Uj Nemzedék, 1928. október (10. évfolyam, 224-248. szám)

1928-10-13 / 233. szám

8 Uj Nemzedék Szombat, 1928 október 13. — (Jankovics Marcell új elbeszélései.) Jankovics Marcellről már volt egy izber, szó ezeken a hasábokon. Elmondtam ak­kor róla, hogy előkelő ügyvéd Pozsony­ban, egyike az u. n. „cseh-szlovák“ köz­életben a legbátrabb és legékesebb szavú magyar férfiaknak — s a szabad óráiban verseket, novellákat ir. Szóval litterary gentleman, mondhatná valaki. Az való­ban, de jó értelemben. Gentleman, sőt több: az, aki teszi azt, amit szive diktál s nem fél, csak Istentől. S meg is írja. Nem óvatos allegóriában, hanem nyil­­tan, ahogy a magyar ember beszél . . . Tij könyve is (Magyar porszemek, Po­zsony, Concordia, 1928. 268 l.) jóformán elejétől végig magyar históriákat ad: nemcsak magyar környezetben lepergő történeteket, hanem olyanokat, amelyek­nek csak magyarok lehetnek a hősei. Sőt amint Jókai az abszolutizmus alatt írt regényeit a művészi cél mellett egy poli­tikai cél szolgálatába is állította s meg akarta mutatni, milyen nagy értékek rejlenek a magyarságban. Jankovics költött történeteiből egészen természete­sen szűrődik le az a tanulság, hogy a ma­gyar föld, a magyar múlt, a magyar lé­lek nagy érték s aki magyarnak szüle­tett, tartson ki mellette, nehogy elcse­rélve nyelvét, nemzetiségét, hitvány ka­viccsá váljon a szinarany. Amint a kötet záró­versében énekli elszakított véreink­nek:Ha majd kisért idegen délibáb, Testvér, erős légy, ne higgy néki! Amit az ősi tűzhely lángja fest: Csak az igaz,­­a szép, a régi! De a gentleman mellett megilleti Jan­­kovicsot a másik jelző is, a litterary: irodalmi ember ő, igazi író, sokkal in­­kább, mint nem egy, akiknek hivatása az irodalom. Tud elsősorban elbeszélni, meg­van az az adománya, hogy a nyilván képzeletében megfogant történeteket úgy tudja fordulatról fordulatra vezetni, hogy az az érzésünk: átélt valóságot ol­vasunk. Az igazságnak ez a reflexe min­den elbeszé­és hatásának lényeges eleme, de kétszeresen fontos Jankovics novellái­ban, mert a mese emberi igazsága egy­szersmind biztosítani látszik a tendencia igazságát is. Hogy mint született az, aki bejárta a fél világot, történeteit rendsze­rint előkelő környezetben játszatja le, magyar kastélyokban, divatos hotelek halljában, Pullmann-kocsikon, vagy óceánjárókon, az érthető­e­n fontos az, hogy vannak színei ennek az úri életnek rajzához. De a művészien kifeszített ke­retbe jellemző arcélű profilokat állít, a gy­orsan pergő előadás érdekes költői problémákat görget. Az idegen szárma­zású asszony, akinek lelkét ketté tépi a honvágy és az ura iránt érzett szerelme, a francia leány, aki a magyar élet ha­tása alatt lesz barátunkká, az amerikai, akiben a magyar motívumok hatására fölbuzog anyáinak magyar vére: mindez olyan termő­talaj, amelyben könnyen megfogan a hatás s Jankovics Marcell­­nek van ereje ezeket a föladatokat érdek­lődésünket lekötő történetekké fejlesz­teniA kötet az esztétikus szemével nézve: irodalom, a magyarság szemével nézve: hazafias tett.­­ Orvosi rendelőintézet rheumás, csűrös és köszvényes betegek részére. Budapest VI., Izabella­ utca 44/a. Rendelés délelőtt 10—12-ig délután 3—6-ig. EGYESÜLETI ÉS TÁRSADALMA ÉLET. A m. kir. posta üzemi és műszaki tisztvise­lők országos egyesülete 15-én, hétfőn d. u. 5 órakor a Rákóczi-út 30. 