Uj Nemzedék, 1927. január (9. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-08 / 5. szám

Szombat, 1927 január 8. Uj Nemzedék \ iítlÍISlÍfÍIC!Í-|pCOIl£lCií eil cicr o$itomii|a iaüciicü s n|i^i!|iS§pl§i cs a HdrolQi­fiililliil Bod János apja éveként az egtjiMlli® pengői — nagijary Készíti a törvény­javaslatot Kovács a szükség ír* statiszlikáját Tü­res-nagyarországn­ak­ sem volt ennyi ftsziöp­olija — mondja vátetteIsSerg kultuszminiszter — Az Új Nemzedék tudósítójától. — ■■■i nur» MM A Nemzeti Újság révén került nyilvá­nosságra Klebelsberg Kunó gróf kultusz­miniszter terve, hogy a kultusztárca költ­ségvetésének keretében egymiliópengős ösztöndíjalapot létesít a magyar köz­­alkalmazottak gyermekeinek tanulmányi céljaira. A miniszter a főiskolák és a tu­dományos intézetek vezetőinek bevonásá­val értekezletet tartott, amelyen kifej­tette, hogy az ösztöndíjalap m­egszervezé­­sére a magyar ifjúság nehéz gazdasági és szociális viszonyai késztették, amelyek sok kiváló tehetségnek energiáját vonták el a komoly és bensőséges munkától. A tudományegyetemek és főiskolák képviselőinek hozzászólása után a mi­­niszter felkérte Magyary egyetemi ta­nárt az egymilliópengős ösztöndíj-ahip megszervezéséről szóló törvényjavaslat elkészítésére, hogy azt mielőbb a január­ban összeülő országgyűlés elé vihesse. A készülő törvényjavaslat — amelyet ugyan széles körben örömmel fogadnak — az eddig nyilvánosságra jutott tervezet alapján némi bizonytalanságot támasz­tott a köztisztviselők körében, akiket az ösztöndíjalap a legközelebbről érint. He­lyesnek tartják ugyanis, hogy közalkal­mazottak gyermekei fokozott tanulmányi segélyben részesüljenek s ezáltal megsza­baduljanak az óraadás és kenyérkeresés gondjától, a mindennapi nélkülözésektől, azonban az ösztöndíjalap megteremtését illetően aggályaik vannak. A köztisztviselők illetményeiből — mint ismeretes — másfél százalékot vonnak le a nyugdíj­jár­uléki alapra. Az 1912. évi LXVIII. törvénycikk és egy 1916-ban ki­adott szabályzat előírja, hogy a köztiszt­viselői fizetésekből befolyt nyugdíjalap összegét milyen célokra kell fordíani. A törvény többek között úgy intézkedik, hogy ebből az alapból hasítsanak ki bizo­nyos összeget a közalkalmazottak gyer­mekeinek tanulmányi segélyére is A há­ború után azonban az ösztöndíj­ügyek háttérbe szorultak, csak igen csekély mér­tékben utaltak ki az alapból segélyeket és igy az már tetemes összegre növeke­dett Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisz­ternek vívmánya, hogy az eddigi állapot­tal szemben, amidőn a tanulmányi ösz­töndíjakat a pénzügyminisztérium ke­zelte, most az egym­iliópengős ösztöndíjalappal a­­ kiutalások a kultusztárca hatáskö­rébe kerültek át. A közalkalmazottak évekre visszamenő kívánsága, hogy gyermekeik tanulmányi segélyezése ne egyedül a nyugdíj­járulék­alapból történjék, hanem az akcióba kap­csolják be az elkobzott Károlyi-javakat is. A készülő törvényjavaslat dolgában tehát a köztisztviselők ebben a kérdésben biztató feleletet várnak az illetékes fó­rumtól. Az Új Nemzedék munkatársa ezért megkérdezte Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, mi várható ebben a kérdés­ben. A miniszter a következőket mondotta: — Eddig a közalkalmazottak gyermekei csak abból az alapból kaptak ösztöndíja­kat, amely alapot a minden közalkalma­zott illetményéből havonként levont járu­lék táplál. Beterjesztettem a Nemzeti Közművelődési Alapról szóló törvényja­vaslatot, amely Károlyi Mihály elkobzott vagyonát állította volna egy ösztöndij­­akció szolgálatába. — De mind a két említett forrás körül nehézségek mutatkoztak. — Az alap, amely az illetmények levo­násából adódott össze, többféle köztisztvi­selői cél között oszlott meg és igy elégte­lennek bizonyult. A Károlyi vagyonra vonatkozó törvényjavaslatot nem tár­gyalta le a nemzetgyűlés. Éppen ezért et­től a két forrástól egészen függetlenül kieszközöltem a pénzügyminiszternél, hogy évi egymillió pengőt bocsát rendelkezésemre a közalkalmazottak gyermekei részére nyújtandó ösztön­díjak­ céljára. — Önként értetődik, hogy a tisztviselő­­alapból folyó akció változatlanul megy tovább és hogy mindenképen a Károlyi­­vagyonra vonatkozó törvényjavaslat mi­előbbi