Uj Nemzedék, 1923. november (5. évfolyam, 247-271. szám)
1923-11-01 / 247. szám
....................._ ............ __.. ^.. _T. __ 1 ,..v., V. évfolyam, 247. (1323.) szám ám 350 korosra . Budapest, 1923 november A Csütörtök Kiffizetéd (st 137 hónapra 7000 korona, negyed- Sserkeszi&tég és Hidahivatar Budapest, V. kér* évre 20.000 korona. Egye* szím ára helyben, vidéken nirr_....r .. .nr. Honvéd-ntc* 10. maim. — Telefon-szám 1 121-45, 800 kor. Hirdetés «DHmétero. POLI NAPILAP 127-47 127-43,127-49-fiTM* 1 7—20, 7—21. — KélíMadöMvalíJi Kákind-nt h áijsssLés szerLsü. — Behlaaiáridkt Telefon 19—20, T®Lj J. 155-05 is Terés-körut 52. Telefon 121-41. Esküt ' ! ' Nem mondhatunk véleményt, nem foglalhatunk állást az Eskütt-ügyben annál az egyszerű oknál fogva, mert Eskütt Lajos ügyét még mindig nem tárgyalta az egyedül illetékes fórum, a független bíróság, nem hallottuk a vádlott védekezését, nem szólaltak meg a terhelő vagy mentő tanúk. S mégis foglalkoznunk kell Eskütt Lajossal, mert Nagyatádi Szabó István miniszter úr volt titkárja tagnap megszólalt egy napilapban s vádlott létére olyan vádakat emelt, amelyeket valamelyes erkölcsi érzékű országban a közvélemény nem engedhet el csak úgy könnyedén a füle mellett még akkor sem, ha a megvádoltaknak — mint most történt — hallgatás az egész feleletük. Eskütt Lajos ugyanis arról beszél, hogy magasállású politikusok nem éppen hattyúlovagok módjára szerepeltek bizonyos kivételi engedélyek dolgában. De nemcsak általában vádol és céloz, hanem konkrét okirathamisítási és vesztegetési ügyekkel kapcsolatban neveket is emleget, amelyek közt legnagyobb meglepetéssel látjuk Bethlen István miniszterelnök fiáét. Nem mintha a fiuk bűnéért az apákat tennék felelőssé, sőt: amíg az ügy bíróság előtt meg nem világosodik, nem ,vagyunk hajlandók elhinni sem azt, amit a vádlott egyoldalúan állít. De amikor tudjuk, hogy az ügynek egyik kompromittált politikus szereplőjét egyenesen miniszteri beavatkozással Amerikába szöktették, amikor olvassuk Eskütt nyilatkozatában, hogy őt is hasonlóképen ki akarták sétáltatni az újvilágba és amikor mindenekelőtt — függetlenül az ilyen vagy olyan vádaskodástól — való tény az, hogy az Eskütt-ügy tárgyalását hivatalos helyeken példátlan és képtelen módon hozzákhalasztják, akkor meg kell mondanunk valamit. A tegnapi nyilatkozat után Magyarország miniszterelnökének legfőbb érdeke, hogy Eskütt Lajos minél előbb a független bíróság előtt álljon. Mert pillanatig sem tűrhető Magyarország jóhírnevének érdekében még az árnyéka sem annak a látszatnak, hogy egy panamaügy azért vonatik el magasabb hely beavatkozásával vagy legalább is beleegyezésével a törvényes tárgyalás elől, mert az a tárgyalás kínos részleteket deríthet nyilvánosságra a politikai hatalom egyik legfőbb birtokosának fiáról. . . Hisszük és elvárjuk, hogy e nyilatkozat után bírái elé állítják Eskütt Lajost, aki a vádlottak padján nem nyilatkozhat és vádolhat felelőtlenül. Hisszük annál is inkább, mert Magyarország igazságügyminiszteri székében az a Nagy Emil ül, aki miniszteri bársonyszékéből is lelkiismerete szerint nyíltan megmondotta véleményét olyankor is, amikor az a vélemény nem volt éppen tetszésére egyik-másik minisztertársrólsék. „ Listássorsságbam uj millisztes'elm&k&i válas&tottalk — Az Uj Nemzedék