Uj Nemzedék, 1926. augusztus (8. évfolyam, 172-195. szám)
1926-08-24 / 190. szám
Mit lehet Hallani a rádión? Keddi műsor BUDAPEST (560.) Hétfő. D. e. 9.30 és 12: Hírek, közgazdaság. 1: Időjárás- és vízállásjelentés. 3: Hírek, közgazdaság. 5: Időjárás- és vízállásjelentés. 5.30: Nyáry Andor dr. humoros magyar délutánja: 1. Anekdoták, írta és felolvassa a szerző. 2. ..Gunyhó előtti vígjáték egy felvonásban, irta Nyáry Andor. Személyek: öreg csősz: Bodnár Jenő, Mari néni: Iványi Irén. Miska: vitéz Garamszeghy Sándor, a Nemzeti Színház művészei. 3. „A rettenetes malac“, irta és felolvassa Nyáry Andor. 630: Mit üzen a rádió. 7.30: A Filharmóniai Társaság tagjaiból alakult zenekar hangversenye a Budapest Székesfővárosi Állat- és Növénykertben. Wagner-est: 1. Tannhaeuser, nyitány és Bachenele (Párisi átdolgozás). 2. Siegfried, idill. 3. Tristan és Isolde. Előjáték és Isolde szerelmi halála. 4. Parsifal. Előjáték. 5. Parsifal. Nagypénteki varázs. 6. Parsifal. A viráglányok kara. 7. Istenek alkonya. Siegfried halála (gyászinduló). 8.40: E szimfonikus hangverseny szünetjében Hoor-Tempis Erzsébet hangversenye a Stúdióban. Zongorán kisér Polgár Tibor. 1. a) Molnár A.—Csokonai: Az álomhoz b) Molnár A.—Csokonai: A rózsabimbóhoz, c) Dohnányi: So fügt sich Blüt an Blütezeit. 2. a) Csanak Béla: Altatódal, b) Csanak Béla: Szeretem a napot, c) Tarnay: Ha úgy lehetne.... d) Siklós—Tompa: Tó közepén. 10.30: Góth Sándor és G. Kertész Ella, a Vígszínház tagjainak előadóestje. Színre kerül H. Bernstein ,A tolvaj felírni színművének II. felvonása. Az I. és III. felvonást Góth Sándor ismerteti. Kedd. D. e. 9.30 és 12. Hírek, közgazdaság. 7. M. 1. Időjárás- és vízállásjelentés. 3. Hírek, közgazdaság. 5. Időjárás- és vízállásjelentés. 5.15: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult kamarazenekar hangversenye. Komor Vilmos karnagy vezényel. 1. Ander: Fra Djagolonyitány. 2. Moskovszky: Malagueva, balettzene. 3. Puccini: ..Bohémélet“, ábránd. 4. Lortzing: „A fegyverkovács“. Nyitány. 5. Strauss: Schlittschuhläuferin, keringő. 6.30: Veninger László Vince dr. felolvasása. .Nemzetközi viszályok békés elintézésének módjai. 7.15: Rádió-amateurposta. (Magyary Endre m. kir. postamérnök). 8: Peer Gynt. Drámai költemény négy részben. Irta: Ibsen Henrik. Fordította: Sebestyén Károly. Rendezi: Hegedűs T. kamarazenekari kísérettel. Szereplőik: Peer Gynt: Törzs Jenő. Aase: T. Halmy Margit, Solveig: Füzy Matild, Zöldruhás leány: Horváth Éva, A. Dover véne: Szegő Endre. Anitra: Mészáros Kató, A vőlegény: Hajnal György. A sovány személy: Vándory Gusztáv Egy asszony: Hollós Ilona. Második asszony: Aranyossy Irén. Egy ember: Szentiványi Kálmán.Második ember: László Miklós. Solveia dalát S. Gervay Erzsi operaénekesnő énekli 19.15: Grafonda-tánczene, BÉCS (531 és 532.5.) D. e. 11 és d. u. 4.15: Hangverseny. 8: Vidám bécsi előadóest. 9.15: Sketeh-est. GRÁC (402.) D. u. 8: A gráci színház együttese: „Die Schularbeit.“ Hans Sturm és Moritz Faerber vígjátéka három felvonásban. BERLIN (504 és 571.) D. u. 5: Hangverseny. S.30: Offenbachtól Lehárig (hangverseny.) BOROSZLÓ (418.) D. u. 3.50: Mese délután. 4.30: Hangverseny. 8.15: Alexander Baumann daljátéka. 9.10: Hangverseny. LIPCSE (452. D. u. 7.45: Utazás Olaszországba (előadó-est.) MÜNCHEN (4S5 és 204.1.) D. u. 4.20: Hangverseny. 