Uj Nemzedék, 1927. január (9. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-08 / 5. szám
Szombat, 1927 január 8. Uj Nemzedék \ iítlÍISlÍfÍIC!Í-|pCOIl£lCií eil cicr o$itomii|a iaüciicü s n|i^i!|iS§pl§i cs a HdrolQifiililliil Bod János apja éveként az egtjiMlli® pengői — nagijary Készíti a törvényjavaslatot Kovács a szükség ír* statiszlikáját Türes-nagyarországnak sem volt ennyi ftsziöpolija — mondja vátetteIsSerg kultuszminiszter — Az Új Nemzedék tudósítójától. — ■■■i nur» MM A Nemzeti Újság révén került nyilvánosságra Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter terve, hogy a kultusztárca költségvetésének keretében egymiliópengős ösztöndíjalapot létesít a magyar közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi céljaira. A miniszter a főiskolák és a tudományos intézetek vezetőinek bevonásával értekezletet tartott, amelyen kifejtette, hogy az ösztöndíjalap megszervezésére a magyar ifjúság nehéz gazdasági és szociális viszonyai késztették, amelyek sok kiváló tehetségnek energiáját vonták el a komoly és bensőséges munkától. A tudományegyetemek és főiskolák képviselőinek hozzászólása után a miniszter felkérte Magyary egyetemi tanárt az egymilliópengős ösztöndíj-ahip megszervezéséről szóló törvényjavaslat elkészítésére, hogy azt mielőbb a januárban összeülő országgyűlés elé vihesse. A készülő törvényjavaslat — amelyet ugyan széles körben örömmel fogadnak — az eddig nyilvánosságra jutott tervezet alapján némi bizonytalanságot támasztott a köztisztviselők körében, akiket az ösztöndíjalap a legközelebbről érint. Helyesnek tartják ugyanis, hogy közalkalmazottak gyermekei fokozott tanulmányi segélyben részesüljenek s ezáltal megszabaduljanak az óraadás és kenyérkeresés gondjától, a mindennapi nélkülözésektől, azonban az ösztöndíjalap megteremtését illetően aggályaik vannak. A köztisztviselők illetményeiből — mint ismeretes — másfél százalékot vonnak le a nyugdíjjáruléki alapra. Az 1912. évi LXVIII. törvénycikk és egy 1916-ban kiadott szabályzat előírja, hogy a köztisztviselői fizetésekből befolyt nyugdíjalap összegét milyen célokra kell fordíani. A törvény többek között úgy intézkedik, hogy ebből az alapból hasítsanak ki bizonyos összeget a közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélyére is A háború után azonban az ösztöndíjügyek háttérbe szorultak, csak igen csekély mértékben utaltak ki az alapból segélyeket és igy az már tetemes összegre növekedett Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszternek vívmánya, hogy az eddigi állapottal szemben, amidőn a tanulmányi ösztöndíjakat a pénzügyminisztérium kezelte, most az egymiliópengős ösztöndíjalappal a kiutalások a kultusztárca hatáskörébe kerültek át. A közalkalmazottak évekre visszamenő kívánsága, hogy gyermekeik tanulmányi segélyezése ne egyedül a nyugdíjjárulékalapból történjék, hanem az akcióba kapcsolják be az elkobzott Károlyi-javakat is. A készülő törvényjavaslat dolgában tehát a köztisztviselők ebben a kérdésben biztató feleletet várnak az illetékes fórumtól. Az Új Nemzedék munkatársa ezért megkérdezte Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, mi várható ebben a kérdésben. A miniszter a következőket mondotta: — Eddig a közalkalmazottak gyermekei csak abból az alapból kaptak ösztöndíjakat, amely alapot a minden közalkalmazott illetményéből havonként levont járulék táplál. Beterjesztettem a Nemzeti Közművelődési Alapról szóló törvényjavaslatot, amely Károlyi Mihály elkobzott vagyonát állította volna egy ösztöndijakció szolgálatába. — De mind a két említett forrás körül nehézségek mutatkoztak. — Az alap, amely az illetmények levonásából adódott össze, többféle köztisztviselői cél között oszlott meg és igy elégtelennek bizonyult. A Károlyi vagyonra vonatkozó törvényjavaslatot nem tárgyalta le a nemzetgyűlés. Éppen ezért ettől a két forrástól egészen függetlenül kieszközöltem a pénzügyminiszternél, hogy évi egymillió pengőt bocsát rendelkezésemre a közalkalmazottak gyermekei részére nyújtandó ösztöndíjak céljára. — Önként értetődik, hogy a tisztviselőalapból folyó akció változatlanul megy tovább és hogy mindenképen a Károlyivagyonra