tudósítójagok Jtílísités« Berlinen át — Drezda, október 31. A szász országgyűlés az éjszakai ülésen fél kettőkor megválasztotta az uj miniszterelnököt Fellisch többségi szocialista, a Buck-kormány volt szociáldemokrata gazdasági miniszterének személyében. Fellisch miniszterelnök 48 szociáldemokrata és demokrata szavazatot, ellenjelöltje, Kaiser dr. néppárti képviselő pedig 18 szavazatot kapott. A német nemzeti pártiak és a kommunisták a szavazás előtt tüntetőleg elhagyták a termet. Fellisch kijelentette, hogy a választást elfogadja. Az országgyűlés legközelebbi ülése kedden lesz, melynek napirendje: A miniszterelnök megesketése. Kormánynyilatkozat és vita. Ezzel az alkotmányos állapot Szdovországban ismét helyreállt. T. HCgCfRKZfMK az DSZMUfOMIBl aioggfl politip K€f aescR ttrtivfiMui AiMMhtpesfl wsieves szezetedésre vezetteti Az oszsz&fi delegáció fim ettsfaziK — Az Uj Nemiedést tudósítójától. — Megírtuk, hogy hétfő óta a pénzügyminisztériumban Némnetausztria és a magyar kormány megbízottai között nagy jelentőségű tanácskozások folynak a monarchia után hátramaradt és a két állam tulajdonához tartozó közös vagyonrész felosztásáról, valamint ezzel összefüggő vámügyi kárrésekről. Ezeken a tárgyalásokon dől el a nagyon sok milliárdot érő, eddig még közös épületek sorsa, azon kívül a mostani és a későbbi tanácskozás során fogunk megállapodni ebben a pillanatban még felbecsülhetetlen értékű bécsi magyar műkincsek sorsában is. A budapesti tanácskozások, amelyeket osztrák részről Grimm Ferdinand volt pénzügyminiszter, magyar részről Szterényi József báró vezetett, ma délelőtt bevégződtek. Értesülésünk szerint, ma délelőtt valamennyi albizottság teljes ülésre gyűlt egybe Szterényi báró elnöklésével a pénzügyminisztériumban. Ezen az ülésen összefoglalták az albizottságok eddig letárgyalt anyagát és megállapították, hogy a két tárgyaló fél között a döntő fontosságú kérdésekben a budapesti tárgyaláson újabb lényeges közeledés jött létre. Ezek után remélhető, hogy Németausztria és Magyarország között a monarkia likvidációjából származó minden, eddig még nem rendezett pénzügyi kérdést barátságos megegyezés útján oldanak meg. Az osztrákok csakúgy, mint mi, a kétnapos tárgyalás során többször jelét adták arra való őszinte hajlandóságuknak, hogy a megegyezés valóban kielégítő legyen. Ebben a reménységben is állapodott meg a két delegáció abban, hogy a budapesti tárgyalást november közepén Bécsben folytatják és ott kötik meg az erre vonatkozó szerződést is. A ma délelőtt tartott teljes üléssel befejezték a tanácskozást és az osztrák delegáció még a délutáni vonattal Bécsbe utazik. oaOOCKXKO COOOOC 20 CGOCOOOOOC 80 XCOSODOC XK 30000 000 CCOCOOOS Újabb súlyos hibák csúsztak a lakbérrendeletbe Az öröklakások miatt mindenkit ki lehet dobni — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A lakásrendelet, amely annyi szmos feszültséget idézett fel az utóbbi napokban, ma megjelent a hivatalos lapban. Legfőbb intézkedései már általánosan ismeretesek. A rendelet első fejezete az építkezés útján létesített lakások felhasználását szabályozza. Bejelentés alapján a Lakáshivatal jelöli meg azokat a lakásokat, amelyekkel az építtető teljesen szabadon rendelkezik és azokat is, amelyeket csak helybenlakásra jogosultaknak lehet bérbeadni. Az átléráson