Uj Nemzedék, 1926. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-28 / 48. szám

NAPI HÍREK Tél van • . • Kék, sok virág kellene most, mert tél van kint és tél van benned, mert virág kell, piros virág , hódolat kell a szerelemnek... Behinteni égő szirommal kéne útját a vágyaimnak, forró tüzekre lépnél akkor mindenhol, hová vágyak hívnak... Illat is kéne, mámoros, márciusi, vügy bontó illat, hogy édesen megrészegülj, ha hajnal száll, ha alkony ringat. Hogy megmozduljon s lázasan forrjon fel végre lássa véred: egy nagy, egy szép, rubinpiros dobogó szív is kéne néked...! Bizony, virág, illat, szív kéne,... (most kellene Asszonynak lenned!) de semmi sincs... Mindenhol tél van, tél van bennem és tél van benned... Dobay Tibor. Elment ep nagyasszony !... Szépen, fehéren, halkan. Ahogy csak ő tudott: Korányi Frigyesné báróné. Finom, mély gondolata bizonyára mégegyszer azoké volt, akik neki e föl­dön a­z egyetlen s legszebb életet jelen­tették. Talán mégegyszer eljött hozzá az ifjúsága; a nyár édes melegében lob­bantak fel ismét előtte az évek, egy pil­lanatra megállt , újra aranyos derűvel mosolygott feléje a leszálló alkonyat . . . S ő szelíden csokrot kötött az életből, az évekből, megcsókolta őket s úgy hajtotta le derűs, halványodó homlokát az Úr Örökkévalóságára. Egy darab régi, szép magyar világ ment el vele. Az, amikor az élet valami finom úri lelkiség volt. Az, amikor a női lelket az élet költészetévé értelmezte a lovaglás közfelfogás, a női lelkűlét pedig zenévé halkított hangsúlyt, bájos szó­­metszeteket, artisztikus érzéseket, elegáns élet­stílust adott a hódolat cserébe. Az erő és gyengédség művészei voltak ezek a nagyasszonyok, öreg, hű kúriák, ősi folyosók, idős parkok vették őket körül s amerre megindultak: a falakon óra­dalokat énekelt az idő, mosolyogtak s jó­ságot hintettek az ősök képei, a rózsa­ágak kezükre hullatták illatos szirom­csókjaikat, mint édes virág-fény világí­tott föléjük a májusi akác­s dalosán hul­lámzott előttük a levegő színes, tavasza láza. S ha a toll emlékezett róluk, dallá fo­nódtak össze értük a szavak: ha húrra szállt a nevük, a húrok mélyből a leg­szebb hangok szálltak fel köréjü­k, ha pe­dig tiszta alakjuk felragyogott valahol, mindenki költő lett s a lélek képzelet­fája a legfehérebb virágokat hullatta elé­jük. Ők tették az életet szép mesévé s ők voltak az egyetlen nagy és szép valóság! Nagyasszony-anya! öreg, kopott írások rajzolják meg alakjukat felejthetetlen bájjal, írván róluk: A mi nagy Anyájunk nem jártak oly kész öltözetben, mint most a feleségeink, de egyszeri tekintettel általláttak mindent, ami a háznép javára szolgálhatott. Nem terjeszkedtek úgy ki, nem voltak mind­untalan házaikon kívül, megelégedvén az otthoni uralkodással, a házi gazda­ságnak minden részeit úgy nézték, mint igen fontos dolgokat A ház belső igaz­gatásában állott mind boldogságok, mind dicsőségek, a kormányok alatt lévő dol­gokban jó rendet tartottak s virágoztat­­ták körülöttük a boldogságot . . . Tovatűnő élete után elárvult tekintet­tel nézünk! Lassan-lassan mind elmen­nek. Kezdődik a második alkonyat: nem lesznek, elfogynak