Uj Nemzedék, 1924. szeptember (6. évfolyam, 182-203. szám)

1924-09-17 / 194. szám

6 Szerdák Nemzedék 1924 szeptember 17. . VZ___rr.x WAPIjrtlREK LakájközeShztre a fejlett technika frontján Az Az Újság és a Pesti Hírlap — mint ismeretes — boldogult I. Ferenc József királyunk magánlevelezésén összekaptak. Az Az Újság azzal vádolja a Pesti Ifklap-ot, hogy az ő ötletét elorozta és jogtalanul közli Az Újság saját külön szenzációját. Nem akarunk beleavatkozni a vivő felek fejlett erkölcsi technikájába, átengedjük őket egymásnak teljesen és mindenestől. A mai nappal Az Újság levelet közöl, amely megvilágítja a Sakálok járását és az egész szopiorit hangfosztás hátterét. A levelet Ernszt Ottó dr. irta Az Újság főszerkesztőjének, amelyben elmondja, hogy ferenc József levélanyagát ő gyűjtötte össze és július végén feljött hozzá Bécsbe Márkus Jiksa, aki a Pesti Hírlap megbízásából mint vevő jelentkezett az aszezegyűjtött anyagra. Ernszt Ottó átadta fiz anyagot Márkus Miksának s az átadott levelek mindegyikén rajta volt, hogy melyik levéltári dobozból szerezte be. Márkus Miksa egy csomó fényképet ,6 levelet magával vitt, hogy megmutassa a Légrádyaknak és augusztus 2-án lejáró opcióval Budapestre utazott. Pestről aztán elkezdtek Ernszt Ottóval alkudozni, azonban Ernszt Ottó nem tartotta elfogadhatónak a Pesti Hírlap ajánlatát, mire közben a Bécsbe érkező Kóbor Tamással, Az Újság egyik felelős szerkesztőjével az üzletet lekötötte. Ernszt Ottó most már azzal vádolja meg a Pesti Hirlapot, hogy az ő munkája alapján 14 nap alatt szedja össze az anyagot s ezt „a szabad és önálló kutatás jogának“ meri nevezni. Aztán a következőket írja: Még csak egyet: „Itt van Márkus Miksa névjegye, melyen sajátkezűleg igazolja az anyag átvételét és hogy arra kötelezte magát, hogy ezt a legnagyobb diszkrécióval fogja kezelni. Várjon mit hozott volna a Pesti Hírlap, ha bizalmi embere véletlenül nem ilyen diszkrét.“ Márkus Miksa szerepe és diszkréciója teljességgel nem érdekel bennünket. Ha Az Újság ezen a hangon mer írni róla, bizonyára meg van az oka rá. Ám intézzék el a dolgát maguk között. Bennünket sem az érdekel, hogy mi módon jutottak hozzá az anyaghoz, sem pedig, hogy melyik viaskodó félnek van igaza. 6.U Újpestünk változatlanul az, hogy a keg útfelet, a keleti király iránt köteles tiszteletet nem szabad lett volna megsérteni ezzel a lakásmunkával. Azoknak a lapoknak, amelyek évtizeden keresztül hemzsegtek a legalitástól, most amikor a levelek közlését semmi szempont se politikai, sem emberi, legfeljebb csak ihleti magyarázza meg, nem lett volna szabad nyilvánosságra dobni ez anyagot, hogy a forradalmakkal erkölcsi lég és politikailag amúgy is mintayitott erkölcsű réteg a királyi levelezés i Mkklásain kétésztül még elvadultabbá és lelketlenebbé váljék. Sokkal jobban érdekes az, hogy ki az az Ernszt Ottó. Ernszt Ottó egyike azoknak az emigrált sakáloknak, akik Károlyi Mihály közvetetten környezetéhez tartoztak , akik a gyönge, akaratú és terhelt embert belerángattak a forradalom mocsarába. Ernszt Ottó volt egyike azoknak, akik rávették Károlyi Mihályt, hogy adja át a hatalmat a vörös csűrhettek s ezzel egyik előidézőjévé vált Magyarország sírbaomlásának. Hogy az antibolsevieta Pesti Hírlap és Az Újság tárgyalni kezd egy ilyen fráterrel, az mindenesetre jellemző az ott uralkodó erkölcsre. Azonban „még itt sincsen vége a dolognak, mert Ernszt Ottó nem áll önmagában, Ernszt Ottó anyagát Kéri Pál, a Tiszagyilkos bolseviki és forradalmár gazfickó szerezte meg. Kéri és Ernszt egy részvénytársaságot jelentenek S álker Az Újság,ársiely Tisza István