8.15: Idozart-est. FRANKFURT (470.) D. u. 4.30: Régi tánczene. 8.15: Oskar Blumenthal és Gustav Kadelburg vígjátéka: „Im weissen Rössl.“ RÓMA (425.) D. u. 5: Hírek. Tőzsde. 5.30: Jazz-band. 9.25: Hangverseny. LONDON (365.) D. u. 4.15: Hangverseny. 6: Tánczene. 7.25: Brahms-interpretációk. 8.45 és 10: Hangverseny. 10.30: Tánczene. (Mozgó szerkezetek kormányzása rádióval.) Néhány évvel ezelőtt fantasztikusnak látszó film járta be a világot, amelynek fnime „Az elektromos ember’" volt. E filmdrámában egy elektromos grépdonber szerepelt, melyet föltalálója elektromos hullámokkal irányított és álnok céljainak elérésére használt. Ma a rádió korában az ilyen elektromos hullámokkal kormányzott mozgó gépezet megvalósítása nem tartozik a lehetetlenségek közé, sőt már a háború alatt is komoly és sikeres kísérleteket folytattak az irányban, hogy repülőgépeket, tengerealattjárókat személyzet nélkül indítottak útnak és azokat a távolból elektromos, hullámokkal irányították. A repülőgép bombákat dobott le, tetszőleges helyen se tudott szállani, a tengeralattjáró torpedókat lőtt ki a kívánt pillanatban és mindezek a műveletek elektromos hullámak parancsára történtek. Mindezen esetekben az elektromos hullám természetesen csak a parancsnok, az irányító szerepét töltötte ba, magát a műveletet a repülőgépen, illetve tengeralattjárón elhelyezett akkumulátorokkal hajtott elektromotorok végezték. Az ilyen szerkezetek alkatára és működésére vonatkozólag kevés adat áll rendelkezésünkre, mert azokat katonai érdekből titokban kell tartani. Jelentőségük hadászati szempontból igen nagy, mert megkímélik így az embert, hogy ilyen veszélyes utakra vállalkozzék. Pár évvel ezelőtt a berlini Buseheirkuszban bemutattak egy kisebb léghajót, melyet egy távolabbi asztalon levő adókészülékkel irányítottak. Ez a „titokzatos léghajó“ mint varietészám később másutt is nagy érdeklődést váltott ki. Új Memsedék Kedd, 1926 augusztus 24. éi A FEKETE ÖRÖKSÉG Irta: ELSE RUBRICIUS Eltemették a gazdát, a láp urát. Utána kiadós tort ültek a gyászolók a nagy, tisztára sikált vendégszobában. Csak az örökösök, a két fiú maradt komor és szótalan. Némám öntötték magukba az óbort, mintha le akarnának öblíteni valamit, ami a nyelvüket szorítja. Most kifeisérték az utolsó vendégeket, a nagybácsit a szomszéd faluból s ennek hozzátartozóit. Amikor a szekér elindult, mind a kettő hosszan nézett utána. Hans, a fiatalabbik, be akarta lökni a kaput. — Ne menj! — mondta tompán az öregebb. — Beszédem lenne veled. — Nekem is. — Akikor gyere! A szabadban könnyebb elintézni. Hátat fordítottak a háznak és átmentek az utcán. Dűlő vitt innen tovább, már a saját földjükön. Kétoldalt, a meszsziségben, élő gabonatáblák alkottak világos foltokat. Ott még munkában voltak az emberek . . . Előttük rét terült el s megint csak rét. A látóhatár mélyén erdő sávja sötétlett. Valamivel errébb három nyírfa nyújtogatta fehér ágait. Odáig az övék volt minden. Hallgatagon taposták a keskeny utat. Mind a kettő jónövésü, erős, széllesvállu legény volt, mind a kettő barna, mint a rezekenyér. Mezei virágok súrolták a térdüket. Azután végetért az illatos, tarkára színezett rét. Kezdődött a láp. Egyhangúságát facsomók, bozótok és apró bokrok pontozták. Az árnyék már