Uj Nemzedék, 1928. október (10. évfolyam, 224-248. szám)
1928-10-13 / 233. szám
8 Uj Nemzedék Szombat, 1928 október 13. — (Jankovics Marcell új elbeszélései.) Jankovics Marcellről már volt egy izber, szó ezeken a hasábokon. Elmondtam akkor róla, hogy előkelő ügyvéd Pozsonyban, egyike az u. n. „cseh-szlovák“ közéletben a legbátrabb és legékesebb szavú magyar férfiaknak — s a szabad óráiban verseket, novellákat ir. Szóval litterary gentleman, mondhatná valaki. Az valóban, de jó értelemben. Gentleman, sőt több: az, aki teszi azt, amit szive diktál s nem fél, csak Istentől. S meg is írja. Nem óvatos allegóriában, hanem nyiltan, ahogy a magyar ember beszél . . . Tij könyve is (Magyar porszemek, Pozsony, Concordia, 1928. 268 l.) jóformán elejétől végig magyar históriákat ad: nemcsak magyar környezetben lepergő történeteket, hanem olyanokat, amelyeknek csak magyarok lehetnek a hősei. Sőt amint Jókai az abszolutizmus alatt írt regényeit a művészi cél mellett egy politikai cél szolgálatába is állította s meg akarta mutatni, milyen nagy értékek rejlenek a magyarságban. Jankovics költött történeteiből egészen természetesen szűrődik le az a tanulság, hogy a magyar föld, a magyar múlt, a magyar lélek nagy érték s aki magyarnak született, tartson ki mellette, nehogy elcserélve nyelvét, nemzetiségét, hitvány kaviccsá váljon a szinarany. Amint a kötet záróversében énekli elszakított véreinknek:Ha majd kisért idegen délibáb, Testvér, erős légy, ne higgy néki! Amit az ősi tűzhely lángja fest: Csak az igaz,a szép, a régi! De a gentleman mellett megilleti Jankovicsot a másik jelző is, a litterary: irodalmi ember ő, igazi író, sokkal inkább, mint nem egy, akiknek hivatása az irodalom. Tud elsősorban elbeszélni, megvan az az adománya, hogy a nyilván képzeletében megfogant történeteket úgy tudja fordulatról fordulatra vezetni, hogy az az érzésünk: átélt valóságot olvasunk. Az igazságnak ez a reflexe minden elbeszéés hatásának lényeges eleme, de kétszeresen fontos Jankovics novelláiban, mert a mese emberi igazsága egyszersmind biztosítani látszik a tendencia igazságát is. Hogy mint született az, aki bejárta a fél világot, történeteit rendszerint előkelő környezetben játszatja le, magyar kastélyokban, divatos hotelek halljában, Pullmann-kocsikon, vagy óceánjárókon, az érthetően fontos az, hogy vannak színei ennek az úri életnek rajzához. De a művészien kifeszített keretbe jellemző arcélű profilokat állít, a gyorsan pergő előadás érdekes költői problémákat görget. Az idegen származású asszony, akinek lelkét ketté tépi a honvágy és az ura iránt érzett szerelme, a francia leány, aki a magyar élet hatása alatt lesz barátunkká, az amerikai, akiben a magyar motívumok hatására fölbuzog anyáinak magyar vére: mindez olyan termőtalaj, amelyben könnyen megfogan a hatás s Jankovics Marcellnek van ereje ezeket a föladatokat érdeklődésünket lekötő történetekké fejleszteniA kötet az esztétikus szemével nézve: irodalom, a magyarság szemével nézve: hazafias tett. Orvosi rendelőintézet rheumás, csűrös és köszvényes betegek részére. Budapest VI., Izabella utca 44/a. Rendelés délelőtt 10—12-ig délután 3—6-ig. EGYESÜLETI ÉS TÁRSADALMA ÉLET. A m. kir. posta üzemi és műszaki tisztviselők országos egyesülete 15-én, hétfőn d. u. 5 órakor a Rákóczi-út 30. 67. (I. emelet) alatti helyiségében rendkívüli választmányi ülést tart, amelyen a drágasággal kapcsolatos lépéseiről számol be az elnökség. