Uj Nemzedék, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-01 / 1. szám
2 Új Nemzedék Csütörtök, 1925 január 1 Az amerikai milliomosok tíz év alatt két és fél milliárd dollárt adtak közcélokra — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Várják, a spanyol visszalépéséi A spanyolkirály ma is népszerű az országban — Az Uj Nemzedék tudósítójától. •— Az Egyesült Államok legújabb szenzációja, hogy három amerikai milliomos, James B. Duke, George Eastman és Milton S. Hershey közcélokra százötven millió dollárt adományoztak. Ebből az alkalomból az amerikai lapok rámutatnak arra a lélekemelő szokásra, hogy igen sok milliomos óriási összegeket fordít a közegészségügy és a tudomány föllendítésére és szép számmal akadnak olyanok is, akik minden vagyonukat ilyen célokra hagyományozzák. Látszólag sajátságos dolog, de az amerikai szellet" met könnyen megmagyarázInd azok hozzák a legnocissitvo áutozatot, akik a saját maguk barségéből, keserves munkával küzdöttek ist magukat a munka mágnásainak első sorába. Ez a három — amerikai értelems[»C3 ifi tPjéQftypi — adaxozo ssiUvrii sefj modemen. Duke vamm jJWX --ácsorgott Durham városának kollégiuma előtt, ahova sehogysem tudott bekerülni, hogy a műveltség elemeit elsajátítsa. Egy fakunyhóból indult az élet útjára, pénz és mindenféle támogatás nélkül, címig végre sikerült egy dohányültetvényre jutni, ahol lassan-lassan zöldágra vergődött. Ma őt nevezik Amerika dohánykirályának és a munkában töltött élet megadta neki azt az elégtételt, hogy egyetemet alapíthat ugyanabban a városban, ahol még iskolába sem tudott járni. Eastman élettörténete ugyanígy fest. Valamikor boltos legény volt, heti három dollár fizetéssel. Hershey története az előbbiekhez hasonlóan kezdődött. Apátián, anyátlan árva volt, amikor nekivágott a pénzszerzésnek és ma árvaházat alapít szülővárosában. Európában főleg két milliomos nevét ismerik, mint aki óriási vagyonának egy részét a fejlődés ütemeinek meggyorsítására fordította, ez a két név Rockefeller és Carnegie. Kétségtelen, hogy az ő nevük ékeskedik azon a listán, amely a példájukat követő milliomosok áldozatkészségéről beszél.. A három milliomos adománya alkalmából kimutatás jelent meg arról, hogy az elmúlt tíz esztendőben az amerikai milliomosok milyen mértékben teljesítették kulturális és emberbaráti kötelességüket. Ebből a statisztikából kiderül, hogy a milliomosok tíz év alatt összesen két és fél milliárd dollárt adományoztak jótékony és kulturális célokra. Rockefeller és Carnegie már korán megkezdték a példaadást, adományaik javarésze azonban mégis az utóbbi tíz esztendőre esik. A többi nevezetesebb adományt a következő milliomosok adták: Ezeknek az adományoknak a legjelentősebb részét a fiatal generáció nvMésére, tudományos kikénamsére használják fel*, 'j^ryiá isfcoláV, tndoirui u yos intés fryeii&ek feajQ&artáaájra. A n najdwra ntr^MTomiMllLa do . * IiarvaT ! egyetem kara, utána a Colum• | Mc-fgy. em következ venegy, majd a Yale-egyetem harnói »'•ab de Húrral. Kórházak fenntt -ára iáxd dollárt fordítottak. Ez-uAiva.l elönbözőbb alapítványok t ^ . ’éknek az & céljuk, hogy az ,v. etet szebbé és nemesebbé tegyék. Érdekes, hogy a három műemle mivel