Uj Nemzedék, 1924. augusztus (6. évfolyam, 157-181. szám)
1924-08-19 / 171. szám
1524 augusztus 19. Uj Nemzedék MŰVÉSZ ÁLLAM REGÉNY, Irta: VÁNDORT DEZSŐ (ÍR) Beletörődött tehát, a megváltoztathatatlanba és megkötött© velük a barátságot Meghittje azonban nem volt egyiknek sem. Apró kis füllentésekkel elégítette ki kiváncsiskodásukat. Együtt beszélték meg Domjayval, hogy mire milyen választ adjon._ Nehezére esett Irmának a jelentés, végül azonban ebbe is beletörődött és azzal biztatta magát, hogy majd csak találnak egyéb beszélni valót is és ennek is vége lesz egyszer. A Művész állam rohamosam épült készülődésekkel voltak elfoglalva. Megbeszéléseket tartottak a berendezkedésről, a jövőről. Az aszszonyok rendes összejöveteleket, szinte gyűléseket rendeztek, ahol alaposan megvitattak mindent. Ez teljesen lefoglalta idejüket, gondolataikat úgy, hogy Irma nem is gondolt már az esküvőjére. Egy alkalommal azonban, amikor késő estig ültek együtt, tervezgett.A sejkbe elmerülve, egyik asszonyt elfogta a visszaemlékezés hangulata. Átragadt mindnyájukra. Már csak igen gyönge világosság szűrődött, de az ablakokon, a szoba bútorainak körvonala elmosódott és mindenki befelé nézett, az érzéseibe, a gondolataiba. — Ki volt a násznagyod! — fordult az egyik asszony Irmához. Irmát váratlanul érte ez a kérdés. Soha nem gondolt arra, hogy ezt is meg lehet kérdezni. — Hát még mindig! — riadt fel benne a szemrehányó kérdés. — Hát soha sem lesz már ennek vége! Hát örökké kísérteni, fenyegetni fog száz és száz alakban a veszedelem, hogy minden kitudódik! Hát ennyire kicsi a világ és az emberek gondolatköre, hogy mindig minden egy pont körül forog! Irma torkán alig tudott utat találni a szó, könnyei megeredtek befelé, alig tudta letörni őket, hogy panaszosan, méltatlankodva ki ne törjenek. Olyat kell megneveznie, akit nem ismernek — gondolta — és Johann bácsi jutott eszébe. Töredezve, elfutó hangon, szive hangos zakatolása közben mondta: — Egy régi kedves ismerősöm, jó barátom volt, a tanúm, egy öreg budai úr, a Johann bácsi, kit annyira megszoktam már így szólítani, hogy a másik nevét már talán nem is tudom. De úgy hívja őt mindenki: Johann bácsi. — Csak nem a Schneewalter Johann bácsi! — kiáltotta fel az egyik asszony örömmel. Baloghné volt, a festő felesége. Irma megszédül, elhagyta minden ereje, öntudata. Képtelen volt a nemet kimondani, képtelen volt letagadni, hogy Schneewalter Johann bácsira gondolt. Az asszony áradozva folytatta: — Az aranyos Johann bácsi. Csókolni való ember és a Mutterka, a jóságos, víg kedvű, mindig nevető Mutterka és az anyja mása, a melegszívű, nagy gyerek Vilnius. Jól ismerem őket. Lánykoromban mindennapos voltam náluk. Hogy vannak, mikor láttad őket! Beszélj róluk, Irma! Irma kétségbeesett erőlködéssel, akadozva bírt csak választ adni. Az asszony folytatta: — Talán meg sem ismernének már, oly régen találkoztunk. Valamikor egy utcában laktunk. Amióta férjhez mentem, elszakadtam tőlük. Messze lakunk egymástól és az uram más körbe vitt. Azonban gyakran gondolok rájuk és sokszor elhatározom, hogy felkeresem őket. No, csakhogy közös jóbarátaink Johann bácsiék. Veled mégis csak eljutok hozzájuk egyszer. Beszéljük is meg mindjárt, hogy mikor megyünk el. Irma egész testében remegett. De