vonatkozó törvényjavaslat mielőbbi letárgyalására igyekszem. Mindhárom akció külön dolog, egyik a másikat nem érinti. — Az elmúlt napokban tartott tanácskozáson letárgyaltam a tanférfiakkal az ösztöndijakció pedagógiai részét. Ennek alapján Magyary Géza egyetemi tanár most már kidolgozza a törvénytervezetet. A megokolásnak lesz egy érdekes melléklete, amely Kovács Alajosnak, a Központi Statisztikai Hivatal főigazgatójának a bevonásával készül. Statisztikai alapon felépített rendszeres memorandum lesz ez, amely kimutatja a közalkalmazottak tanítási korban lévőgyermekeinek számát, úgy, hogy az egész szükséglet, a helyzet is áttekinthető legyen. — Mihelyt Magyary professzor elkészült a munkával, a trANSz és az egyes szolgálati ágak képviselőinek bevonásával a kultúrpolitikai szemponton felül a középosztályi politika szempontjából is letárgyalom a javaslatot. — Évi ezer ösztöndíjról van itt szó. Ez oly nagy szám, hogy többszörösen meghaladja az egész Magyarország közalkalmazottainak béke idején rendelkezésre bocsátott ösztöndíjak számát. Az elmondottak szerint a kultuszminiszter a leghelyesebb utat választotta, amikor a Károlyi-vagyon felhasználásának törvényes rendezésétől függetlenül olyan ösztöndíj-forrást szerzett, amelylyel azonnal kielégítheti a köztisztviselő-gyermekek szükségleteit. Mert a törvény megmarad, de az ifjúságot kimarja a nyomor az iskolából. Nem kötelező a díszmagyar a képviselőkre az országgyűlés megnyitásán — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az országgyűlés megnyitásának az időpontját január 29-ére tervezik, de ez a dátum még nem végleges. Az ünnepies külsőségek dolgában már megállapodtak az illetékesek. A megállapodás szerint a képviselők diszmagyarban jelennek meg az országház kupolacsarnokában, ahová a nagyközönség nem kap belépőjegyet. Beavatott helyen a következő információt adták az Új Nemzedék munkatársának ezzel kapcsolatban: — A diszmagyar nem kötelező, a régi országgyűlések megnyitásakor azonban a magyar törvényhozás tagjai diszmagyarban jelentek meg. Ezért alkalmazzuk most is a régi időkre emlékeztető, tradicionális szokást, de egészen természetes, hogy az is elegendő, ha olyan képviselő, aki nem rendelkezik diszmagyarral, Ferenc József kabátban, vagy egyszerű feketeruhában jelenik meg. A nagyközönség magától értetődően nem kap belépőjegyet az ünnepségre. Amikor az újonnan megválasztott országgyűlés tagjai a Várban fogadásra jelentek meg, a közönség ott sem vehetett részt az ünnepségen. — A képviselőház illetékes faktorai tehát semmi szín alatt sem adnak ki jegyeket a nagy nyilvánosság számára, amelyen csak a diplomaták és a sajtó jelenhetik meg. Még nem biztos, hogy délben kezdődik-e az ünnepi megnyitás. A tanácskozás erről is, mint több részletről, tovább folyik. 5 Hat újabb hadihajót küldött az Unió Nicaraguába Az Új Nemzedék tudósítójától. — Washington, január 6. Hat újabb hadihajó, köztük a Cincinnati és a Morkhead cirkálók parancsot kaptak, hogy Nicaraguába hajózzanak. A hajók fedélzetén 490 tengerészkatona van. Mint a tengerészeti minisztérium közli, a hajók kiküldetésének az a célja, hogy Latimer tengernagyot az amerikai élet és vagyon védelmében támogassák. A fővárosban és a vidéken még sehol sem fordult elő spanyol megbetegedés — ——— „A mértéktelen ivásstól és éjszakázástól mindenki tartózkodjék“ — Az Ízj Nemzedék tudósítójától. — Külföldről érkezett távirati jelentések szerint Spanyolországban és Dél franciaországban újból fellépett az 1918-as év pusztító betegsége, a sportgolnátha. A megbetegedések száma az utolsó három nap alatt nőtt im nő és az influenzajárvány már Svájc kantonjaiba is áthúzódott, sőt átlépte a La Manche-csatornát is és London lakossága között is pusztít. A veszedelmes járvány terjedése Európaszerte nagy aggodalmat keltett. Arra a kérdésre, hogy vájjon a spanyolinfluenza nálunk is felütheti-e járványszerűen a fejét, Gerlóczy Zsigmond dr. egyetemi tanár, a Szent László-járványkórház igazgató-főorvosa a következőket mondotta munkatársunknak: —■ A spanyolnátha újabb fellépéséről csak a lapokból értesültem, anélkül, hogy annak valódiságáról megbízható adatokat kaptam