67. (I. emelet) alatti helyiségében ren­dkívüli választmányi ülést tart, amelyen a drágasággal kapcsolatos lépé­seiről számol be az elnökség. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesü­lés október 14-én, vasárnap délelőtt fél 10 óra­kor Székesfehérvárott, a vármegyeháza dísz­termében tartja hetedik országos kereskedelmi kongresszusát. Az Országos Munkásbiztosító Intézet Gizella­­telepi tanonctáborozásán résztvett fiúk kéré­sére, mind a három tábor számára együttes találkozót rendeznek a Rökk Szilárd­ utca 13— 15 sz. alatti iskolában október 14-én, vasárnap fél 6 órai kezdettel. A program keretében a fiúk köszönetüket fogják tolmácsolni az O. M. I. elnökségének és igazgatóságának a táborok megrendezéséért. A Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége október 14-én, vasárnap délelőtti 10 órai kez­dettel a régi képviselőházban Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő elnöklésével kongres­- szust tart, amelyen a revízió gondolata mel­lett fog állást foglalni és aktuális gazdasági problémákkal, a magánalkamazottak jog­szanvait rendező törvényjavaslattal, a paritá­sos fizetés és munkabéregyeztető bizottságok felállításával és a lakbérkérdéssel fog foglal­kozni. A Gyöngyesi Levente Egyesület október 14-én, délelőtt fár 10 órakor a Gyöngyösi Atlé­tikai Klub sporttelepén zászlószentelési ünne­pélyt tart. A Székesfővárosi Zenekar október tizenne­gyedikén, vasárnap délután öt órakor a Viga­dóban tartja legközelebbi hangversenyét. Mű­soron szerepel Brahms D-moll Szimfóniája, Gluck: Iphigénia Aulisban című operájának nyitánya, Liszt A-dúr zongoraversenye, elő­adja S. Mannaberg Rózsi és Glasunow: Rapso­­dia Orientale című műve. A zenekart Vaszy Viktor vezeti.­­­Az Országos Színészegyesület hivatalos köz­lönye, a Színészek Lapja, változatos tartalom­mal most jelent meg. MŰVÉSZET­­—Tf—BM-»—P—■——m Déryné ifj­asszony Herczeg Ferenc háromfelvonásos víg­­játéka a Nemzeti Színházban A Nemzeti Színház Herczeg-reper­­toárja egyre bővül. A kék róka és a Kei kezet mos után a színház most beiktatja műsorába a kiváló író Déryné ifjasszony című vígjátékot is, amelyet húszegy­néhány évvel ezelőtt a Vígszínház muta­tott be, a címszerepben Varsányi Irén­nel. Hogy Herczeg Ferenc mennyire is­meri a színpad minden titkát, az emberi lélek örök zugait, mi sem bizonyítja job­ban, mint ez a vígjáték, amely fölött nyomtalanul repült el az idő. A Déryné ifjasszony ma is az a kedves, könnyeken keresztül mosolygó miliőrajz, mint a század elején. Herczeg Ferenc a magyar színészet hőskorának emelt ebben a víg­játékban emléket s ez az emlék bizonyára addig fog élni, amig magyar szó és ma­gyar dal csendül meg a magyar színpa­dokon. Csokonai-dal vezeti be a vígjáté­kot és az is fejezi be a Királyhágó év­százados fái alatt. Mi minden történt, Istenem, azóta, hogy Herczeg Ferenc ezt az édesbús vígjátékot megírta s hogy most a nemzet első színházában is szinre­­kerü­l. Azóta már a Királyhágó bércei közt is idegen szuronyok csillognak s nem Celesztin truppjának színpadi lándzsái szórnak derűt és kacagást. De a darab értéke éppen az, hogy a nemzetet és a különböző generációkat érő katasztrófák fölött is ott lebeg a ma­gyar színpadi múzsa alakja, ahogy Déryné, korának ez a tüneményes mű­vésznője, könnyezve mondja, szerelem­től, boldogságtól és jó sorstól búcsúzva: „Én a magyar színészet vagyok.