Uj Nemzedék, 1924. szeptember (6. évfolyam, 182-203. szám)
1924-09-03 / 183. szám
ai és f Parasztos Gusztáv egyéniségét ,meg a következő két fellépésénél is ítvelügyeljük, s csak akikor fogunk értékéről véleményt mondani. Mostcsak annyit, hogy rokonszenves szilész, de a paraszt szerep nehezen illik rá. Az előadást szép ház tapsolta végig. * (Vendégjáték helyett fizetésemelés.) A Vígszínház művésznőjét, Gál Franciskát, a Royal Orfeum hosszabb vendégjátékra kérte fel. Úgy tervezték, hogy Gál Franciska a Vígszínház előadásai után lépett volna fel az orfeumban. Előterjesztette kérését igazgatóságának, mely hallani, sem akart a vendégjátékról, Blumenthal is, aki Budapesten időzik, beleszólt a vitába. Gál Franciskára a Vígszínház sorra kerülő darabjaiban komoly, művészi feladatok várnak, az Antónia után Bunbury-ben és a Cseresznyéskertben is számít rá színháza. Hasztalan erőlködött a művésznő, akire komoly anyagi veszteség vendégjátékának elmaradása, kérését nem teljesíthették, de mégis megvigasztalták: fizetésemeléssel váltották meg szenvedéseit. * (Pilinszky Zsigmond nem érkezett meg.) Az Operaház fiatal hőstenorja, Pilinszky Zsigmond, aki az elmúlt színházi évet Amerikában töltötte, szerződést kötött az idei évadra Operaházunkkal. A művészt szeptember 1-ére várták haza. Szerződésében arra is kötelezte magát, hogy több Wagner-szerepet tanul be Amerikában. Az Operaház számított rá, hogy Pilinszky pontosan megérkezik és Wagner-műsora végre teljesen magyar nyelven kerülhet a közönség elé. A művésztől mai napig semmi hír sem érkezett, családja sem tudja, megérkezik-e idejében? * (Ismét meghalt egy francia halhatatlan.) D‘Haiussonville gróf, a francia akadémia tagja, aki különösen, a történelmi és társadalmi tudományok katolikus szellemű művelésében tűnt ki, 82 éves korában tegnap délelőtt meghalt Parisban. (Október 15-én ül össze Berlinben az esztétikusok második nemzetközi kongresszusa.) A szépről szóló tudomány elméleti művelői több mint egy évtizeddel ezelőtt tartották első nemzetközi kongresszusukat. A háború befejezése után újra felmerült a gondolat, hogy találkozzanak. Meg is indult a szervezkedés munkája, hogy Halléban 1923-ra összegyűlhessenek. Németországnak és Franciaországnak súlyos külpolitikai viszonyai azonban a kongreszszus megtartását lehetetlenné tették. A háborús szellem likvidálása egyik örvendetes jelenségének tudható be, hogy egy hónap múlva, október 15-én Berlinben összeülhet az esztétikusok második nemzetközi kongresszusa, amelyen e tudománynak francia művelői is részt vesznek. A kongresszus előkészítő bizottságában Dessoir Miksa, Wulff Oszkár, Müller-Freienfels berlini egyetemi tanár fejtenek ki legnagyobb tevékenységet a kongresszus sikere érdekében. A esztétikusok nemzetközi kongresszusán e tudomány magyarországi művelői is részt vesznek Egyik kiváló esztétikusunk az összeülő kongresszuról munkatársunk előtt a következőket mondotta: — Az esztétikusok második nemzetközi kongresszusának tárgyalásai az esztétika tudományának egész mezejére kiterjednek. Az esztétikának könyvtárakra terjedő irodalma van, de nincsen olyan tudomány, ahol az alapvető kérdések tekintetében az egyes tudósok felfogásai között nagyobb ellentétek volnának, mint éppen itten. Pedig az alapvető gondolatok tisztázásának közvetlen gyakorlati jelentősége is van, mert a szerzői jog kiépítése, amely a művészeti alkotásokat van hivatva védeni, egyenesen a legalapvetőbbkérdések tisztázásától