volna. Mindenesetre megdöbbentő és nagy aggodalmat keltő, ha a hir igaznak bizonyul. A spanyolnáthával szemben preventív intézkedésről, amint azt az 1918-as járvány is mutatta, nem lehet szó. — Ez a veszedelmes betegség a levegő útján terjed és különösen a nagy tömegeket támadja meg. — Az előző spanyol járvány alkalmával is minden intézkedés csődöt mondott, mert a járvány egyik napról a másikra vált enoritissá és napok alatt tízezren, százezren betegedtek meg. A kolera, a pestis, a kiütéses tífusz és egyéb pusztító, járványszerű betegségek ellen van védelem, a spanyolnátha ellen nincs. — Ez idő szerint azonban Budapesten még csak az előjelei sem mutatkoztak a spanyolnáthának. — Influenza megbetegedések ugyan, mint minden télen, most is gyakoriak, azonban ez egyáltalán nem vezethető vissza a külföldi állítólagos spanyoljárványra. A mai kötött világforgalom mellett, amikor csak útlevéllel lehet a határokat átlépni s igy megnehezítik az utazásokat, mindenesetre nehezebben fog a járvány Európa keletibb részébe is átterjedni. Ennek a jelentősége abban mutatkozik, hogy a spanyolnátha igen elenyésző és kismértékben a betegek útján is fertőz és néha a környezet is megkaphatja a betegséget. Az igazi járvány azonban a levegő utján terjed. — A közönségnek a ügyelmébe két dolgot ajánlok. — Ne ijedjen meg túlságosan a külföldi hírektől, mert a túlzott aggodalom legyengíti a szervezet ellenállóképességét és ha a járvány tényleg eljut M Magyarországra is, nagyobb a disponánság a fertőzésre és így inkább áldozatul esik a spanyolnáthának. — Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a lakosság könnyelműen nézzen a jövő elé. — A második tanácsom, mindenki vigyázzon magára, óvakodjék a meghűléstől és minden olyantól, tehát a mértéktelen ivástól, éjszakázástól, ami legyöngíti a szervezetét és befolyásolhatja megbetegedését. Nagy súlyt kell fektetni a tisztaságra és kerülni kell minden zsúfoltságot, mert leginkább ez ad tápot a járvány fellépése esetén megerősödésének és elterjedésének. Ha preventív intézkedésről szó lehet, akkor csakis ez a két tanács jöhet számításba. Már most kívánom kiemelni, hogy a tanítás beszüntetése az iskolákban teljesen felesleges, ez csak a tanulók érdekeit veszélyezteti, amennyiben hátráltatja tanulmányaik elvégzését. Az iskolák bezárását követelni nem célsezerű, annál kevésbbé, mert mint az 1018-as események mutatják, ez semmiképen sem befolyásolta a járvány csökkenését.■ A főváros tisztifőorvosi hivatala és a kerületi tisztiorvosok megerősítették azt, hogy a külföldön fellépett spanyolnátha Budapesten és az országban még sehol sem, lépett fel és Budapest területén a járványtól még nem kell tartani. A főpolgármester azonban utasította a hatóságokat, hogy a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket tegyék meg. A vidéken sem fordult még elő spanyolnátha-megbetegedés. Pécsről, Szombathelyről, Szegedről, Debrecenből és Győrből kérdésünkre azt a választ adták, nemcsak hogy spanyolnátha-megbetegedés nem történt, hanem még súlyosabb influenza beteg sem volt a kórházakban. A spanyoltárcástpsft százhúszosNM halálos áldozata van tegnap Nadribol Madrid, január 7. Az influenzajárvány Madridban egyre jobban terjed. A spanyol fővárosban tegnap 125 haláleset fordult elő. Barcelonában a járvány ezzel szemben már vesztett erejéből ____ ___ Paris, január 6. fedéséről érkezik hír. Lyonban tegnap 60, Mar- A vidékről az influenza-járvány további terseilleben 61 haláleset történt. 460 millió frankkal csökkenti a francia kincstár bevételét az export illeték törlése — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Paris, január 6. Az 1926 augusztus 12-iki törvény alapján a kivitel forgalmi adó alá esett. Gazdasági körök kérésére, melyek utaltak arra, hogy a frank emelkedése a kivitelt úgyis hátráltatja, a kivitel meg a biztatását most hivatalosan megszüntették. Peyroux képviselő Poincaré miniszterelnökhöz intézett levelében kijelenti, hogy a kiviteli adó megszüntetése az 1027 évi költségvetési bevételeket mintegy 160 millióval csökkenti. Felveti a kérdést, hogy ilyen körülmények közt a költségvetési egyensúly mikép lesz fenntartható.