Uj Nemzedék, 1924. szeptember (6. évfolyam, 182-203. szám)

1924-09-16 / 193. szám

1­71.­­­ / 'Tj&aa* ., ■ / / // / —. (­­ 1824-SER la . // * * | S _____* t -r VI évfolyam: 193.11463.) szám Mm sid­unK 3000 K Budapest. t$M~S£*Trtem­ber 161 Ksért Előfizetési ár: Egy hónapra 10.000 korona, negyed- * Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ Budapest, V. kos. évre 120.000 korona. Egyesszám ára helyben, vidéken r./~\T rTTV A V X T A nrr A n Honvéd-utca 10. szám. — Telefon-agám s 127—46, és pályaudvaron 3000 kor. Wien­ben hétköznap és IPC/LI 1 IK.sk­.1 JVAPit-iAK­ 127—47,127—48,127—40. József 85. — Gyorsírók­­ vasárnap 2506 osztrák kor.— Hirdetés mUHr péteren 7—20. — Fiókkiadóhivatal: VITT, Rákóczi-ut­áni díjszabás szerint.­­ Reklamációk« Telefon 19-25. Tel.« 1. 136-06, Teréz-körút 62. Telefon« 121-41 Sirbohreatás Két budapesti úgynevezett „nagy" reggeli újság I. Ferenc József ki­rályunk titkos levelezését kezdi közölni. A két újság közül az egyik arról nevezetes, hogy a kapitalista réteg érdekeit szolgálja és évtize­deken keresztül a legnagyobb lo­­jalitással és alattvalói hűséggel rezegtette szedőgépeit a minden­kori bécsi hatalom egyetlen sóhaj­tására. Ugyanez a lap mindenkor mint ókonzervatív legitimista hír­­közvetítő eszköz szerepelt, senki nem tudott akkora meghatottság­gal könnyezni boldogult IV. Ká­roly királyunk ravatalánál, mint e betűvállalkozás. Azóta is mint a legitimista gondolati rendszer ex­ponense él és í­. lélekzik és hirdet. Most mind a két lap rávetette magát a bécsi császári levéltár tit­kos irataira, leközlik I. Ferenc Jó­zsef egész levelezését, beletúrják magukat az elsárgult írások teme­tőjébe, s mindent zsákmányul vesz­nek, ami érdekelheti őket és olva­sóikat. Ugyanazokat a vonásokat látjuk ábrázatukon, mint amikor a tőzsdén hosszba lendültek a papi­rosok és munka nélkül, könnyen milliárd­okat le­hetett zsebelni má­sok munkájából, mások életéből. A sírbolygatók e fegyverténye nem egyéb, mint üzlet, másrészt pedig önleleplezése annak a szellemnek amely a l­i­ber­á­l­is - des­tr­u­k­tí­v -ka­p­i­­talista sajtó betűit és mondatait irányítja, leleplezése annak a lelki sivárságnak, amely az e lapok mögött álló rétegek életéből vijjog a magyarság felé. A kegyelet érzé­sének legteljesebb hiánya beszél nekünk e lelki sivatagról, amelyen irtózva téved el a magyarság, be­szél egy rettentő idegen világról, amely nem a miénk, amellyel a ma­gyarságnak semmi közössége nin­csen. A halott csizmadialegényt is megilleti a tisztelet, nem hogy a halott királyokat, akiknek királyi álmát a pesti börze szellemisége és lelkisége zavarja meg hiéna járásá­val. Minden királyi betű, minden királyi intézkedés mögé a­ pesti bör­zének és a pesti idegen mulató ta­nyáknak lelkét lélegzik: sivár hazu­­dozás és önzés, aljas ösztönök és ke­gyetlen brutalitás hamisítódik e le­velek mögé. Az idegen, aki meghó­dol a halott király élő ereje előtt, most kikéjelgi magát, mert a halott kéz nem tud megmozdulni, odake­veri a maga egyéniségét a dolgok­hoz és történtekhez, amelyekhez semmi köze nem volt sem a nyilvá­nosság, sem pedig a származás jog­címén. A szenzációra és üzletre lopakodók a pesti kabarék és esti szórakozó­helyek cinizmusával gyalázzák meg a világ egyik legúribb gondolko­dású uralkodójának pihenését. Rá­adásul ma egy pesti siheder párhu­zamot von maga és az uralkodó ki­rály között s levonja a következtet,­test, hogy ő embernek és kultur­­lénynek sokkal különb, mint volt valamikor az uralkodó király. Ennyi cinizmus és romlottság, ennyi aljasság és szemérmetlenség láttán kezdjük megérteni azokat az indu­latokat, amelyek ezt a réteget és ezt a gondolkodást a magyarság szá­­monkérő ösztöneinek és erőinek ál­landóságával akarják sakkban tar­tani. Lehetetlen, hogy a koporsók halotti kegyeletét apáitól öröklött magyarság szó nélkül tűrje ezt a rajzást, hiszen a magyarság még ahalott ellenségeit is tiszteletben­­tartja, nem hogy halott királyait.