letárgyal­ására igyekszem. Mindhá­rom akció külön dolog, egyik a másikat nem érinti. — Az elmúlt napokban tartott tanács­­k­ozás­on letárgyaltam a tan­férfiakkal az ösztöndijakció pedagógiai részét. Ennek alapján Magyary Géza egyetemi tanár most már kidolgozza a törvénytervezetet. A megokolá­snak lesz egy érdekes mel­léklete, amely Kovács Alajosnak, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal főigazgatójá­nak a bevonásával készül. Statisztikai alapon felépített rendszeres memoran­dum lesz ez, amely kimutatja a közalkalmazottak ta­nítási korban lévő­­gyermekeinek számát, úgy, hogy az egész szükség­let, a helyzet is áttekinthető legyen. — Mihelyt Magyary professzor elké­szült a munkával, a trANSz és az egyes szolgálati ágak képviselőinek bevonásá­val a kultúrpolitikai szemponton felül a középosztályi politika szempontjából is letárgyalom a javas­latot. — Évi ezer ösztöndíjról van itt szó. Ez oly nagy szám, hogy többszörösen meg­haladja az egész­ Magyarország közalkal­­mazottainak béke idején rendelkezésre bocsátott ösztöndíjak számát. Az elmondottak szerint a kultuszmi­niszter a leghelyesebb utat választotta, amikor a Károlyi-vagyon felhasználásá­nak törvényes rendezésétől függetlenül olyan ösztöndíj-forrást szerzett, amely­­lyel azonnal kielégítheti a­ köztisztviselő-gyermekek szükségleteit. Mert a törvény megmarad, de az ifjúságot kimarja a nyomor az iskolából. Nem kötelező a díszmagyar a képviselőkre az országgyűlés megnyitásán — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az országgyűlés megnyitásának az idő­pontját január 29-ére tervezik, de ez a dátum még nem végleges. Az ünnepies külsőségek dolgában már megállapodtak az illetékesek. A megállapodás szerint a képviselők diszmagyarban jelennek meg az országház kupolacsarnokában, ahová a nagyközönség nem kap belépőjegyet. Beavatott helyen a következő információt adták az Új Nem­zedék munkatársának ezzel kapcsolatban: — A diszmagyar nem kötelező, a régi országgyűlések megnyitásakor azonban a magyar törvényhozás tagjai diszmagyar­ban jelentek meg. Ezért alkalmazzuk most is a régi időkre emlékeztető, tradicionális szokást, de egészen természetes, hogy az is elegendő, ha olyan képviselő, aki nem rendelkezik diszmagyarral, Ferenc­ József kabátban, vagy egyszerű feketeruhában jelenik meg. A nagyközönség magától ér­tetődően nem kap belépőjegyet az ün­nepségre. Amikor az újonnan megválasz­tott országgyűlés tagjai a Várban foga­dásra jelentek meg, a közönség ott sem vehetett részt az ünnepségen. — A képviselőház illetékes faktorai­­ tehát semmi szín alatt sem adnak ki jegyeket a nagy nyilvánosság szá­mára, amelyen csak a diplomaták és a sajtó je­lenhetik meg. Még nem biztos, hogy dél­ben kezdődik-e az ünnepi megnyitás. A tanácskozás erről is, mint több részletről, tovább folyik. 5 Hat újabb hadihajót küldött az Unió Nicaraguába­ ­ Az Új Nemzedék tudósítójától. — Washington, január 6. Hat újabb hadihajó, köztük a Cincinnati és a Morkhead cirkálók pa­rancsot kaptak, hogy Nicaraguába hajózzanak. A hajók fedél­zetén 490 tengerészkatona van. Mint a tengerészeti minisztérium közli, a hajók kiküldetésének az a célja, hogy Lati­mer tengernagyot az amerikai élet és vagyon védelmében támogassák. A fővárosban és a vidéken még sehol sem fordult elő spanyol megbetegedés — ——— „A mértéktelen ivásstól és éjszakázástól mindenki tartózkodjék“ — Az Ízj Nemzedék tudósítójától. — Külföldről érkezett távirati jelentések szerint Spanyolországban és Dél francia­­országban újból fellépett az 1918-as év pusztító betegsége, a sportgolnátha. A megbetegedések száma az utolsó három nap alatt nőtt im­­ nő és az influenzajár­vány már Svájc kantonjaiba is áthúzó­dott, sőt átlépte a La Manche-csatornát is és London lakossága között is pusztít. A veszedelmes járvány terjedése Euró­­paszerte nagy aggodalmat keltett. Arra a kérdésre, hogy vájjon a spanyolinflu­enza nálunk is felütheti-e járványszerűen a fejét, Gerlóczy Zsigmond dr. egyetemi tanár, a Szent László-járvány­­kórház igazgató-főorvosa a következőket mondotta munkatársunknak: —■ A spanyolnátha újabb fellépéséről csak a lapokból értesültem, anélkül, hogy annak valódiságáról megbízható adatokat kaptam