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés október 14-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor Székesfehérvárott, a vármegyeháza dísztermében tartja hetedik országos kereskedelmi kongresszusát. Az Országos Munkásbiztosító Intézet Gizellatelepi tanonctáborozásán résztvett fiúk kérésére, mind a három tábor számára együttes találkozót rendeznek a Rökk Szilárd utca 13— 15 sz. alatti iskolában október 14-én, vasárnap fél 6 órai kezdettel. A program keretében a fiúk köszönetüket fogják tolmácsolni az O. M. I. elnökségének és igazgatóságának a táborok megrendezéséért. A Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége október 14-én, vasárnap délelőtti 10 órai kezdettel a régi képviselőházban Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő elnöklésével kongres- szust tart, amelyen a revízió gondolata mellett fog állást foglalni és aktuális gazdasági problémákkal, a magánalkamazottak jogszanvait rendező törvényjavaslattal, a paritásos fizetés és munkabéregyeztető bizottságok felállításával és a lakbérkérdéssel fog foglalkozni. A Gyöngyesi Levente Egyesület október 14-én, délelőtt fár 10 órakor a Gyöngyösi Atlétikai Klub sporttelepén zászlószentelési ünnepélyt tart. A Székesfővárosi Zenekar október tizennegyedikén, vasárnap délután öt órakor a Vigadóban tartja legközelebbi hangversenyét. Műsoron szerepel Brahms D-moll Szimfóniája, Gluck: Iphigénia Aulisban című operájának nyitánya, Liszt A-dúr zongoraversenye, előadja S. Mannaberg Rózsi és Glasunow: Rapsodia Orientale című műve. A zenekart Vaszy Viktor vezeti.Az Országos Színészegyesület hivatalos közlönye, a Színészek Lapja, változatos tartalommal most jelent meg. MŰVÉSZET—Tf—BM-»—P—■——m Déryné ifjasszony Herczeg Ferenc háromfelvonásos vígjátéka a Nemzeti Színházban A Nemzeti Színház Herczeg-repertoárja egyre bővül. A kék róka és a Kei kezet mos után a színház most beiktatja műsorába a kiváló író Déryné ifjasszony című vígjátékot is, amelyet húszegynéhány évvel ezelőtt a Vígszínház mutatott be, a címszerepben Varsányi Irénnel. Hogy Herczeg Ferenc mennyire ismeri a színpad minden titkát, az emberi lélek örök zugait, mi sem bizonyítja jobban, mint ez a vígjáték, amely fölött nyomtalanul repült el az idő. A Déryné ifjasszony ma is az a kedves, könnyeken keresztül mosolygó miliőrajz, mint a század elején. Herczeg Ferenc a magyar színészet hőskorának emelt ebben a vígjátékban emléket s ez az emlék bizonyára addig fog élni, amig magyar szó és magyar dal csendül meg a magyar színpadokon. Csokonai-dal vezeti be a vígjátékot és az is fejezi be a Királyhágó évszázados fái alatt. Mi minden történt, Istenem, azóta, hogy Herczeg Ferenc ezt az édesbús vígjátékot megírta s hogy most a nemzet első színházában is szinrekerül. Azóta már a Királyhágó bércei közt is idegen szuronyok csillognak s nem Celesztin truppjának színpadi lándzsái szórnak derűt és kacagást. De a darab értéke éppen az, hogy a nemzetet és a különböző generációkat érő katasztrófák fölött is ott lebeg a magyar színpadi múzsa alakja, ahogy Déryné, korának ez a tüneményes művésznője, könnyezve mondja, szerelemtől, boldogságtól és jó sorstól búcsúzva: „Én a magyar színészet vagyok.“ A Királyhágó fái között a magyar nyelv papjai vonulnak batyuval a hátukon és amikor Déryné ifjasszony kedves történetét megtapsoljuk, ki ne gondolna azokra a magyar színészekre, akik az elszakított Királyhágón túl, vagy az eltépett Kassa vidékén hordozzák kőről a magyar nyelv és magyar művészet örök mécsesét. A címszerep ábrázolására Herczeg Ferenc Bajor Gizivel olyan művésznőt kap, aki mintha régi metszetekről másolta volna le Déryné alakját. Korhűség, romantika, s igaz asszony ez a Déryné, talán még nagyobb alakítás, mint Csathó Kálmán Csokonai darabjának Lillája. Azt az együttest, amely Bajor Gizi mellett Petited Attilával, Uray Tivadarral, Kiss Irénnel, D. Ligeti Juliskával, Vaszary Piroskával, Cs. Aczél Ilonával, Sugár Károllyal, Mihályfy Bélával, Hosszú Zoltánnal és a többiekkel játszik, nem tudja még magyar színpad kiállítani. Lavotta Rezső kisérőzenéje finom és stílusos. Gáspár Jenő. * (Az ötszázéves magyar dal.) A Vigadóban tegnap délután Fedák Sári meghívott közönség előtt mutatta be az ötszáz éves magyar dal történetének néhány fejezetét. Művészi élmény volt. Az orgona alatt Oláh Gusztáv tervei szerint bordó drapériával húzták be az üvegfalat, amelyen egy arany nap közepén beszédesen rajzolódott ki a magyar címer. Majd fekete magyar ruhában megjelent az emelvényen Szilágyi Imre, akinek néhány soros és hangulatos