függ. úgy látszik, hogy ezen a gyakorlati téren a praktikus élet nem törődik az elméleti kutatók vitatkozásaival és a végén is azt vesszük észre, hogy nekünk szakembereknek kell az utat a gyakorlati élethez keresni. A jövő hónap közepére összehívott kongresszuson az elméleti irányok, mindegyikét szóhoz juttatjuk és a felfogások egymás mellé állításával igyekszünk alkalmat adni arra,hogy a legértékesebb gondolat a szobty fölött diadalra jusson. * (Nagy Margit Saffiban.) A Városi Színház tegnapi előadásán énekelte először Nagy Margit, az Operaház kiváló, fiatal művésznője, Saffi szerepét. Az elmaradt zenekari kíséret percre sem zavarta Nagy Margitot, aki pompás diszpozícióban, kitűnő sz.mésztempora meritummal énekelte szerepét. A közönség lelkes tapsokkal halmozta el új kedvencét. A SZÍNHÁZAK HÍREI: * (A legizgalmasabb orosz dráma: a „Vera Mirceva“ minden este a Renaissance Színházban. * (Bemutató a Blaha Lujza Színházban.) Az új Blaha Lujza Színház gazdag és változatos műsora a megnyitó előadáson rendkívüli sikert aratott. A mulatságos csekményű és kitűnő számokból álló „I love you“ című amerikai zenés bohózatban Vaály Ilona, Viola Margit, Rozsnyói Ilona, Boross Géza, Ihász Lajos és Érökövy kaptak sok tapsot. A „Halló! 19—19“ című kitűnő orosz tréfát valósággal végignevették, szereplőit: Kökény Ilonát, Borosst, Ihászt és Sándor Gizit sűrűn kitapsolták. A műsor legművészibb számát Bertók Kodály „Székely fonó“-ját Basilidesz Mária és Szende Ferenc, a magyar királyi Opera kitűnő tagjai vitték sikerre. Titkos Ilona és Törzs a frenetikus hatású Feydeau-vígjátékban: „Mit járkálsz meztelenül?“ arattak megérdemelt nagy sikert. Szűnni nem akaró kacagás és taps kísérte Boross Géza és Kökény Ilona magánszámait. * (Darvas Lili a „Sasfiók“-ban), frostand gyönyörű verses darabjának a címszerepében a világirodalom legnagyobb szerepét játssza. A Magyar Színház jövő szerdán, a hó 10-én ragyogó kiállításban hozza színre Rostand remekét, mely szerepeiben a színház egész művészgárdáját foglalkoztatja. A nagy érdeklődésre való tekintettel a színház jegypénztára már árusítja a jegyeket, * (Titkos Hona és Törzs), Both Klári, Gombaszögi Irén, Hahner Aranka, Deréky, Abonyi, Vándory a legkitűnőbb összjátékot produkálják a Belvárosi Színház kitűnő újdonságának, a „Charly“-nak előadásain. * (A „Három a kislány“ zsúfolt házai.) A Király Színházban nap-nap után telt házak előtt kerül színre a gyönyörű Schubert-operett, a „Három a kislány“. Környey Béla, Alpár Gitta, Pálmai Ilka, Mészáros Giza, Vendrey, Sziklai, Latabár előadásában a legszebb színházi esték elevendnek meg. * (Az Antónia utolsó előadásait) tartják meg a Vígszínházban szeptember 12-éig bezárólag. Fedák Sári, a címszerep nagyszerű kreálója, szeptember 13-án indul Amerikába. Az Antónia tehát öszszesen még tízszer kerül színre. * (Csupa jókedv, vidámság) a Párisi lány előadása a Fővárosi Operettszínházban. Dalait és kupléit már egész Budapest énekli. A Párisi lány nemcsak Párisnak, de már Budapestnek is évek óta legnagyobb operettsikere. A FILMSZÍNHÁZAK HÍREI: * (Shakleton legutolsó délsarki útja) — Bengt Berg svéd ornithológus nagy madárfilmje: A vándormadarakkal Afrikába, egy műsorban az Urániában. Előadások 5, SA7, Vs9 és 10.10 órakor. * (Ifj. Tonda Béla) író új előadásait szeptember 8-án délelőtt 11-kor kezdi meg az Urániában. Ezúttal a ma legaktuálisabb tárgyról, az államkölcsönök történetéről, a Rotschildok szédületes pénzügyi