“ A Ki­rályhágó fái között a magyar nyelv pap­jai vonulnak batyuval a hátukon és ami­kor Déryné ifjasszony kedves történetét megtapsoljuk, ki ne gondolna azokra a magyar színészekre, akik az elszakított Királyhágón túl, vagy az eltépett Kassa vidékén hordozzák kőről a­ magyar nyelv és magyar művészet örök mécsesét. A címszerep ábrázolására Herczeg Ferenc Bajor Gizivel olyan művésznőt kap, aki mintha régi metszetekről másolta volna le Déryné alakját. Korhűség, romantika, s igaz asszony ez a Déryné, talán még nagyobb alakítás, mint Csathó Kálmán Csokonai darabjának Lillája. Azt az együttest, amely Bajor Gizi mellett Pe­tited Attilával, Uray Tivadarral, Kiss Irénnel, D. Ligeti Juliskával, Vaszary Piroskával, Cs. Aczél Ilonával, Sugár Károllyal, Mihályfy Bélával, Hosszú Zol­tánnal és a többiekkel játszik, nem tudja még magyar színpad kiállítani. Lavotta Rezső kisérőzenéje finom és stílusos. Gáspár Jenő. * (Az ötszázéves magyar dal.) A Viga­dóban tegnap délután Fedák Sári meg­hívott közönség előtt mutatta be az öt­száz éves magyar dal történetének né­hány fejezetét. Művészi élmény volt. Az orgona alatt Oláh Gusztáv tervei szerint bordó drapériával húzták be az üvegfa­lat, amelyen egy arany nap közepén be­szédesen rajzolódott ki a magyar címer. Majd fekete magyar ruhában megjelent az emelvényen Szilágyi Imre, akinek né­hány soros és hangulatos bevezetése után megkezdődött a daltörténeti hangver­seny. Fedák Sári­ pasztellkék lantos fiú­­ruhában jelent meg az emelvényen s előbb orgonakisérettel Tinódi egy XVI. századbeli egyházi énekét adta elő, majd kobzosok kíséretével ugyancsak XVI. századbeli vitézi énekeket interpretált, amelyek közül főleg az Eger vár viadalá­ról szóló éneknek volt nagy sikere. Szünet után a művésznő egy meggyszín vörös, arannyal nehezen hímzett XVII. századbeli magyar női díszruhában jelent meg és a virágénekek gyöngyeit, a híres Hajnal-nótát, a Hej pávát, az Ellopták szivemet című bűbájos virágéneket s több más régi, elfeledett magyar dalt muta­tott be a drámai előadó művészet rutin­jának kíséretében. Legnagyobb sikere mégis a kuruc­ kor dalaival volt. Ennél a dalciklusnál tépett kuruc egyenruhá­ban állt ki az emelvényre s a Most jöttem Erdélyből, Balogh Ádám nótája, a Feny­­nyen hordod, az Őszi harmat után és a srákóczi­ kesergője cimü kuruc népdalo­kat adta elő megrázó erővel. A régi dal­ciklusból ezeknek a számoknak volt leg­nagyobb sikerük s maga a kisérő zene­kar és a tárogató is sok tapsot kapott. Az utolsó részben Fedák egy Mária Terézia korbeli, indigókék, arannyal és ezüsttel hímzett krinolinban mutatta be a XVIII. század dalait. Itt főleg a humoros és gúnyos hangú dalokkal ért el nagy sikert, valamint a Ha nékem szóltál volna, és a Nem lesz mindenkor így című énekekkel. A ru­háknak, amelyeket Bánffy Miklós gróf tervezett, valamint az egyes énekszá­moknak is nagy sikerük volt az egybe­­gyűlt­, csupa művészből és íróból álló közönség előtt. Az egyes számok közt Szilágyi Imre magyarázó