bevezetése után megkezdődött a daltörténeti hangverseny. Fedák Sári pasztellkék lantos fiúruhában jelent meg az emelvényen s előbb orgonakisérettel Tinódi egy XVI. századbeli egyházi énekét adta elő, majd kobzosok kíséretével ugyancsak XVI. századbeli vitézi énekeket interpretált, amelyek közül főleg az Eger vár viadaláról szóló éneknek volt nagy sikere. Szünet után a művésznő egy meggyszín vörös, arannyal nehezen hímzett XVII. századbeli magyar női díszruhában jelent meg és a virágénekek gyöngyeit, a híres Hajnal-nótát, a Hej pávát, az Ellopták szivemet című bűbájos virágéneket s több más régi, elfeledett magyar dalt mutatott be a drámai előadó művészet rutinjának kíséretében. Legnagyobb sikere mégis a kuruc kor dalaival volt. Ennél a dalciklusnál tépett kuruc egyenruhában állt ki az emelvényre s a Most jöttem Erdélyből, Balogh Ádám nótája, a Fenynyen hordod, az Őszi harmat után és a srákóczi kesergője cimü kuruc népdalokat adta elő megrázó erővel. A régi dalciklusból ezeknek a számoknak volt legnagyobb sikerük s maga a kisérő zenekar és a tárogató is sok tapsot kapott. Az utolsó részben Fedák egy Mária Terézia korbeli, indigókék, arannyal és ezüsttel hímzett krinolinban mutatta be a XVIII. század dalait. Itt főleg a humoros és gúnyos hangú dalokkal ért el nagy sikert, valamint a Ha nékem szóltál volna, és a Nem lesz mindenkor így című énekekkel. A ruháknak, amelyeket Bánffy Miklós gróf tervezett, valamint az egyes énekszámoknak is nagy sikerük volt az egybegyűlt, csupa művészből és íróból álló közönség előtt. Az egyes számok közt Szilágyi Imre magyarázó szövegét Apáthy Imre olvasta fel. A tegnap esti főpróbát szombaton este fél kilenc órakor követi az első előadás a Vigadóban. Fedák Sáridáltörténeti hangversenyét, amely a szezon egyik legnagyobb eseménye, nemcsak művészi, de nemzeti szempontból is, vidéken, sőt a külföld nagyobb városaiban is meg fogja ismételni, s ezzel a vállalkozásával is bizonyára olyan sikere lesz, amilyet a szent ügy és az ő páratlan művészete valóban megérdemel. (B..) • (Rövid művészi hírek.) A Magyar Tudományos Akadémia második osztálya október tizenötödikén, hétfőn délután öt órakor felolvasó ülést tart. Előad Tomcsányi Móric. Thibaud Jacques világhírű francia hegedűművész tegnap esti hangversenye elmaradt, mert Thibaud zongorakísérője kificamította a kezét. Orbók Attila Fiacskám című színművét október tizenkilencedikén mutatja be az Új Színház. A főbb szerepeket Bánhidy Hana, Simon Harcsa, Justh Gyula és Törzs Anikó játssza. • (Vári-Vojtovits Zoltán) festőművész műveiből október 12-én aukciót rendezünk. A Műcsarnok és Nemzeti Szalon tárlatairól is előnyösen ismert festőművésznek az aukción 60 darab olaj-, akvarell- és pasztel festrménye szerepel. A festményeket szép tiszta színek, erős napsütés és derű jellemző Bravúros ecsetkezelése méltán elismerésre késztet. Az aukciót október 12-én tartják farádi Balogh Konstantin banküzletében (VIII., Baross utca 22. sz.). • (Máglyát raktak a betörők Baja Mihály ellopott verskézirataiból.) Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy Baja Mihály, a kiváló debreceni költő Hévizén nyaralt s egy éjszaka betörők látogatták meg lakását s elvitték hétszáz pengő készpénzét, három öltöny ruháját, egy értékes bőröndjét és a költő 1901 óta gyűjtött verseinek kéziratát. Baja Mihály már régóta ismét Debrecenben tartózkodik s most kapott értesítést Hévízről, hogy a csendőrség elfogott két betörőt, akik beismerték, hogy ők törtek be lakására s vitték el értékeit és kéziratait. Az ellopott értéktárgyak közül azonban csak a bőrönd került elő és egy nadrág, amelyet éppen az egyik betörő hordott. A versek kézirata egyáltalán nem került meg. Hosszas faggatás után aztán a betörők beismerték, hogy a kéziratokat nem igen nézték meg, hanem mindjárt a betörés után a hévízi erdőben máglyát raktak belőlük és elégették. Ezek után mondja valaki, hogy nincs igaza a költőnek, amikor azt írja, hogy „a költő és a sorsharag egy anyaméhben születik“ . . . I tíz esztendő | I | K. S. V. A I I | jubiláris | I I | albuma / 1 ml \ a legszebb, legtartalmasabb. / \ legérdekesebb, gazdagon / w| \ illusztrált diszkönyv / H Karácsonykor jelenik meg! | | Az Új nemzedék is a Nemzeti Ujság I minden előfizetője ingyen kapja !