Uj Nemzedék, 1926. november (8. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-19 / 263. szám
12 Új Nemzedék KÖZGAZDASÁG Százmiliiárd koronánál nagyobb értékű burgonyát exportált már Magyarország ... ainamoa———---- Tizenötezer vadonnal vásárolt eddi, a külföld Kitűnő a magyar burgonya minősége — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A magyarországi burgonyaexport az idén igen nagy lendülettel indult meg. Ennek elsősorban az az oka, hogy míg a múlt esztendőben Európában közel 600 millió métermázsa volt a burgonyatermés, addig az idén még 500 millió métermázsa sem termett. Magyarországon is a múlt évi 23 millió métermázsával szemben a terméseredmény alig volt több 18 millió méter mázsánál. A mennyiségben beállott csökkenést azonban bőven kárpótolta az a körülmény, hogy a magyar burgonyatermés az idén a minőség szempontjából igen jól sikerült, amivel szemben Csehországban és Lengyelországban a burgonyatermés csaknem teljesen tönkrement. Olyan kereslet nyilvánult meg tehát a magyar burgonya iránt, hogy Csehország már eddig körülbelül hatezer vagonnal vásárolt magyar burgonyát, Ausztriába szintén körülbelül ugyanilyen mennyiséget vittek ki, sőt Svájc és Görögország is jelentékeny mennyiséget vásárolt. A jelentékeny kereslet az árak lényeges emelkedését is maga után vonta, mert míg a múlt esztendőben átlag kétmillió koronát kaptak a gazdák egy vagon burgonyáért, addig az idén a közönséges fajtákat 6—7, a nemesburgonyafajtákat 7—10 millió koronáért tudták értékesíteni. A külföldi kereslet különösen a múlt hónap első felében lendült fel. Szeptember végén Szabolcsban még 3,5 millió koronáértadtak egy vagon burgonyát s alig néhány hét alatt ez az ár teljes száz százalékkal emelkedett. A világkonjunktúra megváltozása következtében tehát a magyar burgonya értékes és kapós cikk lett s ezt a körülményt a burgonyaértékesítő szövetkezetek igen jól ki tudták használni. Körülbelül 100—120 milliárd koronára tehető az az összeg, amely eddig a külföldre exportált burgonyáért bejött az országba. Megkönnyítette az exportot a tartósan kedvező időjárás, mert nem kellett félni az áru meghagyásától és a kevés eső miatt a rothadás sem fenyegette az útban levő szállítmányokat. Az exporttevékenység most egyelőre elcsendesett, miután a szomszédos fogyasztó országok egy időre biztosították szükségleteiket. Az északi határokon át azonban kisebb mennyiségben állandóan viszik át a burgonyát, mert a Nyírségbe és Szabolcsba, szinte nap-nap után érkeznek a megszállott Felvidékről a szekerek, hogy 5—6 méter mázsás tételekben vigyék a Felföldre a burgonyát, olyan nagy ott a burgonyaínség. Ennek az a magyarázata, hogy az északi országok burgonyaterületének nagy részén a termés úgyszólván teljesen elpusztult a burgonyavész következtében, míg nálunk ez a betegség az idén csak jemértéktelen kárt okozott. A gazdáknak részt kell venniük az árutőzsde irányításában A termelők nélkül háttérbe szorulnak a tőzsdén a termelés érdekei — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Köztudomású, hogy a magyar mezőgazdaságot minden oldalról sok veszély fenyegeti, s különösen az értékesítési terület az, ahol a gazdáknak súlyos harcokat kell vívniuk és ahol a megnyilvánuló