Uj Nemzedék, 1925. december (7. évfolyam, 272-295. szám)
1925-12-24 / 291. szám
12 Új Nemzedék Csütörtök, 1923 december 31. KÖZGAZDASÁG A hétfői pénzügyi tanácskozás a tőzsdei helyzettel és a hitelkerdéssel foglalkozik Bod János pénzügyminiszter ankéten beszéli meg a bankvezérekkel a teendőket — A részvénypiac túlélénkítése és a külföldi kölcsönök beáramlásának megakadályozása a fő cél — Az ÚjNemzedék tudósítójától. Közvetlenül a karácsonyi ünnepek után, már hétfőn igen nevezetes tanácskozások lesznek Bod János pénzügyminiszternél. Erre a napra hívta meg a pénzügyminiszter tanácskozásra a budapesti nagybankok vezetőit, de meghívást kaptak a nagy magánbankházak főnökei is. A tanácskozáson elsősorban a tőzsdei helyzet kerül megvitatásra szoros összefüggésben az intervenciós bizottság mandátuma meghosszabbításának kérdésével. A pénzügyminiszter ugyanis újabb kísérletet akar tenni arra, hogy a bankokat a tespedő tőzsde lélénkítésére bírja. Erről a kérdésről már tárgyaltak tegnap a bankok vezetői Sándor Kálmánnak, a Pénzintézeti Központ igazgatójának elnöklésével, akit tudvalévően a tőzsdei intervenció vezetésével bíztak meg annakidején. Az intervenciós bizottság működése tudvalévően egyáltalán nem elégítette ki a hozzáfűzött reményeket, mert hiszen a tőzsdei forgalom egyáltalán nem élénkült meg, sőt a most befejezéséhez közeledő évben a budapesti tőzsde volt az, ahol az összes európai tőzsdék között az árfolyamok a legnagyobb mértékben csökkentek. Átlagosan számítva is a részvények ebben az évben értéküknek körülbelül egyharmad részét vesztették el, de természetesen voltak elég tekintélyes számban olyan részvények is, amelyek értéke felével is csökkent. A tőzsdének ez a tespedése tehát kikényszeríti az erősebb inflvenciót és az újabb akciónak elhatározását időszerűvé tette az intervenciós bizottság mandátumának ez év végével bekövetkező megszűnése. A bankvezérek tegnapi értekezletén tényleg elhatározták, hogy további három hónapra föntartják az intervenciós bizottságot és egyben az akció erőteljesebb folytatását is kimondták. Ebből a célból szükségesnek tartották a kormány intenzívebb támogatását is és azon az ankéten, amelyet hétfőre hívott össze Bod János pénzügyminiszter, főképen erről a kérdésről fognak tanácskozni. Lesz azonban ennek az értekezletnek még egy másik igen nevezetes napirendi pontja is. Bod János pénzügyminiszter ugyanis felkérette a közelmúltban megalakult bankkartell szabályzatát és ennek kapcsán az általános hitelpaci helyzetet is meg akarja beszélni a bankvezérekkel. A jegybank kimutatásai szerint ugyanis — mint az Új Nemzedék ismételten kifejtette —a két hónappal ezelőtt bekövetkezett nagy mértékű kamatlábleszálatás sem okozott kedvezőbb változást a Nemzeti Bank váltótárca átrománijában. A külföldről még mindig igen jelentős mennyiségben áramlanak be rövid lejáratú kölcsönök formájában a valuták és devizák és ezek ellenében a legjobb magyar váltóanyag még mindig külföldre vándorol. A pénzügyminiszter tehát most már a bankkartel által megállapított hitelfeltételek alapján kívánt foglalkozni a hitelkérdéssel és az a kívánsága, hogy a bankok a külföldi tőke helyett a jegybank hitelét vegyék igénybe és a váltókat ott számítoltassák le ahelyett, hogy külföldre küldenék. A Nemzeti Bank már egészen