a nagyok. És nemsokára anyátlan marad a ma­gyar világ . . . . (Vizsgálat a Kernstock-freskó ügyében.) A székesfőváros képzőművészeti bizottságá­nak albizottsága ma tartotta meg a helyszíni szendét a Dugonics­ utcai iskolában, ahol a tornaterem falán van Kernstock Károly festő­művész falfreskója A bizottság elnöke Buzát­h János alpolgármester volt, tagjai pedig Lie­ber Endre tanácsnok, Petrovics Elek a Szép­művészeti Museum igazgatója, Szakáll Géza és Horváth Károly törvényhatósági bizottsági tagok. Az albizottság megtekintette a képet és azután tanácskozásra vonult vissza. Arról,­­hogy milyen határozatot fog hozni a bizottság semmiféle világosítást nem adtai. A határo­­zatot a képzőművészeti bizottság legközelebbi ülésén fogják előterjeszteni és ettől a jelentés­től függ, hogy további intézkedések történ­­■eek-e majd ebben az ügy­ben. si Nemzedék . (Kitüntetett tűzoltók.) A belügyminiszter a tűzoltás és mentés terén huszonöt éven át ki­fejtett érdemes tevékenység jutalmazására ala­­nított díszérmet a kiskőrösi tűzoltóság kebelé­ből Biró Dezső vármegyei tűzrendészeti fel­ügyelő és Kovács Gyula parancsnok részére, a székesfehérvári önkéntes tűzoltó- és mentő­egyesület kebeléből Schmidt István tb. pa­­rancsnok, Devecsery Lajos szakaszparancsnok, Frankl József szertáros és Aschenbrenner Fe­renc őrsparancsnok részére adományozta. SAJTÓBRIGANTIK. Nemrégiben emlékeztünk meg ar­ról, hogy az egyik körúti liberális lap­­vállalat, két munkatársát a rendőrség kénytelen volt őrizetbe venni, mert a Vázsonyi inzultálásával kapcsolatban két magánlakásban detektívnek adtaik ki magukat és így próbáltak informá­­­ciókat szerezni. Tegnapi számunkban ugyancsak kénytelenek voltunk meg­bélyegezni egy másik liberális újság­író eljárását, aki a kiszabadult Mol­nár Ferenc lakásán, — hogy informá­ciókat szerezhessen — egy rendőrségi kőnyomatos lap munkatársának adta ki magát A liberális sajtó munka­társainak ezt a stílusát elítéli min­den becsületes munkása a magyar sajtónak s információnk van arról is, hogy még a liberális sajtó idősebb és komolyabb munkásai is a legélesebben elítélik ezeket az újkeletű sajtóbrigan­­tikat, akik egyre-másra a magyar sajtó hírnevét szúrják hátba ezekkel a R­inano-erköl­csök­kel. Ilyen előzmé­nyek után természetesen a legnagyobb felháborodással kell megemlékeznünk arról, hogy a liberális­ lapok vak­merőségükben és kalózkodásuk­ban már odáig mennek, hogy a magyar miniszterelnök terhére egyre-másra költenek nyilatkozato­kat így például olyan nyi­latkozatot adtak a miniszterelnök szájába, mintha ő azt a kijelentést tette volna, hogy Ernel Károlynak, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezérigazgatójának három milliárdos jövedelme volna. Tudjuk nagyon jól, hogy az ilyen aláhúzott, a miniszter­­elnök szájába adott ál­nyilatkozatok­nak mi a célja: az, hogy aztán ezek­kel a meghamisított nyilatkozatokkal visszajöhessenek magára a miniszter­elnökre. Hamisítás, kalózkodás, bri­­ganti-osalás az egész liberális sajtó­­vonalon. S hozzá, ez a sajtó ordít min­dig a sajtószabadság érdekében. A sajtószabadság minden komoly lap­nak és minden komoly