Uj Nemzedék, 1927. január (9. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-16 / 12. szám

Pro­meritis A kormány tagjai tegnap délután Bethlen István gróf miniszterelnök elnök­lésével miniszter­tanácst tartottak. A minisztertanács Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter javaslatára hozzá­járult ahhoz, hogy az ötvenszázalékos hadirokkantak illetményeit február els­ej­­étől kezdve kétszeresére emeljék fel. Mi­kor ezt a határozatot örömmel adjuk közre, minden tárgyilagosan gondolkodó ember ebben az országban megállapítja, hogy a kormány intézkedése nagy lépés abban a rendszerben, amely szociális in­tézkedésekkel akarja az új Magyarország alapjait lerakni és megerősíteni. Mert ha áll az a mondás, hogy az államgépezet kerekeit néha jó egy kis szociális olajjal megöntözni, áll annak változata is, hogy a­z újjáépülő ország kövei 6ő téglái kö­zött a legbiztosabb összetartó malter az, ha meglátják az­ illetékesek a lerongyo­lódott társadalmi osztályok nehéz hely­zetét és segíteni akarnak rajta. Ezúttal csak egy kisebb társadalmi osz­tályról, a hadirokkantakról van szó. De örvendünk, hogy ezekről van szó és hogy elsősorban van ezekről szó. Méltó és igaz­ságos, hogy­ a magyar állam, amikor a szanálás folytán kezd egésszégesebb gaz­dasági vérkeringésbe jutni, tehetségéhez képest először azokról gondoskodjék, akik a háborúban egészségüket, idegzetüket, szemük világát, végtagjaikat áldozták fel és csak élő torzókként kerültek vissza a polgári életbe. Szívszorongva látta min­den jóérzésű magyar ember a háborúnak eme áldozatait az utcákon, a házak falai­­hoz lapulva, vagy összeesve az aszfalton. Élő felkiáltójel, zokogó mementó volt minden ilyen emberroncs, nem szabad megfeledkezni róluk és a legelső alkal­mat fel kell használni megsegítésükre, ők száz százalékban adták oda egészségüket, testi épségüket, mikor hívta a kötelesség szava őket, kötelessége az államnak is te­­hát, hogy száz százalékban segítsen raj­tuk. És mikor ez most megtörtént, örü­lünk és örömmel könyveljük el a kor­mány szociális intézkedései között azt a rendeletet, amely száz százalékkal emeli fel az ötven százalékos és ötven százalék­nál magasabb hadirokkantak ellátását. Ez az intézkedés túl a szociális érzése­n­ben megnyugtató az ország hangulatára is, már csak azért is, mer­t megdől a szélsőbaloldalinak amaz érvelése, hogy a nemzet hálátlan fiaival szemben, akik érdemeikért mindent megérdemelnek. Láthatja mindenki, hogy a legelső alkal­mat felhasználja a magyar állam, ami­kor levegőhöz jut, hogy segítsen polgá­rain. Megdől tehát a marxizmusnak min­den agyafúrt ravaszkodása, amellyel kar­jait a lerongyolódott tömegek felé nyújtja ki, főleg a hadi­rokkantak felé. A hadi­rokkantak közül eddig is hiába próbál­koztak, mert azok, akik annak idején hősi­lélekkel tudták egészségüket odadobni, a lelkükben egészségesen hűek maradtak ahhoz az állameszméhez, amelyért szol­gáltak. A nehéz éveket végigtűrték, nél­­külözésben, mert tudták azt, hogy a ma­gyar állam is szegény és remélték, hogy az állampénztár helyzetének javulásával az ő helyzetük is javulni fog. Ez most bekövetkezett s ha az eddigi elfojtott só­hajok megkönnyebbülnek, ez felelet a romboló elemek mesterkedésére De üdvözöljük a kormány tegnapi hatá­rozatát azért is, mert csak első lépését látjuk egy rendszeres akciónak, amelyet követni fog a többi is. Meg vagyunk győ­­ződve arról, hogy amilyen jóindulattal és jóakarattal eddig is és most is megtett a kormány mindent, hogy a háború áldoza­tain