volna. Mindenesetre megdöbbentő és nagy aggodalmat keltő, ha a hir igaz­nak bizonyul. A spanyol­náthával szem­ben preventív intézkedésről, amint azt az 1918-as járvány is mutatta, nem lehet szó. — Ez a veszedelmes betegség a le­vegő útján terjed és különösen a nagy tömegeket támadja meg. — Az előző spanyol járvány alkalmával is minden intézkedés csődöt mondott, mert a járvány egyik napról a másikra vált enoritissá és napok alatt tízezren, százezren betegedtek meg. A kolera, a pes­tis, a kiütéses tífusz és egyéb pusztító, járványszerű betegségek ellen van vé­delem, a spanyolnátha ellen nincs. — Ez idő szerint azonban Budapes­ten még csak az előjelei sem mutat­koztak a spanyolnáthának. — Influenza megbetegedések ugyan, mint minden télen, most is gyakoriak, azonban ez egyáltalán nem vezethető vissza a külföldi állítólagos spanyoljár­ványra. A mai kötött világforgalom mellett, amikor csak útlevéllel lehet a határokat átlépni s igy megnehezítik az utazásokat, mindenesetre nehezebben fog a járvány Európa keletibb részébe is át­terjedni. Ennek a jelentősége abban mu­tatkozik, hogy a spanyolnátha igen el­enyésző és kismértékben a betegek útján is fertőz és néha a környezet is megkap­hatja a betegséget. Az igazi járvány azonban a levegő utján terjed. — A közönségnek a ügyelmébe két dolgot ajánlok. — Ne ijedjen meg túlságosan a kül­földi hírektől, mert a túlzott aggo­dalom legyengíti a szervezet ellen­­állóképességét és ha a járvány tény­leg eljut M­ Magyarországra is, nagyobb a disponán­ság a fertőzésre és így inkább áldozatul esik a spanyolnát­hának. — Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a lakosság könnyelműen nézzen a jövő elé. — A második tanácsom, mindenki vi­gyázzon magára, óvakodjék a meghűlés­től és minden olyantól, tehát a mértéktelen ivástól, éjszakázástól, ami leg­yöngíti a szervezetét és be­folyásolhatja megbetegedését.­­ Nagy súlyt kell fektetni a tiszta­ságra és kerülni kell minden zsúfoltsá­got, mert leginkább ez ad tápot a járvány fell­épése esetén megerősödésének és el­terjedésének. Ha preventív intézkedésről szó lehet, akkor csakis ez a két tanács jöhet számításba.­­ Már most kívánom kiemelni, hogy a tanítás beszüntetése az iskolákban tel­jesen felesleges, ez csak a tanulók érde­keit veszélyezteti, amennyiben hátráltatja tanulmányaik elvégzését. Az iskolák be­zárását követelni nem célsezerű, annál ke­­vésbbé, mert mint az 1018-as események mutatják, ez semmiképen sem befolyá­solta a járvány csökkenését.­­■ A főváros tisztif­őorvosi hivatala és a kerületi tisztiorvosok megerősítették azt, hogy a külföldön fel­lépett spanyolnátha Budapesten és az or­szágban még sehol sem, lépett fel és Bu­dapest területén a járványtól még nem kell tartani. A főpolgármester azonban utasította a hatóságokat, hogy a szüksé­ges elővigyázatossági intézkedéseket te­gyék meg. A vidéken sem fordult még elő spanyol­­nátha-megbetegedés. Pécsről, Szombat­helyről, Szegedről, Debrecenből és Győr­ből kérdésünkre azt a választ adták, nem­csak hogy spanyolnátha-megbetegedés nem történt, hanem még súlyosabb in­fluenza beteg sem volt a kórházakban. A spanyoltárcástpsft százhúszosNM halálos áldozata van tegnap Nadribol Madrid, január 7. Az influenzajárvány Madridban egyre jobban terjed. A spanyol fővárosban tegnap 125 haláleset fordult elő. Barcelonában a járvány ezzel szemben már vesztett ere­jéből ____ ___ Paris, január 6. fedéséről érkezik hír. Lyonban tegnap 60, Mar- A vidékről az influenza-járvány további ter­­seilleben 61 haláleset történt. 460 millió frankkal csökkenti a francia kincstár bevételét az export illeték törlése — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Paris, január 6. Az 1926 augusztus 12-iki törvény alap­ján a kivitel forgalmi adó alá esett. Gaz­dasági körök kérésére, melyek utaltak arra, hogy a frank emelkedése a kivitelt úgyis hátráltatja, a kivitel meg a biztatá­sát most hivatalosan megszüntették. Peyroux képviselő Poincaré miniszter­­elnökhöz intézett levelében kijelenti, hogy a kiviteli adó megszüntetése az 1027 évi költségvetési bevételeket mintegy 160 mil­lióval csökkenti. Felveti a kérdést, hogy ilyen körülmények közt a költségvetési egyensúly mikép lesz fenntartható.

Next