hoszszúra nyúlott. Vidám dal törte meg a csöndet: a munkások tértek haza. Utána még mélyebb lett a Cland. Végre megszólalt az egyik: — A halottak nem támadnak fel. Most rajtunk a sor. Föl kell osztanunk az örökséget. — Úgy van! — bólintott Hans. — Osztozkodnunk kell. Te kapod a házat és az udvart, így mondta az apánk . . . Az enyém a láp. — A láp? Hiszen az többet ért, mint a ház és az udvar együttvéve. Apánk igazságos ember volt. Nem gondolom, hogy így akarta volna. — A házzal együtt földet is kapsz. Abból megélhetsz. Nem fosztalak meg a kenyértől. Csak a tőzeget, azt én akarom vágni a lápon, egyedül és háborítatlanul. — Csak tőzeget akarsz vágni! — Pénzt akarsz, sok pénzt, gazdag ember akarsz lenni, anélkül, hogy szenvedned kellene érte! Én meg törjem verejtékesen a földet s maradjak halálomig ostoba paraszt. — Az maradsz, ha tízszer is neked adom a lápot! Az apánk is mit hozott ki belőle! Mocsári fii nő rajta, nem látod? Ez minden. Te éppúgy nem tudsz vele mit kezdeni, mint ő. Én azonban a városban éltem — ismerem az embereket — s mindenekelőtt ismerem magamat! Franz fejét vörösbe mártotta a hirtelen felszökő vér. — Gondolhattam volna! hiszen te voltál mindig az okosabb, te, a városi úr. Én csak paraszt vagyok, bele sem szólhatok — ez a te véleményed. Hans nem felelt, mintha csak igazolni akarta volna, hogy Franz eltalálta gondolatát. Ez még jobban ingerelte az öregebbet. Fojtó lett a csend. Nem vették észre, hogy már letértek az útról. Cél nélkül haladtak tovább. A mocsári fa fehér zászlócskát integettek feléjük. A fiatalabbik nagy ott lélekzett és megállt: — Franz, hallgass meg nyugodtan! Hadd dolgozzam én a lapon, úgy ahogy tudok. Csak a munkát engedd át nekem teljesen! A nyereséget, ha lesz, meg fogjuk osztani. Még ezen is gondolkodói? Itt a tenyerem, üss bele! Odanyujttotta a kezét. Gúnyos nevetés lett rá a válasz. — Ravaszul kieszelted! S nekem az idősebbnek, mindössze „igen“-t kell mondanom. A nyereség még nincs a zsebedben, de a biztos földet adjam oda, mi? S ha azután sikerül, akkor fogadjam el alamizsnában azt, ami nekem jogszerűen jár? Nem vagyok bolond! — Ilyen voltál te mindig: gúnnyal fizettél a jóakaratért! Franz hahótára fakadt. Megvetette lábát a vitatott főidőn s kihívóan nézett öccsére. Méregették egymást, mint azok, akik döntő küzdelem előtt állnak. S mindegyik ugyanarra jöt rá: egyformái erősek, egyformán széles a gáilbuik, egyformán megbarnította őket a nap. Gyűlölet égett mindkettőjük szemében . . . A láp erősebben gőzölgött. A mocsáriak vöröses csomói lilába játszottak át. Fénytelenül csillogtak a nyírfáik fehér ágai. A testvéreik azonban mérget ittak egymás tékántéteiből. Hans lassan erőt vett magán: még nem játszotta ki utolsó kártyáját. — Franz, — mondta fojtott hangon — tudok valamit, ami engesztelékennyé tesz. Anny — — Mit akarsz vele? — Te akarod feleségül venni. Egy szót se, — tudom. Engem szeret a leány — de megkaphatod. Franz! ha nekem hagyod a lápot, átengedem . . . — Hát ennyire jutottunk? Azt hiszed, hogy a te kegyelmedből szerzek magamnak asszonyt? Férfi vagyok én — legalább olyan, mint te! S tudd meg, hogy Anny szeret engem — jobban, mint téged! Kérdezd csak meg! Rajta már nem kell osztoznunk — de a lapot nem adom — egy éltet sem engedlek abból, amit nekem ad a