segítsen, úgy a jövőben is arra fog törekedni, hogy szociális intézkedései mi­nél szélesebb körben éreztessék hatásu­kat. Bizonyára sor fog kerülni a hadi­­rokkantak után a háború más rokkant­­jaira is, akik ha nem is egészségükben, de anyagi javaikban rokkantak meg, fel­áldozván a haza oltárára utolsó fillérfiá­két is. Ők is megérdemlik, hogy­ pro me­­t­ritis kapjanak néhány morzsát a magyar állam egyre jobban megerősödő és kiszé­lesedő asztaláról. Ezek a szociális intéz­kedések nagyon alkalmasak arra, hogy a legszegényebb társadalmi osztályokat, főleg pedig a lerongyolódott köz­­osz­­tályt megnyugtassák és elhallgattassák azokat­­a szirén dal­okat, amelyek a balol­dal felől mindig fütyürésznek. A szenve­dők láthatják, hogy a kormánynak oly arányban nő a jóindulata e kérdésekkel szemben, mint amilyen arányban helyre­billen az államháztartás egyensúlya. Azért, mikor örvendünk annak, hogy sokaknak jogos kérdése most meghallgatásra talált, a többi reménykedőnek, azt mondhatjuk, hogy idővel eljön minden jogos panasz­kodó számnok meghallgatása " C ' f Ára 1O Il«Hl«tal!­ári Egy BMMM HM mm éfl U(^Ghl* kára S pengd 20 fillér. BSyji jMgfij HR MMR BYPb .dBrfBykEHt ratal I Budapest, V. ker., ■ •lysdiTn * pengd *0 BhB Pt­ll . _________ 199 ASttP Honvád­ u. 10. Tel.i 127-47, fillér. Egyes szám ára HUM jagSjAM jHuBH Hl AKUr 127-48, J.­­5. Gyorsíróid helyben, vidéken ás WMBBa SSgfi BBS MBKaSaffi' 7-20. Fiókkiadóhivatalok­­ pályaudvaron 10 fii- ösWga Vill., Rákóczi-ut 1. Tel.t­­ár. — Hirdetásak mii­ MhH BBHh MjWWBBBlM Hfiw KSH AfaU fSjys!_sajfjEkiajylKft&gaeS J. 136-06, Teréz-körút 62. Ilmátoras díjszabás MifiBg BHm rfigHSl­WjtBjjamgfo, fiajj BBjje 'Szalfi tiSibMiBMBI Tol. i 121-41. I., Országhoz. ›‚•ο■› szerint. HhS­iBSB SmH IBI utca 18.11., Batthyány-tárf. IX évfolyam 12. (2155.) szám + Vasárnap ♦ Budapest, 1927 január 16. 110 milliós gondoző pályázatunk újabb húsz nyertesének névsora Egyszobás lakásért 508, a kétszobásért 728 pengő bért kell fizetni az akcióházakban A pénzügyminisztérium azt kívánja, hogy bel­földi tőkéből építsenek a bankok E Csddre maradt a telkek helyszíni szemléje . Az Új Nemzedék tudósítójától.­­ A­ főváros közgyűlésének a lakásépí­tésre vonatkozó határozatát tudvalévően a kormányhoz terjesztették fel jóváha­gyás végett. Beavatott helyről úgy értesülünk, hogy a kormány jóvá­hagyása elvben már megtörtént. A pénz­­gyi kormány csak egy feltételtől teszi függővé a hozzájárulását. Ez a feltétel értesülésünk szerint az, hogy a bankok ne külföldi kölcsön alap­ján szerzett pénzből, hanem saját tő­kéjükből finanszírozzák az építkezést. Bod János pénzügyminiszter ugyanis azt a szempontot kívánja érvényesíteni, hogy az ország közhitelére a külföldi pénzpiacokon a legnagyobb gondot kell fordítani és még a lehetőségét is el kell kerülni annak, hogy hitelképességünk az erős igénybevétel folytán esetleg hátrá­nyosan alakuljon. A tárgyalás tehát most a körül forog, hogy a bankok elfo­gadják-e a saját tőke felhasználásának az igazolási kötelezettségét. Mára tűzte ki a kisajátító bizottság a megvételre felajánlott és kiszemelt tel­kek helyszíni szemléjét. Az ügyosztály nem tudta teljesen előkészíteni a hatal­mas anyagot és így keddre halasztották a helyszíni szemlét, amelyen a kisajátító bizottság tagjain kívül a bankok megbí­zottai és a főváros illetékes szakemberei is részt vesznek. A tervek részben elkészültek, részben pedig most dolgoznak rajtuk. Most már bizonyos, hogy az épülő lakások fele egyszobás, fele kétszobás