­­ Nemrégiben írta meg az Új Nem­zedék, hogy a belügyminisztérium­ban az illetékes szakkörök bevoná­sával értekezlet volt arra vonat­kozóan, hogy a rettenetes mérték­ben elszaporodott kártyaszenve­­délyt a legradikálisabb eszközök­kel letörjék. Az utóbbi időben ugyanis Budapesten már egész nyíltan alakulnak külön­böző egyesülések nevei alatt kártyaklubok, amelyek külföldi tőkével nyílnak meg és kitűzött céljuk, hogy a könnyelmű és hi­­­székeny embereket a kártya­szenvedély segítségével kifosz­­szák. A budapesti rendőrség rendsze­res razziái sem tisztították még meg a fővárost ettől a veszedelmes epidémiától, amely megfertőzte már a fővárosnak úgy társadalmi egyesületeit, mint a sortklubokat is. A belügyminisztériumban tar­tott értekezleten — mint azt az Új Nemzedék is jelentette — már ki­dolgozták a törvénytervezetet, amely szerint szigorítani fogják a tiltott kártyások büntetését és az eddig kihágásnak minősített til­tott kártyajátékot most már vét­ségnek fogják minősíteni, amelyért tudvalévően fogházbüntetés jár. Ilyen szellemben adta ki Laky Lajos dr. detektivfőnök szombaton délután az utasítást a Bak és Róna dietektivcsoportoknak, hogy Buda­pest két újabb klubját, az úgyneve­zett Magyar Vitorlás Clubot és a Balatoni Úri Clubot lepjék meg az éjszakai órákban, ahol hosszabb idő óta tiltott kártyajátékok folynak. Bak és Róna detektívfelügyelő, Sárközi Sándor detektívfőnökkel történt megbeszélésük értelmében mintegy ötven detektív segéd­letével négy nagy teherautóval felszerelve indultak el szomba­ton a késő esti órákban a raz­ziára. A műveleteit­­ a főkapitányságon valóságos haditanácskozás előzte meg, arra nézve, hogy milyen mó­don és milyen eszközökkel fogják az előre látható nagy tömeget a főka­pitányságra beszállítani. Körülbelül tizenkét óra tájban indultak el a detektívek a főka­pitányság Zrínyi­ utcai épüle­tébő­l és út­juk első állomása a Magyar Vitorlás Club helyisége volt s a Vö­­rösmarty­ utca és a Dob­ utca sar­kán. Ebben a klubban a rendőrség bizalmas értesülése szerint egy Kádár nevű igazgató, akinek több mulatóvállalata is volt már, és legutóbb Siófokon is kezdett mu­latóüzletet berendezni, elegánsan rendezkedett be a kártyajátékra. Szombaton estére külön meghí­vók mentek szét mindazokhoz, akikről köztudomású, hogy na­gyobb összegekben kártyáznak. Természetesen a Magyar Vitorlás Club szombaton estéről vasárnapra virradó éjszakán is zsúfolásig tömve volt kártyásokkal. Mikor a detektívek a helyiség elé érkeztek, az utca tele volt autókkal és magánfogatokkal, ame­lyek a nagy kártyásokat szállítot­ták a Vitorlás Klub helyiségeibe. A razzia a szokásos taktika sze­rint történt. Róna és Bak fel­ügyelők csengettek be a Ház kapu­ján. A házmester kinyitotta a ka­put és a detektívek azonnal a lép­csőházba nyomultak. Úgy látszik, hogy a házmester már régebbről ismerte Bak és Róna detektívfel­­ügyelőket, mert azonnal értesíteni akarta a helyiségekben levő kár­tyásokat. A detektívek azonban a házmes­tert lefogták. Ezután Róna és néhány jól öltözött detektív ka­bát és kalap nélkül a helyisé­gekbe mentek, ahol azonnal el­vegyültek a kártyások közé. Amikor minden kijáratot, még a mellékhelyiségeket is megszállták, Róna detektívfelügyelő elkiáltotta magát: — A törvény nevében lefoglalom a bankot. Ebben a pillanatban a szokásos pánik keletkezett és mintegy har­mincöten, neg­yeden, férfiak és nők, nagyrészt jobb társaságbeli em­berek, kereskedők, különböző vállalatok igazgatói, színészek és színésznők, valamint az éj­szakai élet jól ismert alakjai ugráltak fel a kártyaasztalok mellől. A hölgyek sikoltoztak, az urak tiltakoztak. Közben pedig zseton­jaiktól igyekeztek szabadulni. A detektívek azonban valóságos hur­kot vontak a társaság körül, úgy hogy a teremből senki sem távoz­hatott el. Az asztalok mellől felug­rált emberek már ismerve a szo­kásos