elvesztette irányító szerepét a pénzpiacon és ezt a pozíciót akarja neki visszaszerezni most a pénzügyminiszter. Mint látható, tehát az év utolsó napjaiban igen nevezetes elhatározások várhatók, amelyeknek esetleg igen nagy kihatása lehet a tőzsdei és a pénzpiaci helyzetre tartották magukat az üzlettől, úgyhogy még ez a csekély számú vásárlás is elmaradt, ami más alkalommal némi forgalmat vont maga után a piacon. A tőzsdeidő elején a tiszavidéki búzát 390.000 koronával jegyezték. A rozspiacon a forgalom szintén rendkívül szűk keretek között mozgott. Az irányzat általában tartott volt és a rozs métermázsáját 237.500 koronával jegyezték. A liszt- és őrleménypiacon a malmok a gabonaneműek olcsóbbodásával kapcsolatosan csökkentették lisztáraikat. A duplanullás lisztet 7000, a nulláslisztet 6800, a kettes lisztet 6200, a hatoslisztet 5450, a heteslisztet 3450 koronával jegyezték. A terménycikkek piacán csupán a tengeri iránt mutatkozott élénkebb érdeklődés, anélkül azonban, hogy jelentékenyebb mennyiségű tételt adtak volna el. A Pesti paritásban a morzsolt tengerit 177.500— 180.000, vidéki állomásról pedig 165.000 koronával kínálták. Az árpafélék piacán továbbra is csak hibás árut kínálnak, amelyre alig van vevő. A sörárpa névleges ára 315.000 korona körül mozgott. A zabpiacon szintén csak névleges árakat jegyeztek. A magpiacon a tökmag iránt tapasztalható élénkebb kereslet s ezt a cikket olasz számlára vásárolják. A lucerna változatlanul szilárd és 24—26.000 koronával jegyzik kilogramonként. A hüvelyesfélék piaca teljesen elhanyagolt. A dunai egyezmény megkötése fokozná a gabonaneműek exportját A termelők hitelbe nem adnak el gabonát — Miért üzlettelen a gabonapiac — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A gabonapiacon az utóbbi időben az irányzatban jelentékeny áringadozás tapasztalható s ez a jelenség — amint azt több artalommal megírtuk — megnyilvánul a világ minden gabonapiacán. Ezt az állandó áringadozást, mint ismeretes, a chicagói gabonapiac szeszélyes áralakulása okozza. A chicagói piacon ugyanis még sohasem játszott közre annyi sokféle tényező az árak alakulásáig, mint most és minden hír, amely olyan termésterületekről érkezik, amelyeknek termésmennyisége már komolyabb tényező a világtermésben, a legszélsőségesebb árakat tud maga után vonni. Ezen a téren természetesen nagy szerepet játszik a spekuláció, amely minden lehető alkalmat felhasznál, hogy a saját érdeke szempontjából irányítsa az árakat és a legális kereskedelem, elsősorban pedig a termelő érdekeltség óriási erőfeszítést kénytelen kifejteni, hogy a spekuláció tevékenységét ellensúlyozhassa. Különösen ez a hónap volt igen viharos a spekuláció számára, mert a chicagói terménypiacon most kerültek lebonyolításra a decemberi szállításra vásárolt gabonafélésért. Ezek afedezővásárlások, mint ismeretes, az egyik napról a másikra igen sok esetben teljesen indokolatlan árakat vetettek a felszínre , emiatt az indokolatlan áralakulás miatt óriási vagyonok pusztultak el, de egyszersmind egyesek igen nagy vagyonra tettek ezert. A spekuláció két szélsőséges játéka természetesen mindig a termelők rovására történt. A magyar piac az idén sem tudta magát mentesíteni a chicagói spekulációtól, sőt mint köztudomású, ebben a spekulációban igen tevékeny részt