emlékéből és halotti lepléből él, közli I. Ferenc József leveezését, nemcsak hogy nem követi Tisza István intencióit, hanem munkatársává fogadja Tisza gyikesét, Kéri Krammer Pált. Ezek után nem tehetünk mást, minthogy az uraknak gratulálunk egymáshoz. (Egy román pap lesújtó kritikája a megszálló románokról.) Kolozsvárról Írják: Kiács feltűnést keltett a Bölényesen megjelenő román nyelvű lapnak egy cikke, amelyet Fop Péter ,görögkeleti esperes árt és ártély életén kikel a megszálló románokbén, akiket az errtélyi riltóország kulturális és erkölcsi elősdészterével vádol meg. 300COOOCX%XX%200000COOOOOOOCXXX30QCXXXX!OOOOOOOOCX»OCXXÍDC Többek között azt írja az esperes cikkében, hogy a regátbeliek közül azok jöttek Erdélybe, akik szeretik a könnyű életet. Ezek bevezették Erdélybe a legvétkesebb rendszert, elfoglalván olyan állásokat, melyeket nem érdemelnek meg. Szinte fojtogatják ezek a jöttmantek az erdélyi románokat. Amikor kisded üzleteiket ezek a kétes egyének elintézik, visszatérnek a regérem, de az erdélyi románok itt maradnak, koldusabban, mint valaha. Miattuk veszíti el az erdélyi igazságszolgáltatás tisztaságát, a közélet pedig intaktságát. A regátleniek — igy fejezi be cikkét a. cikkiró — elhozták Erdélybe a kóbor tanítókét, alantas képesítésükkel, de erdélyi kollégáiknál magasabb fizetéssel, hogy a falvak kultúrája helyütt fejszét emeljenek az egyház Szétzúzására és hogy széjjeltépjék a civilizációba vetett hitet. (Székely egyetemi és főiskolai hallgatók kérése a közönséghez.) A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületétől levelet kaptunk, melyben arra kérnek, hogy tolmácsolják óhajukat a közönségnek. Legnagyobb szükségben szenvednek az Erdélyből magyarságukért kiüldözött székely fiuk. Tanulmányaikat — az anyagiak miatt — csak nagy nélkülözésekkel küzdve folytathatják. Sajnos, legtöbbjük nincs abban a helyzetben, hogy kizárólag tanulmányainak élhessen, hanem kénytelen kenyérkereső munkát vállalni, így azzal a kéréssel fordulnak a magyar közönséghez, hogy aki csak valamely alkalmazást tud nyújtani, ezt levelezőlapon vagy telefonon közölje velük (V., Deák-tér 1. szám II. emelet. Telefon 12—42. — (Huss milliárd forgalmi öszszeget titkolt el egy olajkereskedő.) Miskolcról jelentik: Példátlanul merész forgalmi adócsalást fedezett feltegnap. A szökölci pénzügyigazgatóság, Szlabodiy Pál pénzügyi titkár ellenőrző útja alkalmával egy körlevél nyomán rájött arra, hogy Kálmán Ödön ét új kereskedőnél mintegy 50—60 milliós tétel nincs elkönyvelve. Másnap harmadmagával tovább folytatta a vizsgálatot,abkenzációs eredményre jutott. Több mint száz olyan eladási tételt talált, melynek nyoma sem volt a könyvekben. Az összes fellelhető Iratokat beszállították a nénzsűrgigszívalakássra. Itt kitűnt, hogy 20 milliárdot is meghaladja az eltitkolt forgalmi összeg. Az adócsaló olajkereskedőt őrizetbe vette a rendőrség. (Nyíregyháza Jubileum! kiállítása.) Nyíregyháza város százéves emlékünnepe alkalmából rendezett kulturális, gazdasági ás ipari kiállítás két gimnázium és az elemi iskola összes helyiségeit megtöltötte érdekes és értékes látnivalókkal. A várostörténelmi csoportban Nyíregyháza naggyá fejlődésének emlékei és eszközei keltettek nagy érdeklődést, a kulturális csoportban a Város és a megye különféle iskolái mutatták be a tehetségesebb tanulói munkákt. A művészeti termekben Benczúr Gyulának, a város nagy szülöttjének emlékei mellett a nyíregyházai vonatkozási szobrokat, képeket helyezték el. Legfőbb nézője akadt a mezőgazdasági, kertészeti és vadászati csoportnak, amely a gazdag vidék kincseit tárja a nézők szeme