lesz, kivéve az Angol-Magyar Bank óbudai házát és azokat az épületeket, amelyet a főváros saját rezsiben építtet, jobb kivi­telben. úgy tudjuk, az egyszobás lakások évi bére öt­­százn­yolc pengő lesz, míg a kétszobá­sokért hétszázhuszonnyolc pengő évi bért kell fizetnie a boldog tulajdo­nosnak. A közvélemény ezek után már csupán arra kiváncsi, hogy a sok tervezget­és és tanácskozás után mikor következik be az építkezés valóságos megkezdése. " n­ Magyarországon csak tömeges influenza , Nyugaton terjed a spanyol -----------n—• —n­ Jl Hatóságok nyugalomra intenek — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Magyarországot még ezideig megkí­mélte a spanyol betegség, de a főváros területén és az egyes vidéki városokban nagy mértékben lépett fel az influenza és a náthaláz. A közönség állandó izgalomban él s az első tüsszentésre már megjelenik előtte a spanyol réme. A háborús izgalmak és a gazdasági nyomorúságok miatt megrok­kant idegzetű polgárság között különös lelki depressziót váltott ki a járvány híre. Az Új Nemzedék munkatársa érdeklő­dött az influenzás járvány jelenlegi ál­lása iránt. Győry Tibor dr. miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, a népjóléti minisztérium egészségügyi főosztályának vezetője munkatársunknak az alábbi felvilágosítást adta: — Érthetetlen a közönségnek nyugta­lansága és félelme a spanyoljárvány miatt, holott egész Magyarország terüle­tén egyetlenegy úgynevezett „spanyol­megbetegedés“ nem történt. Igenis, van Magyarországon nagyon enyhe lefolyású tömeges influenza és nátha­­láz-járvány, de ezideig egyetlen egy elhalálozás nem történt. A népjóléti minisztérium körren­deletet bocsátott ki az összes közigazga­tási hatóságokhoz, hogy minden egyes spanyol megbetegedést és elhalálozást azonnal jelentsenek a minisztériumnak. Hála Istennek erdeig egyetlen egy jelen­tés sem futott be. A közönséget fel kell világosítani, hogy tulajdonképpen spa­nyol járvány nincsen, hanem az influen­zának súlyosabb fajtájáról van szó, mely időközünként meg szokott ismétlődni. A legutóbbi 1918-ban volt és ezt megelőző­leg harminc évvel azelőtt volt hasonlóan pusztító nagy influenzajárvány. Magyar­­országot ezideig megkímélték a súlyosabb esetek és a másodnapon­ként hozzánk ér­kező genfi jelentésből megállapíthatjuk, hogy a Nyugat felől jövő súlyos influenza­­­járvány legutolsó állomása Köln. Ausz­triában egyetlen egy megbetegedés nem fordult elő és így semmiféle aggodalomra nincsen ok. Az Erdélyben előfordult spa­nyolos megbetegedésekről szóló hírek tel­jesen valótlanok, de a járvány szempont­jából is lehetetlenség, hogy ekkora ugrás­sal kerüljön ki ilyen óriási területet és megkímélje a közbeeső országokat. A je­lenleg Budapesten és az egyes vidéki vá­rosokban fellépett influenza járvány igen enyhe lefolyású, legfeljebb har­mincnyolc és fél fokos lázakkal. A népjóléti minisztérium a legelső ko­moly spanyolos megbetegedést a közön­ség tudomására fogja hozni, annál is in­kább, hogy egy komoly járvány esetén a közönség is segítségére legyen a ható­ságoknak a járvány leküzdésében. Friedrich Vilmos dr. egészségügyi főtanácsos, az Országos Munkásbiztosítópénztár fő­orvosa kijelentette munkatársunknak, hogy a pénztárnál naponkint háromszáz­­háromszázötven influenzás beteg jelent­kezik és körülbelül kétszer annyira te­hető a beteg családtagok száma, de vala­mennyi igen enyhe lefolyású és két-há­­rom nap alatt gyógyul. A pénztári orvo­sok emberfeletti munkát végeznek, mert a munkások két-három napi megbetege-

Next