Uj Nemzedék, 1926. október (8. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-29 / 246. szám

1 \/ t' ~~ H H5 ^ iiniMifíii mniíii iiiiiniiiiii mi......«M im ■ — 52E£5 vidékén és pályaudvaron «111.^111^ 1. 65. Gyorsírók . 7-20. - 3000 kor. YVlenben hé«. ÍKífP^^IllliFlékHadóhivataloki Vili.. feSznnpje vasárnap 2500 §§5|jf j$É§ WM Ilii Jif PI1S1L Rákócsi ut 1. .... Telefon, osztrák kor. Hirdetések HSgffli BaH jgfg «»I J. 136—06. Teres-kSrut 63. M.-es díjszabás szerint. KMl Bigg! ♦♦ Telefont 121-41. «* Vili. évfolyam 246. (2091.) szám + PélfÍDÍÍ , Budapest, 1926 október 29. EArMeresMden Az Új Nemzedék tegnapi száma hosszú cikket közölt arról az embertelen rabszolgavásárról, amely a XX. század legnagyobb dicsőségére, egyes országok hatóságainak kijátszásával százszámra szállítja a földéhes, a meggyötört Európából menekülő embereket Amerikába. Amerika az utolsó évtizedek ígéretteldje. Akinek az óvilágban valami baja akadt a Hatóságokkal, akinek lába alól kicsúszott az ősi föld, akit a keserűség, a szegénység korbácsai űznek, az mind-mind kiolthatatlan lelkesedéssel bámul az újvilág felé, amelynek őserdői, beláthatatlan pompái évszázadok óta vaskos nyugalomban pihenő földjei, arany rögök felett tovasí- karoló folyamai, kincses bányái és gyár kémény-rengetegjei a tejjel-mézzel folyó Új-Kámrán ígéreteit csillogtatják meg. Ide rohan, siet a fáradt európai, mint elviselhetetlen egyiptomi rabszolgaságból és csak későn, kiábrándultan, meggyötörten, elpusztultam nyomorékul, a modern rabszolgavásár embertelen piacán vesszi észre, hogy még keservesebb, az ó-világinál rémesebb szolgaságba jutott. Tegnapi cikkünk rámutatott arra, hogy azok között az emberkulárok között, akik Amerikába szállítják a helóta-anyagot, nagy számban szerepelnek volt magyarországi kommunisták, bécsi szökevények és más hasonló ember-virágok, akik a civil iskó nagyobb dicsőségére és a marxi ideológia megvetett arany-utálatának ellenére is busás dollárokért szállítják Magyarországból is a magyar nyomorúság áldozatait a kanadai őserdők, vagy a brazíliai mezők fel . A magyar összeomlásnak ezek a világszerte ágáló futóbetyárjai azonban nem tudnának sikerrel operálni, ha nem volnának Budapesten is ügynökeik, akik felhajtják és kiszállítják az országból a kivándorlókat, akik aztán eltűnnek, vagy elhullanak Amerika eraberrengetegében, amely sokszor szívtelenebb, mint az őserdők lélektelen világa .Beszámoltunk arról is, hogyan bánnak a kivándorlókkal útközben, milyen hamis útlevelekkel és okmányokkal csempészik országból országba, hogy fosztják ki és ha kijutottak Brazíliába, vagy Kanadába, hogy hagyják magukra őket Senki sem állítja, hogy a magyar földön oly rózsásak volnának az állapotok, hogy szinte érthetetlen volna a kivándorlás. Sok-sok szomorúság és szegénység van, de még sincs olyan nagy, mint amilyen lehetne és nem vagyunk annyian, hogy könnyű szívvel belenyugodhatnánk abba, hogy a felesleg hová megy, hol és hogy pusztul el. A magyar államnak igenis szüksége van minden polgárára, akárhova is sodorta a sors keze, akármilyen nap alatt is, keresi meg fáradságos és keserű kenyerét. Éppen azért nem szabad olyan könnyedén napirendre térni a kivándorlási probléma fölött. Hármas kötelesség szólít mindenkit a kivándorlási kérdés megoldására. Az első kötelesség azoké, akiknek a szó, a toll, vagy a propaganda hatalma van a kezükben. Meg kell magyarázni a magyar társadalom szegényebb rétegeinek, az örökösen nyugtalankodóknak, a könnyű meggazdagodás rózsás álmait kergetőknek, hogy Amerikában sem mind arany, ami fénylik, sőt éppen nem az arany, ami fénylik. Meg kell értetni az emberekkel azt, hogy egy hazai rög, amely mégis van, mennyivel többet ér, mint minden őserdője, aranymezője Amerikának, amely legtöbbször csak a holdban van. A felvilágosító, szinte azt