szövegét Apáthy Imre olvasta fel. A tegnap esti főpróbát szombaton este fél kilenc óra­kor követi az első előadás a Vigadóban. Fedák Sári­d­áltörtén­eti hangversenyét, amely a szezon egyik legnagyobb ese­ménye, nemcsak művészi, de nemzeti szempontból is, vidéken, sőt a külföld nagyobb városaiban is meg fogja ismé­telni, s ezzel a vállalkozásával is bizo­nyára olyan sikere lesz, amilyet a szent ügy és az ő páratlan művészete valóban megérdemel. (B..) • (Rövid művészi hírek.) A Magyar Tudomá­nyos Akadémia második osztálya október ti­zenötödikén, hétfőn délután öt órakor felol­vasó ülést tart. Előad Tomcsányi Móric. Thibaud Jacques világhírű francia hegedű­művész tegnap esti hangversenye elmaradt, mert Thibaud zongorakísérője kificamította a kezét. Orbók Attila Fiacskám című színművét ok­tóber tizenkilencedikén mutatja be az Új Szín­ház. A főbb szerepeket Bánhidy Hana, Simon Harcsa, Justh Gyula és Törzs Anikó játssza. • (Vári-Vojtovits Zoltán) festőművész művei­ből október 12-én aukciót rendezünk. A Mű­csarnok és Nemzeti Szalon tárlatairól is elő­nyösen ismert festőművésznek az aukción 60 darab olaj-, akvarell- és pasztel­ festrménye sze­repel. A festményeket szép tiszta színek, erős napsütés és derű jellemző Bravúros ecsetkeze­lése méltán elismerésre késztet. Az aukciót október 12-én tartják farádi Balogh Konstan­tin banküzletében (VIII., Baross­ utca 22. sz.). • (Máglyát raktak a betörők Baja Mihály ellopott verskézirataiból.) Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy Baja Mihály, a kiváló debre­ceni költő Hévizén nyaralt s egy éjszaka be­törők látogatták meg lakását s elvitték hét­száz pengő készpénzét, három öltöny ruháját, egy értékes bőröndjét és a költő 1901 óta gyűj­tött verseinek kéziratát. Baja Mihály már régóta ismét Debrecenben tartózkodik s most kapott értesítést Hévízről, hogy a csendőrség elfogott két betörőt, akik beismerték, hogy ők törtek be lakására s vitték el értékeit és kéz­iratait. Az ellopott értéktárgyak közül azon­ban csak a bőrönd került elő és egy nadrág, amelyet éppen az egyik betörő hordott. A versek kézirata egyáltalán nem került meg. Hosszas faggatás után aztán a betörők beis­merték, hogy a kéziratokat nem igen nézték meg, hanem mindjárt a betörés után a hévízi erdőben máglyát raktak belőlük és elégették. Ezek után mondja valaki, hogy nincs igaza a költőnek, amikor azt írja, hogy „a költő és a sorsharag egy anyaméhben születik“ . . . I tíz esztendő | I | K. S. V. A I I | jubiláris | I I | albuma / 1 ml \ a legszebb, legtartalmasabb. / \ legérdekesebb, gazdagon / w| \ illusztrált diszkönyv / H Karácsonykor jelenik meg! | | Az Új nemzedék is a Nemzeti Ujság I minden előfizetője ingyen kapja !| A SZÍNHÁZAK HÍREI Lammermoori Lucia hétfőn, október 15-én kerül bemutatásra a Városi Színházban Bérlet A. 5. sz. A Városi Színház operai programjának je­lentős állomásához jut hétfőn, október 15-én, amikor bemutatja Donizetti leghíresebb operá­ját, a Lammermoori Luciát. Donizetti operája forrása mindennek, amit később Verdiben újra találunk. A dallamszépségek hallatlan bősége, a híres sextettnek óriási ereje jellem­zik a Luciá­t, amelynek hétfői premierje igazi művészi és zenei eseménynek ígérkezik. A főszerepeket Zoltán