eljárást, igazolványaikat vették elő, hogy szabaduljanak a veszedelmes helyzetből. Most azonban váratlan fordulat történt. A detektívek ugyanis fel­sőbb utasítás szerint nem engedték el azonnal a társaságot, hanem annak valamennyi tagját a főkapitányságra kísérték. A detektívek a kártyásokkal előbb az utcára mentek le, itt egy részü­­­ket az ott várakozó nagy rendőr­ségi autókba szállították, másik részüket pedig négyes sorokba állítva indították útnak a főkapitányság épülete felé. Miskor a kártyásoknak tudomá­sára jutott, hogy mindannyiukat a főkapitányságra kisérik, valóságos lázadás tört ki közöttük. Jól öltő Hetven­árom kártyást fogott el a budapesti rendőrség a Magyar Vitorlás Club és a S­alatoni Vri Club helyiségében Már az m1 törvénytervezet szellemében járnak el a kártyások ellen . Hét bakk-asztalt, hatvan millió koronát és 84 csomag bányát foglalt le a rendőrség . Az Új Nemzedék tudósítójától. —ő­zött unaik és hölgyek, akik egyéb­ként ilyen szempontból rendkívül a kényesek, minden erejükkel tilta­­l­koztak az ellen, hogy őket az utcán ,­­ végigkísérjék. A tiltakozás azonban e\ semmit sem használt, mert a detek- \ \­ tivek az egész társaságot behozták­­ , a főkapitányságra. „ A detektívek azonban nemcsak a CT kártyásokat kísérték be, hanem a klub helyiségében a bankot és a kártyarekvizitumokat is lefoglal­ták. Itt mintegy harminc millió ko­rona, több csomag kártya, nagy­mennyiségű zseton esett a de­tektívek zsákmányául. A detektívek ezeken kívül az aszta­lokat és székeket is lefoglalták és az elszállítandó tárgyakat hatal­mas máglyába gyűjtötték. Egy óra körül úgy nézett ki a Magyar Vi­torlás Club helyisége, mint egy csatatér. A lefoglalt tárgyakat az­után autókon szállították be a fő­­kapitányság udvarába. A razzia irányítói azonban jól tudták, hogy ha nem dolgoznak gyorsan a kémek vagy a társaság­nak egy-egy meglépett tagja értesít­heti a többi kártyaklubbokat, hogy, ma Budapesten, újabb razzia van. Ezért Róna és Bank detektivfel­­ügyelők azonnal autón a Balatoni Úri Club Szentkirályi­ utcai helyi­ségeibe siettek, ahová sem telefonon, sem más után nem érkezhetett még értesítés. A razzia itten is a Magyar Vitorlás Clubban ismertetett eljárás szerint történt A detektívfelügyelők csengettek, a házmester kinyitotta, az ajtót, a detektívek a helyiségbe nyomultak, ahol ugyan kisebb mér­tékben, de ugyancsak tiltott kártya­játékot játszottak. Három nagy asz­tal és több kisebb asztal körül folyt a bak és a chemin de fér. Az asztalokat itt is mintegy 30—35 játé­kos állta körül. A társaság tagjai ebben a klub­ban is színészek, színésznők, tőzsdések, kereskedők és a kü­lönböző vállalatok igazgatóiból kerültek ki. A bankban mintegy 30 millió ko­rona volt, mikor a detektívek belép­tek és felhangzott a kiáltás: — A törvény nevében". A játékosok leigazoltatása­­után itt is megkezdődött a sorbaállítás. A klub helyiségében levő asztalokat és bútorokat, valamint egész sereg kár­tyát foglaltak le. A két­ helyiségben 81 csomag kártyát foglaltak le. Ter­mészetesen lefoglalták a kártyafel­­szerelést is. Ezután a­­detektívek a kártyásokat lekisérték az utcára, ahol időközben már, eloltották­­ az éjszakai lámpákat és a hajnal világossága mellett cso­portosították a társaságot né­gyes sorokba, hogy a főkapi­tányság épületébe kísérjék őket. Az álmos, letört és megszeppent társaság még az utcán is tiltakozni igyekezett, hogy őket kártyakihágás miatt, a főkapitányságra kisérjék. A detektívek azonban itt is arra hivat­koztak, hogy felsőbb utasításra jár­­nak el s bár a törvény még nem emelkedett jogerőre, a razziát azon­ban annak szellemében folytatják le, így valóságos karaván indult a főkapitányság Zrínyi-utcai ka­puja elé. A főkapitányság épületének Zrí­nyi-utcai bejárójánál a rendőrség autóiról leszedték a társaság felra­kott tagjait, valamint a lefoglalt bútorokat. A zsetonokat, a kártya­csomagokat a detektívszobába vit.

Next