| A SZÍNHÁZAK HÍREI Lammermoori Lucia hétfőn, október 15-én kerül bemutatásra a Városi Színházban Bérlet A. 5. sz. A Városi Színház operai programjának jelentős állomásához jut hétfőn, október 15-én, amikor bemutatja Donizetti leghíresebb operáját, a Lammermoori Luciát. Donizetti operája forrása mindennek, amit később Verdiben újra találunk. A dallamszépségek hallatlan bősége, a híres sextettnek óriási ereje jellemzik a Luciát, amelynek hétfői premierje igazi művészi és zenei eseménynek ígérkezik. A főszerepeket Zoltán Irén, Szedő Miklós, Vermes Jenő, Welser Tibor, Szabó László éneklik. Az opera betanítását és vezénylését Márkus Dezső, a rendezést dr. Dalnoky Viktor végzi Jegyeket a Lammermoori Lucia hétfői premierjére a nem bérlő közönség részére rendes esti helyárakkal (legdrágább helyi pengő) mai naptól árusít a Városi Színház jegypénztára és az összes jegyirodák. • (Népszerű, olcsó helyáru délutáni ciklus a Városi Színházban.) Első előadás szombaton délután: Gyurkovics fiuk. A Városi Színház szombat délutáni népszerű olcsó helyáru délutáni ciklust rendez. Ezeken az előadásokon a színház legnagyobb sikert aratott műsordarabjai kerülnek színre, teljes esti szereposztásban, rendkívül olcsó helyárakkal. A ciklus első előadásán Farkas Imre pompás dalosjátéka, a Gyurkovics fiuk kerül színre, szombaton október 13-án délután 3 órakor. Legdrágább hely 3 pengő, legolcsóbb hely 30 fillér. • (A régi nyár) — vasárnap délután — mérsékelt helyárak — Városi Színház. • (A Városi Színház) új olcsó opera-bérletére (D. sorozat 20 előadásra) egész nap válthatók bérletek a Városi Színház gazdasági hivatalában (II. em. 32) október 19-ig bezárólag. A SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA. Operaház: Bohémélet (Bér. F. 4. ez. fél nyolc). — Nemzeti Színház: Déryné Ifiasszony (először, A. bér. fél nyolc). — Kamaraszínház: Válás után (háromnegyed nyolc). — Vígszínház: Mary Dugan bür.pore (nyolc óra). — Magyar Színház: Danton halála (nyolc óra). — Belvárosi Színház: Jolly Joker (nyolc óra). — Új Színház: Bérkaszárnya (nyolc óra). — Városi Színház: Aida (C. bér, fél nyolc). — Király Színház: Puszipajtás (fél nyolc). — Fővárosi Operettszínház: Az utolsó Verebély lány (főpróba, nyolc óra). — Terézkörúti Színpad: Nagy Endre, Salamon Béla kabaréja (fél kilenc). — Iloyal Orfeum: Reso és az októberi műsor (nyolc óra). ozitramutatók A Fórum és Palace filmszínház Stendhal ismert regényének a „Vörösek és feketékének filmváltozatát mutatta be TITOKZATOS FUTÁR címmel. A Stendhal regényt teljesen megváltoztatták, ami a filmdarab előnyére vált A francia kisváros polgármesterének titkára, Julien Soret minden erejével azon van, hogy egyszer Párisba kerüljön s az akkori zavaros időkben nagy karriert fusson meg. Ehhez minden eszközt felhasznál. Ideálja Napoleon. Sikerül bejutnia az egyik előkelő francia márki házába magántitkárnak. A márki rövidesen megszereti az ambiciózus fiatalembert. De szerelmes lesz a titkárba a márki egyetlen, gyönyörű leánya is, aki elhatározza, hogy nem megy feleségül vőlegényéhez, az egyik dúsgazdag herceghez, hanem a titkárhoz. Julien Soreit márki Orbáni Fülöphöz küldi fontos politikai megbízatással. Míg a titkár a titokzatos megbízását végezte, addig a márki leánya felbontotta eljegyzését a fiatal herceggel és kijelentette, hogy inkább meghal, sem mint más ember felesége legyen, mint a titkáré. A márkit felháborítja ez a gondolat, hogy leányát egy egyszerű szolgához, egy alkalmazotthoz adja feleségül és nemességet eszközöl ki a titkár számára, hadnagyi rangot vásárol neki a királyi gárdaezredben. Ám kételkedik a jövendőbeli veje tisztességében, levélben érdeklődik régi szolgálati helyén a kisvároska polgármesterénél.