Irén, Szedő Miklós, Vermes Jenő, Welser Tibor, Szabó László éneklik. Az opera betanítását és vezénylését Márkus Dezső, a rendezést dr. Dalnoky Viktor végzi Jegyeket a Lammermoori Lucia hétfői premierjére a nem bérlő közönség részére ren­des esti helyárakkal (legdrágább hely­i pengő) mai naptól árusít a Városi Színház jegypénz­tára és az összes jegyirodák. • (Népszerű, olcsó helyáru délutáni ciklus a Városi Színházban.) Első előadás szombaton délután: Gyurko­vics fiuk. A Városi Színház szombat délutáni népszerű olcsó helyáru dél­utáni ciklust rendez. Ezeken az előadásokon a színház legnagyobb sikert aratott műsordarab­­jai kerülnek színre, teljes esti szereposztásban, rendkívül olcsó helyárakkal. A ciklus első előadásán Farkas Imre pompás dalosjátéka, a Gyurkovics fiuk kerül színre, szombaton októ­ber 13-án délután 3 órakor. Legdrágább hely 3 pengő, legolcsóbb hely 30 fillér. • (A régi nyár) — vasárnap délután — mér­sékelt helyárak — Városi Színház. • (A Városi Színház) új olcsó opera-bérletére (D. sorozat 20 előadásra) egész nap válthatók bérletek a Városi Színház gazdasági hivatalá­ban (II. em. 32) október 19-ig bezárólag. A SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA. Operaház: Bohémélet (Bér. F. 4. ez. fél nyolc). — Nemzeti Színház: Déryné Ifiasszony (először, A. bér. fél nyolc). — Kamaraszínház: Válás után (háromnegyed nyolc). — Vígszín­ház: Mary Dugan bür.pore (nyolc óra). — Magyar Színház: Danton halála (nyolc óra). — Belvárosi Színház: Jolly Joker (nyolc óra). — Új Színház: Bérkaszárnya (nyolc óra). — Vá­rosi Színház: Aida (C. bér, fél nyolc). — Ki­rály Színház: Puszipajtás (fél nyolc). — Fő­városi Operett­színház: Az utolsó Verebély lány (főpróba, nyolc óra). — Terézkörúti Szín­pad: Nagy Endre, Salamon Béla kabaréja (fél kilenc). — Iloyal Orfeum: Reso és az októberi műsor (nyolc óra). ­ozitramutatók A Fórum és Palace filmszínház Stend­hal ismert regényének a „Vörösek és fe­ketékének filmváltozatát mutatta be TITOKZATOS FUTÁR címmel. A Stendhal regényt teljesen meg­változtatták, ami a filmdarab előnyére vált A francia kisváros polgármesterének titkára, Julien Soret minden erejével azon van, hogy egyszer Párisba kerüljön s az akkori zavaros időkben nagy karriert fusson meg. Ehhez minden eszközt felhasznál. Ideálja Napoleon. Sikerül bejutnia az egyik előkelő francia márki házába magántitkár­nak. A márki rövidesen megszereti az ambiciózus fiatalembert. De szerelmes lesz a titkárba a márki egyetlen, gyö­nyörű leánya is, aki elhatározza, hogy nem megy feleségül vőlegényéhez, az egyik dúsgazdag herceghez, hanem a tit­kárhoz. Julien Soreit márki Orb­áni Fü­­löphöz küldi fontos politikai megbízatás­sal. Míg a titkár a titokzatos megbízá­­sát végezte, addig a márki leánya felbon­totta eljegyzését a fiatal herceggel és ki­jelentette, hogy inkább meghal, sem mint más ember felesége legyen, mint a tit­káré. A márkit felháborítja ez a gondo­lat, hogy leányát egy egyszerű szolgá­hoz, egy alkalmazotthoz adja felesé­gül és nemességet eszközöl ki a tit­kár számára, hadnagyi rangot vásá­rol neki a királyi gárdaezredben. Ám kételkedik a jövendőbeli veje tisztességé­ben, levélben érdeklődik régi szolgálati helyén a kisvároska polgármesterénél.

Next