nehézségeket sürgősen le kell győzni. A gazdák mindenkor szívesen keresik fel a helyi jelentőségű vidéki vásárokat, az alkalmi kiállításokat, de érthetetlen módon és következetesen elkerülik a tőzsdét, a gabonaértékesítés döntő piacát, ahol a magyar gazdatársadalom reprezentánsai sokkal jobb és nagyobb szolgálatot tehetnének saját maguknak, illetően az egész mezőgazdaságnak, mint minden más fórumon. Ismeretes, hogy a gazdák egy része érdekellentétet lát a gazdák és a tőzsde között s természetesen ilyen módon a termények értékesítésének nehézségeiért, az árhanyatlásért a tőzsdét okolja, pedig ezek a gazdaérdekeket veszélyeztető jelenségek nagyrészten annak tulajdoníthatók, hogy a gazdák teljesen távoltartják magukat ettől az intézménytől, amely a gazdatársadalom nemtörődömsége folytán valósággal a kereskedők exkluzív intézményévé vált. A gazda sorsa, munkájának az értékesítése legnagyobbrszt a gabona- és terménytőzsde napi áralakulásai körül dől el s mégis a gazdák nem vesznek részt ennek az intézménynek a működésében, amely intézmény az ő sorsuk felett dönt. Régóta hangoztatják már az illetékes szakkörök azt, hogy ha a gazdák nagy számmal bevonulnának a tőzsdére, résztvehetnének a tőzsdetanácsban, a tőzsdei bíráskodásban, az árjegyző és a szakértő bizottságban egészen megváltozna a helyzet "és a tőzsde megfelelne annak a hivatásának, amely annak idején előíródott a számára s így könnyebben megvalósulhatna a termelő és a kereskedő társadalom között az egymásra való utaltság. A világ összes mezőgazdasági tényezői már régen belátták azt, hogy a gazdatársadalomnak szoros összeköttetésben kall lennie ezzel a döntőpiaccal és minden más országban, ahol terménytőzsdék vannak, a termelők megfelelően képviseltetik magukat a terménypiacokon s csupán a pesti árutőzsde az, amely úgyszólván teljesen termelők nélkül működik. A Magyarországot környező államok termény tőzsdéin a gazdák mindenütt hathatós szerepet biztosítottak maguknak úgy a napi árfolyamok megállapításánál, valamint a kifogásolások fölött határozó szakértői bizottságokban és a tőzsdebíróságokban s csupán nálunk tartják távol magukat a gazdák ettől az intézménytől. Ez az oka annak, hogy állandó a panasz a kifogásolások miatt és állandó az a sérelem, hogy a gabonatőzsdei árjegyzőbizottság nem a tényleges forgalomnak megfelelően s így nem a ténylegesen előfordult árak átlaga szerint állapítja meg az aznapi gabona és termény árfolyamát. A gazdáknak már egyszer fel kell ismerniük annak a tényét, hogy az a tőzsde, ahol a termelők teljesen hiányzanak, a termelés érdeke a kereskedelem egyoldalú árpolitikájának■ játéklabdájává semmisül. Amikor az illetékes gazdasági körök a gazdáknak a tőzsdei intézmény működésébe való bekapcsolódását sürgetik, azt kívánják, hogy a tőzsde a gazdák nagy anyagi érdekeit szolgáló igazi agrárkereskedelmi intézménnyé alakuljon át. A galaiapiacon lanoita volt az irányzat — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A tengerentúli terménypiacokról az irányzat további lanyhulásáról érkeztek jelentések és ezek már nagyobb változást idéztek elő a helybeli piac áralakulásában. Tegnap ugyanis a külföldi búza jelentékenyebb olcsóbbodását ellensúlyozta a kínálat tartózkodása