egy halovány reménysugár csillant fel benne és ez visszaadta valamennyire a bátorságot, találékonyságát . Jó lesz, ha úgyutt megyünk el. Amint elrendeztünk mindent, ellátogatunk hozzájuk és el is búcsúzunk tőlük ,egyúttal. Majd én szólok neked. Én is örülök, hogy ismered, mert így valószínűbb, hogy belebiztatjuk egymást a meglátogatásukba. Az uram is szereti őket, de unatkozik közöttük, én meg egyedül nem szívesen megyek. Veled azonban elmegyek. Majd megbeszéljük, hogy mikor. Ugye, együtt megyünk! — kérdezte végül szinte kérlelve. — Pompás lesz! — Örvendezett Baloghné. Irma arra gondolt, hogy addig fogja húzni-halasztani a látogatást, míg kifogynak az időből és ha egyszer bent lesznek, a Művészállamban, akkor megszakad az összeköttetés a külvilággal és elmúlik majd ez a veszedelem is. Domsayt valósággal felbőszítette ez az ostoba véletlen. Alig tudta megnyugtatni Irmát. Megígérte, hogy segíteni fog neki, hogy ez a látogatás elmaradjon és mindent elkövet, hogy mihamarabb beköltözhessenek a Művészállamba. Egész éjjel nem aludt. Azon töprengett, hogy milyen ostobák az emberek, hogy nem hagynak meg semmit sem titokban. De hát mi titkolni való is van ezen! Ha ő hites feleségének tudja Irmát, van-e joga valakinek is kételkedni ebben! Kis ha ki is tudódik, lesz-e valakinek bátorsága megbántani ért© Irmát! Összetöri, összezúzza azt, aki meg meri tenni. De mit is törődik ezzel Irma! Az egész világ ők ketten. Ebbe a világba nem furakodhatik be senki tetszése, vagy nem a tetszése. Ennek a világnak harmóniáját nem zavarhatja meg semmi. Ők csak egymással boldogok. Ezen nem változtat, akárhányan veszik is őket körül, vagy hagyják is őket el. De ha Irmának fájni fog, ha titkuk kitudódik! . , Kárpótolni fogja érte szerelmével és a boldogsággal és a bosszúval, mellyel megtorolja a bántalmait. Hiába próbálta megnyugtatni magát Domjay, nyugtalanságát nem bírta leküzdeni ő sem. Hallgatta Irmát, alszik-e, Irma mozdulatlanul feküdt, de Domjay nem hallotta az egészséges, mély lélegzését, tudta, hogy ébren van, tudta, hogy Irma is azokkal a gondolatokkal viaskodik, amelyekkel ő. Csak nagy sokára, hajnal felé szenderedett el Irma, elnyomta a fáradtság. De álma nem volt üdítő, nyugtalanul forgolódott. — Szenved szegény — gondolta Domjay. — Meg kell szoknia, hogy ne törődjék az emberekkel, hogy ne ismerjen mást, csak engem, ne törődjék mással, csak velem és ne lásson maga előtt más célt, csak azt, amit én. Domjay csak egyről feledkezett meg. Arról, hogy ehhez olyan, nagy művésznek kell lenni, mint ő és oly gyarló emberparánynak, mint ő. Különös volt, hogy amennyire kifejezni bírta az emberi érzés és gondolatvilág legrejtettebb, legfinomabb, legegyszerűbb és legkuszáltabb megnyilatkozásait alkotásaiban, épp annyira nem tudta megérteni és alkalmazni azokat a mindennapi életre. Vájjon melyik lesz hatalmasabb: az emberi érzés és gondolkozás, vagy a művész elvont lelki berendezkedése! Irma-e, vagy Domjay? Melyik lesz képes felemelni és a maga képére átformálni a másikat? Mindkettő egyformán fenséges, egyforma magasban van és egyformán tökéletes. De melyik a boldogítóbb, melyik az igazabb és az örökkévalóbb, mely egyesíti magában és kibontakozni, kivirulni, teremni hagyja mindazt, ami e földön és a föld