törvény! — Mit mondtál? Te és Anny? Hans elvesztette a fejét. Véres köd borult agyára. Odafcapott a derekaihoz. Éles kés szúrt a levegőibe. Franz idejében hátraugrott — még senkinek sem maradt adósa, de a kését otthon felejtette s Hans képes ölni. Nem is ember, hanem megvadult bika. Franz futásnak eredt. Öccse utána. Lábuk alatt hajlott a talaj. A súlyos csizmák nyomában felbugygyant a víz. Nem bírják az iramot. A mellük zihál. — Átkozott! Franz megállt, mint a katona, aki vezényszót hallott. Hans is megállt. Szinte nevetni volna kedve. Milyen furcsa ez a Franz! Mintha levágták volna a lábát! A láp nyelte el... Hans csak nézi. Kíváncsiság ég a szemében, vajjon a föld magába szívja-e ezt az eleven embert, aki az ő bátyja Most megeheted részedet a lápból — szeretné odakiáltani, de ajkát megfagyasztotta a borzalom. Franz már csípőig belemerült a fekete iszapba. — Hans, hiszen a testvérem vagy, segíts, néked adom a lápot, az egészet, a házat is, meg az udvart, minden a tiéd! — lefeküdjél meg! — mondta ki nagynehezen Hans. — Istenre és minden szentjeire esküszöm, de siess, mert elsülyedek! Hans már nem gondolt a lápra, az udvarra. Égbekiáltó bűn lenne, ha bátyját veszi 1 —4. Mindkét kezét feléje nyújtotta, egy lépést tett előre, még egyet, egy harmadikat is, hogy megfoghassa ... — Mi az?! Hans érezte, hogy az iszap a combját marja, hogy ő is sülyed. Bátyjának már szakállát nyalta a sár, borzalmas, Hans kétségbeesetten rúgott lefelé, hiába! Sebesen húzta a mélység, neki is a nyakáig ér! Már csak két eltorzult arc látszik. — Most mindkettőnket galléron ragadott az ördög! — Meg akarod még venni a lápot pénzen és asszonyon? — A tiéd sem lesz. Mind a ketten itt veszünk! — A sátáné ez a láp! Átkozott hely... — Ne káromkodj! Miatyánk, aki... — Aki a mennyben vagy, bocsásd meg... — Szenteltessék meg... — A mi vétkeinket... — A te neved... — A te akaratod... — Bocsásd meg... — Uram, irgalmazz! — Jézus! Mint amikor valaki mohón nyel. Pár légbuborék... Azután semmi többé. Feketén terült el a láp. Közepén a mocsári fű bevonta fehérselymű zászlócskáit... Mi is történt? A gazdagság nem hoz mindig boldogságot. Elégedetlenséget gyakran... Hideg van A láp olyan erősen gőzölög. RUDOLF MOSSE R.-T. hirdetési iroda és címtár osztálya telefonjai a költözködés folytán nem változtak Teréz 8—39 és 80—40 RUDOLF MOSSE-HÁZ Budapest, IV., Váci utca 18. sz. LÓVERSENY Sir Colville Barclay Sodaralalle nyerte a Bérezd Károlyinal — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az őszi hangulatú időben kevesen voltak kint a versenytéren. Nagyobb mezőny csal a handicapekben állt starthoz. A nap főversenyében, a 125 millió koronás Bérezi Károlydíjban csak négy ló startolt a még állva maradt 30 lóból. Parola volt a favorit, pedig istállója nem titkolta, hogy a ló beteg volt és csak most kezd magához térni. Parola elejétől végig utolsó volt. Három társa az egész után izgalmas küzdelmet vívott, melyből Sodamint került ki győztesen Brutus és Inseparable előtt. Igen szép verseny volt az Aszári-handicap, melyet a 2400 méteres versenynek folyton változó mozzanatai közben könnyen nyert meg Vorwitz Rival, Várkert és Lampasse ellen. A többi futamban Milova, Optimist, Kadarka és Pirikém győzött. Az egyes versenyek lefolyása a következő volt: I. futam. Bocskay