vett s ennek a kellemetlen következményei éppen az utóbbi napok folyamán bonyolódtak le. Ez a veszedelmes spekulációs játék még a kora őszi napokban kezdődött, amikor egyes magyar nagy malmok és gabonakereskedők búzát adtak Chicagóban, vagyis az árak olcsóbbodására spekuláltak és annak idején jelentős nyereségre is tettek szert, amikor a búza árát Chicagóban egészen 136 centig nyomták le. Ha akkor befejeződik a játék, igen tekintélyes mennyiségű dollár került volna Magyarországra, azonban aspekuláció vérszemet kapott, továbbra is adta a búzát és ennek következtében egyre nagyobb és nagyobb veszteséget szenvedett, mert a nagyon alacsony áron vásárolt papiros búzát egyre magasabb árfolyammal kellett lefedezni. Ennek lett azután a következménye az, hogy veszteségi különbözetben sok millió dollár vándorolt Magyarországból Amerikába. Hogyez tényleg így volt, annak a legjobb bizonysága az, hogy a malmok és egyes gabonakereskedők, amelyek azelőtt készpénzben vásárolták a búzát, hiteleket kezdtek kérni a gaztíziktől és váltót kínáltak a gabonáért. Amikor azután a gabonapiacon burkolt formában nyilvánosságra került, hogy a spekuláció balul ütött ki és egyes cégek fizetési kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni, a piacon rendkívül nagy tartózkodás lett tapasztalható és a termelők csak készpénzért voltak hajlandók eladni árujukat. Mivel pedig a gabonapiac pénztelen volt, így nem is alakulhatott ki forgalom, úgy hogy a novemberi több száz vagon forgalomhoz képest ismét 30—40 vagonra zsugorodott össze a gabonában a kötések száma. Hozzájárult ehhez az üizelettelenséghez még az is, hogy a Nemzeti Bank néhány malom és több nagy cég hitelkereteit szűkebbre szorította, különösen pedig ott, ahol megtudta, hogy az amerikai piacokon spekuláltak és ennek következtében tetemes veszteségeket szenvedtek. Az utóbbi napokban a gabonapiacon az üzleti tevékenység általában igen szűk keretek között mozog és megállapítható, hogy a nagy pénztelenség ellenére is alig van kínálat, pedig híreik szerint a kereskedelem kezén is rengeteg gabona van. A gazdáik, hogy megmentsék magukat a további áresés lehetőségei elől, beszüntették a gabonának a hitelre való eladását és fovaibbra is fentartják a készpénzben való eladás rendszerét. Fokozza az üzlettelínséget az is, hogy a külföldi kereslet megcsappant, ezt azonban a piacon múló jelenségnek tekintik és az általános vélemény az, hogy a karácsonyi ünnepek után a külföld részéről ismét megélénkül a kereslet. Ezzel kapcsolatosan ismét felszínre kerül az a vélemény, hogy a gabonaneműek exportját jelentős mértékben elősegítené az utódállamokkal kötendő úgynevezett dunai egyezmény létrehozása. A járosban székelő nemzetközi kereskedelmi kamara egyébként igen behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert szerinte ennek az egyezménynek a létrehozása Európa államainak gabonaellátását fokozottabb mértékben biztosítaná. IW I Jelentéktelen a forgalom az árutőzsdén A tengerentúli terménypiacokról mérsékelt áremelkedést jelentettek , ezt a kínálat megcsappanásával hozták összefüggésbe a jelentések. A helybeli piacon az amerikai búza kisebb arányú javulása nem okozott az irányzatban jelentékenyebb változást, a kínálat azonban még nagyobb tartózkodásra késztette. Ez a tartózkodás azonban az árakban alig jutott kifejezésre, mert a kereslet is igen jelentéktelen volt. A malmok ugyanis a karácsonyi ünnepek miatt teljesen távol Zürichben 0.001255 a Korona Tegnapi Mai zárlat megnyitás Budapest 0.007255 0.007255 Berlin 123.30 123.45 XenyoT.k 518.25 518.