Uj Nemzedék, 1923. október (5. évfolyam, 221-246. szám)

1923-10-16 / 233. szám

1928 október 16. Uj Nemzedék * (Az ős vadon nagy vadjai — Simen —• az Urániában) 5, ’/.7, y.9 és 10.10 óra­kor. • (A* Uránia nagy vadásznlmje) 5, ,%7, y*9 és 10.10 órakor. • (Vadászatok az ős vadonban — autó­val üldözött nagy vadak) — az Uránia ■páratlanul álló nagy képe 5, ’/.7, ’A 9 és 10.10 órakor látható. Ezen a filmen kívül egy eredeti japán film, Napkelet leánya dininél van műsoron. • (F. Boda István) egyetemi előadó, keresk. akadémiai tanár A boldogság problémájáról tart előadást szerdán d. n. egy órakor az Urániában. • (Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanár) 1A Föld c. ciklusának HL előadását (A Föld belseje) csütörtökön d. n. V»4 óra­kor tartja az Urániában. * (A régi világ gáláns dámáiról) mag­kezdett előad­ásciklusát pénteken d. n. ,45-4 órakor fejezi be ifj. Gemda Béla író BB Urániában. • (Bódiss­­Sándor dr. tanár A római művészetről) tart előadást kedden d. n. «*4 órakor az Urániában. * (Solymo­sy Sándor dr. főiskolai ta­nár), a Néprajzi Társaság alelnöke és magyar elemek népmeséinkben címmel szombat d. n. 14 órakor előadást tart az Urániában. • (A Shakespeare- ciklus két felújítása) A Nemzeti Színház negyven éves szünet után pénteken este nyitja fel Shakes­peare remekét, a Tévedések vígjátékát. Az előadás előtt Jászai Mari Shakes­­peare-szonetteket mond. A ciklus első felújítása, ma este, Antonius és Cleo­patra kel, Márkus Emília kivételével összes szerepek új kézben vannak. „ Öt vörös malom“ jegyei). Molnár Lz­renc „A vörös malom“ című diadal­mas sikerű színjátékénak további elő­adásaira szóló jegyeket keddtől kezdve árusítja a Magyar Színház jegypénz­tára. A jegyeket ezúttal már a rákövet­kező hétre, azaz vasárnapig, e hó 28-ig bezárólag szóló előadásokra árulják. * CA Blaha Lujza-Szinhéz újdonsága) yemen­il és Caryll „A rózsalány“ című operettjének bemutatója az utóbbi évek legnagyobb operettan­eve volt. A darab, mely zene nélkül is a legmulat­­ságosabb bohózatok egyike, a második előadásán is minden jeleneteiben viharos derültséget keltett, Caryll szellemes, (finom és pattogó!) rítmusos muzsikája­­pedig orkán szerű tapsot váltott ki a je­lenlevő előkelő közönségből. A szenzá­ciósan szép díszletek, a pazar látvá­nyosságot képező ruhák, valamint a te­­rt­életesen összehangolt előadás egyaránt méltó fogadtatásra találtak. A közön­ség majd minden ének- és táncszárvot megujráztatott, némelyiket háromszor is. A szereplők: Somogyi­­,Er­si, Vadig Ilona, Rozsnyói Ilona, Raskó Ilona Bihar Ilona, Dobrosits Márta, fboross Iréza, a színház kivál­ó vendége, Abonyi, Tamás, Dénes, Tihanyi, Verebes, Rott,­­Borcsa László egytől-egyig a legmele­gebb ünneplésben részesültek. Számtalan kihívás jelzi a kitűnő operett forró si­kerét A további előadásokra rendkívüli nagy az érdeklődés. * (Hétfőtől—szerdáig) Charlie Chaplin Jackie Coogan A kölyök. Szárnyaló győzelem. Főszerepben Maersh: Nyugat mozgó. A*MAI ’MŰSOR Operaház: Nincs előadás. Nemzeti­­Színház: Antonius és Neopatra (7). Vá­rosi Színház: Orpheus a pokolban (7). Vígszínház: Ivanov (fél 8). Fővárosi Operai­­­színház: A három grácia (8). Ma­gyar Színház: A vörös malom (fél 8). Király Színház: Elssler Fanny (fél 8). Renaissance Színház: A csodaszarvas (fél 8). Belvárosi Színház: A jégcsap­ó(fél 8). Blaha Lujza Színház: A rózsa lány (fél 8). Andrássy­ úti Színház: A faltörő kos, stb. (fél 9). Orcstin és Jíl, Msillffjínlíl aier­betS be. fiúi!)