magyar újság­írónak ideálja. De mindaddig, amíg ilyen futó kapcabetyárok garázdál­­­lkodnak a magyar sajtóban, mi a ma­gunk részéről a komoly és a magyar újságírás részéről követeljük a ma­gyar sajtótörvény revízióját, mert ezek a kalózok a sajtószabadság lo­bogójának védelme alatt tulajdon­képen a magyar újságírás és a mai gyar sajtó legveszedelmesebb ellensé­gei. A kormányt az ilyen és hasonló jelenségek a legkomolyabban figyel­meztethetik arra, hogy az ilyen stí­lusú újságírással szemben egyetlen egy orvosszer van, a­ legkérlelhetet­lenebb szigorúság. Ha büntetik a pénzhamisítót, ha büntetik az okirat­­hamisítót, tessék megbüntetni a köz­vélemény meghamisítóit is és akkor lesz becsülete a magyar sajtónak. A brigantikból elég volt!­­ (A fogyasztási adóhitelek után járó kamat 3 százalék.) A pénzügyminiszter rendeletet adott fel, amelynek értelmében a vonatkozó törvé­nyes felhatalmazások alapján a fogyasztási adóhitelek utáán járó kamatot március 1-től kezdődően a további intézkedésig évi 3 száza­lékban állapította meg. (Valuta- és érmeárfolyamok.) Az árjegyző­bizottság tegnap a következő árfolyamokat ál­lapította meg: Angol font 316.430—348.430, belga frank 3236—3250, cseh korona 2110—2118, dán korona 18.505—18.565, dinár 1252—1258, dol­lár 7­200—71.500, francia frank 2600—2620, hollandi forint 28.540—28.680, lengyel zloty 8850—9450, lei 305—313, leva. 495—535, lira 2857 —2877, német márka 16.968—17.018, osztrák schilling 10.040—16.074, norvég korona­­15.500— 15.550, svájci frank 13.725—13.775, svéd korona 19.100—19.160. Az értéktőzsde nemesfém­ piacá­­nak magánforgalmában az üzleti tevékenység csaknem teljesen szünetel s ezért az árakban nincs is változás. Az arany 20 koronást 288— 290.000, az osztrák húszkoronást 285—288.000, az ezüst egykoronást 5800—6100, az ezüst forintost 12—14.000, az ezüst ötkoronást 32—34.000 koro­nával jegyzik. — Az ékszertőzsdén a szinarany graanjáért 47.700, a szinezüst gramjáért 1515— 1520, az arany 20 koronásért 290.500, ez ezüst egykorostásért 6211—6232 koronát űzettek. — (Hétkilométeres hajó slagul Franciaország­ban.) A közeljövőben adják át a forgalomnak azt az alagutat, amely Marsaille kikötőjét ösz­­szeköti a Bit­one-csatornával, amely szintén most készült el Ez az alagút a világ legérde­kesebb földalatti útja. 120 tonnás hajók közle­kedhetnek benne. Szélessége 18 m­éter, úgy hogy két hajó egymással ellentétes irányban is egyszerre járhat. Építése egyike a technika legnagyobb bravúrjainak. Az alagút megépítésére nagy szükség volt. Marseille valamikor a legnagyobb kikötőváro­sok közé tartozott, amelyen keresztül bonyo­lították le Európa külkereskedelmének igen jelentékeny részét. De az utolsó évszázadok­ban, amikor az európai külkereskedelem is új országok és új földrészek felé orientálódott igen sokat vesztett jelentőségéből és a tenge­rentúli külkereskedelem legnagyobb része az északi kikötővárosoknak, Rotterdaj­, Amster­dam, Hamburgnak, a francia kikötők közül pedig Le Havrenak jutott. Marseille kezdett lassan-lassan visszafejlődni. Először 1876-ban vetődött fel a gondolat, hogy a Marseile fö­lött uralkodó 270 méter