következtében megüresedett lakásokkal a Lakáshivatal rendelkezik. A második fejezet megállapítja, hogy ha a lakás egy részét albérletbe is adják, az a körülmény a bérletátrutázást vagy a lakáscserét nem akadályozhatja. Ebben a kérdésben az eredeti rendelettervezettől csak annyi az eltérés, hogy az albérlőnek tizenöt nap helyett egy hónapra szóló felmondást biztosítanak. A lakbért nem az 1917 novemberi, hanem ennek az évnek, 1923-nak angusztati bére alapján rendezik. E szerint lakásokért az augusztusi bér hatszorosát, boltokért az augusztusi bér nyolcszorosát kell fizetni. Az 1924. évi első bérnegyedben, tehát február elsején, a lakbér automatikusan tíz előbbi bér egyhatodával emelkedik. Innen kezdve negyedévenként az előző bérnegyedben fizetett tiszta bérnek egyötödével. „Ha a korona értéke — mondja a rendelet — változnék, a minisztérium rendelettel fogja megállapítani azt az összeget, amellyel a bér a korona változását követő évnegyed után a most meghatározott mértéken felül is emelhető.” A rendeletnek a korona romlásával számoló pontját, mint a kormány részéről helytelen álláspontot, annak idején már kellően megbíráltuk. A kincstári haszonrészesedést, amely a mindenkori bér huszonöt százaléka, a bérlő legkésőbb a bérnegyed ötödik napjáig egy összegben köteles megfizetni, kivéve a mostani, bárnegyedet, amelyben a kincstári haszonrészesedést is három egyenlő havi részletben fizethetik. A közüzemi díjakat a háztulajdonos köteles megfizetni és fizetésüket nem háríthatja át a bérlőre. Fáy Sándor dr. a Lakók Országos Szövetségének főtitkára, munkatársunknak a következőket mondotta a ma megjelent lakásrendeletről: " A rendeletben történt változtatások többnyire azonosak azokkal a módosításokkal, melyekről a népjóléti miniszter már a drágasági bizottság előtt is megemlékezett. Azonban több teljesen új változtatás is történt, így például a rendelet tervezetében az üzletek bérének megállapításánál az 1917 évi november elseji bérnek a nyolcszázszorosát kontemplálták, míg a lakásrendelet az 1923 évi augusztus elsejei bérnek nyolcszorosát állapította meg, lakásoknál pedig az 1917. évi november elsejei bér hétszázötvenszerese helyett az 1923. évi augusztus elseji bér hatszorosát. Ez számos igazságtalan bérfizetési kötelezettséget rojt maga után. — Sokan a régi rendeletáltal megállapított negyvenszeres bér helyett augusztus elsején méltányossági szempontból többet, esetleg nyolcvan-, vagy százszoros bért fizettek és ezeket rendkívül súlyosan és véleményem szerint, igazságtalanul sújtja a rendelet. Ezekre a hatszoros, illetve nyolcszoros szorzószám elviselhetetlen terhet jelent. A második nóvum az, hogy a közüzemi pótlékok is emelkednek fokozatosan húsz százalékkal, holott erről a népjóléti miniszter ezelőtt nem beszélt. — A háztulajdonosoknak kedvez az is, hogy míg a régi rendeletben nem mondhattak föl abban az esetben, ha előzőleg bért emeltek, most ez a korlátozás megszűnt. Csupán egyetlen rendelkezést látok, amely nem szolgálja a háziurak érdekeit. Nevezetesen eddig a háztulajdonos hozzájárulása nélkül nem lehetett, átruházni lakást . Így a háziúr többnyire részesült az átruházásból származó haszonban. A mostani rendelet szerint lakások átadásához a háztulajdonos beleegyezése nem szükséges. " Le súlyosabb hibája a rendeletnek, hogy