!? fl mibr.torgyílos indite.VT.,Ceengerr­í­, S v H. üstfi utca 89. (Király-étel­sarok) Tel. iso-eo HeinKíllteK fityMss Legolcsóbban (dánisittatnak n­áitó, ebédlők és m­isisobák nagy választékban. Podmaniczky­ u. 14. !! Egy nikkelezett, használt fürdőszobai Ej­áfiz Bizmsiegifg-Kilivk­al eladó . A Margit-körút 64/b szám alatt,I L emelet 11. szám IÜTMK­­. MAGYAR HEIDELBERG Klebelsberg Kuno gróf beszéde a pécsi egyetem megnyitó ünnepén A Pozsonyból menekült Erzsébet egyetemet melegen üdvözlöm abból az alkalomból, hogy új székhelyén, Pécsett működését megkezdi. A magyar nemzet életének folyá­sára mennyire jellemző, hogy mind a két városnak, Pécsnek is és Po­zsonynak is, már a régind­t száza­dokban volt egyeteme. A Luxemburg-házból származott nagyműveltségű­ IV. Károly csá­szár, ki fiatal korában a párisi egye­temen tanuult, ennek a főiskolának mintájára később székhelyén, Prá­gában egyetemet alapított. Példá­ját három szómszedő® uralkodó kö­vette. Ulászló lengyel király Krak­kóban, IV. Rudolf osztrák herceg Bécsben, a mi Nagy Lajosunk pe­­dig Pécsett alapított majdnem egy­idejűleg egyetemet. Prága, K­rakkó és Bécs túlélhették a századok vi­harait. A magyar egyetem ellen­ben, amely ki volt téve ezernyi vi­szontagságnak, megszűnt. Egy monda szerint az utolsó tanulói a mohácsi csatatéren hullottak el. Midőn "V­itéz János, a nagy ma­gyar humanista Magyarország her­cegprímása lett, Pozsonyban it is egyetemet alapított, hova német és olasz tudósokat hívott meg. Így mintegy előfutára volt a másik eg­y atcán alapi­t­ó nagy prímásnak, Pázmány Péternek. A pozsonyi ma­­gyar egyetem sem igen élte túl alá­ A világháború közepette, 1916-ban Pozsonyban újból egyetemet alapi­tottunk s még elevenen él emléke­zetünkben, amint az agg Ferenc József képviseletében az if­ju Al­brecht királyi herceg az egyetemet felavatta s ma m­ár csak fájó emlé­kek azok a tündöklő remények, me­lyek bennünket, akkor, ott betöltöt­ték. Mert­ jött az összeomlás­­ a­ má­sodik pozsonyi egyetem hontalanná vált s most Pécsett nyer új hajlé­kot. S mily jellemző nemcsak sze­­­repesetten korunkra, de az egyéni sors alakulására is, hogy éppen én vezetem be új otthonába a­ mene­kült Erzsébet-egyetemmet, ki 7 évvel, ezelőtt, mint államtitkár, még a nagy Magyarországban, számára Pozsonyban megszereztem a pol­­m­ási nyári palotát hatalmas park­jával és telkével, melyeken akkor szabad volt nagy egyetemi város­rész építését tervezni. Egyetemeinknek e sorsában mennyire benne van a magyar nemzetnek egész tragikuma, a ma­gyar históriának mélységes szomo­rúsága. Hatalma® akarások és erő­feszítések, melyeknek más­ok a sors miatt nincs folytatásuk. »'•’ egyúttal biztató és félén Jó, hogy­ semmi belsőre, semmi család.