magas dombot alagút­tal kellene járhatóvá tenni és így kellene a hajóközlekedést új vízi utakra, belföldi fo­­lyókra é® csatornákra irányítani. A messzeágazó, hatalm­as vonulú tervnek egyik legelső etappe­ja az az alagút, amely a Marseille-i kikötőt összeköti a Mantique-Port le Bouc-Arles csatornával. A nagy koncep­ciójú terv szerint Marseilleből Le Havreba vízi uton tudnának eljutni a hajórakományok. Az alagút munkálatait 1916-ban kezdték meg. 192-ben készültek el a kőmunkával és jellemző, hogy az a kőmennyiség, amely az alagúthoz szükséges volt, körülbelül 50 száza­lékkal több, mint a Simplem alagút építéséhez felhasznált kőtömeg. A csaknem 20 kilométer hosszú Simplon alagúthoz 1,600.000 köbméter kőanyagot használtak fel, míg a pontosan 7266 méter hosszú marseille-i viza alagúthoz 2,300.000 köbméter kőanyagra volt szükség. Az alagút építési költsége 142 millió frank (közel fél billió magyar korona). Ennek két­­étárásáét az állam, háromötödrészét pedig a marsévi­ei kereskedelmi kamara viseli. Az alagút építője és tervezője Leon Chagnaud mérnök. Ő építette a párisi földalatti vasút alagútját is, amely a Szajna medre alatt vo­nul el. Ennek az alagútnak segítségével remélik a francia kereskedelmi körök, hogy Marseille ismét magához tudja ragadni azt a hegemó­niát, mellyel valamikor csaknem az összes európai kikötővárosok fölött uralkodott.­­ (Milyen legyen a­ gazda, könyvelése adóérde­keinek védelme szempontjából címen Károly Rezső dr., a Mezőgazdasági Üzemi Intézet igaz­gatója az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület üzemi bizottságának március 5-én, pén­teken délután 5 órakor a Közteleik tanácster­mében előadást tart s ebben különösen a kö­vetkező kérdésekre terjeszkedik id. Nyújt­ a jogalapot és előnyt a könyvelés az adózás szempontjából, továbbá minő könyvelési rend­szer, mérleg-, nyereség- és veszteségszámla, könyvelés hiányában pedig minő adóösszeállí­­tás felel meg az adórendeletek céljainak.­­ (Négy napig éhezett a róka, pedig kilenc nyúl szorongott mellette.) Az idén, mint tud­juk, európai jelenség az árvíz és a folyók minden országban nagy pusztítást okoztak. Az az érdekes eset, amelyről egy francia lapban olvasunk, a Strassburg melletti Costedt, faiucs­■­ka határában játszódott le, ahol még mindig nem tért vissza medrébe a IV cser folyó. Itt az áradás elől ugyanarra a szigetecskére mene­kült egy róka, két nyúl és hét tenigeri nyúl. Miután a víz álandóan emelkedett, egyre kisebb lett a föld­darabka is, úgyhogy végül a róka és a kilenc nyúl éppen hogy eltért egymás mellett. Három napot és három éjjelt töltöttek így. úgy látszik, a­ nagy félelemtől a rókának a talpába szökött a gyomra, mert egyik szom­szédját sem bántotta. A földművelőik, a­kik elejétől fogva figyelemmel kísérték a különös állatseregletet, végül is elhatározták, hogy segítséget visznek a hajótörötteknek. Alighogy a csónak odaért, a róka rövid habozás után belevetette magát a vízbe és a part felé pró­bált úszni. Az éhség azonban már annyira kimentette, hogy rövidesen elmerült. A kilenc nyúl inkább a fogságot választotta, ahol min­den­ bizonnyal hasonlóan szomorú véget értek . (Igazságügyi áthelyezések és kinevezések.) Az igazságügy-miniszter Bacskó Béla adonyi járásbírósági telekkönyvezettőt a kunszent­mártoni, Bouquet­ Sándor betétszerkesztő telek­­könyvvezetőt a bírósági telekkönyveszetők rendes létszámába való átvétel mellett a bony­hádi, Réb József letenyei járásbirósági telek­­könyvvezetőt a kőszegi és Péter József szent­lőrinci járásbirósági telekkönyvazetőt a me­zőtúri járásbírósághoz helyezte át.