szeretnék mondani, kijózanító kötelességen kívül kettős feladat hárul az államhatalomra is. Az egyik idehaza, a másik odakint Amerikában. Idehaza könyörtelenül, a legkegyetlenebbül le kell csapni azokra a hiénákra, akik titokban a fővárosban, vagy a vidéken gyűjtik a modern rabszolgákat és űzik a fehér emberkereskedést. Ha áll a statáriállis törvény a gyújtogatás és más embertelen bűncselekményekre, tessék statáriásan lecsapni azokra az ügynökökre is, akik emberhússal kereskednek. Ha a magyar hatóságok drákói szigorúsággal kezelik ezt a kérdést, elmegy a kedvük a nemzetközi emberbörzéseknek, akik lánckereskedelmükbe a magyar nyomorúság páriáit kapcsolják bele. De kötelessége a magyar kormánynak az is, hogy feléig Brazíliában és Kanadában védőirodákat állítson fel, hogy ne maradjanak irányító és támaszték nélkül azok, akiket már eddig oda vitt, vagy ezután, esetleg minden éberséget kijátszva, oda hurcol az embertelen kufúrok ravaszsága. A magyar életet meg kell védeni idehaza és odakinn is. Van növény-, állat-, madárvédelem. Legyen ember-, sőt magyar védelem! Tanácskozás kezdődött a képviselői mandátumok meghosszabbításáról Szenzációs fordulat a decemberre kombinált új választás ügyében — Az Új Nemzedék tudási tájától.A közeli uj választás híre már teljesen befészkelte magát a politikai körökön kívül álló közvéleménybe is és általánossá vált a meggyőződés, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök a felsőházi javaslat letárgyalása után feloszlatja a képviselőházat és új választást ír ki. Maga a miniszterelnök azonban nem nyilatkozott erre vonatkozóan, a tájékozatlan közvélemény pedig oly biztosra veszi az új választás kiírását, hogy azt már nem is tartja vitásnak és csak az esélyeket mérlegeli. A Ház folyosóin a legkülönbözőbb kombinációk terjedtek el arról, hogy az új képvislőházban hogyan változnak meg a pártok számarányai. Az Új Nemzedék munkatársa beavatott forrásból rendkívül érdekes információt kapott éppen az új választás eshetőségével kapcsolatban. — Úgy tudom, — mondotta előkelő informátorunk — hogy most nem a parlament közeli feloszlatása került előtérbe, hanem annak épen az ellenkezője. Különböző ekokből foglalkoznia kell a kormánynak olyan megoldás tervével, amelynek alapján most semmi esetre sem kerülne sor választásra. Hogy helyesen fogalmazzam szavaimat, nem a választás elhalasztásáról, hanem pontosan: a mandátumok meghosszabbításáról kezdődött tanácskozás az arra legilletékesebb helyen. . . A legfőbb okról, amely a most folyófős tanácskozáson döntően esik latba, nem íget nyilatkozhatom, de a kormánynak meg is vannak a maga információi azokról az eddig történt és még folyamatban lévő eseményekről és készülődésekről, amelyek az ország érdekében szükségessé tehetik a mandátumok meghosszabbítását. — Ma még csak egy bizonyos: mindkét irányban különböző kombinációk kerültek napvilágra és valamennyi kombináció teljesen efemer értékű, amíg Heuden István gróf nyilatkozata nem tisztázza a helyzetet. Az ítélőtábla a bizonyítás kiegészítését rendelte el „A kegyes püspök című szépszava-förmedvény bűnügyében — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A Népszava 1924. február havában, megjelent több számában „A kegyes püspök városából" címen cikksorozat jelent meg. A cikkek szerint 1919 augusztus havában Vác városában tömeges letartóztatások történtek, egy sereg embert elítéltek ,és kivégeztek. Egy alkalommal a halálra ítélt tíz egyén közül kilencet a város végén egy tisztáson golyó által kivégeztek, amíg Matejka János tanár, a tizedik halálraítélt olyan módon menekült meg, hogy az ő testén a három lövés egyike sem okozott halálos sérülést és ennek súlyosan megsebesülve módjában volt elmenekülni. Az inkriminált közlemény azt állítja, hogy a kommün bukása után való napokban Vác városában