­«» annyira megtörni bennünket ti erő tudott hogy ne lett volna erőnk, bizalmunk és bátorságunk,_ hogy a munkát mindig újból és újból meg ne kezdjük. Istenbe vetett, bizalom­mal és erőnk tudatában itt állunk ma is s büszke megelégedés tölti el lelkünket, hogy páratlanul nehéz körülmények között ennek a roásos­dik pécsi egyetemnek mégis méltó hajlékot tudtunk adni s újabb tűz­helyet szentelünk a tudománynak, hogy a tudás erejével munkálkod­jék hazánk újraépítésén és a ma­gyar név becsületének gyarapí­tásán. Vaanilski, akik sokalják a négy magyar egyetemet- A nemzetgyűlés, midőn az 1921. XXV. törvénycikket megalkotta s ezzel a­ menekült Er­zsébet és Ferenc József egyetemek további fentartását elhatározta, ezt bizonyára érett megfontolás alap­ján tette. S a törvényhozás ko­molyságába vetett hitet ingatná meg, ha egy-két év múlva elhatá­rozásunkat ismét meg akarnánk másítani. Magyarországnak ma ke­reken 8 millió lakosa van, tehát 2 millió lakosra esik egy egyetem. A XVII. és XVIII. században alig akadt német hercegség, melynek fejedelme kötelességének ne tar­totta volna, hogy országa számára külön egyetemet alapítson. Pár százezer lakossal biró kis államok­nak meg volt a maguk külön egye­teme. És ennek köszönhette Német­ország műveltségének gazdag válto­zatosságát, ennek köszönhette azt, hogy a művelődés bámulatos egyen­letességgel és arányossággal osz­lott meg az egész német földön. És ha nem akarjuk az egész magyar kultúra és az egész magyar politi­ka sorsát egyetlen lapra, Buda­pestre feltenni, akkor nekünk is gondoskodnunk kell­ arról, hogy támadjanak a vidéken is a magyar művelődésnek gócpontjai. Az Er­zsébet tudományegyetem tanári karát olyan igaz tudományos szel­lem hatja át, hogy meg vagyok róla győződve, hogy meg fogja al­kotni itt, a Mecsek alján a magyar Breichelberget-Azok, akik a vidéki egyetemek el­len vannak, egészen rendjén levőnek találják azt, hogy a budapesti egye­tem valóságos mamut-egyetemmé duzzadt meg, hogy például az 1913— 14. tanév első félévében Budapesten 7.164 rendes és 1021 rendkívüli hall­gató volt beírva. Ha meggondoljuk, hogy a középiskolán már túlnépes az az osztály, melynek növendékei a hatvanat meghaladják, akkor szint­e érthetetlen, miképen lehessen a fő­iskolán egyetlen kollégiumra bei­rat­k­o­zott sok százra menő hallgatósá­got megnyugvással nézni, melynek fele­ sem fér el a tanterembe. Hiszen a főiskolai tanítás súlypontja a kol­légium publikumokból, a nyilvános nagy előadásokból mindinkább átte­relődik a gyakorlatokba, a szeminá­riumokba, a laboratóriumokba. Eze­ken pedig a tanárnak, a tanársegéd­nek a hallgatóval személyesen kell foglalkoznia, ami csak a résztvevők kisebb száma mellett lehetséges. A modern egyetemi tanulás nem áll már az előadás puszta meghallgatá­sából, hanem az ifjúnak bele kell ta­nulnia a tudományos kutatás mód­szereibe. Az olyan intézet, mely ezt nem nyújtja, lehet szakiskola, de semmiesetre sem­ igazi egyetem. Ahhoz tehet, hogy Magyarországon normális egyetemi élet legyen, igenis szükség van a vidéki egyete­mekre, szükség van olyan egyete­mekre, ahol a tanárok és a tanulók száma között meg va­n az egészséges arány. Trianon után külön egyetemi vá­rosrészt­ nem építhettünk, de mégis megnyugvás tölti el telkeméit, hogy az állam­i reáliskola palotájának átengedésével olyan méltó hajlékot adhattunk a pécsi egyetemnek, amely man áll mögötte több külföldi kisebb egyetem elhelyezésének. Csak könyvtáraink és tudományos fel­szereléseink hiányosak, szegénye­­k ,, ,A gyönyörű tere lenne a magánáldozatkészségnek pl. a fizi­kai, a kémiai vagy a biológiai inté­zet műszeres beszerzési költségei­nek viselése. Mindez azonban a sikeres egye­temi