és az élénkebb külföldi kereslet. A mai piacon azonban a külföldi kereslet megcsappant és ennek folytán megszűnt az árlemorzsolódást akadálozó eszköz is. A határidőpiacon a kereslet különösen a külföldi érdeklődés hiánya miatt, szűk keretek között mozgott. A májusi búzát 420.000 koronával jegyezték. A márciusi rozs ára 330—332.000 korona között ingadozott. A készárupiacon a tőzsdeidő elejéin feltűnően csekély volt az üzleti tevékenység és csak egykét tétel cserélt gazdát, a piacon azonban számítanak arra, hogy a tőzsdeidő folyamán az olcsóbb árak megélénkítik a forgalmat. A 76 kg-os tiszavidéki búzát 355.000 koronával jegyezték. A rozs ára 300—305.000 korona között mozgott. A liszt- ésőtítmény piacon a fővárosi malmok lisztárai a következők: Búzaliszt duplanullás és nullás 7250, egyes 7050, kettes 6800, hármas 6700, négyes 6400, ötös 5900, hatos 4950, hetes 3300, korpa 1700, rozsliszt nullás 7150, rozsliszt egyes 4050 korona kg-ként. A terménycikkek piacán a forgalom csaknem teljesen szünetel s csupán a tengeri iránt mutakozik némi kereslet. Az új tengerit 195— 197.500 koronával jegyzik. Az árpafélék piacán továbbá a zabpiacon még névleges árak sem alakultak ki. A magpiacon csak a bab iránt tapasztalható élénkebb érdeklődés. A babot állomásról 2150— 2175 koronává jegyzik kg.-ként. Értéktőzsde Irányzat tartott. Az üzleti tevékenysé szűk keretek között mozgott s mivel a kínálat megcsappant, a legtöbb érték árfolyama a tegnapi zárlati nívón mozgott. A hadikölcsönkülvények piacán folytatódott az árlemorzsolódás, amely azonban ma már mérsékeltebb volt. Annan árfolyamok BANKOK: Osztrák Hitel (137) 136.5. Angol-Magyar (43) 42. Leszámítoló (82.5) 82. Magyar-Olasz (25) 25. Ingatlan (356) 350 355. Földhitel (217) 218. Keresk. Bank (1206) 1205. Magyar-cseh (14) 14. Nemzeti bank (2110) 2100 2105. TAKARÉKOK ÉS BIZTOSÍTÓK: Lipótvárosi (65) 6. Magyar Ált. (143) 142 141.141. Pesti Hazai (2300) 2275 2300. Első Magyar (6725) 6750. Jég (58) 58 56. MALMOK: Első Budapesti (130) 129 130. Viktória (51) 505. BÁNYÁK ÉS TÉGLAGYÁRAK: Bauxit Tröszt (2060) 2050 2070, Dräsche (205) 200, Magnezit (1650) 1605, Ált. Szén (4580) 4530 4520, Urikányi (1495) 1490 1185, VASMŰVEK ÉS GÉPGYÁRAK: Csáky (11.5) 12.5, Gazd. Gépgy. (217) 219 218, Ganz-Danubius (1930) 1930 1940, Ganz Vill. (1163) 1160, Kistarcsai (93) 90.5, Kühne (31.5) 32, Lipták (36) 35, Magyar Acél (110) 110, Roessemann (30) 30, Hofbert (ICO) 164, Rothmüller (5.5) 7, Mérleggyár (25) 23 24.5. Rima (161) 166 169, Lámpa (132) 135. KÖNYVNYOMDÁK: Athenaeum (253) 253. Stephaneum (5) 5. Wodianer (5) 12. FAIPAR: Ofa (Zürich (975) 960 985. Rézbányás (132) 138. Szlavóniai (45) 46.9 46. Nasici (1610) 1610 1620. Viktória bútor (1.6) 2. I Nagy öröme lesz 1 I olvasóinknak a már iI készülő idei •*it4**r*' 1 1 AH* Minden 1 I ftíPV előfizetőnk | | ■fcS ^ ingyen | I V kapja! 