fölött van? XIII. Johann bácsiék már másnap délután látogatót kaptak. — Ugye, meg sem ismernek már! — köszöntött rájuk a vendég. Dehogy nem ismertek rá. Johann bácsi kezet csókolt, Mutterka összeölelte, összecsókolta és ami férőhely még maradt az arcán, azt Vilma borította be csókjaival. Aztán hárman háromfelé húzták, hogy üljön le és nem győzték dicsérni a színét, a csinosságát. (Pénteken folytatjuk.) KÖZGAZDASÁG Az érdekeltségek sürgetik a külföldi postacsomagok gyors kiadását Az érdekeltségek részéről még mindig általános a panasz a külföldről érkező postacsomagok késedelmes kézbesítése miatt. A kereskedők többheti, sőt igen sokszor több hónapi késéssel kapják csak meg a külföldről érkező csomagokat s igy igen gyakran megtörténik, hogy mivel némelyik cikk ára időközben esett, a kereskedő nem is akarja átvenni a külföldről érkezett árucsomagot, mert az árut csak nagy veszteséggel tudná értékesíteni. A késedelmes réézbesítés oka elsősorban a személyzet elégtelenségében rejlik, legfőkép azonban abban, hogy a behozatali lista tételeiben az utóbbi időben egyre-másra fordultak elő változások és megtörtént, hogy a megrendelés föladása idejében az még engedélyhez kötött áru volt, amikor azonban megérkezett az áru, az már behozatali szabad listán szerepelt. A vámtételeknek aranykoronában történő megállapítása is sok nehézséget okozott. A kereskedelem amiatt is panaszkodik, hogy sok olyan áru van a vámraktárakban, amelyek kiadatása ellen egyes érdekeltségek csak azért, mert az áru érdekeiket érinti, kifogással élnek s igy a kereskedelem nem tud azokhoz hozzájutni, aminek a következménye természetesen az, hogy a megrendelők az árura tetemesen ráfizetnek. . . _ Az érdekeltségek értesülésünk szerint ismét fölkeresik a kereskedelemügyi minisztert és kérni fogják hogy a külföldi postacsomagok kézbesítésénél tapasztalható mulasztásokat minél előbb küszöböljék ki. A Magyar Nemzeti Bansk hivatalos árfolyamai Valuták Devizák Svájci fr. 14230—14375 14330-14405 Ang. font 342000—846000 345000—347001 Dollár 75300 75860 75800—76200 Holland frt. 29420—29675 29720—29875 Osztr. kor. 1.0710—1.0770 1.0710—1.0770 Szokol 2248—2267 2268—1780 Dinár 922—943 942—948 Leva 537—551 552—o5a Lei 343—348 343-346 Lira 3408—3433 3426—3443 Francia fr. 4331—4363 4331—4363 Belga frank 3933—3963 3963—3983 0.0069 és fél a korona zürichi nyitása Szombati Mail zárlat megnyitás Budapest 0.0069% 0.0069% Berlin (százbillióra) 125% 125 New-York 528% 528% London 2408 2409 Paris 30.22 30.30 Milano 23.90 23.96 Prága 15.85 15.77 % Belgrád 6.60 6.60 Szófia 3.87 % 3.87% Bukarest 2.40 2.40 Varsó 102.50 102.50 Bécs 0.0074% 0.0074% Hollandia 207% 207.10 A Bánfaival Kőszénbánya fel akar számolni Tranzakciók a hivatalos lapban A hivatalos lap a Magyar Általános Takarékpénztár sorsolási jegyzékét közli, amely a 4 százalékos 50 éven belül viszszafizetendő, a 4 százalékos 65 éven belül visszafizetendő és a 4 és fél százalékos 65 éven belül visszafizetendő záloglevelek kisorsolt számait tartalmazza. A kisorsolt záloglevelek augusztus 15-től kezdve teljes névértékben, magyar pénzértékben kerülnek kifizetésre a társaság pénztáránál és fiókjainál. A kisorsolt záloglevelek névértéke után a kisorsolás napjától hat hónapra járó, a záloglevélben