műveleteiről és káprázatos kigazdagodásáról és a nagy amerikai milliárdosokról fog beszélni. A ciklus első előadása hétfőn délelőtt 11 órakor lesz. * (F. Boda István) egyet, előadó, keresk, akad- tanár Magyar problémák címen kezd egy igen érdekes filozófiai előadás ciklust az Urániában. Az előadás vasárnap d. e. 11 órakor lesz Az élet idealizmusa címen. Mm. Mi*. Operafaáz zenekarának hangversenye ma este 6 ós mai kezdettel a margitszigeti víztoronynál. m CM 3 NAPIG kedden, szerdán és ciStiskekCo Zárscaló a Mi nsgusikeMi mesuyita mEserrí. Előadások: 5, 'Ifi és '/fi 0 órakor. 1 I 8 Szerda Uj Nemzedék 1921 szeptember 8. PACSIRTASZÓ Irta: DÉNES GIZELLA. Sűrű, feketésen csillogó füst kanyargott az hóban. A bornak, a dohánynak nehéz, keserű ötágú öszszevegyint a paraszti ruhákból kiáradó, fülledt párákkal és a levegő nehéz és fullasztó lett az asztalok fölött. Egy hosszú, nyurga férfiú beszólt a vigyázó fejű, nyílt homlokú, paraszti fejek fölött. — Nem kell félni semmit. Eljöttek velem. Én megveszem az útleveleket. Semmire se lesz gondotok. Amerikában aztán munkába álltok. Newyork olyan nagy és gazdag. Aki eddig még oda kikerült, az mind milliomos lett. Dől ott az arany,akár a pelyva. A férfiak hevesen felugráltak az asztalok mellől. — Gazdagok leszünk. — Nem fizetünk adót. — Se papot, se tanítót. — Nem kell félni, hogy a jégeső elveri, hőség elperzseli a munkánk gyümölcsét— Elmegyünk Amerikába . . . A hosszú férfi megrántotta a mellette sunyin meghúzódó társa kabátját.— Biztos a pénz, Sándor. Gyónnek ezek akár a birkák a szamár után. — De a hajón elillanunk! — És hát. Visszafordulunk azonnal és felvesszük a pénzt a társaságnál. —• És ezek? — Mit bánom én, mit csinálnak! Söpörjenek utcát, legyenek inasok, szolgák, mi közöm velük? Én csak azzal törődöm, hogy minél könnyebben bérletet szerezzünk az itthon maradt asszonynéptől. — Nagyszerű koponya vágj’, Sándor . . . — Mi az, hogy nagyszerű? Buták az emberek, mint a sárga föld. A gazdák közben összesúgtak a korcsmárossal. Gyönyörű aranysárga bor került az asztalra. Odamentek az ágensekhez. — Igyanak velünk az urak. Igyuk meg az áldomást. Sándor odasúgott társának: — Látod, Dezső, ez a magyar paraszt. A saját bőrére issza az áldomást . . . összekoccantak a poharak. Kint, a hullámzó mezőkön egy percre megállt az idő. Odasurrant a rozoga falusi korcsma ablakához. Betekintett a poros, füstös kis ivóba, ahol összekoccantak a poharak a magyar sorsok fölött. Egyszerre Vig-Dalos Ádám pohara megrepedt. Riadtan hajoltak össze a paraszti fejek. — Rossz jel . . . — suttogták — valaki tán meghal. A két ágens észrevette a hirtelen támadt csendet. Megérezték, hogy ez az ellágyulás pillanata. — Te, Sándor, most vigyázz. Most majd eszébe jut mindegyiknek a szülőanyja, a faluja. Vigyázz, ez a legnehezebb pere. Sándor megköszörülte torkát. A nagy percben mindenki feléje fordult. — Barátaim, — kezdte lágyan — én segíteni akarok rajtatok. Azt akarom, hogy gazdagok legyetek. Itt, ezekben a hegyi falvakban úgyis elpusztultok. Amit megterem a sovány földetek, az odamegy a papnak, az urnak ... Mi marad nektek? Száraz kenyér, rossz ruhai itt csak arra valók vagytok, hogy túrjátok a földet, hogy izzadjátok meg a mások mindennapi kenyerét. Ebben az országban aztakarják, hogy minél több szegény ember legyen, hogy minél több szolga legyen. A nagy, paraszti koponyák helyeslően bólintgattak a beszédre. — És Amerikában! — folytatta Sándor lelkesülten . Ha majd