1 Péntek, 1915 november 19. KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOK: Atlantica (25) 24. Levante (190) 188. Tröszt (450) 448 444. Városi (171) 170. Déli Vasút (212) 208 210. CUKORGYÁRAK: Déli cukor (635) 640. Magyar cukor (1832) 1830. Georgia (255) 252 255. GÁZ ÉS VILLAMOSSÁGI VÁLLALATOK: Légszesz (3,5) 3,5 3 .Izzó (1080) 1065. SÖRGYÁRAK. SZESZIPARI VÁLLALATOK: Részvény serfőző (840) 860. Gsol Windt (467) 470. TEXTILIPARI VÁLLALATOK: Juta (465) 405 400. Karton (62) 61. Szegedi kender (460) 460. VEGYIIPARI VÁLLALATOK: Hungária műtrágya (144) 141 142. Keleti és Murányi (115) 115. Klotild (18) 175 KÜLÖNFÉLE VÁLLALATOK: Bárdi (10) 9. Bóni (29) 29. Gummi (372) 368 378. Magyar Vasúti forg. (354) 353. Telefon (160) 160. Német mezőgazd. (80) 82 80. ÁLLAMADÓSSÁGI KÖTVÉNYEK: 6 száz. hadik. IV. kib. (122) 118 121., VI—VII. kib. (92) 90 88. 5 és fél száz. hadik. IV. kib. (89) 86 87., V. kib. (89) 85 87., VIII. kib. (89) 88 86. Pénztárjegy 1917-es (87) 81. Beszkár A. (103) 106, B. (22) 225. Int ·l l A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi megnyitó devizaárfolyamok a következők (zárójelben a tegnapi zárlat): Budapest 0.007262% (0.007260). Berlin 123.10 (123.10). Newyork 518.37% (518.37V2). London 2515.— (2515.—). Paris 17.80 (17.81 V*). Milano 21.95 (21.83Ve). Prága 15.35% (1535). Belgrád 9.15 (9.14). Szófia 3.75 (3.73%). Bukarest 2.85 (2.85). Varsó 57.50 (57.50). Bécs 73.15 (73.10). Hollandia 20730 (207.40). Brüsszel 72.12 % (72.17%). A buzazáloglevelek átszámítási kulcsa. A Pénzintézeti Központ közhírré teszi, hogy a buzazáloglevelekben folyósított hazaértekre szóló kölcsönök törlesztő részleteinek fizetésénél és a lazazáloglevelek kamatszelvényeinek beváltásánál átszámítási kulcs gyanánt decemberre 368.300 koronát kell alkalmazni, illetően fizetni. Valuta- és emieárfolyamok. Az árjegyzőbizottság tegnap a következő valutaárfolyamokat állapította meg: Angol font 345.875—347.875, „belga" 9918-9958, cseh korona 2109—2119, dán korona 19.000— 19.060, dinár 1252-1262, dollár 71.100— 71.400, francia frank 2440 —2500, hollandi forint 28.495—28.645, lengyel zloty 7835— 8035, lei 385—399, leva 513—519, Ura 2951— 3011, német márka 16.909—16.969, osztrák schilling 10.034—10.074, norvég korona 18.340—18.390, svájci frank 13.750-13.800, svéd korona 19.030—19.090. — A nemesfémpiacon a forgalom jelentéktelen volt. A magánforgalomban az ezüst egykoronást 4400—4600, a kétkoronást 8800—9200, a forintost 12.400-12.600, az ezüst ötkoronást 24.400—24.800koronával jegyezték. — Az ékszertőzsdén a szinarany gramjáért 47.700—47.850, a Napoleon-aranyért 274.000, a platina gramjáért 230.000 koronát fizettek. Állatvásár. A sertésvásáron mérsékelten emelkedtek az árak. Árjegyzések a következők: zsírsertés öreg Ta 17.5—18, fiatal nehéz 19—19.25, közepes 17.75—18, könnyű 15—15.5, szedett közepes 16.5—17, angol hússertés 17—19 ezer korona élősúly kgként. — Szalonnás félsertés 19.5—22, sózott szalonna 20.5—21, lehúzott hús 21—22.5, zsír 22—22.5 ezer korona. Az országos lóvásáron előfordult árak: nehéz, igaz kocsiló 4.7—7 millió, könnyű igazi kocsi ló 3—9 millió, öszvér 700 ezer, csikó 0.3—1.5 millió, alárendelt minőségű ló 0.275—4.2 millió, vágóló 0.2—1.2 millió korona darabonként. MB, Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest, V, Honvéd utca 10. (Tel.: 5—67, 5-68, 5—69.) Felelős vezető: TIBÍNYI MB KÁROLY műszaki igazgatói Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős kiadó: BÁRÁNYÁT LAJOS vezérigazgató. Iszzrri MB tanácsadó minden ES keresztény házban az a | WNwasift | és a | NEMZETI TOSAfi ]1