feltüntetett kamatlábú kamatot fizet az intézet. A Corvin Vasöntöde és Gépgyár r-t. Újmátyásföld augusztus 2- án tartja évi rendes közgyűlését, amelyen bemutatják a múlt évi mérleget. A közzétett adatok szerint a vállalat az elmúlt évben 100 millió korona részvénytőke, 4 millió általános tartalék és 1,5 millió korona újítási alap mellett 70,7 milli korona tiszta nyereségre tett szert. Az Ego Kisautó Kereskedelmi és Ipari rt. augusztus 30-án tartja rendes évi közgyűlését, amelyen határoznak az alaptőke felemeléséről. A közzétett mérleg adatai szerint a vállalat az elmúlt évben 4 millió korona alaptőke mellett 23.267 korona nyereségre tett szert A Hazai Sajtgyár r.-t, amely felszámolás alatt TBn, augusztus 31-én tartja évi rendes közgyűlését, amelyen jelentést tesznek a felszámolás eredményéről. A vállalat az elmúlt évben 21 millió korona alaptőke mellett kis millió ko- km 11 rona veszteséggel zárta mérlegét. A Biharkeresztesi Fakereskedelmi és Gazdasági rt. augusztus 25-én tartja első évi rendes közgyűlését. A vállalat az első üzletévben 2,5 millió korona alaptőke mellett 825.000 korona nyereséget mutat ki. A Hajdúmegyei Takarékpénztár augusztus 30-án tartja Hajdúszoboszlón rendkívüli közgyűlését, amelyen határozni fognak a jelenlegi 4 millió korona alaptőkének a rendkívüli tartalékalapból 20 millió koronára s újabb 20.000 darab 1000 korona névértékű részvény kibocsátása által 40 millió koronára való felemeléséről. A Bánfaival Kőszénbánya r t. augusztus 31-én rendkívüli közgyűlést tart, amelyen határozni fognak a társaság felszámolásáról vagy további fentartásáról. Széleskörű propagandát indítottak a külföldön a magyar gyógynövények érdekében Külkereskedelmi mérlegünk aránylag igen jelentékeny tétele volt az ipari és a gyógynövény-export. Az állam minden lehetőt megtett, hogy a gyógy- és ipari növény termelését fokozza, a gyógynövénykereskedelem részéről azonban az utóbbi időben, mintha bizonyos hott vallás mutatkozott volna az eddig szerzett külföldi pozíciók megtartásánál és kibővítésénél. Pedig a nógynövényértékesítés hasznot jelent , éppen ezért ki kell használni ezt az előnyt, amelyet az exportált áruink kötelező minősítést nyújt, más államok minősített áruival szemben. Ezt az előnyt az érdekeltség kellőképpen nem hasznosítja. A földmivelésügyi minsztérium gyógy, és ipari növény forgalmi irodája minden lehetőt megtesz az export előmozdítása érdekében s így legutóbb a minősítési díjat a számlaérték négy százalékáról két százalékra szállította le. Egyszersmind széleskörű propagandát indított a külföldön, amelynek eredménye már is mutatkozik és a többi országok minimális exportjával szemben aránylag meglehetős exportot bonyolítunk le. A piacon különösen az anyarozs ára emelkedik, mert a tavalyi készletek túlnyomó részben mind kifogytak és az idei termés nem ígérkezik kielégítőnek. Ha a spanyol és portugál anyarozstermés is hasonló lesz, akkor ebben a cikkben a tél folyamán igen nagy áremelkedés várható s ezért tanácsos, hogy ha a gazdák az anyarozst gondosan összeszedik. Részletfizetésre tiralial» ékszereket legelőnyösebben ajánl: Hartenstein. 9. HÁLÓSZOBA, tonaly, teljes berendezés 31/ millióén. EBÉDLŐ, tOLy vitriné» komplett 30/ millióért, külön-külön is eladó. Podmain Szsintea 14