításokat vitt végbe a vihar; a gabonaneműekben okozott kár 70-180 százalékra becsülhető. Legnagyobb a kár az őszi árpában és a búzában. Hasonló károkról teszjelentést Villány, Németboly és Nagynyárád. Ezen az egész vonalon a gabonatermésnek 65 százaléka pusztult el. Minthogy a vihar mintegy húsz községben vonult végig, a kár többszázmillió koronára tehető. loooooQoooooooooaaooaooooooooooooooaooooooooooaccccQoa A rossz fizetések miatt nogijarország lakosságának szélszarmaja nomorog Az évi törzsfizetés kisebb, mint a munkás egynapi keresete — Szilágyi Lajos bessege — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés mai ülése iránt kezdetben igen gyér érdeklődés mutatkozott. Fél tizenegykor a folyosó még teljesen üres volt, a képviselők egy része ugyanis a Hangya jubileumi közgyűlésén vett részt A kormány tagjai sem jöttek el a Házba és amikor az elnök tizenegy óra után néhány perccel az ülést megnyitotta, a bársonyszékek teljesen üresek voltak, az egységespárti padsorokban pedig alig egy-két képviselő ült. Szcitovszky Béla elnök tizenegy óra után néhány perccel megnyitotta az ülést és elnöki előterjesztései után Usetty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését a nemzetgyűlési képviselők jelenléti díja tárgyában. Ezután napirend szerint áttértek Szilágyi Lajos, a fix fizetésű köz- és magánalkalmazottak, nyugdíjasok és nyugellátása egyének nyomára orvoslása tárgyában beterjesztett indítványának megoko- 1090TCU Szilágyi Lajos beszéde Szilágyi Lajos: Rendkívül nehéz beállítani azt a kényes problémát, amelynek megoldásához most szót kérek. Kiss Menyhért: Hol a kormány? ki a fixfizetéses ? Szilágyi Lajos: Szükséges, hogy mindannyian felemelkedhessünk arra a magasságra, ahonnan igazságosan és elfogulatlanul ítélhetünk ezekben a kérdésekben. Nekünk, akik ebben a kérdésben szövetkeztünk az ellenzéki oldalon, nyugodt a lelkiismeretünk abban a tekintetben, hogy jó példával jártunk elől az elmúlt hónapban. Elvárjuk, hogy példánkat a kormány és a többségi párt is kövesse. Mi a fix fizetésűekről beszélünk és nem a tisztviselőkről. Fix fizetésnek alatt értjük az összes köz- és magánalkalmazottakat, nyugdíjasokat, nyugellátásban részesülő özvegyeket és nevelési járulékban részesülő szülötten árvákat. Ez az elnevezés, hogy „tisztviselőkérdés“, nem szabatos, mert az itt szóban forgó személyek háromnegyed részében más érdekeltekről, más nyomorgókról van szó, mert hiszen, ha a számbeli arányt tekintjük, csak az állami fizetésű fixfizetésesek között egynegyed részt tesznek ki a tisztviselők, háromnegyed része pedig a fixfizetésű állami alkalmazottaknak nem tisztviselő, hanem alacsonyabb alkalmazásban levő része. A árvák kenyere — Itt nem a középosztályról beszélünk elsősorban, hanem sokkal inkább a kisegzisztenciákról. (Úgy van.) Ha ezt a kérdést szóváteszem és első ízben szót emelek a fix fizetésűekről, lehetetlen olyan kategóriákról meg nem emlékeznem, amelyek tulajdonképen nem tartoznak ide, de amelyekről a gondoskodás kötelessége még fokozottabb mértékben fennáll. Ezek a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, akikkel szemben a legteljesebb mértékben ,fennáll a gondoskodás kötelezettsége. Csak a megrovás és megbélyegzés szavait alkalmazhatom azokra a mulasztásokra, amelyeket a kormány, és a nemzetgyűlés ebben a tekintetben elkövetett. Kiss Menyhért: Hálátlanság a nemzettel szembeni Szilágyi Lajos: A fixfizetésnek érdekében megindított mozgalmunk, amelyet Homonnay Tivadar képviselőtársam kezdeményezett, azokból az okokból eredt, amelyeket a nyomor hozott létre. A mi mozgalmunk célja csak a segítés és a bajok orvoslására, megelőzésére való törekvés. A mi mozgalmunk eszköze kizáróan és egyedül a normális paralmenti út, a tárgyalás és meggyőzés fegyvere. Ez vezetett bennünket, amikor a parlamenti szünet alatt arra határoztuk el magunkat, hogy a kormány tagjaival tárgyalást kezdünk. Azért tárgyaltunk, hogy az eszméket megvitassuk és bizonyos kérdésekre előzetes tisztázás után leszűrődött véleménnyel jöjjünk csak a nemzetgyűlés színe elé. Meg vagyunk győződve, hogy a normális parlamentáris megoldás a helyes út, így tehát nem osztom Friedrich István képviselőtársam ama álláspontját, hogy ezt a kérdést immár parlamenti utón nem lehet megoldani. Kiss Menyhért: Reméljük, hogy igen! Egy hang a szociáldemokratáknál: Friedrich nincs is itthon! — Mi nem akarunk ebből a kérdésből magunknak, az ellenzéknek politikai tőkét kovácsolni. Mi sem könnyebb, mint az ellenzéki álláspont és mi sem nehezebb, mint alkotni tudni. (Élénk helyeslés az egységes párton.) Meg van ma is a lehetőség, hogy ebből a kérdésből politikai tőkét kovácsoljunk. Ezzel a helyzettel eddig nem éltünk és ezentúl sem fogunk semmi esetre sem élni. Felkiáltások az egységes párton: Helyes, ez nemes beszéd! Szilágyi Lajos: Innen van az, hogy mi, akik másfél hónapja dolgoznak ebben a kérdésben, még a sajtóban sem tettünk egyetlen nyilatkozatot, nem mentünk el a népgyűlésekre, nem kerestük az érintkezést az elkeseredett képviseletekkel, nem kerestük fel őket, nem ültünk le velük közvetlenül taktikáról vagy ultimátumról tárgyalni. — Tudjuk, hogy rokonszenvet keltünk a nyomorgók között, de ellenszenvet keltünk mindazoknál, akikre a fix fizetésűek nyomorának megoldása újabb terhet fog róni. Ezzel nem törődünk. A mi nézetünk szerint a nyomor enyhítése nem lehet pártkérdés. (Élénk helyeslés az egységes párton.) Nagy örömmel fogadtam a kormányelnök úrnak azt az előadását, hogy éppen ő maga tette azt a javaslatot, hogy ez a kérdés, a mi indítványunk, napirendre tűzessék. A nyomor okozta elkeseredést becsületes ember vagy tisztességes párt nem használhatja ki, ebben mindnyájan egyetértünk. Akiken mi segíteni akarunk, legnagyobb részben nem is a mi pártunk tagjai, hanem inkább az ellentáborba tartoznak. Jo