okolta meg neres irományát, Duke ezt mondotta: — Én azt ajánlottam, hogy ezek a kurzusok, melyeiket ezen az egyetemen tartani fognak, különös tekintettel legyenek a lelkészek, tanárok, orvosok és jogászok kiképzésére, mert ezek forognak legtöbbet a közönség szeme előtt és tanításukkal, példájukkal leginkább előmozdíthatják az emberiség haladását. Arra törekedtem hogy bizonyos mértékben biztosítsam az emberiség fizikai, szellemi és lelki természetű szükségleteinek kielégítését Eastman így nyilatkozott: — Ha az embernek vagyona van, el kell magát valamire határoznia, mert pénze felgyülemlik. Megteheti azt, hogy összegyűjtve tartja egy halomban és másokra hagyja, hogy azok holta után használják. Vagy forgathatja és még életérben örömét lelheti benne. Én előnyösebbnek tartom, hogy forgassam és az emberi szükségletek kielégítésére fordítsam. ■ Hershey, aki árvaházat alapított, így válaszolt: — A mi ifjúságunk a mi legdrágább kincsünk. Tőle függ mindama nagy remények megvalósulása, amelyek a mai Madrid, december 28. Rászakad-e Alfonz spanyol királyra is az a sors, amely a háború befejezésével Európa jó néhány uralkodóját érte. Megdől-e a monarkia és újra köztársaság lesz-e Spanyolország, mint ötvenegy esztendővel ezelőtt, amikor az egész világ a spanyol eseményeken mulatott? Szívük mélyén köztársasági vagy monarcista érzelműek-e a spanyolok? Miként fordul Spanyolország sorsa az elkövetkező hónapokban? Ezek azok a kérdések, amelyek a spanyolok marokkói veresége és országuk belső állapotának láttára felvetődnek. A megbízható, nacionalista érzelmű katonaság Marokkóban van, Spanyolországban magában polgárháború lappang, amely itt-ott ideig-óráig már ízelítőt adott a lehetőségekből, a külföldön élő spanyolok pedig a Párisban tartózkodó Blasco Ibanez vezetésével ugyancsak szítják a köztársasági mozgalmat. Az spanyol nép nem republikánus Tagyilagos külföldi megfigyelők ta- paszalataik alapján azt mondják, hogy a spanyol nép mint egység nem hajlandó; köztársasággal való kísérletezésbe beleffogni, mert ez ellenkezik történelmének a logikájával. Egyszer már megpróbálkozott vele s nyomában véres felfordulás, amiyeiua támadt, amely azzal végződött, 1'-------i-ruA : ítértek a monarkista álognága -A//_ Alfonzzal, a . jeicaiesá ■ty s^iyjával az éten! * köntárs$»é* idején az első elnök Pí y v noU volt, akire xu* már csak egy róla ígrzett vandridi utca emlékeztet. Az köztársasági parlament, a kortet 7-én ült össze saz ország felett, hogy jónéhány város ástar- Barcelona, Szevilla, Malaga stb. függetlenítette magát a spanyol köztársaságtól és kitűzte a vörös zászlót A flotta nagyrésze s a híres cartagenai arzenál az Inzurgensek kezébe került Pig Margall erre sietve lemondott Salmerson javára, ez pedig hamarosan átadta az elnökséget Castelar-nak. Mindez a kaleidoszkopszsra változás négy hónap alatt történt. Castelar uralmát szerencse kísérte, mert több városban le tudta verni a köztársaság ellenfeleit, Kuba szigetén azonban intézményesen állandósult a forradalom. Hat hónapig tartott az első köztársaság A helyzet most úgy festett, hogy a köztársaság csapatainak egyidőben háromfelé kellett harcolniuk: Kuba szigetén, a kabarókkal és a