­­ A győri Ítélőtábla elnöke Érsek Lajos újpesti, lakost a győri Mr. Ítélőtábla kerületébe joggyakor­lókká nevezte ki- Bulftl I SEIDL1TZP0R. rlvH mmim HMHHHMHHHS9Í HUn Bójjtíartérban 7 . (A nyugdíjasok memorandumot nyújtanak át a nemzetgyűlés elnökének.) A minap tartott illést az a nyugdíjas bi­zottság, amelyet, a november 29-én lezaj­lott naggyűlés arra a céla delegált, hogy a naggyűlés határozatait végrehajtsa. Ezen a bizottsági ülésen a vidék is nagy­számban volt képviselve. Az ülésen több terv vetődött fel arra vonatkozóan, ho­gyan lehetne a nyugdíjasok helyzetén se­gíteni. Helyesléssel vette tudomásul a bizottság a KANSz elnökségének azt a lé­pését, hogy a nyugdíjasok, özvegyek és árvák védelmére kidolgozott memorandu­mot, amelyet a kormánynak átnyújtot­tak, idegen nyelvekre lefordítva ugyan­csak a kormány útján eljuttatják a nép­­szövetségi főbiztoshoz is. A nyugdíjasok ügyének minden oldala beható letárgya­lás után abban állapodott meg a bizott­ság, hogy a legközelebbi napokban me­morandumot nyújtanak át a nemzetgyű­lés elnökének. Ezután bevárják a­ minisz­terelnök és a pénzügyminiszter genfi út­jának eredményét, és ha kívánságaikat nem teljesítik, akkor újabb országos naggyűlésre hívják össze a nyugdíjas­­ szervezeteket. Hali Mit an­Dtal Lényeges árleszállítás Klein Antal divatáruházában. Eladásra kerülnek s Vászonosztályon: Eiffon ferrosmitre__ 14.900, 12.000 9.900 Pamutvászon erősszála _ ___11 .900 Angin erős minőség__ ______15 .900 Damaszttörülköző jó ára___17.gop Kanavász igen tartós minőség— 19 .500 Kefir­ingekre, szép mintákkal 22 .500 Törülköző lendamasztból____ 23.900 Hadrágkepper jó minőségben_ 24.900 Batisztsiffon finom fehérneműre 24 .900 Damaszt csikós, pamutból, ágyneműre 26 .900 Siopód­ó vászon pamutból,­­jEsszSa— 42.900 Leülepedővászon 150 cm. széles 42 .900 Paplanlepedő 49.soo Szövet ősz' ilyen: Gabardin 29.hk. Alj- és ruh­akelme 130 cm. széles 59.000 Gyapjú voál duplázzéses­­_— 69.500 Kosztümkelmék »a 79.ooo­­ gyapjukelme Å’ ^ 98.ooo Covercoats« 139.ooo Selyemosztályon: Tan­talin legjobb minőségben_ 59 .500 Japán selyem minden színben 68.900 SS ruhaselyem SSÄ* 79.ooo Laméselyem Sä^ülÜÜ 79.ooo GeorgetteSSCS 79.ooo Kyersselyem sÄSSEST___ 79.coo T­ihOTfirselyem pongyolákra vagy habát­ OQ _ LllUvA iy bélésre, szép mintákkal, Iffisffl­st 69.00Q Crepe de Chine SöZÍZszél 119.ooo Marocain selyem, top cm. széles, f f Q IflaiUUdAU nehéz minőség, ruhákra .. * A 6.000 Ezenkívül: Női ingek, nadrágok, frottier kene­dák, asztalkészletek, konyhatörlők, zsebkendők, kartonok, delének, eponzsok, keztgók, harisnyák, csipkék, szalagok. Klein Antal divatáruházában Király­ utca 53. (ttfcf Hiti sarok)

Next