vezet lassú iramban Csavargó II. és Mileva előtt. Sniffy-t kissé visszaveszi lovasa. A forduló után fokozatosan felnyomul Csavargó II. és könnyű nyerőnek látszik az ostorozott Milevával és Bocskayval szemben. A nagy súly azonban elnyomja és kénytelen maga elé engedni a nyerő Milevát és Bocskayt. Sniffy alig valamivel marad le negyediknek. II. futam. Az a híred hosszakkal jár az élen Szeladon, Orient, Optimist és Apor előtt. Optimist nehezen kap lábra, de aztán fokozatosan tért nyer és a távoszlop után már látszik, hogy ő nyeri a versenyt. Szeladon lett a második, az örök mumus, Apor harmadik Az a hited előtt. Blondella kitört a start pillanatában. III. futam: Parola meghőköl a gépnél és utolsónak jön el Inseparable vezet Sodamint és Brutus előtt. A távnál az ostor nélkül lovagolt Inseparable-t előbb Sodamint, majd Brutus is elhagyja. Parola hosszakkal negyedik. IV. futam. Két csoportra oszlik a mezőny. Az elsőt kérdőjel vezeti s egy csomóban galoppoznak sebes iramban Hajrá, Sylvana és Lampasse. Valamivel mögöttük Rival halad hosszakkal Vorwitz és a még hátrább húzódott Várkert előtt. A forduló után az első csoport lehal és hirtelen Vorwitz kerül az élre és előnyét egyre növelve 3 hosszat nyer Rival, Várkert és a jó negyedik Lampasse ellen. V. futam: Rapid, Lizi, Hetes, majd Kadarka, Formái vannak az élen. Néhány 100 méter után Hetes utolsónak esik vissza, a távoszlopnál Rapid is enged. Ekkor Bombay csatlakozik a vezetőkhöz és holtversenyt szorít ki a második helyen Formással. 6 hoszszal negyedik Rapid közvetlenül Mandoline di Lizi előtt. VI. futam: Peleas hosszakkal jár elől. A távoszloprál szétnyúlik a mezőny és Piczikém skerül az élre. Bosszantó utána veti magát, de Piczikém lovasa, Valentin ügyesen és nagy eréllyel védi elsőségét és megnyeri a versenyt. Dombó lett harmadik. Részletes eredmény a következő: 1. futam: 1. Mileva (Csuta) V/1, 2. Bocskay (Esch) 3, 3. Csavargó II. (Szálló L. II.) pari. Futott még: Sniffy (Sajdik) 10. fél hossz, nyakhossz. Tot.: 10:20. II. futam: 1. Optimist (Szokolai) 4, 2. Szeladon (Szente) 25, 3. Apor (Csata) 4. Futottak még: Silence (Hofbauer) 10, Repülj galamb! (Gulyás) 10, Az a hired (Schejbal), 4. Margate (Kovács) 16, Orient (Sajdik) 6, Blondella (Mihalovics) 6, Sárvíz (Kovács L.) 6. Fél hossz, 2 hossz. Tot.: 10,69, 10:24, 78, 21. III. futam: 1. Sodamini (Hofbauer), 2. Brutus (Schejbal) 3, 3. Inseparable (Szabó L. I.) 1/2. Futott még: Parola (Esch) part. 2 hossz, fej hossz. Tot.: 10:32, 10. IV. futam: 1. Vorwitz (Szabó L. II.) 4. 2 Rival (Csuta) 8. 3. Várkert (Kovács L.) 2)4. Futottak még: Kérdőjel (Sajdik) 3. Lámpássá (Blansek) 6. Sylvana (Szénné) 3. Hajrá (Szűcs) 3. 3. hossz, nyakhossz. Tot.: 10:57, 10:18, 17: 16 V. futam: 1. Kadarka (Sajdik) 2 rea. 2. Formás (Kassian) 6. Bombay (Scherbal) 4. (Holtverseny). Futottak még: Rapid (Szűcs) 8. Mandoline (Blazsek) 10. Lizi (Timpauer) 6. Hetes (Valentin) 4. Koletera (Dózsa) 33. 2 hossz, holtverseny II. Tot.: 19, 10, 13, 18. 15. VI. futam: 1. Piczikém (Valentin) 10. 2. Bosszantó (Sajdik) 2. 3. Dombo (Péter) 6. Futottak még: Djahid (Schejbal) 10, Felkelő (Esch) 6. Marcipán (Blazsek). 3. Damocles (Csuta) 4. Nephtiiz (Stenzl) 10, Petes (Szabó L. N.) 5. Sanyi (Szűcs) 10. 1 hossz, 1 és fél hossz. Tot: 10:181, 10:34, 17: 27.