fosztogatásra, gyilkolásra kész utcai népséggel. A kortez a köztársas ötödik hónapjában feloszlott , s Cristelart diktátorrá kiáltottak ki. Spanyolország :pénzügyileg teljesen észsza bárki a egyre nagyobb múlt. A kortez erre újra összeült, Dastekirt és Palanca-t elnökül választotta. Ekkor jelent meg a felfordulás tetőpontján Pavia tábornok, Madrid katonai kormányzója. Csapatai körülvették a kortet épületét, a képviselők megszöktek. Palanca egy félóráig sem volt, Spanyolország köztársasági elnöke. Pavia sem tudott élni a hatalommal jött egy másik tábornok, Serrana, ahol a szó szoros értelmében felrúgta a köztársaságot és kikiáltotta önmagát Spanyolország diktátorául. A köztársaság élete min v . hat hónapig tartott. a hónapok a. , hogy hol az egyik, hol a már dkiái nők került uralomra és valósággal hí, viselt a felkelőkkel és a karcsúkkal, on Carlos trónkövetelő híveivel. Már a köztársaság- szem legbiztosabb napjaiban egyre jobban :«erősödött a ►»>»♦«»♦♦♦♦♦»♦♦»♦♦»♦· awItHMUH nemzedéket éltetik. A mi ifjúságunk a jövő maga, amely szemünk láttára alakul ki. Én attól félek, hogy a legtöbb árváknak sanyarú a sorsa és igen sokan sohasem kerülnek a helyes útra. Azt hallom, hogy a legtöbb börtönbe kerülő fiatalkorúnak sohasem volt alkalma a választásra. Én most a magam módján néhánynak lehetőséget adok a választásra: monarkista érzés. A trón jogos örököse, Alfonz egy angol katonai iskolában, Sandhurstben nevelkedett Alig volt falu, amelyben ne működött volna alfonzista bizottság. December utolsó hetében Primo de Rivera tábornoknak, Madrid katonai parancsnokának ösztönzésére a helyőrség, kikiáltota a monarkiát és Martinez Campos tábornok 1874 december 29-én XII. Alfonz néven királlyá proklamálta a trónköröket. Az egész hadsereg rögtön Alfonz mellé állt Az a bizonyos Primo de Rivera, aki a királyságot voltaképpen visszaállította, atyja volt a jelenlegi Primo de Riverának, a mai spanyol diktátornak. Veszedelmes a mai helyzet Primo de Rivera, a második és XIII. Alfonz, a most uralkodó király, urai a modern spanyol diktatúrának. Hogyan alakul a mai helyzet? Parlament nincs. A pénzügyi és gazdasági helyzet fölöttébb aggasztó. Cataloticában, Barcelonában szeparatista mozgalom dúl, igaz, hogy nem először, de nem is utoljára, mert ez ennek a gazdag ipari vidéknek egyik specialitása. Viszont köztársasági mozgalom is folyik, de erről a higgadtabb és ilyesmiben edzettebb spanyolok, azt mondják, hogy nincs megszervezve, s nincs is komoly vezére, mert a Párisban agitáló Blasco Ibanezt nem igen veszik komolyan. Mindazonáltal nyíl-,vánvaló, hogy a helyzet komoly, szinte veszedelmesen izmort. Mit fog Alfonz király csinálni? Mit csinált apja, aki ugyancsak rossz, ha Lxeia , végzetesen rosszabb nél kisetbet: foglalta el a trónt XI. Alfonz 1876 febuár 15-én nyitotta meg az új kortext. Másnap északra ment és Don Carlos egy-kettőre Franciaországba menekült. A fővárosba visszatérő királyt népe példátlan lelkesedéssel és megbecsüléssel fogadta. Népszerűsége egyre nőtt s amikor az 1879-iki árvíz idején, amikor több ezer ember elpusztult, ő maga részt vett éjjelnappal a mentés munkájában és a kolerajárvány alkalmával saját palotájában helyezte el a