elé. Megkapó és tanulságos volt az a panoráma is, amely a Tisza vidék egykori lápjainak növény, és állatvilágát mutatta be. (A svéd vasutas-szervezet egész sztrájk-alapját elsikkasztották a muszkástelérek.) Stockholmból jelentik: .A svéd vasutasok szakszervezeténél milliós sikkasztás történt. A sikkasztásnáltgy jöttek nyomára, hogy Carlbom, a szervezet főpénztárosa hirtelen meghalt A halála után megindított pénztárvizsgálat kiderítette, hogy Carlbom, aki egyik vezetője volt a svéd szakszervezeti mozgalomnak és alapítója a vasutasok szakszervezetének, 12 év alatt több mint egymillió koronát, azaz magyar pénzben több mint 20 milliárd koronát sikkasztott a szakszervezet vagyonából. A svéd vasutasok szakszervezete mintegy 30.000 tagot számlál és egész va A katonai ellenőrző bizottság további kimaradása a trianoni feckeszerződésbe érkezik Haguerország egyetlen esetben sem szegte meg kötelezettséget A Népszövetségnek kell átvennie az ellenőrzést Angol Espa hisentáni követeidzései ellen London, szeptember 16. A Daily Telegraph hosszabb cikkben foglalkozik Ausztria, Magyarország és Bulgária katonái ellenőrzésének kérdésével. Angliának az az álláspontja, hogy a háborús légkör végleges eloszlatása érdekében az állandó katonai ellenőrző bizottságot meg kell szüntetni. E bizottság helyett a Népszövetség bizottságának kell a jövőben az ellenőrzést a békeszerződések szellemében gyakorolnia, ami könnyítést jelentene a kérdéses államokra Eddig Ausztria, Magyarország és Bulgária, noha tagja volt a Népszövetségnek, mégis el volt zárva attól a jogtól, hogy véleményt nyilvánítson a katonai ellenőrzőbizottságok összetétele tekintetében. Az osztrák, a magyar és a bolgár delegátusok azt kérik, hogy a Népszövetség közgyűlése vegye le országukról az ellenőrzőbizottságok felesleges terhét. A lap kiemeli, hogy Magyarország például 600.000 araniskoronát kénytelen költeni az ellenőrző katonai bizottságra, amelynek pedig ma már nincs semmi jogosultsága. Az érdekelt országok súlyt vetnek arra, hogy a Népszövetség által alakítandó bizottság két vagy három semlegesből és a nagyhatalmak valamelyikének képviselőjéből álljon, de abban ne foglaljanak helyet szomszédaik képviselői. A bizottság elnöke mindenesetre semleges állambeli polgár legyen. Az ellenőrzé!s megalázó jellegének elkerülése céljából kérik azt is, hogy a bizottság tagjai ne katonák, hanem polgári egyének legyenek, akik e mellett a katonatisztek csak szakértőkül működnének. Lényeges kívánságuk, hogy az ellenőrzést az ellenőrzött államok közreműködésével gyakorolják. Ha a kérdést nem így rendeznék, nemcsak Magyarország nemzeti érzékenységét aláznák és sértenék meg, hanem vétenének a trianoni szerződés és a Népszövetség szelleme ellen is. A trianoni szerződés értelmében a szövetségközi bizottságokat csupán a katonai rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése céljából alakították meg. Erre az ellenőrzésre a szerződés bizonyos időhatárt állapított meg. Ez a az időhatár már régen letelt és a kérdéses rendelkezéseket már végrehajtották. Amikor tehát három éven túl is fentartották a bizottságokat, ennek már nem volt semmiféle törvényes alapja. A bizottságok természetszerűen nem akartak tétlenek maradni és hasznosságuk bebizonyítása céljából kémeket küldtek mindenfelé. m®£ magánlakásokba is behatoltak és működésükkel sok izgalomra adtak okot. A legutóbbi három év folyamán azonban egyeten esetben sem állapíthatták meg Magyarország részéről a kérdéses rendelkezéseik megszegését. Magyarország a trianoni szerződésre hivatkozik akkor is, amikor tiltakozik az ellen hogy a bizottságba