oktatásnak csupán külső elő­­tetételét, alkotja. .Annak belső elő­fel­tétele az igazi tudományos szel­lem. Annak a tudományos munkának melyet a professzor a katedrán ki­­fejtt, a lelkiismeretes hallgatóban azt a meggyőződést kell kiváltania, h­ogy az előadásokra valóban érde­mes eljárni s hogy a tankönyv puszta betanulása az előadás meg­hallgatását nem pótolhatja. A ta­nárnak nem szabad minden évben gépiesen ugyanazt elmondani Ha nem is adhat folyvást nj anyagot adjon mindig nj és nj szemponto­­kat Nem szabad, hogy az adat és a részlet elnyomja a lényeget, a nagy összefüggéseket és a tudomány rendszerének tiszta áttekintését. A XIX. század specializáló és analitikus iránya szinte belecsalo­­gatott a részletek útvesztőjébe s ritkává váltak a szintézisek, a szerves összefoglalások, melyekre pedig a tanításnak akkora szüksége van. A részlettudást csakhamar el­mossa a feledékenység, az egész életre csak a nagy szempontok és a nagy áttekintés marad meg. A kapcsolatot mindig fenn kell tar­tani az eleven élettel, nem a piac zajával vagy éppe­n a politikai vá­sár lármájával, hanem a jelen nagy fényeivel, valóságaival, me­lyeket kutatásaink köréből kirekesz­ten­i nem szabad. A jelennek meg­is át ért­ése és a bátor szembenézés a jövővel, annak folyton fejlődő igényeivel, ez biztosítja a tudomá­nyos munka elevenségét s annak ihlető, gondolatébresztő hatását a fiatal telkekre. Újabban sok szó esik kultúrfölé­­nyünkről, de ezt nem biztosíthatjuk sem beszéddel, még kevésbé kritiká­val, hanem csak következetes cselek­véssel. A tett d­emo­s fanatizmusára van szükségünk. Abban a remény­ben, hogy ez az épület a tudomá­nyos tettnek, az alkotásnak hajléka lesz, azt rendeltetésének ezennel át­adom s­­ hozzá csatolom a kultusz­tárca ajándékaként Ducits mester­nek szép falképét, mely az első pécsi egyetem alapításának jelenetét áb­rázolja. Tegyen tanúságot a kép a boldogabb jövő nemzedékek előtt nemcsak a múlt nagyságáról, hanem arról is, hogy nemzeti szerencsét­­lenségeink közepette is a tudást a művészettel párosítottuk, hogy mint igazi kultúremberek a bal sorsban, a szűkösségben is kerestük a szép­séget. A jó Isten virágoztassa fel rá otthonában az Erzsébet tudomány­egyetemet ♦»♦4* *< MO-V*-1-9 Kedd I sÁfemffélt I I uJ termésm 1 | ieu I ’ « nonM» 5 , i’«,.» „A 5 60J’J K-taAwa;. üwm, 1 nHl Ü ÍSaSTUfi ff brllliia» Aeréui * * Ulii lAl U$ u I iT°T£r.r&Jz. 11 ső. I. emelet' »3to B ams mammmmBserm&BatmasBsacsssaRBAm­crasBiRaaB mznms&m FMltsngl letöltőt vw léliköMio! készítek mérték után 186,0100 K­ érfe­­nom­ szövetekből. Hozott kelmék elkészítését ulosótt elvállalom. Vér- Renyszabais­ig, Budapest, VII., Rottenbi­erotea 4/a. píill­ek] ■ világhírű természetes keserűviz egy ú­j háztartásban sem hiányozhat. P srxsaszőnyesek olcsó árban kapha'ő!; ói raegr®n!ä®!hot:Ck too. UR­AY műhelyben Budapest, V. Csáky-utca 34. sz. 40880 kor. '■yydlIsjJteKnői divatos FILCKALAP jMlRdSH spinben és f®r«*átban. Bársony- és bőr-modellkalapok olcsó napi árukon. — Kalapok étala­kítása és fed­ése legszebb kivitelben. LOWY IV., Párisbaik­a 3. ssém) Szabadalmazott ilanders-fif­te vasszerítezeüi SZŐNYEGSZÖVŐSZÉKEIL olcsóbbak és jobbak,mint a fából valók. Vezérkép­viselő: URAY JVijJtfElLY. Budapest, V., rgiky­­utca 34 Fonalak, felvetők, tervrajzok elf*nyös árb«*»

Next