betegeket, a nép annyira szívébe zárta, hogy ebből a szeretetből még fiának is jut manapság. Nem volt valami lángeszű uralkodó, de melegen érző szívével csak népe jólétén fáradozott. Egészen fiatal volt még, amikor 1885 november 25-én tüdővészben meghalt özvegye, második felesége, Mária Krisztina osztrák főhercegnő, ideiglenesen átvette az urakat, amikor pedig 1886 május 17-én fia született, ennek a kortez és a hadsereg azonnal hűséget esküdött. Ez a király, XIII. Alfonz, akinek XIII. Leó pápa volt a keresztapja, 1902-ben foglalta el a fia: ". '.dig az anyja régenskedett. James B. Duke George Eastman John D. Rockefeller------ '575.000.000 dollár Andrew Carnegie— — — 350,000.000 „ Cleveland Foundation — 150,000,000 „ Henry C. Frick —---------85,000.000 „ Milton S. Hershey — — 60,000,000 „ . George Éastmann — 58,000,009 „ James B. Duke--------- 41,500.000 * Mrs. Rusell Sage — — — 40,000.000 „ Henry Phipps-----: — — 31,500.000 „ Benjamin Altman------— 30,000.000 „ John Stewart Kennedy— 30*000.000 „ John W. Sterling—----- . 20,000.000 „ Edmund C. Converse------ 20,000.000 J. R. De Lamar ,--------- 16,500.000 „ Mrs. Stephen V. Rashness -- — ------------- 16,000.000 » Augustus D. JuiUiard — 15,000.000 „ Henry E. Huntington — 15 000.000 „ George E. Bakét .-----— 12,000.000 „ J. P. Morgan---------— 10,000.000 „ Mrs. Elizabeth MUbank Andreson ----------— — 10,000.000 „ Wa J. and C. H. Mayo 8,000.000 „ Pierre S. and T. Coleman du Pont — — —----- 8,000.000 , J. Ogden Armour ----- 6,000.000 „ George R. White — — — 5,000.000 „ W. A. Wifroldt------— .4,500.030 August Heekscker----- 4,000.000 „ John Jacob Asior —— 4,000.000 „ Lotta Crabtreg — r- —■ 4,000,000 „ Ha jól a Hír ír ilati Szilveszterkár dízamis * Libretta lombard« (F.isoor. net) ironia Roum-Ap« M 5, »/«7, V*9 és lOifl. 5, 7 és 9-V.or. A Mrályt apja emléke is segíti Husz és néhány esztendős uralma alatt Xiii. Ailont is megszerezte maganéne körében az általános népszerűség. Most csak az a panasz ellene, hogy rrég mindig bízik azokban a tábornokokéi , akik a marokkói csúfos kudarcot előidézték és nem akarják belátni, hogy nincs már joguk az ország dolgaiba beleszól., sem katoonailag, legkevésbbé pedig politikailag. Marokkón fordul tehát meg ország közelebbi hónapjainak sorsa-, Ezen a régi kérdésen, amely 1909 óta úgy-szólván állandóan napirenden van. Az átlagos spanyol — és ez teszi a nép többségét — nem nézte rossz szemmel de Rivera diktatúráját. Ha a ritkabb nem verik meg a spanyolokat, akkor nincs különösebb bonyodalom a diktátm körül, pláne akkor nem, ha kissé ráncba szedi a körét. ö£zegyülemlelet, előnyök“hóhér” elemeket. Akármennyie hirdették külföldöns spanyol 1.).› J elemek, hogy nemsokára igy m. úgy lesz, a diktátor helyzete biztos vt A kínai kudarccá járó elkeseredés és galázás azonban lángralobbantotta a élveket, amelyet a szélsőséges irány,. minden eszközzel fűtenek. A viszonyoksmerői azon a nézeten vannak, I. Primo de Rivera -előbb-utóbb rátér Jules visszavonulói útjára, hog'; melyózza a helyze -végleges kiélésed; emberi számit** • szerint bizonyos, mondják egybehangzóan, hot’ vm fog fétkeini királya ellen, ha is fordul a_ marokkói kudarc tón vagy. vélt ok*»zóival