felvegyék a nemrégiben alakult becsvágyó kisnemzetek képviselőit. A szerződésnek 133. cikke ugyanis úgy rendelkezik, hogy a katonai bizottságokat a főhatalmaknak kell kinevezniük. A vona négy-ötmillióra tehető. Carlom az úgynevezett sztrájk-alapot sikkasztotta el. A sikkasztást évekig úgy takargatta, hogy meghamisította a bankletétről szóló nyugtákat. A szakszervezeti ellenőrök megbíztak benne és sohasem néztek utána a bankokban, hogy a nyugták megfelelnek-e a tényleges letéteknek. A lapok hasábosan foglalkoznak a sikkasztással. A szakszervezetben mozgalom indult meg, hogy a vezetőket, különösen az ellenőröket felelősségre vonják. (Százötvenmillió» betöréses lopásért" indult eljárás két gyárvezető ellen.) Hegedűs Dezső gyárigazgató néhány nappal ezelőtt feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik a Fehérvári úti gyárának raktárából és lakásából különböző értéktárgyakat, ruhát és bútorfélét loptak el. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást és a Szigeti detektívcsoport detektívjeinek sikerült is a tetteseket elfogni. Gyulay detektív ugyanis megállapította, hogy a mintegy százötvenmillió korona értékű lopott holmi Giprich János, Spányi Károly gyárvezetők és Unoka Pál portás lakásában van. A feljelentés alapján az ügy iratai az ügyészségre kerültek s az ügyészség pótnyomozást rendelt el, amelyet most folytatott le a főkapitányság egyik detektív- Csoportja. Az ujabb nyomozás alkalmával Gyulay detektív házkutatást tartott s újabb százötvenmillió korong értékű gépalkatrészt, gyári felszerelést és árut találtak a két gyárvezető és a portás lakásán. Gipricsiéket erre ideiglenesen őrizetbe vették, minthogy azonban azzal védekeztek, hogy legális úton jutottak az értékekhez, ideiglenesen szabadlábra helyezték, az eljárást azonban folytatják ellenük. Közben újabb feljelentés alapján nemcsek lopás ás betörés, hanem magánlaksértés miatt is eljárás indult Giprichék ellen. (Halálos álpusjárvány Japánban.) Tokióból jelentik: Japánban mindjobban terjed a halálos álomkór s a társadalom minden rétegéből elfedi áldozatait. A hatóságok plakátokon hívják fel a közönséget, hogy mindenki a szabadban gázmaszkához hasonló álarcban járjon. A népszövetség titkársága táviratban érdeklődött a járvány terjedése is az ellene foganatosított óvintézkedések iránt. (Az osztálysorsjáték mai húzása.) Az osztályfőre játék mai húzásán a következő nagyobb nyereményeket húzták ki: Hatmilliót nyert: 30802, hárommilliót nyert: 16199, 42039, 45121, kettőmilliót nyert: 10457, 85894, 52597, egymilliót nyert: 29878, 45996, 54638, 58132, 61154. Ezenfelül 609.000 koronát nyert: 34. 190.099 koronát nyert 193 és 250.000 koronát nyert 1321 szám. A legközelebbi buzán holnap, f. hó 17-én. lesz. (Kútfúrás közben megölték a mérges gázok.) Kaposvárról jelentik: Bernolák Nándor volt népjóléti miniszter fonyódi villájának az udvarán kutat ástak. Komáromi Ferenc munkás leszállt a verembe. Alig bocsátották le, kiabálni kezdett, hogy vontassák fel. Azonban mit?« a szerencsétlen embert viszszahúzták, már halott volt, mert a kút aljából felszálló gázok megfojtották. (Rilfl millió korona értékű ékszert lopott egy csavargó.) A ceglédi rendőrség táviratban értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy Szeleczki Ferenc ceglédi kereskedőtől egy Valec László nevű harbai születésű 23 éves munkátlan csavargó 600 millió koronát érő ékszert lopott el A tettes valószínűleg Pestre menekült. Keresik. ........................................................... uhucalm szeptember elején kezdi meg SURÁNYI MIKLÓS legújabb társadalmi regényének fetezate.