egyszer ott lesztek, majd meglátjátok, hogy a kivándorlók micsoda palotákban élnek! Mennyi arany mindenhol, mennyi pénz, mennyi kincs! Úgy várják ott a ti dolgos kereteket, mint a megváltást. Ott szabadság van, ott mindenki úr. Mit akartok ebben a koldus, nyomorúságos országban? Mi nektek ez az ország? Az ajtó a beszéd közben halkan kinyilt és Szabó Lőrinc, az őszhaju kisbiró lépett az ivóba. Csendesen, lekonyult fejjel hallgatta az ágáló ágensek beszédét. Az utolsó szavakra azonban vér futotta el az arcát és lobogó hajjal, villámló szemmel, fölemelt két karjával az ivó közepére lendült. — Hogy mi nekünk ez az ország? — kiáltotta. — Hát a hazánk! Az egy Úristen ajándéka ... A gazdák hevesen felugráltak az asztalok mellől. — Ne beszéljen bee. Ereggyen dobóm. — Kajabáljon a biróház előtt. Szabó Lőrinc megdobbantotta maga alatt a korhadó deszkapadlót. — Ott beszélek, ahol akarok. Híjába kajátotok rám, az én szavam erősebb anná. Ki akartok menni Amerikába? Ki fogja majd le anyátok szemét? Ki szereti a feleségeteket? Ki neveli fel a gyerekeiteket? És ki szántja a földeiteket? Hej, te Vig-Dalos Ádám, ki dalol a mezőn a pacsirtával? S e percben nagy, templomos csend lett a füstös ivóban. Szabó Lőrinc hevesen kitárta az ajtót. Édes, daloló napsugár ömlött be a poros falak közé. S a meleg, sugárzó fénykévével bejött az ivóba az egész falu, amelyet elhagyni készültek, a pénzért, amelyet eladni akartak hitványul, mint Judas az ő Mesterét. Látták maguk előtt a muskátlis ablakokat, a nyikorgó gémeskutakat, a nyerítő csikókat, a csipogó apró jószágokat. Érezni kezdték a fűnek, a sarjadó virágnak illatát, látták a mezőket, a tavaszi barázdákat, a csírázó buzaszemeket. És egyszeriben hallani véltek egy átható, édesen tiszta kis hangot. A pacsirta hangját. Szivük melegedni kezdett s lehunyt szemeik előtt, a napsugárban, a távoli mezőkön látták az Isten madarát, a parasztok muzsikáját. Kis fekete pont csak az ég kék kárpitja előtt és kis csőréből csodálatos csattogással csendül föl a dal, a pacsirtaszó , Vig-Dalos Ádám szeméhez emelte kezét. — Én itthol maradok parasztnak. Erre a többiek is föllelekzettek. Hangosan elfurjantották magukat. — Én se megyek. — De én se ám. ■ Pár pillanat volt, csak egyetlen perc s az elszánt kivándorlók körzül nem maradt egy sem, aki el akart volna menni Amerikába, a szabadság és arany hazájába. A két ágens hirtelen összehajolt . . . — De most gyerünk, pajtás, mielőtt idenéznek, és szótlanul, sunyi, gyors léptekkel siettek az állomás felé. A gazdák nézték a falut. — Én hónap lucernát kaszálok,— mondta csendesen, egyszerűen az egyik. — Egy kis első jó véna. Száraz a kukorica fed, nem lehet kapám. Szó nélkül, vissza se nézve hagyták el a korcsmát. Lehajtott fejjel, melegedő szívvel mentek egymás mellett. Csak az ősz Szabó Lőrinc szeme csillogott-villogott, ahogy baktatott utánuk magányosan, öregesen. «++*+***m**++***e*+m*«M**+»**4«*4 a *mai*műsor Nemzeti Színház: A vén gazember (7). Városi Színház: Nincs előadás. Vígszínház: Antónia (8). Fővárosi Operettszínház: A párisi lány (8). Magyar Színház: Szent Péter esern'nem ítél 81. Belvárosi ház: Három a kislány (fél 8). Belvárosi Színház: Charly (fél 8), Renaissance Színház: Vera Mirceva (8), Blaha Lujza Színház: I love you, Székelyfonó, stb. (fél 8.) • 1 fokos valódi szavatol: az appazit: ■ ja Utasítás. 4—1 Ulutramm zsiradék. 1 kg. lugki, 8ktfti wz.fl UesaeU alsfec- 6$ w3r&n-mazef, 9 méhviaszt. 2*^2 BMSlag, «I