megalakult egy 12 tagú bizottság a helybeli kapacitásokból, az úgynevezett törvényes rend és nyugalom megóvásának jelszavával. Volt közöttük két lelkész, az egyik méltóságos úr, kanonok, két bíró, ügyvéd, főjegyző, városi főtisztviselő, ezredes, nagybirtokos, nagykereskedő, főmérnök és egy gyáros. Ők fogatták el mindazokat, akiket kivégeztek és azokat is, akiket csak megkínoztak és véresre vertek. Az egyik cikk többek között azt tartalmazza, hogy az 58 kivégzett ember gyilkosai most is helyi nagyságok Vác városában és ezek ma is tekintélyek a rossz hírbe keveredett városkában. Ebben a cikkben utalás történt arra, hogy a rémségeket Zider János polgármester, Hornyánszky Zoltán ügyvéd, Éber Kálmán táblabíró, Göndör Sándor főjegyző, Baintner Ernő nyugalmazott ezredes, Szalai Gyula gyáros, Pothorányi József kanonok, Pintér Ernő járásbíró, Ottó József nagykereskedő és Vikuska János földbirtokos követték el. A cikkek megjelenése után az ügyészség bűnvádi eljárást indított nemcsak rágalmazás, illetve becsületsértés vétsége címén, hanem nemzetgyalázás sajtóvétsége miatt is, mert egy város középosztályának reprezentálására hivatott társadalmi előkelőségeinek és karhatalmának ilyen súlyos megtámadása és olyan sötét szikben való feltüntetés© érinti magának a magyar nemzetnek megbecsülését is. A bűnügyi eljárás során a cikkek szerzőjéül Szőke Lajos magántisztviselő jelentkezett. Az első bíróság előtt megtartott főtárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás után Szőke Lajost bűnösnek mondotta ki a büntetőtörvényszék valamennyi cikk megírása miatt és ezért összfőbüntetésül 1 és félévi fogházra ítélte el. A sértettként fellépő egyének egy része erkölcsi kártérítést is kívánt, úgy hogy a bíróság által mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés és a megítélt erkölcsi kártérítés összege összesen 89 millió koronára rúgott. Az ítélet ellen a vádlott és a védője fellebbezést jelentettek be és ennek az ügynek a főtárgyalását a mai napra tűzte kii a budapesti Ítélőtábla, Gadó István dr. kúriai bíró, táblai tanácselnök elnökésével. A vádhatóságot Kéler Béla dr. főügyészhelyettes képviseli. Gadó István kúriai bíró, ítélőtáblai tanácselnök tíz órakor nyitotta meg a főtárgyalást. Soóky táblabíró referálta a bűnügy iratait, miközben Kéler főügyésza vádhatóság képviseletében szólásra emelkedett. Az ítélőtáblától annak megállapítását kérte, hogy ebben a bűnügyben, a magáninlátványra üldözendő bűncselekmények ügyében, megtett feljelentés váljon a törvényes háromhavi határidőn belül történt-e, vagy sem. Mert nincs tisztázva, hogy esetleg a magánindítványra üldözendő cselekmények miatt nem évült-e el a bűnper egyik része. Az ítélőtábla a főügyész indítványa után határozathozatalra vonult vissza, majd körülbelül húsz perces tanácskozás után akként végzett, hogy elrendelte a bizonyítás kiegészítését arra vonatkozóan, hogy a váci káptalan mikor szerzett tudomást az inkriminált cikkekről. A bizonyítás kiegészítésének végrehajtásával Méhes Ignác törvényhatósági bírót bízták meg, ugyanakkor az elnök kihirdette azt is, hogy az ítélőtábla a főtárgyalást ebben az ügyben elnapolja, és új határnapot tűz ki. A helyi iszterszövetkezetnél kell jelentkezniök a mini lé résztvevőinek — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A falusi kislakásépítési akció ügyében értesülésünk szerint a legközelebbi napokban érdekes fordulat várható: kinevezik az új elnököt, mégpedig a jelek szerint előreláthatóan Ráday Gedeon gróf személyében. Ráday Gedeon tapasztalt adminisztratív, ember, közismert, erélyes szervező, aki az egész ország területén történő jelentkezés és kielégítés bonyolult műveletét megfelelően tudja majd irányítani. A beavatottak az eddigi tárgyalásokból arra következtethetnek, hogy Ráday Gedeon vállalkozik erre a feladatra.