— London 2513. 2512.25 Paris 18.95 18.7715 Milano 20.90 20.90 Prága 15.34 15.34 Belgrád 9.18 X 9.181/a Szófia 3.77 X 3.77 X Bukarest 2.40 2.46% Varsó 55.50 59.50 Bécs 72.95 73.15 Hollandia 207.95 208.15 Tejvállalatok fúziója Az Általános Tejcsarnok három leányvállalatát beolvasztja. — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A két legnagyobb budapesti tejvállalat, a Központi ás az Általános Tejcsarnok már régebb idő óta tudvalévően közösen vezetik üzletüket és ehez a konszernhez tartozik még a Budapesti Tejkereskedelmi rt. a Terra Tejtermék Ipari rt., és a Magyar keresztúri Tejtelep rt. is. Az aranymérleg rendelet, valamint az a körülmény, hogy a kormánynak a fúziókat előmozdító rendelete a vállalatok egyesítését adózási szempontból jelentékenyen megkönnyítik az Általános Tejcsarnok a három leányvállalatot december 31-én tartandó rendkívüli közgyűlésén be fogja olvasztani. Ebből a célból alaptőkéjét 810.000 darab 400 korona névértékű részvény kibocsájtása által 378 millió koronára, emeli fel, és az új részvényekből 500.000 darabot a Budapesti Tejkereskedelmi rt., 125—125.000 drb.-ot pedig a Terra Tejtermék Ipari rt., illetve a Magyarkeresztúri Tejtelep rt. részvényeinek becserélésére fordítanak. Ennek a tranzakciónak keresztülvitele után tehát a Központi és az Általános Tejcsarnok fogja csak különállását a konszernben megtartani, azonban szó van arról is, hogy később ez a két vállalat is fuzionálni fog Budapesti Központi Általános Tejcsarnok rt. cég alatt. Megjelenik a Pesti Tőzsde karácsonyi száma, szenzációs tartalommal, óriási terjedelemben. A belföldi élet előkelőségéin kívül a külföldi pénzügyi élet vezetői is nyilatkoznak a lapban. Feltűnést keltő riportokat, külföldi tárcákat és egyéb rengeteg hasznos olvasnivalót közöl a lap, amelynek karácsonyi száma változatlanul 5000 korona. A Pesti Tőzsde új előfizetői megrendelésüket VIII., Rökk Szilárd u. 9. alá küldhetik. Előfizetési díj negyedévre mindössze 65.000 korona. A bécsi tőzsdén megkezdik a schillingben való jegyzést. Bécsi jelentés szerint az osztrák hivatalos lap közli a pénzügyminiszter rendeletét, amely a fix kamatozású értékeknek, sorsjegyeknek s részvényeknek a bécsi tőzsde árfolyamjegyzékében, schillingben való jegyzéséről szól. Eszerint 1926 január 1-től kezdve a schillingre szóló fix kamatozású értékek és sorsjegyek shillingben jegyzendők. Azt az időpontot, amelytől kezdve minden egyéb hasonló papír ugyancsak shillingben jegyzendő, későbbi rendeletben állapítják meg. Azoknak az osztrák intézeteknek részvényei, amelyeket az 1925 június 4-iki aranymérlegtörvény alapján átértékeltek, a bécsi tőzsde árfolyamjegyzékében nem koronában, hanem schillingben jegyzendők, fenntartva a pénzügyminiszternek azt a jogát, hogy a régi részvényeknek újonnan nyomott vagy lebélyegzett részvényekre való átcserélés határidejét kiterjessze. Az 1925 június 16-ától kezdve alapított osztrák intézetek részvényei a bécsi tőzsde árfolyamjegyzékében schilliegben jegyzendők. Azt a 4. időpontot, amelytől kezdve a külföldi intézetek részvényei schillingben jegyzendők, később hozzák nyilvánosságra. " . Értéktőzsde Irányzat tartott. A tegnapi forgalomban megnyilvánult árjavulás a mai piacon már csak egyes értékeknél jutott kifejezésre, de csak mérsékeltebb mértékben, mert az érdeklődés sokkal csekélyebb volt. A hadikölcsönkötvények piaca ma is csendes volt. A mai árfolyamok Bankok Magyar Hitel (300) 300, Leszúrni tolóió (60) 60, Magyar-Orosz (15) 15, Jelzálog (23) 23, Hazai Bank (98) 100, Lloyd bank (1) 11, Iparbank (6) 6, Földhitel (208) 210, Merkúr (5) 5, Keresik Bank (862) 865, Bosny. Agr. Bank (64,5) 65, Magyar-cseh (175) 17 17 5, Általános bank (11) 12. Nemzeti Bank (—) 1500 1507. Takarékok, Biztosítók Egyesült fővárosi (32) 32. Pesti Hazai (1815) 1820. Malmok Konkordia (33,5) 34. Első bpesti (116) 123 119. Hungária (83) 80 85. Viktória (347) 400 402. Bányák és Téglagyárak Borsodi (38) 38. Magnezit (—) 1000. Alt. Szén (2685) 2690 2700, Nagybátonyi (135) 135 138, Urikányi (1070) 1075 1070, Salgótarjáni 1382) 386 388,Vasművek és Gépgyárak Csáki (6) 6.25, Ganz-Danubius (1450) 1980— 1940, Ganz Vill. (935) 975 940, Kistercsai (74), 74, Kaszab (16.25) 16.25—16.5, Kühne (25.5) 23, Láng (79) 80, Lipták (24) 24, M. Alt. Gépgyár (11) 13, Magyar Acél (105) 103, Schlick (535) 53—54, Rotthmller (4) 4, Rima (99) 100—99, Lámpa (107) 114—116. Könyvnyomdák Athenaeum (62) 66 64, Pallas (72) 79, Révai (44) 44. Fővárosi ny. (35) 3 8. Faipar Dunaharaszti (1) 1. Fournier (—) IDA 11, Kronberger (3.5) 3.5 3.45. Hitel fa (12*75) 4, Zabolin (15) 15.Közlekedési Vállalatok Atlanticn. (11.25) 12, Birr (175) 180 185, Léváii!a (83) 82 82.5, Miskolci (—) 175 185, Tröszt (202) 200 208, Déli Vasút (57) 60, Nova (244) 250 244. Cukorgyárak Magyar cukor (1375) 1375 1380. Georgia (247) 253 242. Mezőhegyesi cukor (72) 74 75. Stummer (960) 950 945. Gáz- és Villamossági Vállalatok Izzó (735) 730 745. Phöbus (81) 80. Sörgyárak és Szeszipari Vállalatok Részvényiserfőző (593) 600 607. Gselwindt (301) 304 302.Szállodák és Gyógyfürdők Égisz (74.25) 75 74. Textilipari Vállalatok Gyapjúmorsó (27) 27. Goldberger (102) 100. Karton (47) 47.5. Kender, len (70) 69 71. Vegyipari Vállalatok Chinoin (13) 12.5. Spódium (56) 60. Flóra (37) 37.75. Hungária műtrágya (85) 85.87. Szikra (39) 38.Különféle Vállalatok Hangyaipar (—) 30. őstermelő (190) 190 203. Gumi (163) 170 168. Magyar Vasúti forg. (166) 165 167. Telefon (80) 82 84. Szolnoki (1) 1. Pálfalvi (3) 4 5. Német mezőgazd. (65) 64 65. Fixkamatozású értékek Népszövetségi köles. (71) 70, 6 százalékos I—V. hadik. (30) 31.5, VI—VII. hadik. (21) 21.5, 5 és félszázalékos II—VII. (21) 22. IV. (18.5) 18.5, V. (18.5) 19. Pénztárjegy 1917. (15) 14. 1918-1923. (13.75) 13. Kénysererkölcs. 54) 53.5 54. Valuta- és devizapiac A forgalom valamivel élénkebb volt, mint az utóbbi napok folyamán, de a tőzsdeidő első felében csak dollárban, leiben és osztrák schillingben történt kötés. Az irányzat általában tartott volt. Előfordult jegyzések: dollár 71725—71700 (71700 pénz), lei 340, osztrák schilling 10060 pénz, Bécs 10062,50. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős kiadó:: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest, V., Honvéd utca 10. (Telefon: 567, 5—68) Felelős vezető: TIRINGER KÁROLY műszaki igazgató